Magyar Élet, 1940. június (2. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

4 Miskolc thj. város polgármesterétől. HIRDETMÉNY. A m. kir. földművelésügyi minisz­ter úr 157.600—1940. F. M. számú rendeletének Miskolc város közönsé­­gét érdeklő részét kivonatosan az alábbiakban közlöm: „Az egyes mezőgazdasági termé­nyek és termékek forgalmának korlá­tozása tárgyában kiadott 3750—1940. M. E. számú rendelet 1. §-ának 3. be­kezdésében 4, 6, 7, 10, 11 és 13. faj­ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Búza, rozs, kétszeres, ezekből őrölt liszt. 1. Az, akinek a birtokában búza, rozs, kétszeres, vagy ezekből őrölt liszt van és ezeknek mennyisége külön-külön 5 q-t meghalad, köteles az ilyen terményt, vagy terméket be­jelenteni. A bejelentésre kötelezett nemcsak az 5 q-t meghaladó, hanem egész készletét köteles bejelenteni. 2. A bejelentési kötelezettség a jelen­endelet hatályba lépésekor, vagyis az 1940. évi május hó 31. napján meg­lévő készletekre vonatkozik. Nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség a honvédség birtokában lévő készle­tekre. 3. A bejelentést a jelen rendelet ha­tályba lépésének napját, vagyis az 1940. évi május hó 31. napját követő 5 nap alatt kell megtenni. A jelen rendelet hatályba lépésének napján fuvarozás alatt álló készletekre vonat­kozóan a bejelentést a címzett a fu­varlevél, vagy az áruval való rendel­kezési jogot biztosító egyéb okmány átvétele után azonnal köteles meg­tenni. Árpa, 2­ §• 1. Akinek a birtokában 10 q-t meg­haladó mennyiségű árpa van, köteles egész készletét bejelenteni. Tengeri. 3. §. 1. Az, akinek a birtokában tengeri van és ennek mennyisége morzsolt állapotban 10 q-t, csöves állapotban 15 q-t, vagy­ ebben az arányban szá­mítva a morzsolt és csöves tengeri együt 10 q-t meghalad, köteles egész készletét bejelenteni. Szárított és víztelenített zöldség- és főzelékfélék. §• 1. Aki szárított és víztelenített zöld­ség- és főzelékfélék előállításával, rak­tározásával, vagy forgalomba hozata­lával hivatásszerűen, vagy ip­arszerűen foglalkozik, köteles a birtokában lévő és 20 kg mennyiséget meghaladó kész­letét bejelenteni. Szárított és víztele­nített zöldség- és főzelékfélék alatt a jelen rendelet szempontjából a szárí­tott, illetőleg víztelenített zöldségkeve­réket (julien), sárgarépát, petrezsely­met, virágkert, bimbóskert, sóskát, labodát (parajt), káposztát és kel­káposztát kell érteni. Ezeket a termé­nyeket a bejelentési kötelezettség szempontjából együttesen kell számí­tásba venni. Ha a készlet így bejelen­tés alá esik, az egész készletet be kell jelenteni. 2. A bejelentési eljárásra a bejelen­tés határidejére az 1. §, 2. és 3. bekez­déseinek a rendelkezései irányadók az árpa, tengeri és szárított és víz­telenített zöldség- és főzelékfélékre is. Bab, borsó, lencse. 5. §• 1. Akinek a birtokában kü­lön-külön 50 kg-ot meghaladó bab, borsó vagy lencse (szárazfőzelék) van, köteles abból egész készletét bejelenteni. A jelen rendelet szempontjából bab, borsó és lencse alatt a természetes, hántolt, felezett, törött, vagy felőrölt állapotban lévő babot, borsót és len­csét kell érteni. 2. A bejelentési eljárásra a bejelen­tés határideőre az 1. §, 2. és 3. be­kezdéseinek a rendelkezései irány­adók, azzal az eltéréssel, hogy a be­jelentésben elő lehet adni, illetőleg fel lehet tüntetni azt is, hogy az 1940. évi augusztus hó 31. napjáig számítva a bab, a borsó, a lencse birtokosának és családjának, a birtokos irányában szerződés vagy jogszabály alapján el­tartásra jogosultaknak élelmezésére, szolgálati illetmény vagy trrmészet­­ben fizetendő más hasonló tartozás teljesítésére, vetőmagra, végül ipari feldolgozás céljára elengedhetetlenül milyen mennyiség szükséges. E szük­séglet alapjául szolgáló körülménye­ket a birtokos a polgármester előtt igazolni köteles. Ha a birtokos e kö­rülményeket nem igazolja a szükség­letre vonatkozó bejelentést figyelembe venni nem lehet. Ha pedig a birtokos az említett címeken feltűnően magas mennyiséget jelent be, a hatóság a mennyiségekre vonatkozó adatokat a birtokos rendes és szokásos szükség­leteinek megfelelően helyesbíti. 3. A bejelentés alá eső babot, borsót, lencsét a jelen rendelet kihirdetésé­nek napjától kezdve hatósági zár alá helyezetteknek kell tekinteni és azo­kat csak a hatóság engedélyével sza­bad forgalomba hozni, feldolgozni, vagy azokkal egyébként rendelkezni Nem vonatkozik ez a korlátozás az indokolt háztartási szükséglet kielégí­tésére, valamint a gazdaság körében a 2. bekezdés értelmében feltétlenül és igazoltan szükséges készletekre. A zár alatt lévő készleteket a bejelen­tésre kötelezett megőrizni és a rom­lástól megóvni köteles. 4. Nem szükséges hatósági engedély az 1940.­ évi június hó 15. napjáig be­zárólag a honvédség részére való vá­sárlás esetében, ha vásárlást a szám­adótest parancsnoka által igazolt sze­mély végzi. 5. A bejelentés alá eső bab, borsó és lencse tekintetében az államot elő­vásárlási jog illeti meg. Az elővásár­lási jogot az állam megbízásából a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (a következőkben: megbízott) (Budapest, V. Alkotmány­ u. 29) gyakorolja. Ha a készlet tulajdonosa a bejelentés alá eső babot, borsót vagy lencsét eladni, elcserélni, elajándékozni, vagy annak tulajdonát bármily más módon át­ruházni kívánja, köteles azt a meg­bízottnak megvételre felajánlani. A felajánlás történhetik közvetlenül levélben, vagy táviratban, vagy tör­ténhetik a polgármester útján, mely utóbbi esetben a polgármester a fel­ajánlást a megbízottnak a készlet tulajdonos költségére levélben, vagy táviratban nyomban továbbítani köte­les. A megbízott a felajánlástól számí­tott 5 nap alatt ajánlott levélben, vagy vételjelentéssel ellátott táviratban nyilatkozni köteles. A megbízott úgy nyilatkozhatik, hogy a­ készletre igényt nem tart, vagy hogy a készletre rész­ben, vagy egészben igényt tart, végül, hogy a készlet meghatározott részére már most igényt tart, a készlet meg­határozott többi része tekintetében pedig a felajánlástól számított leg­feljebb három hét alatt fog nyilat­kozni. Az utóbbi esetben a készletnek ez a része e határidő elteltéig zár alatt marad. Ha a megbízott a kész­letre nyilatkozatában igényt nem tart, a készlet tulajdonosa a készlettel sza­badon rendelkezhetik. 6. Ha a közélelmezési célokra szük­séges babot, borsót, vagy lencsét az előbbi bekezdésben megjelölt elővásár­lás útján nem lehet megszerezni, a bejelentés alá eső babot, borsót és lencsét a hatóság vagy annak meg­bízásából a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezete a hatóságilag megszabott ilyennek hiányában piaci áron köz­­élelmezés céljára igénybe veheti. Ha azonban az említett termények birto­kosa hivatásszerűen foglalkozik e ter­mények termelésével, tőle nem vehető igénybe a jelen § 2. bekezdésében fog­laltaknak megfelelően bejelentett az a készlet, amely a saját szükséglet kielégítésére és a gazdálkodás folyta­tásához feltétlenül és igazlotan szük­séges. Zab. 6. §. 1. Akinek a birtokában 5 g-t meg­haladó zab van, köteles egész kész­letét bejelenteni. 2. A bejelentési eljárásra a bejelen­tés határidejére az 1. §, 2. és 3. be­kezdéseinek rendelkezései irányadók, a­zzal az eltéréssel, hogy a bejelentés­ben elő lehet adni, illetőleg fel lehet tüntetni azt is, hogy az 1940. évi július hó 31. napjáig számítva a bir­tokosnak szolgálati illetmény vagy természetben fizetendő más hasonló tartozás teljesítésére, állatok takar­mányozásár­a, végül ipari feldolgozás céljára elengedhetetlenül milyen mennyiség szükséges. A szükséglet igazolására és bejelentés adatainak helyesbítésére az 5. §, 2. bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. Azoknak az állatoknak a felsorolását, amelyek takarmányozására zabszük­ségletet figyelembe lehet venni, a jelen rendelethez C. alatt mellékelt kimuta­tása tartalmazza.. 3. A bejelentés alá eső zabot a jelen rendelet kihirdetésének napjától kezdve hatósági zár alá helyezettnek kell tekinteni és azt csak hatósági engedéllyel szabad forgalomba hozni, feldolgozni vagy ezzel egyébként ren­delkezni. Nem vonatkozik ez a korlá­tozás a gazdaság körében, illetőleg ipari célokra az előbbi bekezdés értel­mében feltétlenül és igazoltan szüksé­ges készletekre. A zár alatt lévő kész­leteket a bejelentésre kötelezett meg­őrizni és a romlástól megóvni köteles. 4. Nem szükséges hatósági engedély az 1940. évi június hó 15. napjáig bezárólag a honvédség részére való vásárlás esetében, ha a vásárlást a számadótest parancsnoka által igazolt személy végzi. 5. A bejelentés alá eső zab tekinte­tében az államot elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jogot az állam megbízásából a Futura Magyar Szö­vetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. (a következőkben: megbízott) (Buda­pest, V. Vigadó­ utca 6) gyakorolja. Ha a készlet tulajdonosa bejelentés alá eső zabot eladni, elcserélni, el­ajándékozni, vagy annak tulajdonát bármily más módon átruházni kí­vánja, köteles azt a megbízottnak megvételre felajánlani. A felajánlás történhetik közvetlenül levélben, vagy táviratban, vagy történhetik a polgár­­mester útján, mely utóbbi esetben a polgármester a felajánlást a meg­bízottnak a készlet tulajdonos költsé­gére levélben vagy táviratban nyom­ban továbbítani köteles. A megbízott a felajánlástól számított 5 nap alatt ajánlott levélben, vagy vételjelentéssel ellátott táviratban nyilatkozni köteles. A megbízott úgy nyilatkozhatik, hogy a készletre igényt nem tart, vagy hogy a készletre részben vagy egészben igényt tart, végül, hogy a készlet meghatározott részére már most igényt tart, a készlet meghatározott többi része tekintetében pedig a fel­ajánlástól számított legfeljebb három hét alatt fog nyilatkozni. Az utóbbi esetben a készletnek ez a része a ha­táridő elteltéig zár alatt marad. Ha a megbízott a készletre nyilatkozatá­ban igényt nem tart, a készlet birto­kosa a készlettel szabadon rendelkez­hetik. 6. Ha a közérdekű célokra szüksé­ges zabot az előbbi bekezdésben meg­jelölt elővásárlás útján nem lehet megszerezni, a bejelentés alá eső zabot a hatóság vagy annak megbízá­sából a Futura hatóságilag megszabott áron igénybe veheti. Ha azonban a zab birtokosa hivatásszerűen foglal­kozik annak termelésével, tőle nem vehető igénybe a 2. bekezdésben fog­laltaknak megfelelően bejelentett az a készlet, amely a gazdálkodás foly­tatásához feltétlenül és igazoltan szük­séges. Réti és szántóföldi széna, 7. §• 1. Akinek a birtokában 20 g-t meg­haladó lucerna, lóhere, zabos bu­k­.­ A magas vérnyomás és a vér­keringési zavarok kezelésében reggel éhgyomorra egy kis pohár természe­tes „Ferenc József“ keserűvíz sokszor nagyon jót tesz, mert ez a bélműkö­dést csakhamar elrendezi, az anyag­cserét előmozdítja, az emésztést fel­frissíti és ezáltal igen kellemes köz­érzetet teremt. Kérdezze meg orvosát! köny, muhar, köles, baltacím vagy más szántóföldi és réti szárított széna vagy sarja van, köteles egész készletét bejelenteni. Ezeket a terményeket a bejelentési kötelezettség szempontjá­ból együttesen kell számításba venni. Ha a készlet így bejelentés alá esik, az egész készletet be kell jelenteni. 2. A bejelentési eljárásra a bejelen­tés határidejére, az 1. §, 2. és 3. be­kezdéseinek a rendelkezései az irány­adók, azzal az eltéréssel, hogy a be­jelentésben elő lehet adni, illetőleg fel lehet tüntetni azt is, hogy a birto­kosnak szolgálati illetmény, vagy ter­mészetben fizetendő más hasonló tar­tozás teljesítésére és állatok takarmá­nyozására elengedhetetlenül milyen mennyiség szükséges. A szükséglet igazolására és a bejelentés adatainak helyesbítésére az 5. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. 3. A bejelentés alá eső készletek zár alá helyezésére, az állami elővásár­lási jogra és a készletek állami igény­­bevételére a 6. §, 3—6. bekezdéseiben foglalt rendelkezések megfelelően al­kalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az elővásárlási jogot és állami meg­bízásból az igénybevételt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. Alkotmány­ u. 29) gyakorolja. MAGYAR ÉLET Szombat, 1940. június hó 1. Takarmányszalm­a, 8. §. 1. Akinek a birtokában 50 g-t meg­haladó takarmányszalma van, köteles egész készletét bejelenteni. A jelen rendelet szempontjából takarmány­­szalma alatt a tavaszi árpa- és zab­szalmát, a magra termesztett hereféle­ségek szalmáját, a muhar- és a köles szalmát kell érteni. Ezeket a termé­nyeket a bejele­ntési kötelezettség szempontjából együl­esen kell számí­tásba venni. Ha a készlet így bejelen­tés alá esik, az egész készletet be kell jelenteni. 2. A bejelentési eljárásra, a bejelen­tés határidejének az 1. §, 2. és 3. be­kezdéseinek rendelkezései az irány­adók azzal az eltéréssel, hogy a be­jelentésben elő lehet adni, illetőleg fel lehet tüntetni azt is, hogy a birtokos­nak szolgálati illetmény, vagy termé­szetben fizetendő más hasonló tarto­zás teljesítésére és állatok takarmá­nyozására elengedhetetlenül mily mennyiség szükséges. A szükséglet igazolására és a bejelentés adatainak helyesbítésére az 5. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. 3. A bejelentés alá eső készletek zár alá helyezésére, az állami elő­vásárlási jogra és a készletek állami igénybevételére a 6. §, 3—6. bekezdé­seiben foglalt rendelkezések az irány­adók, azzal az eltéréssel, hogy az elő­vásárlási jogot és állami megbízásból az igénybevételt a Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezete (Budapest, V. Alkot­mány­ utca 29) gyakorolja. A rendelet ellen vétők kihágást követnek el, amennyiben cselekmé­nyük súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, 2 hónapig terjedhető el­zárással és pénzbüntetéssel büntet­hetők.“ A földművelésügyi miniszter úr ren­delete ére­lmében Miskolcon a köte­lező bejelentéseket legkésőbb 1940. évi június hó 5-én déli 2 óráig a hiva­talos órák alatt a városháza kis tanács­termében kell írásban vagy szóban megtenni. Írásbeli bejelentéshez a szükséges nyomtatvány ugyanott igé­nyelhető. Miskolc, 1940 május 31-én. Fekete Bertalan dr. s. k. polgármester. Hirdessen a Magyar Élet­ben

Next