Magyar Élet, 1940. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
Szerda, 1940. évi január hó 3. MAGYAR É LET BALRENDEZŐK FEGYELMÉBE Táli meghívókat, ■Delépőjegyeket, táncrendet és minden egyéb nyomtatványt egy- vagy több színnyomással olcsón és ízlésesen készít LUDVIG ISTVÁN könyvnyomdája, Rákóczi utca 18 Lichtenstein László Miskolc, január 2 Homrogdi Lichtenstein László főispán előtt otthonában az újévelső napján több küldöttség tisztelgett és kereste őt fel jókívánataival. Nagy számban érkeztek ezenfelül a város, sőt a vidék minden rétegéből üdvözlő táviratok és levelek. Többek között megjelentek a főispánnál Miskolc thj. város vezető tisztviselői. A városi tisztikar jókívánságait Fekete Bertalan dr. polgármester tolmácsolta szívből jövő meleg szavakkal. Homrogdi Lichtenstein László válaszában viszonozta a jókívánságokat a polgármesternek, a város egész tisztikarának és elismerőleg emelte ki a városi tisztikarnak azelmúlt évben — annak kivételes viszonyai között is — teljesített ügybuzgalmát, munkakészségét és fegyelmezettségét, kérve őket arra, hogy a jövőben is hasonló szellemben munkálkodjnak a közjó érdekében, kövessék és támogassák mindenkor az ügyek vitele élén álló polgármesternek a köz javát célzó nemes és közérdekű törekvéseit a nemzet és városunk polgársága érdekében. Szerencsekívánataikat fejezték ki a főispán előtt a Magyar Élet Pártja miskolci szervezetének küldöttsége, valamint többen az evangélikus egyház és intézményei vezetői köréből és végül küldöttségek jelentek meg a MANSz miskolci csoportja, valamint a helybeli Ev. Nőegylet részéről, mely egyesületeknek díszelnöke, illetve elnöke a főispán felesége. Utóbbi egyesületek jókívánságait Szikra Gyula gimnáziumi tanár, illetve Pazár Béla mérnök tolmácsolták. 1940-ben 19.480 választót vettek fel Miskolcon a választók névjegyzékébe 2924 zsidó választónak igazolni kell választói jogosultságát Kedden délelőtt ülést tartott Miskolc város központi választmánya, amelyen Miskolc országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékével kapcsolatos ügyeket tárgyalták le. A központi választmány határozata ellen, — amelyben Miskolc képviselőválasztói névjegyzékét 1939-ben megállapították, — öt panasz érkezett a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság az öt panasz közül hármat elfogadott, kettőt elutasított. Elfogadta Borbíró Ferenc Kassa ny. főispánja, Domán Emil droguista és Bakó Ignác kovács panaszát és helyt adott azon kérésüknek, hogy őket Miskolc országgyűlési képviselőválasztó névjegyzékébe felvegyék. Elutasították Léka Endre és Rosenberg Ernő panaszát. A központi választmány 3 HÁROM SZILVESZTER-EST ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reggelre, amelyik hajnal nélkül köszöntött be a szilveszteri éjszia- Ika, muszáj-vigassága után, vele- s hadiak az alkalmi — úgyis mondhatnám, hogy akciós —, naptár . Szerint beigazított duhajkodások. ] Az éjszaka víg vándorserege, — ki- fáradva abban a mérhetetlen igye- kezetében, hogy vigan búcsúzon el az ó-évtől és köszöntse az újat, — fásultan tért pihenni, mert elfoglal- , va az örömért való állandó igyeke- zetben, elfelejtettek valóban örülni is. A kávéházak, éttermek, egyesü- , leti helyiségek természetszerűleg megteltek: az emberiség kényes arrra, hogy azt higgjék róla, hogy tud, még örülni a tegnapnak, vagy a holnapnak. De nehezen tudott volna feleletet adni arra a kérdésre, hogy a tegnapnak, vagy a holnapnak örült, így azután választotta a legkényelmesebb megoldást és megmaradt a ma elkeseredett igyekezeténél. I * 1937. szilveszterét egy viszonylag exkluzív körben, vagy ha jobban tetszik, klubban töltöttem. Ott találkoztam össze éjfél után a méltóságos úrral. (Nem írom le nagy- i betűvel, mert ő lenne a legjobban megsértődve, ha „Méltóságos“-nak írnám]. Színház, mozi, irodalom és minden aktuális kérdés szóbakerült, természetesen politikai és társadalmi kérdések is. A méltóságos úr, aki a miskolci kiállításoknak, hangversenyeknek, komoly előadásoknak állandó látogatója, aki kimondottan intellektuális életet él, minden szóbakerülő témáról részletesen kifejtette véleményét. Élveztem. Mindazt, amit mondott, csak felfokozott érdeklődéssel lehetett hallgatni. Amolyan rizsporos szilvesztereste volt. Háromig, négyig hölgy társaságában telt el az idő: udvarias újévi bókok, keringők, négy órakor hazakísérés és megújuló újévi üdvözletek. Utána pedig tovább várni az újévi reggelt, amelyik csak kilenc óra körül köszöntött be. Rizsporos, békés szilveszter-est volt. A háború gondolata még senkiben sem élt és az emberek megszokott unalommal olvasták a lapok külpolitikai híreit. Nem tudta még senki sem, hogy hol van Tiencsin (ma már lassan elfelejtjük), Hela félszigetről csak a földrajztudósok és a világjárók tudtak és száz ember közül egy ha meg tudta volna mondani, hogy hol van Petsamó. A vasút mozdonyát Bánrévénél és Hidasnémetinél átcserélték és volt a Felvidéken egy város, amit Kosicének neveztek. Egyszóval nehezen tudnánk magunkat ma beleképzelni a két év előtti szilveszter-este hangulatába. Az 1938. évi szilveszter-estemre nem emlékszem. Nem tudom már, hogy hol és merre felé jártam. Nem tudom, hogy kikkel beszéltem. A múlt év szilvesztere kiesett belőlem. Nem is csodálkozom rajta. Mert 1938. júniustól 1939. áprilisig elveszett teljesen az egyén egocentrikus jelentősége. A világtörténelem járta át meg át az egyént és döbbenetesen voltunk kénytelenek ráeszmélni arra, hogy világtörténelmi eseményeknek vagyunk halkan szemlélődő tanúi. S amikor azon gondolkozom, hogy mi volt Szilveszterkor 1938-ban, gondolok hóra, katonákra, hősi halottakra, de nem arra, hogy én hol töltöttem a szilveszter-estét . A harmadik :szilveszterem az idei. Sokáig gondolkoztam azon, hogy nem lenne-e a legokosabb átaludni az új esztendő beköszöntését. Végre mégis döntöttem: az egyik munkásszervezet szilveszter-estjére mentem el. Az egyesületi otthon messze van a kivilágított kávéházaktól és tudtam, hogy savanyú bor, munkában elfáradt arcok és egy-két szál hegedű fogad. S a mellékutcában meghúzódó egyesületi otthonban az egyszerű fapadon, közel a zene mellett ,,méltóságos urammal“ találkoztam. Ült és nézte a fápadtarcú munkáslányok és a munkában kifacsart arcú emberek szilveszteri táncát. Hallgatta a néha talán ütemnélküli zenét. És amikor az egyik munkás bohókás Jáncsi-babával hasbeszélőprodukciót mutatott be, méltóságos uram felszabadultan nevetett, tapsolt és hangosan odakiáltotta, hogy: gratulálok. Én már láttam méltóságos uramat hangversenyen, amikor finoman félrehúzta a száját, ha a hangversenyző művész kezében egy gondolatnyit eltért a hegedű útja, vagy egy kissé megcsuklott az ének. De ritkán láttam még olyan felszabadultan nevetni, mint ahogy nevetett a hasbeszéd-produkción. És én is nevettem és sajnáltam elmenni, ahogyan biztosan sajnált elmenni méltóságos úr a nagytébetűs Társadalomba. * Az 1937. évi gáláns, exkluzív és nemesen előkelő, az 1938. évi önmagunkat háttérbe szorító szilvesztere után kissé sután hat talán az idei szilveszterünk, ahol önkéntelenül is összesodort minket az újévre való várakozás. A méltóságos urat, egy-két keserűarcú munkást és engem. Nem tudom, mit jelentett ez a találkozás: a két év előtti rizsporos szilveszter megtagadását?! Fakuló társadalmi rétegeződések lenézését?! Vagy pedig egymáshoz menekülést a közelgő holnapok ismeretlen árnyékában?! !—) tudomásul vette a közigazgatási bíróság döntését. Megállapították ezután a képviselő- választók 1940. évi névjegyzékét. Eszerint Miskolcnak 1940-ben 19.480 választója van, 303-mal kevesebb, mint 1939-ben. Az idei névjegyzékben 2924 zsidó választó is szerepel, akik 1940 január 31-ig kérhetik választói jogosultságuk igazolását. Ennek elmulasztása a névjegyzékből való kizárást vonja maga után. A központi választmány Henkey Honig Vilmos elnöklete alatt albizottságot küldött ki a zsidótörvény rendelkezései alá eső zsidók választói jogosultságának elbírálására a beszolgáltatott igazoló írások alapján. A zsidó választóknak igazolni kell, hogy ők vagy szüleik 1867-ben vagy már azelőtt Magyarországon születtek. Amennyiben 1867 után születtek a szülők is, akkor a nagyszülők magyarországi születését is igazolni kell. Az albizottság javaslatai alapján döntenek majd a 2924 zsidó választó választói jogosultságáról. Előreláthatólag többszáz, — talán ezerrnél is több — zsidó választó veszti el az igazolási eljárás során szavazati jogát. Ez a körülmény különösen a törvényhatósági választásoknál bír nagy jelentőséggel. A várospolitika baloldali pártjai szavazataik súlytöbbletét vesztik el a zsidó szavazatok számarányának csökkenésével. ---------------------------------------- Teleki miniszterelnök újévi vezércikke Teleki Pál gróf miniszterelnök az Új Magyarság, Nemzeti Újság és Függetlenség újévi számaiba az egész ország figyelmét magára vonó vezércikkeit írt a magyarság dunamedencei elhivatottságáról és felelősségteljes szerepéről . Vezércikkében Teleki Pál grófmegszabta, hogy mi legyen ennek a küldetésnek gyakorlata Szent István országában, mert történelmünk és földrajzi helyzetünk hivatást adott nekünk magyaroknak a vajúdó Európa közepén. — A küldetést teljesíthetjük és túlnőhetünk jelentőségben, számunkon, ha el nem tévelyedve nemes, bátor és józan magyarok maradunk, — fejezi be vezércikkét Teleki Pál gróf miniszterelnök. _____ SZINESBOLT BERZY JÓZSEF festékkereskedése LICHTENSTEIN U. 5. Telefon 21-71. A Diósgyőr vasgyáriTószerencse Dalkör sikeres szereplése a rádióban. A Stúdió igazgatóságának meghívására december 31-én, vasárnap délelőtt élvezetes szép hangversenyt adott a vasgyári Jószerencse Dalkör dalárdája Nagy Ferenc vezénylése mellett. A dalárdának a közelmúltban ez volt a stúdióbeli második szereplése. S ha figyelemmel kísértük ezt a második rádiószereplést, csak igaz örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Jószerencse Dalkör mostani szilveszteri szereplése kivételes dicséretet érdemel. Olyan feldolgozást nyújtott a dalkör a szöveg teljesen szép tiszta kiejtésével, ami a rádióban a legritkább esetben hallható. Tökéletes felkészültség, fegyelmezettség jellemezte a dalárdák A hangverseny után Némethy Imre elnök és Nyitray Jenő társelnök Pluhár István kíséretében —ki szintén végig hallgatta a Jószerencse Dalkör rádiószereplését — tisztelgő látogatást tettek a Stúdió igazgatóságánál, s a zeneosztály igazgatója a dalárda sikeres szereplése után meghívta a nagyszerűen szereplő Jószerencse Dalkört a közeljövőben Budapest I. hullámhosszán megtartandó hangversenyre.