Magyar Élet, 1939. november (1. évfolyam, 209-232. szám)
1939-11-03 / 209. szám
4 MAGYAR ÉLET Péntek, 1939. november hó 3. FÖLDINDULÁS BORSODBAN A tanító úr amikor hazaengedi a gyerekeket, kilép az iskola elé. Szeme elmereng a távolban és mohón szívja magába a friss és kissé csípős télies levegőt és lelkesülten mondja: — istenem, mennyi föld. . . mennyi föld.... Azután elindul haza, ahol már várják. Titokzatos arccal kérvényeket ír, négy árkos oldalon és titokzatos emberek kezébe adja. Elindulnak a faluba szerteszét a titokzatos kérvények és egyre gyűlik, egyre gyűlik rajta az aláírás. A tanító úr földreformot csinál. Gyűjti a jelentkezőket a földosztásra, ami nemsokára megkezdődik. Néha-néha ugyan eszébe jut, hogy a határ véges és nem jut minden jelentkező számára annyi föld, amennyi elég ahhoz, hogy az aprójószág számára elég teremjen benne, de ezek a holnap gondjai, hes, hes. — Én is hadd írjam alá a papirost, — mondja János bácsi, amikor találkozik a titokzatos emberekkel. — Maga nem írhatja alá, — mondja a titokzatos ember, — mert maga a kormányra szavalt a legutolsó választáson. János bácsi a jedző úrhoz ballag el és elpanaszolja a baját, hogy aki kormánypárti volt a legutolsó választásnál, nem kaphat földet a reformnál. A jegyző megvigasztalja, hogy dehogynem és nem gilt az, amit a tanító úr csinál, János bácsi csak elballag és keserűen morogja magában, hogy a tanító úr mégis csinál valamit a szegény ember érdekében, mégis csak rá kellett volna szavalni. —0— A szomszéd faluban és a szomszéd falukban is elküldi a tanító úr a gyerekeket az iskolából és feladja nekik a másnapi porciót. Azután hazamegy és felkattintja a villanyt vagy levegőt pumpál a Maxim-lámpába, szól a feleségének, hogy hová tették megint a gyerekek a tintát és a tollat és leül a lámpa alá, holnapra tantervet kell készíteni. Esetleg elballag az iskolába, mert gyűlést tartanak a zöldkalászos gazdák. Szó esik erről is, arról is: csak földosztás nincs. A tanító úr úgy gondolja, hogy elég neki a saját dolga-gondja, elég neki, ha a falujában kultúrát oszt, földet nem akar osztani. Talán-talán neki van igaza. —Onnak földje, az ügyvéd úr szerezte meg neki (áldja is érte holta napjáig) , és ha nem lesz, akkor még az ügyvéd úr sem tudott szerezni neki. Azon pedig nem is lehet csodálkozni, hogy az ügyvéd úr is politikai párt tagja és vezető szelleme. Igaz, hogy ez a politikai párt még nem nagyon szerepelt eddig a magyar közélet porondján és összes múltja egy pártnév és egy pártelnök. S hogy a többi ügyvéd erre nem ér rá, mert hivatása is van, arról nem érdemes beszélni. Az ügyvéd úrnak úgyis szép klientúrája van azon a vidéken, ha néha megtépázva is és kell egy kicsit gondoskodni az ügyfelekről. — — Pedig Borsodban csakugyan megindul a föld, hogy otthagyja a régi tulajdonosait. A zsidó birtokosok máris megkezdték a birtokok eladására irányuló kísérletezgetéseket. Igaz, hogy nem nagy sikerrel, mert a zsidótörvény végrehajtási utasítása védi a földre váró magyarok érdekeit. A zsidó birtokosok ingatlanaikat csak földmívelésügyi miniszteri engedéllyel adhatják el s így hiába akar megszabadulni a birtokától a vármegyében jelentékeny földet birtokában tartó nem keresztény réteg. Hiszen csak egy-két nevet elég felemlíteni: ha végigmegyünk Borsod vármegyében, mindenütt öszszetalálkozunk ezekkel a nevekkel és ezekkel az emberekkel. — Erényi Manó dr. Edelényben uralkodik 1492 holdon, Schwarcz Ernőnek is jutott ugyanott 678 hold. Kun Miklós Galvácson 1391 holdnak az ura, Jungreisz Andornak is van 651 hold földje. Sajókazincon 4000 holdja van Lichtschein Dezsőnek, de a fiának is van 230, Mályiban Flóhr Manó saját holdjain gazdálkodik, Simay László pedig bérel többszáz holdat, a kengyeltói tanyán pedig Flóhr Miksa szintén többszáz holdat tart tulajdonában. De ezek csak a nagyobbak, emellett még szinte elsorolhatatlan a kisebb bérletek és ingatlanok száma. Tehát Borsodban jótékony földindulásra van kilátás. Megindul a föld és odakerül azok kezébe, akik arra a legtöbb joggal rendelkeznek: a magyar paraszthoz. De senki se gyújtson tüzeket és ne akarja ezeknél a tüzeknél megsütni a maga politikai vagy gazdasági pecsenyéjét. S ha a tanító úr Borsod vármegye egyik istenháta mögötti falujába földosztásra szánta rá fejét, nem lehet csodálkozni azon, ha földet akar osztani az ügyvéd úr is. A tanító úr északon osztja a földet, az ügyvéd úr délen. Illetőleg az ügyvéd úr még nem osztja, most még csak röpcédulákat oszt. „Vigyázzatok emberek, hogy ki ne csússzon kezeitek közül a föld, amihez nektek van jogotok. Ha Ti nem jelentkeztek, más falu igénylői között osztják fel a földet.“ Aki pedig nem hiszi, hogy ez így van, vegye kezébe a röpcédulát, rajta áll még az ügyvéd úr adreszsze is. Aki akar, elmehet az ügyvéd úrhoz és megirathatja vele a kérvényt is azonnal, megkérheti, hogy menjen el az Illetékes Hatósághoz. Ha azután lesz a jámbor Holnap zárul a MANSz. nemzetvédelmi tanfolyama Hodobay Sándor a légvédelemről tartott kedden előadást Miskolc, november 2 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében kedden este 6 órai kezdettel Hodobay Sándor ny. polgármester tartott előadást a légoltalomról. Szikra Gyula gimnáziumi tanár, a MANSz főtitkára üdvözölte az előadót előadása előtt. Hodobay Sándor dr. ny. polgármester előadásában részletesen fejtegette a légoltalom magyarországi fejlődését. Ez a fejlődés csak 1935-ben indulhatott meg, minthogy addig a trianoni béke következtében bekövetkezett korlátozások lehetetlenné tették a légvédelem és légoltalom fejlesztését. A légieszközök a háborúban a legfontosabb harci eszközök. Az utóbbi időben úgy sebesség, mint teherbíróképesség terén nagy haladást tettek, de ezzel párhuzamosan fejlődött a légvédelmi intézkedések technikája is. Maga a légvédelem két részre oszlik: katonai és polgári légvédelemre, vagy más szóval légoltalomra. A polgári légoltalom pedig kettős: hatósági és polgári légoltalom. A polgári légvédelem terén fontos szerepet töltenek be a nők. Ez a fontos szerep a légoltalom mindhárom fontos szakára, az előkészületre, kiképzésre és szervezésre is kiterjed. Miskolc fontos pontot jelent és így Miskolcon fokozott fontossága van a tökéletesen kifejlesztett légoltalomnak. A nők számára különösen a kiürítésnél jut fontos szerep. A külföldi példák is igazolják, hogy milyen fontos szerepe van a pontosan végrehajtott kiürítésnek. Ha nincs is most háborús veszély nálunk, nem szabad pihenni és fel kell készülnünk minden eshetőségre. A miskolci nők a légoltalom terén is kiveszik és kivették a részüket, hiszen a légoltalmi kiképzésben részesültek 70 százaléka nő. Az értékes és nívós előadást Szikra Gyula tanár köszönte meg a hallgatóság nevében. A MANSz nemzetvédelmi előadássorozatában a mai napon Vucskits Jenő tanügyi tanácsos tart előadást, a tanfolyam ünnepélyes bezárása pedig holnap lesz. Ez alkalommal nemes Hajnal Lajos alezredes tart előadást a honvédelmi törvény nőkre vonatkozó részéről. A záróelőadáson megjelenik homrogdi Lichtenstein László Miskolc város főispánja is. Homrogdi Lichtenstein László főispán záróbeszédével ér véget a MANSz értékes nemzetvédelmi tanfolyama. Négy-négyévi börtönre ítélték az uzsorás Román-Róth Ivánt és feleségét Teljes hatheti főtárgyalás után a pestvidéki törvényszék csütörtökön hirdette ki a Román-Róth Iván-féle uzsorabűnügy ítéletét. A bíróság bűnösnek mondotta ki Román Ivánt negyvennégyrendbeli uzsora bűntettében, négyrendbeli csalás és ötrendbeli sikkasztás bűntettében és ezért négyévi börtönre, továbbá 2000 pengő pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetést napi tíz pengőnkint számítva 200 napi börtönre lehet átváltoztatni. A bíróság továbbá mellékbüntetésként tíz évi hivatal- és jogvesztést állapított meg. Ugyancsak bűnösnek mondta ki a törvényszék Román Ivánná szül. Weisz Franciskát harmincrendbeli uzsora bűntettében, mint bűnrészest, továbbá mint tettest ötrendbeli sikkasztás bűntettében, kétrendbeli közokirathamisítás és kétrendbeli magánokirathamisítás bűntettében s ennek megfelelően az ő büntetését is négyévi börtönben és kétezer pengő pénzbüntetésben szabta meg. Nemfizetés esetén napi 10 pengőt számítva 200 napi börtönre változtatható át a pénzbüntetés. Mellékbüntetésként Román Ivánná is tíz évi hivatal- és jogvesztést kapott. A többi vádlottat, akik a Román-irodának kihelyezésre pénzt adtak, bűnsegédi bűnrészesség vétsége miatt kisebb büntetésekkel sújtotta a bíróság, Adony-Weisz Jenő részvénytársasági igazgatót, Román Iván sógorát pedig felmentette és elrendelte azonnali szabadlábrahelyezését. Az ítélet nem jogerős. 300.000 főre tehető a tiszáninneni egyházkerület reformátusainak lélekszáma A felvidéki egyházközségek visszatérése után nyolc egyházmegyére oszlik az egyházkerület Miskolc, november 2 November második napja nevezetes eseményt jelentett a magyarországi református egyházkerületek életében, ugyanis ekkor tértek vissza az elszakított felvidéki egyházközségek az ősi egyházkerületekbe. Miután a tiszáninneni egyházkerülettől szakították el annak idején a legtöbb egyházközséget, természetesen a visszatérés után ősi nagyságúra emelkedett az egyházkerület gyülekezeteinek száma. Ennek következtében az egyházmegyei beosztást is újból szabályozni kellett s az egyházkerületben eddig működő öt egyházmegyéhez újabb három egyházmegyét kapcsoltak. Az új egyházmegyék a következők: gömöri, esperese Lenkey Lajos runyai lelkész, felsőzempléni, esperese Dobos Sándor ladamóci lelkész, ungi egyházmegye, esperese Szűcs István tiszasalamoni lelkész. A trianoni állapot előtti tornai egyházmegye, amely eddig három egyházmegyébe volt beosztva, most újjáalakul és az újjáalakulással egyidőben az egyházmegye vezetésével Fodor Géza helyettes esperes, jósvafői lelkészt és Horváth Elemér nyugalmazott főispánt, mint legidősebb egyházmegyei tanácsbírókat bízta meg az egyházkerület elnöksége. A megszállás után a tiszáninneni egyházkerületből elszakítottak 141 egyházközséget, ebből visszatért 119, megszállás alatt maradt 22. Fiók, társ, leány és missziós egyházközségek közül megszállás alá került 172, amelyből most 130 került vissza az egyházkerülethez és megszállás alatt maradt 42. A tiszáninneni református egyházkerülethez tehát összesen 249 egyházközség tért vissza az 1938. évi összeírás alapján 77.675 lélekkel. Ezzel a tiszáninneni egyházkerület reformátusainak lélekszáma 300.000 főre tehető. A felvidéki egyházközségek visszatérésével kapcsolatos egyházközigazgatási kérdéseket az egyházkerület őszi közgyűlésén tárgyalják le. A közgyűlést, Miskolcon december 11, 12 és 13. napjain tartják meg. RETIKÜLÖK, Sikla tonai derékszíjak legolcsóbban PRIVILOVICS-nál Buzatér 7. Takarékosság. (!) Szülői értekezlet a zeneiskolában. November 8-án, szerdán délután 5 órai kezdettel szülői értekezletet tart a városi Zlubay Jenő zeneiskola vezetősége. Előadást tart: Zenei tehetségek felfedezése címen Rákos Arnold, az iskola vezetője. Az előadás bemutatásához zenei illusztrációkat adnak az iskola tehetséges növendékei közül: Bogdán Emilia, Erdélyi Valéria, Varga József, Rákóczi Ilona, Szedlák Jolán, Bóka Papp Margit, Röder Matild és a zenei előkészítő iskola kis növendékei Haász Ilona tanítónő vezetésével. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Színház Az Inke-társulat november 10-én kezdi meg előadásait a miskolci Nemzeti Színházban. Bérleteket előjegyezni és váltani lehet mindennap délután 6—7 órák között a színház titkári hivatalában, ahol dr. Litteráti Végh László főtitkár készséggel nyújt felvilágosításokat minden érdeklődőnek.