Magyar Élet, 1939. szeptember (1. évfolyam, 159-183. szám)

1939-09-01 / 159. szám

Péntek, 1939. szeptember 1. MAGYAR ÉLET XII. Pius pápa újabb békeakciója Jegyzékben szólította fel az olasz, német, francia és lengyel hatalmakat a vitás kérdések békés megoldására Vatikánváros, augusztus 31 A Havas Iroda jelentése szerint a pápa újabb diplomáciai lépést tett az érdekelt hatalmaknál. Maglione bíboros csütörtökön dél­előtt hosszas tanácskozást folyta­tott a pápával. A bíboros a tanácskozás után azonnal visszatért a Vatikánba és magához kérette a szentszéki olasz, német, francia és lengyel nagykövetet, vala­mint az angol követet és írásbeli jegy­zéket nyújtott át nekik. A Havas Iroda vatikáni körökből szerzett értesülése szerint XII. Pius pápa a francia, olasz, német, lengyel és angol diplomá­ciai megbízottaknak átadott ok­iratában az Európát fegyveres összeütközéssel fenyegető kérdé­sek békés úton való megoldása érdekében emel szót. Hír szerint az okiratban a pápa az említett öt állam kormányához fordul, hogy amíg nem késő, tegyenek meg minden lehetőt az általános fegyveres összeütközés elkerülésére, amely csak borzalmas szerencsétlenségbe sodor­hatná Európát. Vatikáni körökben ki­jelentették, hogy a Szentszék a béke fenntartásába vetett reményét még nem veszí­tette el és a legfőbb egyházi személyiségek általános nézete az, hogy az utolsó pillanatban sikerülni fog elkerülni a válság kitörését. .­ Napokon át tartó székrekedésnél és az ezzel járó gyomor- és bélzava­roknál, puffadásnál, gyomornyomás­­nál, felböfögésnél, étvágytalanságnál, bódultságnál, homlokfejfájásnál és hányingernél egy-két pohár természe­tes „Ferenc József“ keserűvíz az emésztés útjait alaposan kitisztítja és igen kellemes közérzetet teremt. Kér­dezze meg orvosát! Észak államai a semlegesség mellett döntöttek Kopenhága, augusztus 31 A norvég főváros külügyi hiva­talában szerdán délelőtt megkez­dődött értekezlet az északi álla­mok külügyminiszterei között va­lószínűleg csütörtökön este már végetér. Az értekezlet tehát mind­össze másfél napig tartott, nem mint az előző években, amikor há­rom-négy napig is eltartott a kül­ügyminiszteri konferencia. Osló­ban ugyanúgy, mint Kopenhágá­­ban az értekezlet rövidebb időtar­tamát arra vezetik vissza, hogy a három állam teljesen tisztában volt már eleve azzal, hogy milyen kül­politikai magatartást kell tanúsí­­taniuk az európai válság további kiéleződése esetén. Éppen ezért nem volt szükség beható megbeszé­lésre­­a követendő politikai maga­tartás megállapítására. A követendő­­magatartás a teljes semlegesség közös nevezőjén épült fel. A három külügyminisz­ter az értekezlet csütörtöki napján mégegyszer behatóan megvizsgál­ta a semlegesség megvédésének kérdését. Kopenhágai beavatott körök­ben a semlegesség kérdésének megvitatásánál többek között rá­mutattak a német-dán megnem­támadási egyezményre, amelyet csak legutóbb kötöttek meg s amely az európai válsággal kapcsolat­ban a dán közvélemény előtt meg­nyugtató tényezőként szerepel. Úgy tudják, hogy az oslói külügy­miniszteri értekezletről csütörtö­kön este záróközleményt adtak ki. Hitler elrendelte a védelmi minisztertanács megalakítását Berlin, augusztus 31 (Német Távirati Iroda.) Hitler vezér augusztus 30-án a következő rendeletet adta ki: A Vezér 1939. augusztus 30-án kelt rendelete birodalmi védelmi minisztertanács alakításáról. A mostani külpolitikai feszült­ség idejére a közigazgatás és a közgazdaság egységes vezetése ér­dekében elrendelem a következő­ket: * 1. A birodalmi védelmi tanács­ból, mint állandó bizottság „biro­dalmi védelmi minisztertanács*' alakul. A birodalmi védelmi mi­nisztertanács állandó tagjai a kö­vetkezők: A minisztertanács elnöke Gö­ring vezértábornagy, tagjai a Ve­zér helyettese, a birodalmi közigaz­gatás teljhatalmú főmegbizottja, a gazdasági élet főmegbizottja, a birodalmi kancellária minisztere és főnöke és a véderő főparancs­nokságának főnöke. Az elnök a birodalmi véderőta­nács más tagjait, valamint egyéb személyiségeket is bevonhat a ta­nácskozásokba. 2. A védelmi minisztertanács tör­vényerőre rendeleteket bocsáthat ki, feltéve, hogy én nem rendelem el e törvényeknek a birodalmi kormány vagy a birodalmi gyűlés elé terjesztését. 3. Érintetlen marad Göring ve­zértábornagynak a négyéves terv végrehajtásáról szóló 1936. októ­ber 18-iki rendeletben foglalt jog­köre és különösen az a joga, hogy rendelkezéseket tehet. 4. A nemzetvédelmi miniszterta­nács ügyeit a birodalmi kancellá­ria főnöke és birodalmi minisztere intézi. 5. A rendelet hatálya megszűné­sének időpontját én határozom meg. Hitler Adolf vezér. Gazdasági vezérkar veszi át a német gazdasági élet irányítását A „Südost-Echo“ című folyóirat arról ad hírt, hogy Németországban „gazdasági vezérkart“ létesítenek. Illetékes helyről származó értesülés szerint erre az intézkedésre Hitler vezérkancellár már régebben parancsot adott, úgyhogy a szervezési munkálatok már többévi előkészületre és tapasztalatra támaszkodnak. Ily módon a birodalom legfőbb irányítói el­határozásaikban — akárcsak a katonai előkészületek terén — itt is gazdag tapasztalatokra támaszkodhatnak. A gazdasági vezérkar a katonai vezérkarral párhuzamosan együttmű­ködik s így lehetővé teszi a villámgyors cselekvést a német nép életszükség­leteinek biztosítása mellett. A német gazdasági vezérkarnak hasonló feladata van, mint a katonai hadvezetőségnek. Meg kell vizsgálnia, hogy mekkora az erő- és anyagtar­talék, amelyet a politikai és katonai feladatok végrehajtásában készenlétbe tud helyezni és milyen formában hasz­nálhatja fel a legcélszerűbben. A gazdasági vezérkar feladata lesz a munkaerők szétosztása, a piac irányítása, az ipari erőknek a hadiip­arra való központosítása, a közleke­dés átalakítása, az árellenőrzés, a külkereskedelem terén szükséges háborús intézkedések végrehajtása és a hadi nyereség megadóztatása. A gazdasági vezérkarnak együtt kell majd dolgoznia a szövetséges államok hasonló szerveivel. Festékek, tisztító és mosószerek. színesbolt Berzy József Lichtenstein-u. 5. Telefon 21-71 Tűz az Avason Porig égett két borpince — Három órán keresztül küzdött a tűzoltóság a lángtengerrel Miskolc, augusztus 31 Csütörtökön hajnalban három óra után néhány perccel a telefon éles csengése riasztotta fel a mis­kolci tűzőrséget. — Halló! Itt Sípos főmérnök be­szél. A Mélyvölgy­ utcában az Ava­son a 246-os és 247-es pinceépület lángokban áll!... A tűzoltóság őrszemélyzete pil­lanatok alatt készen állott és tel­jes szerelvénnyel, két autóval robo­gott a távbeszélőn bemondott hely­­re. A kora hajnali órák csendjébe vészesen búgó szirénák lármája érthető riadalmat keltett nemcsak a tűz környékén, hanem az egész útvonalon is. Jobbra, balra ablakok nyíltak ki s álmos, kétségbeesett arcok fürkésztek ki az utcára. Voltak olyanok, akik légitámadásra gon­doltak, s rohantak vissza az égő lámpákat eloltani. Mások érthe­tetlenül kérdezősködtek az álmuk­ból felriasztó zaj oka iránt. Az épületek, melyek tetőzete ed­dig ki nem derített módon kigyul­ladt az Avas oldalon a Kioszk vendéglő közelében állanak. Bár a tűzoltóság a felriasztást követő né­hány perc múlva a tűzfészek köz­vetlen közelében volt, a tetőzet már hatalmas lángokban állott. Egyik autó az égő házak közelé­ben állott meg, a másik a Kioszk vendéglő mellől préselte fel a vi­zet, mert fent a tűzcsapból eredő víz nyo­mása nem volt elég erős. Megfeszített munkával láttak hozzá az egyre hatalmasabb láng­nyelvek elfojtásához. Megnehezí­tette az oltási munkálatokat az a körülmény, hogy csak a tűzfalak felől kezdhették az oltást, mivel a tetőzet már csaknem leégett s a pa­­­dláspadozat vakolatlansága miatt átégve beroskadt. Minden valószínűség szerint jó­val korábban keletkezett a tűz, mint ahogyan arról a tűzoltóságot értesítették. De a késő éjszakai órákban így is szerencse, hogy volt valaki, aki a veszedelmet észre­vegye, mert könnyen megtörténhetett volna az is, hogy az egész pincesor leég. Három órán keresztül folyt a kemény küzdelem a lángokkal, míg sikerült a tüzet elfojtani. Az épületek így is leégtek, mert már­ az oltási munkálatok meg­kezdésekor teljes lángtengerben állott mindkét tetőzet. Az eddigi vizsgálatoknak sike­rült annyit megállapítani, hogy es­te egy társaság szórakozott a pince bérházában s valószínűleg egy eldobott gyufa, cigarettavég, vagy ottfelejtett gyer­tya okozhatta­­a tüzet. Reggel 6 óra volt, amikor a két megüszkösödött épületet veszélyte­lenül magára lehetett hagyni s a három órás fáradságos munka után a tűzoltóság visszatérhetett laktanyájába. 3 Mielőtt szabadságra megy, biztosítsa lakását betörési kár ellen!

Next