Magyar Élet, 1943. március (5. évfolyam, 71-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

9 ennek az északamerikai jelentés­nek az adatait, akkor az állítólag ■rizrebocsátott 321 hajó 3 millió 10 ezer tonna. Tehát 15 millió hajó­veszteséggel szemben 3 millió 10 ezer tonna az újonnan épített ha­jó. (MTI) Az északaffrikai helyzet Berlin, március 29. A Nemzetközi Tájékoztató Iro­da jelenti az északafrikai helyzet­ről. Bár az angol—amerikai meg­szálló csapatok Débtuniszban im­már nyolc napja tartó nagy táma­dásokban érzékeny veszteséget szenvedtek, mégis vasárnap széles arcvonalon folytatták egész napon át páncélosokkal és nagy tüzérsé­gi erőkkel támogatott sok táma­dásukat. Ezekben a támadásokban megint súlyos veszteséget szen­vedtek emberben és hadianyag­ban egyaránt. Rommel kötelékei nagyszerű ellenállást fejtenek ki a számban és fegyverben nagy fö­lényben lévő ellenséggel szemben és kiváló együttműködésben a tengely légi haderőivel, lendületes villámgyors akciókkal kezükben tartják a kezdeményezést. Az amerikaiak újabb­ támadása Az ellenség kénytelen a legki­sebb helyi eredményeket is a csa­patok és hadianyag igen nagy és súlyos veszteségeivel megvásárol­ni. Pichontól északkeletre Fondou el Acuarel mellett az amerikaiak Kaiarán irányában nagy páncélos erőkkel és gépesített gyalogság­gal újból támadásra indultak. Elkeseredett harcok után va­sárnap is véres fejjel visszaűztük őket, épúgy, mint az előző napon, amikor ebben a térségben nyolc páncélost vesztettek. Maknassy­­tól keletre a német páncélos grá­nátosoknak sikerült az amerikai­aktól elragadni egy uralkodó dombházat és ezzel megszüntették a német oldalállások veszélyezte­tését. Már­­március 27-én dél­után visszavertünk több amerikai gyalogsági erő előretörését. A tengelycsapatok mindenütt helytállnak Vasárnap a hajnali óráktól kezdve az­­amerikai megszálló csa­patok újabb páncélos és gyalogsá­gi erőkkel igyekeztek eztán a vidé­ken és Dzisebed, Berda északi pere­mén újbóli szereltaiyemi­. Rendkívül elkeseredett harcokra került sor, amelyben a tengely csapata min­denütt helytálltak. Német páncé­los erők El­ Hatmzia vidékén si­keresem visszaverték az angol gyalogsági és páncélosok több elő­retörését. Elkeseredett ütközetek­re került sor a­ páncél­osok között és az ütközet a tengelycsapatok teljes győzelm­ével végződött. Az eddigi jelentéssek szerint az angolok, szállító páncélozott gép­kocsit és különleges sivatagi jár­művet vesztettek. A légihaderő felleg az arcvonal közel­ében összezsúfolt páncélko­­csikkat és gépjárműveket árasz­totta eli romboló és repeszbom­bákkal. Azonkívül lendületes mély­­támadásokat intéztek mozgásiban lévő angol oszlopok élein és igen súlyos és véres veszteséget okoz­tak. (MTI) MAGYAR ÉLET Keel'd, 1943. március hó 30 A kormányzó Varga József kereskedelmi és közlekedésügyi minisztert állásától söjét kérelmére felmentette Bornemisza Géza titkos tanácsost iparügyi miniszterré, Zsindely Ferenc dr. államtitkárt kereskedelmi és közlekedásügyi miniszterré kinevezte Miskolc, március 29. A hivatalos lap mai száma leg­felsőbb elhatározást közöl, amely szerint a kormányzó Varga József m. kir. titkos tanácsos, a kereske­delem és közlekedésügyi miniszté­rium vezetésével is megbízott ipar­ügyi minisztert állásától saját ké­relmére felmentette, kiváló szol­gálatainak teljes elismerése kife­jezése mellett. Bornemissza Géza titkos taná­csos, nyugalmazott iparügyi mi­nisztert iparügyi miniszterré egy­idejűleg kinevezte. * Dr. Varga József közel 4 éven át töltötte be az iparügyi minisz­teri széket s három és fél éven át egyúttal kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter is volt. Néhai gróf Teleki Pál felkérésére 1939 tavaszán kapcsolódott be a politi­kai életbe; előbb államtitkár lett az iparügyi minisztériumban, majd két és fél hónap múlva, július hó 25-én a Kormányzó Ur iparügyi miniszterré nevezte ki s ugyanez év őszén a kereskedelem- és köz­lekedésügyi tárca vezetésével is megbízta. Az 1939-es képviselővá­lasztásokon a szegedi városi lajst­romom Teleki Pállal együtt indult és ka­pot mandátumot. 1941 feb­ruárjában erről a mandátumáról lemondott, hogy a gróf Csáky Ist­ván külügyminiszter elhalálozásá­val megüresedett soproni válasz­tókerületben vállaljon jelöltséget, ahol egyhangú madátumot nyert. Korábban a politikai élettől tá­vol állott dr. Varga József s mint a József Nádor Műegyetem ve­gyészmérnöki karának nyilvános rendes tanára s korábban magán­tanára közel 20 esztendőn át ki­zárólag tudományos és pedagógiai munkásságot fejtett ki. Tudomá­nyos kutató munkásságával euró­pai hírnevet szerzett magának. Az elsők között volt Magyarországon, aki a barnaszén-kátrányokat és a bauxitot a gyakorlati hasznosítás céljából a tudományos kutatás kö körébe vonta s még az előző há­ború idején földgázkutatásokat végzett Erdélyben. Igen sok köz­leménye jelent meg a hazai és külföldi tudományos folyóiratok­ban a magyarországi barnaszén­kátrányok és a bauxit hasznosítá­sáról s több szabadalmazott eljá­rása van a kátrányok és szenek benzinné átalakítására. 1937-ben kiemelkedő nagy tudományos mű­ve jelent meg a földgáz és a kő­olaj hasznosításáról. Tudományos munkásságának elismeréséül a Ma­gyar Tudományos Akadémia még 1932-ben levelezőtagjává válasz­totta. Dr. Varga József miniszteri te­vékenysége is igen gazdag , volt eredményekben. Az építések és alkotások hosszú sora jellemzi gaz­daságpolitikai munkásságát. Köz­vetlenül a háború kitörése előtt, illetőleg a háború első hónapjai­ban vette át a két rendkívül fon­tos gazdasági tárca vezetését s a háború által előírt súlyos felada­tok bő lehetőséget adtak alkotó és szervező képességének kifejtésé­hez, s­ tudományos felkészültségé­nek gyakorlati értékesítéséhez. Most, amikor közlétt négyévi mi­­nisz­terség uttán dr. Varga József saját kérelmére s a miniszterel­nökkel való legteljesebb egyetér­tésben kiválik a kormányból­, új­abb­eladatok várnak dr. Varga Józsefre, akinek kubai f­ómunkás­sá­­gát és gazdaságpolitikai tevékeny­ségét­ a magyar­­tudományos élet és a magyar gazdasági élet a jö­vőben sem fogja nélkülözni. * Dr. Zsindely Ferenc 1891-ben született­ Kisvár­dán. Református, nős. Atyja kúriai bíró volt, a k­o­­máromi törvényszék Trianon előt­ti utolsó magyar el­nökje. A közép­iskoláit a komáromi Sziemit Bene­­dekrend gimnáziumában és a pá­pai Református Kollégiumban vé­gezte, a jogi diplomát és az ügy­védi oklevelet a budapesti egyete­men szerezte meg. A háború kitö­résekor önként retart kiezietett szol­gálatra és majdnem három évet töltött a­ fronton. Emléklapos tü­­zérfőhadnagy, a bronz Signum Laudis, a kisezüst- viitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdo­nosa. Harcitéri szolgálata közben Komárom vármegye 1915-ben szolgaabíróvá, k­ét év múlva pedig vármegyei­ aljegyzővé választotta meg. 1918-ban főispáni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett s 1919-ben mint miniszteri se­­gédfeiitikár a kisebbségi ügyek mi­nisztériumába­­került 1921-ben m­űvezték ki pénzügyi titkárrá a pénz­ügymiiniszttéri­um­ba s ott szol­gált képviselővé történt megvá­lasztásáig. Beutazta egész Euró­pát, hivatalos megbizásssa­l több kereskedelmi és pénzügyi tárgya­láson vett rész­t Prágában és Bécs­­ben. Komárom város 1931-ban vá­lasztotta meg egységespárti pro­grammal képviselőjévé és ettől kezdve mindig. Sok törvényjavas­­llat előadói tisztét töltötte be, majd a költségvetések főelőadója lett. Hosszabb időn át töltötte be a Nemzeti Egység Pártja alelnöki tisztségét. A Kormá­nyzó 1938 feb­ruárjában nevezte ki a va­­llás- és közoktatásügyi minisztérium ál­lamtitkárává s eés az állását meg­tartotta gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisztersége ide­jén is, 1939 februárjában pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök mint régi bizalmas munkatárs ét a miniszterelnökségre hívta meg áf­lamt­itkárrá. Ebben a bizalmi állásban Bárdossy László és Rád­­­ay Miklós miniszterelnöksége alatt K­is megmaradt egészen mi­niszterré történt kinevezéséig. Komárom város díszpolgára s tagja Komárom vármegye tör­vényhatóságának és kisgyűlésének A dunántúli református egyház­ke­rü­leti főjegyzőjévé választott­a, meg. I. * Bornemisza Géza 1895-ben szü­­letett Munkácson. Római katoli­kus, nős. A középiskoláit­ a diabre­­cena piariisitia gimnáziumban vé­gezte, utána a Műegyetem gépész­­mérnökii karára ira­tkozott­ be.. Mint műegyetemi hallgató 1915­ májusáb­an betonúti és az olasz, harctérre került. Részt vett, a tiltos és az 1918. évi olasz offenzivában. Aknavető-osztag­­parancsnok volt­, főként különleges műszaki felad­a­­toka­t­­eljesíttettet s több kitüntetés­ben részesült. Az összeomláskor mint tartalékos hadnagy lesnektett... folytatta­­ tanulmányait és igen jól­­ettős szerepet vitt az egyetemi ifjúság életében. Részt vett az.. .egyetemi zászlóalj, majd a Hun­gária Bajtársit Egyesület alapítá­saiban, Jaimiefk­ynek 10 éven át vezé­re vete; sok diákjóléti intézményt hivott életre. 1920-ben kitüntetés-■ tsel' 'szerezte meg a műegyetemi­, diplomát s mint a Műegyetemnek abban az évben legjobb hallgató­ja, a Fábián-justalkumdíjban része­­­sül­t. Pár évig tanársegéd volt pro- ■ fesszora, Söpkés Sándor mestere az ek­elztrot­echnikai tanszéken, az­után, mint szakértő a Salgótarjá­ni Kőszénbánya Rt-hez kerülte s, fon­tos szerepe volt a vidéki váro­sok v­illamos teásában. A kormányzó 1935 márciusában,­ nevezte ki kereskedelmi miniszker­­ré az újjáalakult Gömbös-oor­­mánybat Hat hónapig töltötte be a második Gömbösy kabinettiben a ke­reskedelmi tárcáit), majd az ipar­­ügyi minisztérium felállításakor­ iparügyi miniszter illettt s ezt a­­­­risztét a Darányi- és Imrédy-kor­­mányban i­s megtartva több mánk három éven át töltötte be), közben pedig több min­t két és fél­ éven át a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével dis m­eg­­biz­ta a kormányzó. 1938. novem­ber 15-én kivált az Imredy-kabi­­n­etből s 1939-ben visszavonult a­ politkztikáb­ó­l­ és azután az Ipari Munkaszervező Intézet élén igen eredményes munkásság­ot fejtett ki. *****4f*4f4****4Mf*4M­04 Mfi******* A pápa teljesen felgyógyult Róma, március 2. Vasárnap már fel is kelt és rö­vid! Sétát tett gépkocsin a Vati­­kánvárosban, majd fogadta a bí­boros államtitkárit és az ál­lamitit­­­kárság egyes tillatviselőit, akikkel folyó államügyekről tanácskozott.. Élelmiszerhiány Amerikában Stockholm, március 29 (MTI) Bár kedden mér meg­kezdték Amerikában a hús, vaj, sajt, zsír és olaj adagolását és a pontok szerintii­ vásárlási rend­szert, a pillanatnyi húshiányon ez­ sem segített.

Next