Magyar Élet, 1943. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

2 MAGYAR Et ET Szerda, 1943 szeptember 1. Illetékes német vélemény a svéd incidensről Berlin, augusztus 31. (NTI) Illetékes német, helyről tájékoztatásul közült. Az egyik kérdésre a Wilhellmstrassen kijelentették, hogy eddig beigazolódott a svéd halászbárkák nemzetközi jogba ütköző magatartása. Berlinben egyáltalában nem látják okát annak, hogy német katonai körök erre vonatkozó jelentéseit kétségbe vonják. Rámutatnak arra, hogy brit ügynökök tevékenysége épp ezeken a vidékeken már régebb idő óta jól ismeretes. Ha Svédország megkísérli a nyilvánvaló tényállást máskép előadni, nagyon sajnálatos dolog. Az természetes, hogy épp ma, amikor Anglia mindenütt zavart igyekszik támasztani, Németország, ott, ahol erősen áll, éberségét megkétszerezi. (MTI) Megsemmisült az angolszászok elad dólolaszországi partraszállása Berlin, augusztus 31. (MTI) Katonai közlés szerint vasárnap egy kisebb, körülbelül 400 főből álló angol harci csoport partasállást kísérelt meg Reggio Di Calabriától délnyugatra, az olasz csizma hegyén. Ellenintézkedések folytán 30 ember kivételével megsemmisítettük a csoportot. Churchill a második és harmadik frontról és a közeli hármasértekezletről Lisszabon, augusztus 31. Churchill miniszterelnök kedden délután a québeci fellegvárba beszédet mondott. A bevezető részben Churchill a québeci értekezlet egy behívásának szükségességéről beszélt. Ezután Franciaországról beszélt Churchill. Hangsúlyozta, hogy Nagybritannia Sohasem felejtette el hogy mivel tartozik az emberiség Franciaországnak. Annak a biztos reményének adott kifejezést, hogy Franciaország ismét mint szabad és egységes állam emelkedik fel. A kanadai kormánnyal folytatott tárgyalásait említette, majd röviden utalt arra, hogy a szövetséges vezérkarok a québeci értekezleten behatóan megvitatták a háború valamennyi kérdését. Churchill igen meleg és elismerő szavakkal emlékezett meg arról a szerepről, amelyet a kanadai hadsereg a háború kezdete óta betölt és külön felsorolta mindazt, amivel Kanada hozzájárult a háború sikeres folytatóihoz. Ezután a Szovjetunió és Nagybritannia közötti viszonyról beszélt. Nem lett volna helyénvaló, ha Oroszország a québeci értekezleten képviseltette volna magát. Ez az értekzlet ugyanis elsősorban a Japán elleni háború kérdéseit tárgyalta. Tekintettel ara, hogy a szovjet kormánynak " öt éves szerződése van, még a japánokkal, kínos és kellemetlen lett volna a szovjet, számára, ha részt vesz ezen az értekezleten. Churchill hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Nagybritannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között háromhatalmi értekezlet jöjjön létre. A jövő időre igen szükségesnek és sürgősnek látszott, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetve felelős személyiségei értekeletet tartsanak és előkészítsék azt a másik értekteléstet, amelyen majd a három állam feje is rész vesz és amely a jövő fontos problémáit fogja megvitatni. Nincs semmiféle ok ami arra késztetné a szövetséges hatalmakat, hogy a Szovjetunióval ne közöljenek mindent a legbizalmasabban. Előretekint arra a napra, amikor a szövetséges hadseregek átkeltek a Csatorna partján és teljes erejükkel rávetik magukat közelharcban a Franciaország földjére betört ellenségre. Bizonnyára nem kívánják tőle, hogy megmondja hol és mikor csapnak le. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású támadás igen kényes és sokoldalú bonyolult kérdések szövevényét hozza magával. A maga részéről ugyanúgy hisz a harmadik, mint a második frontban. Churchill rámutatott a Németország elleni bombattámadásokra és ezeket mondotta: A bombázások mérve és fontossága állandóan növekszik és növekedni fog. Churchill rövidesen érintette a balkáni helyzetet és eközben kijelentette: Bizakodással várjuk azt a napot, amikor Jugoszlávia és Görögország ismét szabadon és függetlenül élheti a maga életét. Jugoszlávia és Görögország uralkodói a háború után ismét elfoglalják trónjukat ém a két nép szabad, választással kívánja ezt. A következő részben ismét a québeci értekezletre tért vissza. Rámutatott arra, hogy Nagybritannia számára a japánok elleni háborúban a kérdés súlya az indiai fronton és az indiai óceánon fekszik. Sokszor kérdeztek engem, várjon azt hiszem-e, hogy a németeket még ebben az évben le fogjuk győzni, vagy pedig később. Nem tudjuk pomosan mérlegelni azoknak a csapásoknak a hatását, amelyeket orosz szövetségeseink mérnek a németekre, valamint mérlegelni a német területek bombázásának hatását és azt a lélektani hatást, amelyet mindez a német népre gyakorol. A tömeglélektan még sohasem volt annyira fontos körülmény, mint ebben a modern háborúban. Churchill hangsúlyozta, hogy nem szabad túlságosan befolyást engednünk a külső körülményeknek, így feleslegesnek és meddőnek találok minden találgatást arról, hogy a háború hamarosan végetér-e. A befejező szavakban az Egyesült Nemzetek törhetetlen akaratáról beszélt, és megállapította, hogy az egész világot reménység tölti el, hogy sikerül kivívni a háború utáni valódi és tartós békét. (MTI). Antal István miniszter: Nemzeti keresztény politika befelé, magyar becsület politikája kifelé A nemzeti politikáról és a defetista törekvésekről beszélt a propaganda miniszter Erdélyben Dés, augusztus 31 (MTI) Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter erdélyi körútja során Désen részt vett a társadalmi egyesületek együttműködésének alakuló ülésén és ott beszédet mondott. Sem a veszedelmek leküzdésére, sem a feladatok megoldására irányuló munkában nem lehet nélkülözni az egységes magyar társadalmi erők latbaverését, annál kevésbé, mert a nagy háború napjainkban olyan szakaszába lépett, hogy minden magyar ember ébersége, hűsége, helytállása, hidegvére és kitartása kell 11 napról-napra felvetett nehézségek leküzdésére. A belső frontra a mi nemzetünk életében legalább olyan hangsúlynak kell esnie, mint a külső frontok helytállására. A céltudatosan megszervezett munka segítségével sikeresen lehet felvenni a küzdelmet a defetizmus minden fajtája ellen, de különösen az alattomos, csüggesztő aknamunka ellen, amely a külpolitika és a frontok átmeneti nehézségének parazsánál a maga saját pecsenyéjét akarja megsütni és abban a hitbe ringatja magát, hogy eljött az idő visszacsinálni mindent, amit a nemzeti keresztény politika az elmúlt tíz év alatt alkotott. — Nem politikai sakkjátszmákra, bábszínjátékokra és botor politikai baljósakra van most szüksége a nemzetnek, de a tiszta és igaz magyar emberek becsületes és önzetlen szándékú összefogására, amely mentes minden hatalmi törekvéstől és csak egy célt tart szem előtt: minél többet használni a nemzetnek. Ezért a társadalmi munka jelentősége ma talán nagyobb a politikai tevékenységnél, nemcsak azért, mert a társadalmi munka összefogó erőt jelent, de azért is, mert ez csak szolgálni, használni, segíteni akar és mentes a politikai szélkakasság és alibikeresések napjainkban egyes helyeken jelentkező, undorító és szánalmas színváltozásaitól. — A nemzetvezetés — a miniszterelnök úr évszázados magyar szellemében kifinomult és kipróbált politikai intuíciójának és erős kezének vezetése alatt — kemény, elszánt, határozott és változatlan, nemzeti keresztény politika befelé, a magyar öncélúság, magyar hírtag és a magyar becsület politikája kifelé. (Viharos éljenzés és tips.) Péntekon temetik Glattfelder Gyula érseket A Kormányzó és a miniszterelnök részvéttávirata Glattfelder Gyula érsek halála alkalmától a Csanádi egyházmegyéhez részvéttáviratot küldött a Kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök. Pénteken délelőtt 11 órakor a Fogadalmi székesegyházban ünnepi rekviem lesz, majd a székesegyház kriptájába, __ gróf Klebelsberg Kunó földi maradványai mellé — helyezik örök nyugalomra a Csanádi főpapot. Az újabb Churchill-Roosevelt találkozó célja egy európai értekezlet a szovjettel London, augusztus 31. (Bud. Tud.) Az Evening Standard jelenti New Yorkból: Churchill miniszterelnök e hét második felében érkezik az Egyesült Államokba, ahol Roosevelt elnökkel fog tanácskozni. Ezek a tanácskozások tisztán angol—amerikai jellegűek lesznek és semmi öszszefüggésben sem állnak a québeci értekezlettel. Churchill és Roosevelt második tanácskozásának célja az orosz személyiségekkel való európai megbeszélések előkészítése. Roosevelt és Churchill közös angol—amerikai vonjában kívánják az ellenséget támadni,amelyet követne az Oroszországgal együtt megoldandó kérdések láncolata. (MTI) A londoni sajtó is elismeri, hogy borzalmas veszteségeket szenved a Szovjet Genf, augusztus 31. (NTI) Londonból jelentik: A németek borzalmas ember és anyagveszteségeket okoztak a szovjetnek, — írja az Evening Standard című londoni esti lap. Ezenkívül a szovjet sok pótolhatatlan természetes segélyforrását is elvesztette. A jelenlegi offenzívája is nagyon sokba kerül a szovjetnek és kevés hasznot hoz. A németek, — állapítja meg az Evening Standard — a Szovjetunióban még messze vannak avereségtől. (MTI) Berlin, augusztus 31. Az MTI értesülése szerint a német csapatok augusztus harmincadikén továbbra is súlyos elhárító harcokat vívtak erős bolsevista alakulatokkal a keleti harctér déli és középső szakaszán. Váltakozó harcokban több támadást visszavetettek. Ennek során Tiiganrogtől északnyugatra a németek ellentámadásban megsemmisítettek egy előretörő ellenséges harckocsi csoportot.