Magyar Élet, 1939. május (1. évfolyam, 59-82. szám)

1939-05-02 / 59. szám

MAGYAR ÉLET Gyümölcsöző együttműködés A magyar államférfiak berlini útját azzal az érdeklődéssel kísérte figye­lemmel a magyar közvélemény, amely ezt az utazást méltán megilleti. Ter­mészetes, hogy Róma után Berlin ke­rült sorra, hiszen Magyarországnak semmi oka nincs a jól bevált tengely­politikától eltérni. A Róma—Berlin tengelyhez való csatlakozás, illetőleg azoknak a lehetőségeknek a meg­látása, amelyek e csatlakozás követ­kezményeként számunkra megnyíltak, a magyar külpolitika legnagyobb fel­ismerése volt. Nyugodtan elmondhat­juk, hogy az utolsó húsz észtén dőlten jó külpolitikát csináltunk, megláttuk azt, a szinte egyetlen lehetőséget, amely a trianoni nyomorúságból ki­felé vezethet. A berlini út alkalmából eszönkbe jutnak mindazok az esemé­nyek, amelyeknek következtménye- ként az első rés támadt a trianoni békeszerződés betonfalán a Felvidék magyarlakta területeinek a visszaszer­zésével. A második rést az ütötte, ami­kor Kárpátalját visszakaptuk. A Fel­vidék magyarlakta részeinek vissza­térése néprajzi elv alapján történt, míg Kárpátalja visszatérésénél már a történelmi elv érvényesült. Államférfiaink berlini tárgyalásai arra az időre estek, amikor a nemzet­közi helyzet Hitler nagy beszéde kö­vetkeztében többé-kevésbé áttekint­hetőbbé vált. Ez a beszéd tulajdon­képpen válasz Roosevelt elnök fel­hívására s ha ezen a vonalon kemély volt is, mégis Németország békés szán­dékai bejelentésének tekinthetjük. A tengelyhatalmak nem akarnak hábo­rút, ezt már Mussolini és Hitler is számtalanszor megmondotta s ehhez az állásfoglaláshoz mi, magyarok is teljes szívvel csatlakozunk. A tengely- hatalmak s velük mi is csak az el­követett igazságtalanságok jóvátételét s a szerencsétlen békeszerződések ren­delkezéseinek lerombolását követel­jük. A magyar államférfiak berlini meg­beszélései természetesen mást nem hozhattak, mint a régi út folytatását. Az elmúlt esztendők politikai fejlődé­sének logikus folytatása ez a „kölcsö­nös és rendíthetetlen bizalmon nyugvó együttműködés“, amely — Ribbentrop külügyminiszter pohárköszöntőjének nagyszerű megállapítása szerint — a német, a magyar és az olasz nép érde­kében egyre gyümölcsözőbben fog alakulni Mindenképpen szükséges és hasznos volt ez a találkozás, hiszen Európában állandóan forrnak a dol­gok, erők mérkőznek s egy olyan fon­tos földrajzi fekvésű országnak, mint Magyarország, mindenképpen résen kell lennie, ha érdekeit és fejlődését fiztosítani akarja. Mi nem tekintjük lezártnak a magyar megújhodás útját azokkal az örvendetes eseményekkel, amelyek régi szép Nagymagyarorszá­Káprázatos fénnyel ünnepelte Berlin a május elsejei nemzeti ünnepet Kétszer beszélt Hitler — Megkülönböztetett szeretettel fogadta Berlin az ünnepségeken megjelent magyar államférfiakat Hitler a c termelés fokozásáról és a német önvédelmi fegyverkezésről Berlin, május 1 Egész Berlin és egész Németor­szág a május elsejei nemzeti ünnep hatása alatt áll. A német fővárost zászlófüzérekkel és feliratokkal ékesítették fel. Az ablakokban a Führer képe látható és az épülete­ket szinte eltakarják a borogke­resztes lobogók. Egész napon szü­neteltek az összes üzemek és gyá­rak, hogy mindenki résztv ehessen az ünnepségeken. libben az évben különösen káprázatosán ünnepelte meg Berlin a május else jét, mert ez a megnagyobbodott birodalom első május elsejei ünuepe volt. 140 ezer Hitler-ifjú a stadionban Az ünnepségek az olimpiai sta­dionban kezdődtek, ahová a Hitler­it jak vonultak föl. Fél 9 órakor, amikor a Führer a szónoki emel­vényre lépett, abban a mezőnyben, ahol a lányok voltak elhelyezve, adott jelre felemelkedtek és úgy csoportosultak a barnakabátos leá­nyok, hogy először a „Führer“ szó, majd pedig a „hozzád tartó zunk“ felírás alakult ki a fehér alapon. Az ünnepségen mintegy 140 ezer főnyi tömegben jeient meg a német if júság. Szűnni nem akaró ováció fogad­ta a Vezért, amikor a szónoki emel­vényre lépett. — Hat esztendő alatt - mon­dotta Hitler — óriásit fejlődött a német nemzet és az ifjúság ma húszként érezheti, hogy egv nagy nemzethez tartozik. A Németbiro­dalom jövője az ifjúságon épül fel és az ifjúság feladata lesz a németség szabadságát megőrizni és a birodalom erejét tovább fej­leszteni. Ti büszkék lehettek a mai német birodalomra és tn épp­úgy büszke vagyok rátok. Ismét percekig tartó fergeteges Heil-kiáltások, majd az if júsági csapatok felvonulása után a Sta­dionban rendezett ünnepség befe­jeződött. Hitler beszéde a Lustgartenben Tizenkét órakor érkezett meg Hitler vezér és kancelár a Lustgar­tenben rendezett ünnepségek szín­helyére. Autója a Lustgarten szé­lén állott meg és Führer gyalog tette meg az utat a lelkesen éljen­ző tengernyi tömeg között a szóno­ki emelvényig. Az ünnepélyt üöbbels birodalmi miniszter nyitotta meg, majd Lev dr. birodalmi szervezési vezető be­szélt a munkásság nemzeti szerepé­ről. Negyed egy órakor állott a szó­noki emelvényre Hitler vezér és kancellár és — mint minden év­ben — beszédet mondott. Beszédében emlékeztetett arra, hogy valamikor Németországban Németországban is a tavasz ünnepe az osztályharc napja volt. Május elsejét a nemzeti szorializ- inus tette ismét a német nép­közösség ünnepévé. Az egész nemzeti szocialista gaz­dasági program és gazdasági felis­merések élére az az elv lépett, hogy a nép csak azt élheti fel, amit ma­gának feldolgozott. Ez nem pénz­kérdés, hanem kizárólag termelé­si probléma. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy teljesen, közömbös hogy mennyi pénzt termelnek tgy ál­lamban. A döntő az, hogy mennyi árut termelnek. Ezek az áruk azok, gunk két értékes területét visszahoz­ták, mert még más követelnivalóink is vannak. Meggondolatlan lépést nem csinálunk, de igenis el vagyunk szánva arra, hogy a kínálkozó alkalmat el­szalasztani nem fogjuk. Ügylátszik világszerte mindinkább utat tör a függő problémák békés rendezésének a gondolata s ehhez mi örömmel csat­lakozunk. Békés úton akarjuk igé­nyeinket kielégíteni, de tudjuk, hogy a saját erőnkön felül ezeknek az igé­nyeknek a békés kielégítésénél igen nagy súllyal esik latba a Németország­amelyeket az egyes embeiek kö­zött szétosztanak. A pénz csak utalvány erre az árura. Döntő je­lentőségű, hogy a nemzeti terméke­ket minden téren fokozzuk. A ter­melési javakat nem szabad felhal­mozni, mert azok fogyasztókat kí­vánnak. Ha Németországban ma az egész nép munkafolyamatban van, ez nem jelent mást, minthogy minden javakat, melyeket termel­nek, el kell osztani. Ezek az egész német népnek a javára válnak. — Mi megold juk problémáin­kat, míg másoknak még a megöl dás kezdete sem sikerül. Az első élet alapja a saját élet-térben fek­szik, vagyis abban, amit a föld egyeseknek az élethez adott. Az élettér tehát nem választható el egy nép életkeretétől. Ezért az élettér határozza meg egy nép boldogulását és virágzását. Teljesen egymagában az élettér sem döntő, hanem ehhez jön még a szorgalom, az erély és a képes ség, amellyel valamely nép saját életteréből elő tudja teremteni azt, amit abból elő lehet teremteni. Né­metországban részben sovány föl­dön négyzetkilométerenként 150 ember esik. Ennek folytán nem en­gedheti meg magának azt a fény­űzést, hogy erejét szétforgácsolja. Életro-halálra egymásra vagyunk utalva, és ha valaki nem értené meg, fel kell ismernie a világ többi részé­nek állásfoglalásából. „Szerelem a békét“ — Nem tevékenykednek e ismét a régi bekerítő politikusok, akik mind olyan emberek, akik 1914 ben is csak a gyűlöletet ismerték7 Nem szükséges hangsúlyoznom, — folytatta Hitler — hogy- szere­tem a békét. Tudom, hogy bizo­hoz és Olaszországhoz való viszo­nyunk. Ez a viszony seöimi kívánni­valót nem hogy hátra, szívélyes, meleg és közvetlen s minden egyes találko­zás csak erőteljessebbé és hatéko­nyabbá teszi, hasznára országunknak, de az európai békének is. Ára: 8 fillér Szerkesztőség: Miskolc, Rákéesi-ntoa Ki Telefon: 15-76. Kiadóhivatal: Széchenyi* utca 19. (Weidlich-udvar) Telelőn: 15 74* I. évfolyam, 59. szám KÉR. POLITIKAI NAPILAP A Kedd ■kifizetési ára egy hónapra 2 pengő, ne­gyedévre 6 pengő. Egyes szám ára 8 H1L ■nerkesztőségl teletett éltei fél 1 után: 882. Miskolc, 19 39. május 2.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents