Magyar Élet, 1940. április (2. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

Kedd, 1940. évi április hó 2. MAGYAR ÉLET Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozik római útjáról „Lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében magasabb hivatást töltsünk be.. Budapest, április 1 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf TelekiPál miniszterelnök Olaszországból visszatérve, fogadta a Magyar Táviratt Iroda munkatársát, akinek olaszországi útjáról a következőket mondotta: — Amidőn elutaztam, azt mondtam, hogy utazásomnak magánjellege van. Ezen nem változott semmi.Mert mit jelent az, hogy magánjellegű? Korántsem azt, hogy valaki titokban utazik. Nem is utaztam titokban. Hanem azt jelenti, hogy nem valamely külső, pillanatnyilag adott okból mentem, hanem húsvétikor, mert ilyenkor vehettem ki legkönnyebben szabadságomat és nem valamely sajátos, elérendő céllal mentem. jók hosszú évek óta, hogy céljainkat, hacsak lehet, békés uton kívánjuk elérni. És ugyanúgy megmondtuk azt is mindig, — ha ugyan történelmünk tanulságai után ez egyáltalán szükséges, — hogy Európa egyetemes érdekeit szem előtt tartjuk, mert a mi észjárásunk természetes s természetszerű az, hogyha egy nép ebbe a nagy európai életközösségbe lépett, kölcsönösség és önérdek szerint is ezeket az egyetemes érdekeket is kell, hogy szolgálja. „Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam“ — Megmondtam, hogy a Ducéval és Ciano gróffal beszélni fogok és az lett volna a legtermészetellenesebb, ha Olaszországba megyek és — nem beszélek velük. Hogy politikáról beszéltünk, az is eleve nyilvánvaló volt. A trieszti Piccolo szerkesztőjének már megmondtam, hogy ha ma két ember találkozik az utcán vagy kávéházban, politikáról beszélnék, miért legyen ez éppen azoknak tilos, akik a politikával felelősségteljes állásban foglalkoznak. Hogy a beszélgetések hosszúak voltak, az azt mutatja, hogy sok témáról beszéltünk s nem tudom, miért jelentette volna azt, hogy bármelyikünk is új fordulatot adott volna politikájának. Megbeszéléseink rendkívül értékesek voltak, különösen reám nézve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és megerősödött az utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. — Az olasz—-magyar barátság nem lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapok írták, mert ez a barátság természetes adottság. „Ez a két nép megérti egymást“ — Ez a két nép megérti egymást a hagyományok tiszteletében, de megérti egymást lelki alkatának bizonyos déves hasonlóságából kifolyólag is. A hagyományok tisztelete, a legrégibb hagyományokhoz való visszanyúlás , azoknak soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. Ez is közelebb hozza őket Európa sok népe közt. Az ilyen hagyománytisztelő népek gondolkodásának, felfogásának lényege nem változik. És nem változnak a leglényegesebb problémák sem, nem változnak a nemzeti élet elemei, ha valamikép problémákká is válnak. Ugyanazok maradnak azok, ugyanaz marad felfogásunk, politikánk s nem változik sem olasz barátainké, sem a miénk. — A mi politikánk és céljaink nyitott könyv és nem is változhatnak. Mindenki tudja, százszor megmondtuk. De ugyanúgy hangoztat „Is pillanatnyi békét fenntartjuk“ — így fogjuk fel a Dunamedencében való helyzetünket is, így fogtuk fel mindig:tanítással és példával előljárni abban, hogy ezt az érdeket szolgáljuk. Lehettünk erősek vagy gyengék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében ilyen magasabb hivatást töltsünk be. Ebbőlkifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, amit a római kommünikében kifejezésre is juttatunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, amelynek a nagy európai konfliktus végével kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hivatást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélkülli békés együttélését. — Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségében, hanem az élet mozijában élnek. Pedig ma nemcsak érdekes, de a legnagyobb mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kel megítélnünk, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzeteknek teremteni. — Aki ebben részt akar venni — és többé-kevésbbé a maga nagy vagy kis körében mindenkinek részit kell vennie — el kell telivé lennie bizonyos hivatástudattal és kötelességérzettel. Ilyen hivatástudatok emelhetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való, magában foglalja európai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentistváni gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hívően kereszténységünket. a pápai fogadásról . És ezért minden magyar embernek mindenkor élmény, de különösen éssimlódy annak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a Pápa Őszentsége előtt megjelenhet. Különösen erős ez az érzés a mai pillanatban, amikor erős hitünknek még nagyobb megerősítésére van szükségünk és XII. Pius pápa előtt, akinek fenkölt alakja élénken él az Eucharisztikus Kongresszus óta, nekünk magyaroknak lelkében. Amidőn átadtam őszentségének Főméltóságú Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságú Aszszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemzetünk és hazánk iránt érzett őszinte szeretete, a magyar szentek iránti érzéseinek élénk érdeklődése. Nagy szó ez egy kis ország számára a mai idők nagy problémái és gondjai közepette .A Szentatya látogatásomkor áldását adtja hazánkra és minden fiára. Élénk érdeklődéssel viseltetik mindenféle problémánk iránt Magnone bíboros államtitkár is, akivel nagyon örültem eszmecserét folytathatni. Sok régi ismerőssel találkoztam Rómában, köztük Pavolini miniszter úrral is, akivel az olasz-magyar kultúrkapcsolatok elmélyítéséről beszélgettem. Ezen a téren még sok a tennivaló. Az olasz nyelv tanítását sokkal élénkebbé és eredményesebbé kell tennünk, többet kell járni Olaszországba. Magam is, ki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942. évii, most épülő világkiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz- és magánépületekkel, amelyek 1942-ben a világkiállítás céljait fogják szolgálni, azután pedig áradatnak állandó hivatásuknak, mint minisztériumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások. — Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek Chini szenátornak vezetése alatt, aki mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is meg fognak oldani. Meglátogattam a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Palconieriben. Ezúttal különösen a műtermeket néztük meg s örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg .Amint jól esett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jól esett egy órára geográfusnak vissza vedlenem a Királyi Földrajzi Társaság szép parkkal körülvett római székházában. aoaaetn«aaHOHmHnHaaBaaEB: Nyomtatványokat rendeljünk Standhaft József nyomdai műintézetében Miskolc, Széchenyi u. 3. Telefon: 26-20. Részletes jelentést tett a romai útról a kormányzónak a miniszterelnök Gróf Teleki Pál miniszterelnök nyilatkozata európaszerte méltán találkozik nagy érdeklődéssel, mert jellemzője annak az államvezetésnek és politikának, amelyeta tudós és gyakorlati államférfi a magyar kérdésben képvisel és megvalósít. A nyilatkozatban szereplő történelmi adottság a magyar-olasz viszony egyik rendkívül lényeges része, az erre vonatkozó álláspontot a miniszterelnök a tudományos búvárkodásban eltöltött élet megállapításaival támasztja alá. Teleki Pál gróf miniszterelnököt hétfőn kihallgatáson fogadta a kormányzó és meghallgatta részletes jelentését a rómaiakről. Teleki rámai útja a minisztertanács előtt Budapest, április 1 A kormánytagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök vezetésével hétfőn délután minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterelnök tájékoztatót adott a Rómában folytatott eszmecserékről, valamint az olaszországi útján nyert benyomásairól. A minisztertanács, amely a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt, este 9 órakor ért véget. ------—— Teleki Mihály gróf m.kir. titkos tanácsos lett Budapest, április 1 MTI jelenti: Magyarország Főméltóságú Kormányzója a m. kir. miniszterelnöknek a kormány nevében tett előterjesztésére vitéz széki gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, országgyűlési képviselőnek a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta. 3 MEGBÍZHATÓ harisnya, kesztyű, férfi ing, nyakkendő, különleges díszövek! BAGHYNÉ Széchenyi utca 12. sz. Telefon 57-35 *Jaross Andort m.kir. titkos tanácsossá nevezte ki a Kormányzó Budapest, április 1 Hétfőn megszűnt a felvidéki minisztérium. Jaross Andortól meghatott bensőséges ünnepség keretében búcsúzott el a minisztérium tisztviseőkara. A Budapesti Közlöny április 2-i számában legfelsőbb elhatározás és kézirat jelent meg, amelynek értelmében a Kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére vitéz nemjesenti Jaross Andor tárcanélküli miniszterit ettől az állásától sajátkérelmére felmenti és ebből az alkalomból néki a. m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozza.