Magyar Élet, 1941. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

2 Festékek, mosó és tisztítószerek SZÍNESBOLT •"Kerzy József Uchtenstein-u 5. Telelőn 21­71 megkíséreltek visszafoglalni egy híd­főt, melyet a német csapatok létesí­tettek. A támadás során a szovjet ka­tonák százai estek el a német gép­puskák és a súlyos gyalogsági fegy­verek tü­zében. Az a német század, amely merész fellépésével október 29-én a hídfőt elfoglalta és a partot az ellenségtől megtisztította, sikerrel visszaverte az ellentámadásokat. A szovj­et hadsereg 60 tisztje és 600 katonája maradt halva a német állá­sok előtt. SZAEŰK­­ÉLET Vasárnap, 1941. no­vem­ber 1. A legnagyobb légitámadás Moszkva ellen Stockholm, október 31 (NST) A csüt­örtökön éjszaka ki­adot szovjet jelentés szerint a csütörtökre virradó éjjeli olyan he­ves­ légitámadás érte Moszkvát, mint még soha. A jelent­s szerint a Kab­n­intól Mallo-Jaroszlovecig terjedő akrc­io­nailsz­a­k­as­zon min­denütt heves harcok flly­ak és Vo­­lokolanskná­l a­ németek hatalmas támadása visszavonulásra kénysze­­rí­ette a boliseviak­ átkait. A Kra­sznaija Szvjezda, a vörös hadsereg kapja foglalkozik a Mosz­kváitól délnyugatra, a Tula-terüte­­len folyó küzdelemmel, ahol már szerdán égen heves volt a harc. A szovjet lap szerint az ellenség fel­lépése ezen a pon­on igen fenye­gető. Moszkva hét pályaudvara közül hat már rombadőlt A német rádió délután 2 órakor közölte, hogy a­ legutóbbi nagy lé­gitámadás során sikerült Moszkve vasúti forgalmát szinte teljesen megzavarni. Moszkvába hét nagy pályaudvaron futnak be a fővona­lak. A nélmte élő nyomul­ás során a le­ning,rádi , rigai, szimolenszki és a Brjanszk felé vezető vasút­vonalaik a Szovjetre­­nére elvesztették sze­lten.éstéigülkett­­ás pályaudvarokat tön­krebombázták. Csütörtökre virradó éjjel pedig s­ik­erült a, Tula és Gorkij felé ve­zető­­fővonalak moszkvai pályaud­varul­ szt­tromibolni. A pályaudva­ri csarnokok heolmto­sak, a pálya­­testeik has­z­na volh et elleneik. A hét pályaudvar közül tehát hat már­­kiska­pcsolódo­tt. Megkezdték Rosztov kiürítését Stockholm, október 31 A szovjet hatóságok megkezdték a válságos hel­yzet­be ju­t­t Ro­sz­­tov ipari város kiürítését. A Dagens Nijheter című ú­jság a Szovjet rádió­­jelentéseire támaszkodva közli, hogy a rosztovi nagyobb ipari üze­mek berendezését és egyéb leltári tárgyait már előkészítették az el­száll­­ásra. A szovjet­ csapat­aikat a Don ,hali­­part­ján vonják össze. Ez utóbbi jelentést egyébként az angol­ rádió­­katonai szakértője i­s megerősíti és közli, hogy a rosztovi üzemekből eiszállítandó gépeket k kis anyagokat a Volgától­ keletre küldik. Rosz­ov hosszabb időn át való védelm­e le h­iet­e­len, mert a Don fo­lyása a s­z­o­v­je­t csa­p­atok s­zám­ára véghetetlenné teszi más terepet. A Moszkváért folyó báróról a Dagens Nyheter levelezője azt je­lenti, hogy a döntő ütközet Kali­nin él a déli irányba haladó Oka follyóig, illetve a Niara, folyóig elke­rülő terepen alakul ki. Japán hadbalépését követeli a tokiói sajtó Tokió, október 31 (NTT) A „Japan Times and Adver­tiser“ írja: Japánnak minden más államnál több oka volt arra, hogy a háborúhoz folyamodjék és Japán a veszedelemben is minden más ország­nál több bizonyítékát mutatta béke­­szeretetének. További engedményeket és javaslatokat azonban Japán már nem tehet saját érdeke veszélyezte­tése nélkül, mert a japánellenes be­kerítés állandóan folytatódik és mert minden újabb japán béketörekvést gyengeségnek magyaráznak. Japán — folytatja a lap —, mint háborúba nem bonyolódott hatalom abban a helyzetben van, hogy minden béke­­készségét az egész világ legnagyobb javára gyümölcsöztethesse. Amerika azonban az egyetlen hatalom, mely a gyakorlatban semmiféle békekészsé­gét nem mutatta, főleg nem a­ Csen­des-óceánon. A németek visszaadták az elfoglalt földet az orosz parasztoknak Róma, október 31 (INST) Még a szerdai sajtókonfe­rencián közölték Berlinben, hogy a­­folyam­a­tban lévő hadműveletek ell­­ené­re Németország a kelet­en megszállt területeken a parasztok­nak személyes tulajdonuk gyanánt visszaadta a földet és ismét visz­­szaállíí­­­tta a teljes vallásszabad­ságot. A római sajtó ebben annak bizonyítékát látt­ja, hogy Németor­szág a megszállt f­omletteken máris erélyesen hozzálátott az újjá­építés munkájához. Az olasz lapok rámutatnak arra, hogy mennyire más az a bánás­mód, amelyben Németország ré­szesíti a megszállt terültetek pa­rasztsá­gá­t, ah­ol gondoskodott a földtulajdonról és­ a fafaj­­megmun­kálására álltaitokat ús eszközöket11 bocsátott a parasztság rendelkezé­­­­séről, mint a szovjet bánásmódja,­­ amely a parasztokat rabszolgák-­­ ként kezelte. Olaszországban, ahol igen erős a vallásos érzés, különö­sen a vall­ásszabadistáig helyreállítá­sa keltett igen jó­­benyomást. BERLIN: Minit a Német Távirati Iroda értesül nagy hatósugarú né­met harcigép Gibraltártól észak­ra elsüllyesztett két brit kereske­delmi hajót összesen 4 ezer ton­­­­na tartalommá­. Thúróczy Zoltán püspök nagy beszédet mondott az országos protestáns ünnepen Budapest, október 31 Pénteken este érkezett el a több­napos protestáns táborozás ünnepé­lyeinek fénypontjához, a Vigadóban rendezett hatalmas refomnációs em­lékünnepélyhez. Tasnádi Nagy András titkos taná­csos a képviselőház elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Thuróczy Zoltán evangélikus püspök mondott ünnepi beszédet. Minél válságosabb időket él egy nemzet — mondotta a püspök —, annál inkább szükség van arra, hogy minden erejét a válság megoldására fordítsa. A mai nehéz időkben újra és újra hidljuk a nem­zeti egység követelését. Az ilyen időkben a magyar berkekben fel­merülő nemzeti egység fémjelzett gondolatának köntöse alatt van a vallási egység követelése is. Az egy­ségnek nem feltétele az egyforma­ság. A nemzetek történelme igazolja azt az állítást, hogy a nemzeti egy­ségnek nem feltétele a vallási egység és hogy a vallási különbözőség egy­magában véve a nemzeti egység ki­alakulására nézve nem hátrányos. Rámutatot ezután arra, hogy ez a kérdés nem egyszerű, mert minden egyház lényegéből folyóan hadakozó egyház. Ha el is ismeri az egyháznak harcra való kötelezettége igazságát — folytatta —, mégis meg kell mon­dania, hogy mindez okvetlenül fele­kezeti visszavonást, a nemzeti egység erejére pedig veszedelmet idézzen elő. Amikor a nemzet külső ellenség­gel harcol, ne keressünk ellenséget a más felekezetűekben, hanem lássuk meg mennyi ellenségünk van saját egyházunk falain belül is. A feleke­zeti visszavonás nem ott kezdődik, ahol a misszió kezdődik, hanem ott, ahol a hatalmi politika. A misszió mindig szolgálat és soha sem ural­kodás. A misszió célja nem az egy­ház, hanem az Isten országa. A ma­gyar protestantizmus mindig kész rá­lépni erre az útra. A reformáció nem egyházpolitikai, hanem teológiai tény volt és a magyar protestantizmus en­nek minden következményét vállalta és vállalnia is kell. Ebben az eszten­dőben van másfélszázados évfordu­lója az 1791. évi XXVII. tc. megalko­tásának. A törvénycikk tárgyalásá­nál protestáns részről felszólalt Te­leki József gróf főispán és 150 évvel ezelőtt ezt mondotta: „A közös keresztény vallású szel­lemre, a két fél nyugalma és az ezzel járó haszon azt ajánlja, hogy ezen­túl ne egymás gyűlöletében, ne a visszavonásban, ne a­z ingerkedésben, hanem mint egy haza polgáraihoz illik, jóindulattal és szeretettel kel­jünk versenyre.“ E régi szavak ma is időszerűek és részünkről ma is őszinték. A püspök szavait a termet zsúfo­lásig megtöltő közönség lelkes éljen­zéssel és tapssal fogadta. Az ünnep­ség Benkő István református esperes zárószavával ért végett. ­ háború ellen tüntetett az amerikai nép Lindbergh ezredes hatalmas tiltakozó beszéde Newyork, október 31 (NTI) Rendkívül nagy sikere volt az elszigetelődéspárti mozgalom Newyorkban tartott tüntető gyűlésé­nek, amelyen Lindbergh ezredessel az élükön a mozgalom vezérférfiai mondtak beszédet. Már kora délután­tól kezdve óriási embertömeg áradt a Madison Square Garden felé, amely Newyork legnépszerűbb gyűléshelye. A hatóságok is megtették az előké­születeket és az épülettömb körül 725 rendőrt állítottak szolgálatba. Minden tüntetést megtiltottak. Nyolc órakor a hatalmas csarnok már zsú­folásig megtelt. A közönség hazafias dalokat énekelt és amerikai zászló­kat lobogtatott a sokezer ember. Akik már nem tudtak bejutni, azok a környező utcákon helyezkedtek el, hogy legalább hangszórókon át hall­hassák a beszédeket. (MTI) Newyork, október 31 (MTI) Lindbergh az „America First Comittee“ előtt — mint az „Associa­ted Press“ jelenti — beszédet mon­dott, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya az ame­rikai népet sosem vonta bizalmába és az országot semmitmondó ürügyekkel a háború útjára vitte. Lindbergh fel­szólítást intézett minden amerikai állampolgárhoz, hogy függetlenül at­tól, mikép vélekednek az európai háborúról fogjanak össze és oly ve­zetést követeljenek, mely a hagyomá­nyos amerikai őszinteségen és bizal­mon alapul. Roosevelt azt a hagyo­mányos amerikai eszményt, hogy a kormány a népen keresztül kormá­nyoz, úgy változtatta meg hogy a kormány uralkodik a népen. Bár Roosevelt az Egyesült Államok népét minduntalan arról biztosította, hogy az Egyesül Államok ifjúságát nem küldi úgynevezett idegen háborúkba, most olyan előkészületek folynak, amelyek az Egyesült Államok védel­mének ürügye alatt egy idegen hábo­rúban való részvételt céloznak. Az Egyesült Államok közel állnak ahhoz, hogy háborúba keveredjenek a legerősebb katonai hatalommal, amelyet a világ valaha ismert. Való­színű, hogy két arcvonalon kellene harcolniuk: az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceánon. Többmillió főt ki­tevő amerikai csapatokat kellene ellenséges partokon partra szállítani, ahol Európa legjobb haderejével ke­rülnének szemtől-szembe. Az ülés további során Wheeler de­mokrata szenátor is felszólalt. Han­goztatta, hogy a semlegességi cikke­lyek eltörlése háborúhoz vezetne. Felszólította az amerikai népet, hogy a demokrácia fenntartásáért ugyan­­azzal az elhatározottsággal harcoljon, amellyel ősei az amerikai demokrá­cia megteremtéséért harcoltak. MTI Hon Tétjeinknek küldjünk érmelegítőt, meleg zoknit, sálat megv*heti Keresztény h­itszövetkezetben Széch*nyi-n­ 21.

Next