Magyar Élet, 1942. augusztus (4. évfolyam, 173-189. szám)

1942-08-01 / 173. szám

Szombat, 1942. augusztus 1. MAGYAR ÉLET Bensőséges ünnepségen vette át a Kormányzó Kenderesen a székelyek ajándékát Kenderes, július 31 Csütörtökön démtán bensőséges ünnepség keretében adta át Ken­­deresen a székely „Erdővidék” küldöttsége a Kormányzónak, azt a székelykaput, melyet akkor ácsoltak, midőn honvédségünk Marosvásárhelyre, a Székelyföld szívébe bevonult. Csodálatosan szép ez a székely hegyek tölgyei­ből készült hatalmas kapu, a leg­ügyesebb székely fafaragók sze­retettel és lelkesedéssel készített művészi munkája. A Bíró István felsőházi tag ve­zetésével megjelent székely kül­döttséget délután 5 órakor, a meg­kapó átadási ünnepség után, teán látta vendégül a Főméltóságú pár. A küldöttség vezetője elmondotta, hogy ezt a kaput a megszállás két utolsó éjszakáján faragták a hű­séges székelyek, a hagyományos székely elszántsággal. Tanúbi­zonysága ez a székelység határta­­lan rajongásának és hálájának felszabadítójukkal, a Kormányzó úrra­l szemben. Legyen ez a kapu örök jelképe a Székelyföld és a Nagy Magyar Alföld elválasztha­tatlan egységének. — Amikor Főméltóságod ezt a szerény hódolati ajándékot a szé­kelyektől átveszi, — mondotta Bí­ró István — minden székely em­ber szívben Kenderesen van és együtt ünnepel a sokszázezres lel­kes székely nép. Az országvissza­szerzésre indulás óta új színt kap­tak 1500 esztendős hősi míto­szaink. Lelkünk biztató reménysé­ge új Csaba királyfi alakját vetí­tette a haza útjára. A Novara hő­se, boldog büszkeségünkre hősi ki­váló székely nemzetség legendás sarja, vágtat felénk új honfogla­lásra fehér paripáján. Hétszázezer székely imádkozik hegyeinkben, völgyeinkben, hogy vitéz nagybá­nyai Horthy Miklóst, Magyaror­szág főméltóságú Kormányzó Urát, minden székelyek hatalmas ispánját az Isten sokáig éltesse. A Kormányzó beszéde A nagy tetszéssel fogadott be­széd u­tán a megjelentek perceken át tartó, határt nem ismerő lelke­sedéssel ünnepelték a Kormányzó Urat. Az üdvözlésre a Főm­éltósá­­gú Ur a következőket válaszolta: —■' Hálásan köszönöm az el­hangzott kedves szavakat s éppen olyan hálásan köszönöm ezt a gyönyörű ajándékot, amit idehoz­tak. Természetesen az első perc­től kezdve úgy tekintettem, hogy ez a székelységnek a ragaszkodá­sát akarja kifejezni. Ezt a ra­gaszkodást szeretettel viszonzom és ígérem, hogy a székelyeknek az érdekeit, miként eddig, ezután is mindig a szivemen fogom viselni minden tekintetben s egy percre sem fogok róla megfeledkezni. Ezt a szép kaput itt, szülőfölde­men, otthonomban állítottuk fel s szeretettel fogom gondozni, amed­dig élek. Utánam pedig utódaim, örököseim ugyanolyan szeretettel őrzik majd meg, tekintettel fajunk legrégibb vitéz törzsére, amely a világháborúban is, mindig bebizo­nyította nagy értékét, harcrakész­­ségét és bátorságát s amellyel örökre elválaszthatatlanul egy­­gyek vagyunk. Lelkes éljenzés és taps fogadta a kormányzó szavait, akit a falu népe újra meg újra hódolattal él­tetett. Ezután a kormányzó a ka­pu készítőihez ment és mindegyik­kel kedvesen elbeszélgetett. Külön is megköszönte nekik a szép ka­put s köszönetének látható jeléül kitüntetéseket nyújtott át. Sütő Béla a Magyar Ezüst Érdemke­resztet, Nagy Fábián, Ferencz Lajos és Jakab László a Magyar Ezüst Érdemérmet, ifj. Nagy Fá­bián pedig a Magyar Bronz Ér­demérmet kapta. A Kormányzó Úr a székely kül­döttség tagjainak pedig aláírásá­val ellátott fényképét ajándékozta. A főméltóságú pár végül hosz­­szabb ideig szívélyesen elbeszél­getett a falu vezetőivel s a falu népével és közelebbről is együtt tekintették meg a székelyek szép ajándékát. A főméltóságú párt tá­vozásakor újból örömujjongó lel­kesedéssel ünnepelték. Értesítem kedves megrendelőimet, hogy fűtőszalonomat leánykori nevemen vezetem tovább. — Kérem további szíves párfogásukat Zsebesy Mária (volt Joósné) Széchenyi­­ utca 43 (az udvarban) Öngyilkos lett Hegedűs Lóránt felesége és leánya Budapest, július 31 Megrendítő kettős öngyilkosság történt tegnap délben Budapesten. Hegedűs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszternek, az országo­san ismert írónak felesége és Margit nevű leánya ciánnal meg­mérgezte magát. A tragédiát Kreisz Józsefné, a család szakács­nője fedezte fel. Fél egy tájban be akart menni Hegedűs Lórántné szobájába,­­ ajtót azonban zárva találta. Kopogtatására sem fe­lelt senki. Az előhívott házmester álkulccsal felnyitotta a szobát, de benn már csak két halottat talál­tak. A kis asztalon csak egyetlen, Hegedűs Lórántnak szóló búcsúle­vél feküdt. A tragédia oka való­színűleg Hegedűs Lórántné súlyos betegsége volt. 3 Gyönyörű helyen üldü­lnek a krimi sebesültek a Fekete-tenger partján. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán­kormánybiztos megtekintette a Vörös­­kereszt miskolci hadikórházát Miskolc, július 31. Pénteken délben a sebesült-szállí­tó vonat fogadása után vitéz Bor­bély Maczky Emil főispán, kor­mánybiztos a személypályaudvar­­r­ól gépkocsin a miskolci Magyar Vöröskereszt Hadikórházához hajta­tott, hogy megtekintse. A Hadikórházban Legeza László dr. kormányfőtanácsos, a Vörös­­kereszt elnöke és Dezső Sándorné intéző-testvér vezették végig a főis­pánt a kórtermeken, napozón, mű­tőn, kötözőn és konyhán. Nagy örömmel állapította meg vi­téz Borbély Maczky Emil főispán­kormánybiztos, hogy a kórház a legmodernebbül van felszerelve és teljesen készen várja hadtestünk harcoló fiai közül azokat, akik meg­sebesültek. Az emeleti nagy kórteremben megemel egy párnát a főispán. — Puha toll van benne, — mon­dotta — feleségem és az ő segítő asszonytársai 24 méter mázsa tollat gyűjtöttek a sebesült katonák feje alá. Megtudtuk itt azt is, hogy a Baj­társi Szolgálat a kelleténél több tollat gyűjtött. Amit itt helyben nem tudtak fölhasználni, azt a Vö­röskereszt Budapestnek adta át. Átmentünk a kórház tágas udva­rán. Itt is példás rend és tisztaság. Az udvaron megjegyezte vitéz Bor­bély Maczky főispán. — Építsenek ide tyúkólakat. Ga­rantálok azokba két-háromezer ba­romfit a sebesültek részére. Akciót fogok indítani az adakozásra a köz­ségekben, éppen úgy, mint a toll­­gyűjtéssel kapcsolatban. Bizonyo­san ez az akció is sikerrel jár majd. A kórházparancsnok „Ne károm­kodj” falragasz szükségességét em­lítette meg a főispánnak, — ami még hiányzik és szükséges volna a kórház részére. — Arról is gondoskodni fogok, — mondotta a főispán — és azonkívül amiben csak lehet, mindenben se­gítségükre lesznek. A látottak felett a legnagyobb örömét és megelégedését fejezte ki vitéz Borbély Maczky Emil főispán­­kormánybiztos. A kijáratnál megállottunk. — Úgy értesültem, — mondotta a főispán — hogy harcoló honvéde­inknek kevés a napi hat darab ciga­­retta kint a fronton. Azonak­ segít,­ségképen, nehogy honvédeink szük­séget szenvedjenek, 1500 P-t utaltam ki s megbíztam titkáromat, hogy az­ért cigarettát vásároljon és küldje ki a frontra katonáinknak. — Azt is elhatároztam, — foly­tatta — hogy miskolci levelezőlapo­kat fogok nyomatni, a város leg­szebb részeiről s azokat kiosztjuk az átutazó és az ideérkező sebesül­tek között. Alföld­y—Mattyasof­szky cipő- és divatü­zletét Széchenyi­ utca 59. szám a Corso mozi jegyelővételi helyiségébe helyeztem át. Mozijegyeket továbbra is ántsítunk._ Egy német korvettkapitány csodálatos haditeljesít­­ménye Berlin, július 31. (NST) Dinger korvettkapitányt, egy előőrsnaszád­ flottila parancsno­kát a napokban a német arany ér­demkereszttel tüntettek ki. Ezt a kitüntetést olyan katonák, altisztek és tisztek kapják, kik személyes bá­torságuk mellett az alájuk rendelt kötelékek példás vezetésével tűnnek ki és sorozatosan átlagon felüli tel­jesítményeket és sikereket érnek el. Mint illetékes katonai helyről köz­ült, Dinger korvettkapitány előőrs­­hajóraját egykori halászgőzösökből állította össze és a legnehezebb kö­rülmények között ütőképes kötelek­ké fejlesztette. Ez a hajóraj két év alatt kereken két és félmillió ton­nányi hajótért kísért hajókaravá­­nokban az Északi-tengerről a La Manche-csatornai kikötőkbe. Több mint kétszáz ilyen útján a brit re­pülők­ támadásai során csupán egyetlen esetben sérült meg egy gőzös, a hajórajra bízott karavá­nokból.­­ Az előőrshajóraj számos harcban összesen 38 brit repülőgé­pet lőtt le. Amidőn a német csata­hajók az angol honi flotta nagy ré­szének szeme láttára áttörtek a Csa­tornán, ez a hajóraj viselte a táma­dások legnagyobb terhét és nagy­ban hozzájárult ahoz, hogy a német flottakötelék sértetlenül végrehaj­totta feladatát.

Next