Magyar Élet, 1939. július (1. évfolyam, 108-132. szám)

1939-07-02 / 108. szám

Vasárnap, 1939 évi július 2. MAGYAR ÉLET GAZDAHITEL Magyarország gazdasági és pénz­ügyi életének mindig fontos pro­blémája volt a gazdahitel kérdése. A mezőgazdasági termelési ág egyebek között azért is lényegesen eltér más termelési ágazatoktól, mert hitelrendszere különleges alapokon nyugszik. Rövidlejáratú hiteleknél sem tud két-háromhóna­­pos váltókra berendezkedni, mert termelési időtartama hat-tíz hónap közöt bonyolódik le. Nagyobb be­ruházások pedig csak hosszúle­járatú kölcsönökkel oldhatók meg, miután a föld fokozatosan és na­gyobb i­dőtartamra kiterjedően té­ríti vissza a befektetéseket. Nyolc esztendővel ezelőtt, ami­kor az egész világ gazdasági életét végigsöpörte a válság, ennek sú­lyos és messzemenő kihatásait el­sősorban a mezőgazdaság érezte meg. A legfőbb produktum, a búza ára jóval a mélypont alá süllyedt és a gazda ráfizetett a termelésre. Természetes volt tehát, hogy adós­ságokat törleszteni, kötelezettsége­ket teljesíteni képtelenné vált. Ebben a helyzetben külföldön is történtek intézkedések a mezőgaz­dasági termelés védelmére. De két­szeres kötelesség volt ez nálunk, az agrárországban, ahol a nemzeti termelés legfontosabb tényezője a mezőgazdaság s a legerőteljesebb nemzetfenntartó réteg éppen a földművelő nép, így születek meg a gazdavédelmi intézkedések, me­lyeket nagy általánosságban a tör­lesztési határidő meghosszabbítá­sa, a kamatok lényeges leszállítása jellemzett. De ezeken kívül végig­vonult ezeken az intézkedéseken a modern szociális szellem, amely a legkisebbnek nyújtotta a legna­gyobb előnyt s a 10 holdon aluli birtokoknak külön konverziós te­­herrendezési kedvezményt adott. Azóta a viszonyok lényegesen megváltoztak. A világgazdasági helyzet javulásával párhuzamosan megtett előrelátó kormányzati in­tézkedések a világpiaci ár fölött stabilizálták a magyar búzát, pia­cot biztosítottak egyéb termények­nek is s újból rentábilissá tették a mezőgazdasági termelést. És a szorgalmas magyar gazda, a törek­vő magyar földmíves nép, mihelyt gazdasági helyzete engedte, rögtön­­megkezd­e a fizetések teljesítését, adósságainak törlesztését. Bizony­ságot tett újból fizetőképessége és pontossága mellett. Most már tehát elérkezett az az idő, amikor a kormányzatnak új­ból közbe kellett lépnie. A régi adósságok­­ rendezése a legjobb úton van, intézkedni kellett tehát, hogy azok a korlátozások meg­szűnjenek, amelyek a védettséggel FIGYELEM Fotó-amatőrök! Legszebb kidolgozás: Finom szemcsés hívások, művészi nagyítások Á B R­A­H Á M amatőr fotólaboratóriumában kapcsolatban a mezőgazdasági hi­tel akadályaiul szolgáltak. Újjá kellett teremteni a gazdahitelt, hogy ismét megindulhassanak a beruházások, fejlődjön, gazdagod­jon a nagyszerű eredményeket pro­dukáló magyar mezőgazdasági kultúra. Ezt a célt szolgálja az új kor­mányrendelet, amely bölcs óvatos­sággal lebontja a védettség egy ré­­szét s a nagybirtokokra az év vé­gére teljesen meg is szünteti. Meg­szűnik a védettség azoknál a birto­koknál is, melyeknél az eladóso­dás nem több a kataszteri tiszta jö­vedelem húszszorosánál. Ez az utóbbi intézkedés azonban nem terjed ki a 10 holdon aluli birtokokra, amelyeket a kormány rendel­ete változatlanul erőteljes­sé­ Liptáknál (Koronával szemben) fürdőruha különlegességek a legolcsóbban Takarékosság 5 Az európai sakktábla Öt gyújtópontja van az európai politikának Női és férfi kalapok nagy választékban Valódi panamák már 12 P-től. Átalakítások legújabb modell szerint legolcsóbban BOGDÁM-nál a Forgóhíd mellé Az európai események zajlásában könnyen megfeledkezünk arról, hogy bár a külpolitika részletkérdé­sei új és új képekkel örvénylenek, az európai külpolitikai kérdések alapjai geopolitikai meghatározói és így irányvonalai is nagyjában ugyanazok, mint századokkal ezelőtt. Ez érthető is, mert Európa folyói ma is úgy folynak, mint édesapáink idejében. Európában öt olyan földrajzi fó­kusz van, amelyekkel vége sed m­élt­y­* ben minden európai nemzet közi kér­d­és összefügg. A Rajna torkolata, a Du, a medence, a Viszku,u s­kja, a cseh-morva kaz an es a Gibraltár­­sznez vonal. Amilyen középso­r­i folyó a Rajna olyan nagy szeri­nt játszott már a ró­mai irodalom és a népvándorlás ko­ronán is. De különös jelentőséghez csak ak­kor jutott, am­in.r a német-­••ano­ni ri­valítás kialakul, és az angol szigetor­szág közelebb j ut j'l a kontinensb­/.. éppen a Rajna torkolatához. Napó­­-un mondotta „A Rajna-delta olyan ágyú, amely A­g­ia gyomrába néz " Anglia ezért nem enged nagy és erős népeket a Raj­a-deltáig. Annak ide­jén Anglia akadályozta meg, hogy Franciaország elnyelje Belgiumot. An­gol kéz készítette elő Hollandia és Belgium kettészakadását. A világhá­borúba is elsősorban azért avatkozott be Anglia, mert a német hadsereg a Rajna-torkolatot fenyegette, ahonnan legközelebbről lehet sakkban tartani az angol partokat. A Duna-táj jelentősége A Duna-medence történelmi sze­repe közismert. Határ és összekötő volt már a római birodalom és a ta­tárbetörés idején is. Népek,, köztük, — sajnos, — a törökök útja is. Ezért volt számos konfliktus magja. Bis­marck a Duna-deltának ugyanolyan jelentőséget tulajdonított, mint a Rajna torkolatának. A német biroda­lom 1938-ban és 1939-ben nem ok nélkül nyomult két ízben is közelebb a Fekete tenger dunai ajtajáig. Innen további világpolitikai erőpontok felé lehetne kiterjesztenie sugárzását. Akié a Duna-medence, annak erős befolyá­sa van a Balkánra. Azt lehetne mon­dani, amennyiben fejlődik a balkáni német befolyás, olyan mértékben vá­lik egyre inkább földközi tengeri ha­talommá Németország. A Duna-delta jelentősége magya­rázza meg a Dobrudzsára irányuló­­ bolgár irredentát. A Balkán földközi­­ tengeri jelentősége magyarázza meg­­ Albánia bekebelezését, ahonnan­­ Olaszország sakkban tudja tartani­­ Délszerbiát, Macedóniát és a görög­­ Szalonikit.­ A Duna-medence egyik legérzéke­nyebb és legfontosabb pontja ma Ma­gyarország és Erdély. Németország is fölismerte az Alsóduna jelentőségét. S aligha lehet Magyarország súlyának figyelmen kívül hagyása nélkül Romá­niának fekete tengeri ősrégi szerepét soká fenntartani. A földközi tengeri út Indiába A Földközi tenger századok óta minden kontinentális nagyhatalom vágya volt. Viszont a földközi tenge­ri hatalmak, most Olaszország, mindig igyekeztek biztosításként megvetni lá­bukat a kontinensen is. Ezekhez a tradíciókhoz hű Olaszország, amikor baráti szálakat sző a Duna-medencé­­ben. A Földközi tenger kérdései közt legfontosabb az olasz-angol és az olasz-francia viszony. Ez voltaképen egy probléma. Anglia itt is rászorul Franciaország erősségével. Anglia földközi tengeri biztonságát ma Fran­ciaország erőssége jelenti. Ez a mag­ja az angol-francia barátságnak. Vi­szont Mussolini ki akar törni a Föld­közi tengerből, amelynek két kapuját, Gibraltárt és Szuezt, Anglia őrzi. Ezért foglalta el Abesszíniát. És ezért segí­tette Franco Spanyolországát. Hogy e két kapu szélesebb megnyitása az olaszok részére világháborúval, vagy olasz-francia-angol kiegyezéssel érhe­tő-e el jobban, a jövő fogja megmu­tatni. A cseh-morva katlan értéke Bismarck a cseh-morva medencéről jellemzően mondotta: Akié Csehor­szág, az kontinentális hegemóniát építhet ki Európa fölött. A háború után a franciák szintén ezért dédelget­ték Csehországon. Most Németország­nak nyílt meg az út Prága megszállá­sa után a kontinens dominálása felé. A cseh-morva katlannak másik világ­­politikai jelentőségű pontja a jablon­­kai hágó és az oderbergi vasúti cso­mópont. Fontos sztratégiai kulcs­sze­repe van. Ez magyarázza az őszi len­gyel aspirációkat. S ezért sietett Né­metország is Mährisch-s­trau birtok­bavételével. A Visztula Lengyelország nagy fo­lyója. A keleti Rajna. Kijárata Dan­zig. A weimari Németország irreden­tája elsősorban Danzigra irányult. Ma­ga Hitler is csak tíz évre kötötte meg 1934-ben a már felbontott német-len­gyel szerződést, melyet Lengyelország szívesen fogadott, mert Szovjetorosz­­ország ellen keresett biztosítást, ősz­szel kiderült, hogy Németország erős, a szovjet hadseregnek pedig nincs of­fenzív értéke. Nem véletlen tehát, hogy Anglia a Visztula körül prokla­­málta először, hogy majdnem idegen ország hadseregére bízza annak eldön­tését, hadiállapotba kerüljön-e az an­tant egy kontinentális nagyhatalom­mal. Berlin már elérte a Brennert, s Dunánál behatolt Dévényig s bekebe­lezte a cseh-morva katlant is. Anglia úgy érzi, hogyha még a Visztula völgyben is Berlin dominálna, bekö­vetkeznék az európai német hegemó­nia, amelyet az angol külpolitika min­dig a legnagyobb veszélynek tartott a brit világuralomra nézve, delemben részesít. Sőt, a kisembe­rek javára tovább megy a kor­mány s azokat a kedvezményeket, melyeket eddig csak a tíz holdon aluli birtokosok élveztek, kiterjesz­tik az összes harminc holdon alu­li birtokosokra. A kisemberek újabb tízezrei jutnak tehát védet­tebb és biztosabb helyzetbe ezzel a rendelkezéssel. Ezenfelül pedig megnyílik az út a gazdahitel felé. A gazda ismét hozzájuthat kölcsönhöz, új beru­házások és munkaalkalmak nyíl­nak, felfrissül a mezőgazdaság éle­te Ús, pezsdülő élet indul meg a magyar rögön, amely nemzeti és gazdasági életünk legnagyobb energiaforrása volt a múltban és az lesz a jövőben is . Harminchat Állam képviselteti magát a gödöllői ,,Paxting“-en Budapest, július 1. A cserkészleányok két évvel ezelőtt Skóciában tartott világkongresszusán elhatározták, hogy a világ fiúcserké­szei által rendezett világdzsembori mintájára ők is világtáborozásra gyűl­nek össze. Ennek az elhatározásnak megvalósításaképen a nemzetek ki­küldött képviselői a színhely megvá­lasztása kérdésében egyhangúlag Ma­gyarország mellett döntöttek. Ez a döntés fél évvel ezelőtt Svájcban, Adel­­bodenben megerősítést nyert s igy a nagyjelentőségű találkozó először ná­lunk, Gödöllő festői szépségű Erzsébet királyné parkjában fog lezajlani júl. 25-től augusztus 7. közötti időben. A világtáborozás neve „Pax-ting“ lesz, ami békegyűlést jelent. A megnyitó ünnepség július 3- án lesz a kormányzó felesége és a királyi hercegi család több tagja jelenlétében. A táborozáson a világ összes cserkész­­szövetségeinek képviseletében a svéd trónörökös legidősebb fia, Gusztáv főherceg fogja a világ öreg főcserké­szét, sir Robert Baden Powelt helyet­tesíteni. A főherceggel együtt érkezik felesége, Sybilla hercegnő is. A „Pax­­ting“ résztvevőjeként harminchat ál­lam leánycserkész képviselője jön Ma­gyarországra s mintegy 4-5 ezer cser­készleány vesz részt a táborozáson. A nyolc altáborra osztott nagytá­bor mindegyikében egy-két nemzet cserkészleányai és egy magyar külö­nítmény foglalnak helyet, akik között 20—30 olyan cserkészleány lesz, akik az idegenajkúak nyelvét értik. Ezek lesznek az „összekötőtisztek“ „sister“ elnevezéssel. A tábori élet minden dél­előttjén a külföldi vezetők a Magyar Cserkészleány Szövetség vezetőivel együtt konferenciákat tartanak, ame­lyeken megvitatják a falu bekapcso­lását a cserkészleányéletbe, a földmí­ves lánycsapatok megszervezésének a kérdését, a cserkészlány szerepét a családban mint feleség, mint anya és mint a háztartás vezetője. Megvitatás­ra kerül a cserkészlány szerepel egy tartós világbéke megteremtésében és így tovább. A budapesti cserkészlányok a ma­gyar történelem nagyasszonyairól komponált életképeket, míg a debre­ceni cserkészlányok a hun-magyar monda művészi pantomimjait fogják bemutatni. Mint hírlik, igen nagy je­lentőségű lesz finn cserkészleányro­­konaink bemutatója, amely be fogja mutatni a finn-ugor nyelvcsalád Euró­pába történt bevonulását és az egyes ágak elhelyezkedését az óhazában. A záróünnepséget augusztus 5-ére­­ tervezik.

Next