Magyar Élet, 1939. december (1. évfolyam, 242-254. szám)

1939-12-13 / 242. szám

Szerda, 1939 december hó 13. FARKAS ISTVÁN: „A kormányzat egyre jobban törődik a magyar néppel“ Krisztus már elfoglalta helyét a mai nagyok asztalánál — Egészséges földbirtokreformra van szükség — A végvárak magyarjai erősebbek lesznek a Siegfried vonalnál Táviratilag üdvözölte a tiszáninneni református ■ X ■ _ ■■ ■ a­­­rra , mmt r m m egyházkerület közgyűlése a Kormányzót, Teleki Pál miniszterelnököt és Kánya Kálmánt Miskolc, december 12 A tiszáninneni református egy­házkerület ünnepélyes külsőségek között kedden tartotta meg törté­nelmi közgyűlését a Palóczy­ utcai gyülekezeti teremben. A közgyűlés­re a gyülekezeti termet hatalmas piros-fehér-zöld drapériákkal, örökzöld cserjékkel, pálmákkal és virágcsokrokkal díszítették fel. A közgyűléskor az elnöki emel­vényt Farkas István püspök és farkasfalvi Farkas Géza egyházke­rületi főgondnok foglalták el, az A fennkölt ima elhangzása után farkasfalvi Farkas Géza főgondnok nyitotta meg a közgyűlést, aki be­számolt azokról a történelmi ese­ményekről, amelyek az utolsó köz­gyűlés óta zajlottak le. Utalt a fő­gondnok arra, hogy a közgyűlést a legválságosabb, legbizonytalanabb időben tartják, amikor kockán fo­rog minden, ami az európai em­ber előtt szent és becses. — Közgyűlésünk minden tagja — mondotta — szorongó, aggódó lélekkel érez a velünk vérben és hitben rokon finn nemzet iránt, amikor hőskölteményben megírt vitézi tetteket túlszárnyaló hősies­séggel védik északi rokonaink­­ha­zájukat — puritán hitünkön s a tél támogatásán kívül minden szövet­séges híján. A főgondnok felszólalására a közgyűlés tagjai egy percnyi néma felállással tisztelegtek a finn test­­vérnemzet előtt. — Ezután az egyházközségek anyagi helyzetével foglalkozott, majd javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy táviratilag kö­szönti Horthy Miklós kormányzót, Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Kánya Kálmán nyugalmazott kül­ügyminisztert. A közgyűlés kiemelkedő fény­pontja Farkas István püspök je­lentésének elhangzása volt, amely megállapításainak lenyűgöző ere­jével magyaros stílusával még so­káig hagy maga után mély nyomo­kat a hallgatóság között. — Ez a jelentés úgy készült el, — mondotta a püspök, — mint a szegény ember verítékhullással megépített kicsi háza. Tükör ez, melyben az őshazai s a hosszú rabságból hazatért testvéreink is meglátják, Istenért, hazáért és ma­gyarfajtánkért hevülő lelki orcá­mat. — Ma közel 300.000 színtiszta, magyarfajta, kálvinista magyar szíve hajlik itt egymáshoz kimond­hatatlan örvendezéssel, hogy az ősi házban újra együtt vannak a ti­emelvény körüli asztaloknál az elő­adók, az első sorokban pedig az egyházi előkelőségek ültek. Megje­lent a közgyűlésen pálóci Czinke István nyugalmazott püspök, Mag­da Sándor dr. felvidéki püspök, Tomall­­ai Zoltán felvidéki fő­gondnok, az esperesek teljes szám­ban, közöttük Kőszeghy Gábor, a tornai egyházmegye most megvá­lasztott esperese, az egyházmegye gondnokai s az egyházkerületi köz­gyűlés alkotói, valamint a meghí­vott vendégek, szám­imenő egyházkerületnek, az ősi kuruc végvárnak, Istenért, ha­záért és magyar fajtánk szebb hol­napjáért dolgozni vágyódó refor­mátus katonái. Farkas István püspök ezután hosszan szólott azokról a nagy eré­nyekről, amelyeket a nehéz törté­nelmi időkben is meg tudott őriz­ni örökségként Rákóczi, a nagy Fejedelem, aki nemzetéért min­denét feláldozta. — Ne féljetek a harcos holna­poktól, — folytatta emelkedett hangon Farkas István püspök, — vérhullás nélkül úgy látszik ne­künk nem akarnak visszaadni szent, magyar földet. Tartsátok ké­szen fegyvereteket! A mai magyar­ság útja célegyenesen vezet a Gol­gotára, Krisztus keresztje felé. — De Kassa felé is vezet a má­sik út, ahol az örökre élő magyar eszmény kihűlt porsátora felett örök fényben ragyog a magyar szabadság hajnalcsillaga! Nyel­vünk, énekünk, dalunk nincs aki értse. Mi Isten eszközei vagyunk, külde­tésben járunk s küldetésünk ket­tős: hirdetni, élni a krisztusi evan­gélium tiszta keresztyén tanításait, védeni, erősíteni a magyar fajta népet. Itt mindennek a magyar faj­ta védelmére kell történnie. Épül, gyógyul a falu Majd ezeket mondotta jelentésé­ben a püspök: — Én úgy látom, hogy a mai kormányzat mind jobban törődik a magyar néppel. Krisz­tus már elfoglalta helyét a mai nagyok tanácskozó asztalánál, ahol a magyarság szebb holnapjá­nak megteremtésén fáradoznak. Most, itt volna az ideje belátni a törté­nelmi egyházak mindenikének, hogy e harc itt nem a felekeze­tek, hanem a Krisztus ellen indult meg. Aki nyitott szemmel él a magyar életben, annak látnia kell, hogy a reformok jönnek szép sorjában egymás után. Épül s gyógyul a falu. Az ember­ségesebb, magyarabb magyarság kialakítása útban van már. Népünk nyugtalan, nehéz a várás. Sokszor megcsalták, cselekedeteket vár. Sietni kell nagyon. Reformoktól, az új idők nagy­szerű elgondolásaitól ne borzad­jon hát senki. — Hangsúlyozottan mondom: egészséges földbirtokreformra van szükség. Egy kicsi házat, kertet juttatni kell minden, a hazát hűséggel szolgáló m­agyar katonának. Vigyázni kell azonban magyarok a túlzástól. Akinek jobban tetszik a más hazája, minek marasztalják itt? — A telepítés igazán áldásos ak­kor volna, ha végeken élő nemzeti­ségeket az alföldi magyar falvak népe közé telepítenénk át. A vé­gekre pedig színtiszta, magyarfaj­ta magyarok kellenek. A végvárak magyarjai erősebbek lesznek a Siegfried-vonalnál. A dunántúli búzatermő földek vég­telen rónáin színtiszta magyar fal­vak százainak kellene megépülnie. A Felvidék zugó erdői, kincses bá­nyáiban csodákat tudna művelni a magyar ügyesség, munka és élet­akarat ! — Itt minálunk, ha valakinek jobban tetszik a más hazája, mint a mienk, minek marasztaljuk itt? Aki ú­ magyar nemzethűség ellen vét, aki a magyarság dien izgat, aki megeszi az édes, magyar kalá­csot, az keressen magának új ha­zát. — Szerte e világban szétszóró­dott magyarok jörtek haza s vegyé­tek meg az idegenek kezén lévő magyar birtokot. Adott az Isten széplelkü magyart a mi védelmünkre Majd így folytatta Farkas Ist­ván püspök: — Nem szabad engedni azt,­­ hogy politikai pártharcokban egy­más elén uszítsák a magyart. Mun­kát, munkaalkalmat kell keríteni, , mert a magyar nép dolgozni akar.­­ Segíteni kell a nemzet szolgálatá­ban álló összes tisztvisdők, tanítók, tanárok, lelkipásztorok s egyéb munkások anyagi sorsának jobbra­­fordulásáért. A békét szeressük, de a harcot a nemzetért mindenkor örömmel vállaljuk. — Milyen jó tudni azt kálvinis­ta testvéreim, hogy adott az Isten jó kedvéből terem­tett örök, széplelkű magyart, hő­set, bátrat a mi védelmünkre, — az igazi egyetlen magyar Vezér­ben, a legelső magyar emberben. Farkas István püspöki jelentése MAGYAR ÉLET Az év kirobbanó világsikere ! Bernard Shawnak legragyogóbb vígjátéka PYGMALION! Főszereplők: LeS­ie HOWOrd a világ első jellemszínésze és­ Wendy Hiller ! London ünnepelt csillaga Uránia_______Ma premier | 3 Tiszta íz! Jó zamat! 5 dkg. 40­­0* 1 literre KÁVÉKONZERV 20% legf. pörkölt kávét tartalmaz WEIDLICH PÁL! Miskolc Ne üljön fel senki népámító jel­szavasoknak, kik népbolondító ígéretekkel oszto­gatják a másét, maguk pedig sze­reznek maguknak fényes házakat, járnak fényes autókon s szolgáltat­ják ki magukat szinte fejedelmi udvartartásokban. — A magyar nép született ne­mes fajta. Nem kívánja erősza­kosan a másét. Élni akar! Családja számára egy kicsi házait, egy kicsi földet szeretne összekuporgatni. Jussa van ehhez! Nagy birtokok hatalmas urai erre adjatok lehető­séget. A magyar földhöz kötött minden magyar örök védelmező katonája marad az ősi földnek.

Next