Magyar Élet, 1940. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Szerda, 1940. évi január hó 3. MAGYAR É LE­T BALRENDEZŐK FEGYELMÉBE T­áli meghívókat, ■D­elépőj­egyeket, táncrendet és min­den egyéb nyom­tatványt egy- vagy több színnyomással olc­són és ízlésesen készít LUDVIG ISTVÁN könyvnyomdája, Rákóczi­ utca 18 Lichtenstein László Miskolc, január 2 Homrogdi Lichtenstein László fő­ispán előtt otthonában az újév­­első napján több küldöttség tisztelgett és kereste őt fel jókívánataival. Nagy számban érkeztek ezenfelül a város, sőt a vidék minden rétegéből üdvözlő táviratok és levelek. Többek között megjelentek a fő­ispánnál Miskolc thj. város vezető tisztviselői. A városi tisztikar jókíván­ságait Fekete Bertalan dr. polgármes­ter tolmácsolta szívből jövő meleg szavakkal. Homrogdi Lichtenstein László válaszában viszonozta a jó­kívánságokat a polgármesternek, a város egész tisztikarának és elismerő­leg emelte ki a városi tisztikarnak az­­elmúlt évben — annak kivételes vi­szonyai között is — teljesített ügy­buzgalmát, munkakészségét és fegyel­mezettségét, kérve őket arra, hogy a jövőben is hasonló szellemben mun­­kálkodjnak a közjó érdekében, köves­sék és támogassák mindenkor az ügyek vitele élén álló polgármester­nek a köz javát célzó nemes és köz­érdekű törekvéseit a nemzet és váro­sunk polgársága érdekében. Szerencsekívánataikat fejezték ki a főispán előtt a Magyar Élet Pártja miskolci szervezetének küldöttsége, valamint többen az evangélikus egy­ház és intézményei vezetői köréből és végül küldöttségek jelentek meg a MANSz miskolci csoportja, valamint a helybeli Ev. Nőegylet részéről, mely egyesületeknek díszelnöke, illetve el­nöke a főispán felesége. Utóbbi egye­sületek jókívánságait Szikra Gyula gimnáziumi tanár, illetve Pazár Béla mérnök tolmácsolták. 1940-ben 19.480 választót vettek fel Miskolcon a választók névjegyzékébe 2924 zsidó választónak igazolni kell választói jogosultságát Kedden délelőtt ülést tartott Mis­kolc város központi választmánya, amelyen Miskolc országgyűlési kép­viselőválasztói névjegyzékével kapcso­latos ügyeket tárgyalták le. A központi választmány határozata ellen, —­ amelyben Miskolc képviselő­választói névjegyzékét 1939-ben meg­állapították, — öt panasz érkezett a közigazgatási bírósághoz. A közigaz­gatási bíróság az öt panasz közül hár­mat elfogadott, kettőt elutasított. El­fogadta Borbíró Ferenc Kassa ny. fő­ispánja, Domán­ Emil droguista és Bakó Ignác kovács panaszát és helyt adott azon kérésüknek, hogy őket Miskolc országgyűlési képviselőválasz­tó névjegyzékébe felvegyék. Elutasí­tották Léka Endre és Rosenberg Ernő panaszát. A központi választmány 3 HÁROM SZILVESZTER-EST ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Reggelre, amelyik hajnal nélkül­­ köszöntött be a szilveszteri éjszia- I­ka, muszáj-vigassága után, vele- s hadiak az alkalmi — úgyis mond­hatnám, hogy akciós —, naptár . Szerint beigazított duhajkodások. ] Az éjszaka víg vándorserege, — ki-­­ fáradva abban a mérhetetlen igye-­­ kezetében, hogy vigan búcsúzon el az ó-évtől és köszöntse az újat, — fásultan tért pihenni, mert elfoglal- , va az örömért való állandó igyeke-­­ zetben, elfelejtettek valóban örülni is.­­ A kávéházak, éttermek, egyesü- , leti helyiségek természetszerűleg­­ megteltek: az emberiség kényes ar­­r­­ra, hogy azt higgjék róla, hogy tud­­, még örülni a tegnapnak, vagy a­­ holnapnak. De nehezen tudott vol­na feleletet adni arra a kérdésre, hogy a tegnapnak, vagy a holnap­nak örült, így azután választotta a legkényelmesebb megoldást és meg­maradt a ma elkeseredett igyeke­zeténél. I * 1937. szilveszterét egy viszonylag­­ exkluzív körben, vagy ha jobban tetszik, klubban töltöttem. Ott ta­lálkoztam össze éjfél után a méltó­­ságos úrral. (Nem írom le nagy- i betűvel, mert ő lenne a legjobban megsértődve, ha „Méltóságos“-nak írnám]. Színház, mozi, irodalom és minden aktuális kérdés szóbake­­rü­lt, természetesen politikai és tár­sadalmi kérdések is. A méltóságos úr, aki a miskolci kiállításoknak, hangversenyeknek, komoly előadá­soknak állandó látogatója, aki ki­mondottan intellektuális életet él, minden szóbakerülő témáról rész­letesen kifejtette véleményét. Élvez­tem. Mindazt, amit mondott, csak felfokozott érdeklődéssel lehetett hallgatni. Amolyan rizsporos szilveszter­­este volt. Háromig, négyig hölgy társaságában telt el az idő: udva­rias újévi bókok, keringők, négy órakor hazakísérés és megújuló új­évi üdvözletek. Utána pedig tovább várni az újévi reggelt, amelyik csak kilenc óra körül köszöntött be. Rizsporos, békés szilveszter-est volt. A háború gondolata még sen­kiben sem élt és az emberek meg­szokott unalommal olvasták a la­pok külpolitikai híreit. Nem tudta még senki sem, hogy hol van Tien­­csin (ma már lassan elfelejtjük), Hela félszigetről csak a földrajztu­dósok és a világjárók tudtak és száz ember közül egy ha meg tudta vol­na mondani, hogy hol van Pet­­samó. A va­sút mozdonyát Bánrévé­nél és Hidasnémetinél átcserélték és volt a Felvidéken egy város, amit Kosicének neveztek. Egyszó­val nehezen tudnánk magunkat ma beleképzelni a két év előtti szilvesz­ter-este hangulatába.­­­­ Az 1938. évi szilveszter-estemre nem emlékszem. Nem tudom már, hogy hol és merre felé jártam. Nem tudom, hogy kikkel beszéltem. A múlt év szilvesztere kiesett belőlem. Nem is csodálkozom rajta. Mert 1938. júniustól 1939. áprilisig el­veszett teljesen az egyén egocentri­kus jelentősége. A világtörténelem járta át meg át az egyént és döb­benetesen voltunk kénytelenek rá­eszmélni arra, hogy világtörténel­mi eseményeknek vagyunk halkan szemlélődő tanúi. S amikor azon gondolkozom, hogy mi volt Szil­veszterkor 1938-ban, gondolok hó­ra, katonákra, hősi halottakra, de nem arra, hogy én hol töltöttem a szilveszter-estét . A harmadik :szilveszterem az idei. Sokáig gondolkoztam azon, hogy nem lenne-e a legokosabb átaludni az új esztendő beköszöntését. Végre mégis döntöttem: az egyik munkásszervezet szilveszter-estjé­­re mentem el. Az egyesületi otthon messze van a kivilágított kávéhá­zaktól és tudtam, hogy savanyú bor, munkában elfáradt arcok és egy-két szál hegedű fogad. S a mellék­utcában meghúzódó egyesületi otthonban az egyszerű fapadon, közel a zene mellett ,,mél­tóságos urammal“ találkoztam. Ült és nézte a fápad­tarcú munkás­lá­nyok és a munkában kifacsart ar­cú emberek szilveszteri táncát. Hallgatta a néha talán ütemnélküli zenét. És amikor az egyik munkás bohókás Jáncsi-babával hasbeszé­­lőprodukciót mutatott be, méltó­ságos uram felszabadultan neve­tett, tapsolt és hangosan odakiáltot­­ta, hogy: gratulálok. Én már láttam méltóságos ura­mat hangversenyen, amikor fino­man­ félrehúzta a száját, ha a hang­versenyző művész kezében egy gondolatnyit eltért a hegedű útja, vagy egy kissé megcsuklott az ének. De ritkán láttam még olyan felszabadultan nevetni, mint ahogy nevetett a hasbeszéd-produkción. És én is nevettem és sajnáltam el­menni, ahogyan biztosan sajnált el­menni méltóságos úr a nagytébe­­tűs Társadalomba. * Az 1937. évi gáláns, exkluzív és nemesen előkelő, az 1938. évi ön­magunkat háttérbe szorító szil­vesztere után kissé sután hat talán az idei szilveszterünk, ahol önkén­telenül is összesodort minket az új­évre való várakozás. A méltóságos urat, egy-két keserűarcú munkást és engem. Nem tudom, mit jelen­tett ez a találkozás: a két év előtti rizsporos szilveszter megtagadá­sát?! Fakuló társadalmi rétegező­­dések lenézését?! Vagy pedig egy­máshoz menekülést a közelgő hol­napok ismeretlen árnyékában?! !—) tudomásul vette a közigazgatási bíró­­ság döntését. Megállapították ezután a képviselő-­ választók 1940. évi névjegyzékét. Eszerint Miskolcnak 1940-ben 19.480 választója van, 303-mal kevesebb, mint 1939-ben. Az idei névjegyzékben 2924 zsidó választó is szerepel, akik 1940 január 31-ig kérhetik választói jogo­sultságuk igazolását. Ennek elmulasz­tása a névjegyzékből való kizárást vonja maga után. A központi választmány Henkey Honig Vilmos elnöklete alatt albizott­ságot küldött ki a zsidótörvény ren­delkezései alá eső zsidók választói jogosultságának elbírálására a beszol­gáltatott igazoló írások alapján. A zsidó választóknak igazolni kell, hogy ők vagy szüleik 1867-ben vagy már azelőtt Magyarországon születtek. Amennyiben 1867 után születtek a szülők is, akkor a nagyszülők ma­gyarországi születését is igazolni kell. Az albizottság javaslatai alapján dön­tenek majd a 2924 zsidó választó választói jogosultságáról. Előreláthatólag többszáz, — talán ezerrnél is több — zsidó választó veszti el az igazolási eljárás során szavazati jogát. Ez a körülmény külö­nösen a törvényhatósági választások­nál bír nagy jelentőséggel. A város­­politika baloldali pártjai szavazataik súlytöbbletét vesztik el a zsidó szava­zatok számarányának csökkenésével. ----------------------------------------­ Teleki miniszterelnök újévi vezércikke Teleki Pál gróf miniszterelnök az Új Magyarság, Nemzeti Újság és Függetlenség újévi számaiba az egész ország figyelmét magára vo­nó vezércikkeit írt a magyarság du­­namedencei elhivatottságáról és felelősségteljes szerepéről . Vezércikkében Teleki Pál gróf­­megszabta, hogy mi legyen ennek­­ a küldetésnek gyakorlata Szent István országában, mert történel­münk és földrajzi helyzetünk hi­vatást adott nekünk magyaroknak a vajúdó Európa közepén. — A küldetést teljesíthetjük és túlnőhe­tünk jelentőségben, számunkon, ha el nem tévelyedve nemes, bátor és­­ józan magyarok maradunk, — feje­zi be vezércikkét Teleki Pál gróf­­ miniszterelnök. _____ SZINESBOLT BERZY JÓZSEF festékkereskedése LICHTENSTEIN U. 5. Telefon 21-71. ­ A Diósgyőr vasgyári­­Tószerencse Dalkör sikeres szereplése a rádióban. A Stúdió igazgatóságának meghívá­sára december 31-én, vasárnap dél­előtt élvezetes szép hangversenyt adott a vasgyári Jószerencse Dalkör dalár­dája Nagy Ferenc vezénylése mellett. A dalárdának a közelmúltban ez volt a stúdióbeli második szereplése. S ha figyelemmel kísértük ezt a második rádiószereplést, csak igaz örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Jószerencse Dalkör mostani szilveszteri szereplése kivételes dicséretet érdemel. Olyan feldolgozást nyújtott a dalkör a szö­veg teljesen szép tiszta kiejtésével, ami a rádióban a legritkább esetben hallható. Tökéletes felkészültség, fe­gyelmezettség jellemezte a dalárdák A hangverseny után Némethy Imre el­nök és Nyitray Jenő társelnök Pluhár István kíséretében —­ki szintén végig hallgatta a Jószerencse Dalkör rádió­­szereplését — tisztelgő látogatást tet­tek a Stúdió igazgatóságánál, s a zene­osztály igazgatója a dalárda sikeres szereplése után meghívta a nagysze­rűen szereplő Jószerencse Dalkört a közeljövőben Budapest I. hullám­hosszán megtartandó hangversenyre.

Next