Magyar Élet, 1944. július (6. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-01 / 146. szám
gömbök 21—3000 méter magasság,ra szálltak fel? valószínűleg a V. 1. jelen igyekeznek ily módon védelmezni. 7 Londonból jelentik: A londoni sajtó egyre behatóbban foglalkozika V. 1. délangliai támadásának hajtásáról A Daily Shoats figyelmezteti az angol lakosságot, hogy türelmesen várják meg, míg a szövetségesek megtalálják a fegyver megfelelő ellenszerét. A lap szerint csak az őrült állíthatná, hogy a V. 1. hatósugarába eső délangliai területek nem szenvednek szörnyű módon. (MTI) II A (ÍR AS ÉLET Szombat, 1944. évi július hó 1.1 mmmmmmmmmmmmmmmmsa Charlsourfi kikötőjébe még nem tudnak befutni az angolszászok Berlinből jelentik: Az Interinigek megakadályozták a nagyobb jelenti az inváziós arcvonalról: hadihajók közeledését. Hogy az eső Csütörtökön azesti ,órákban szökő hullámgátnál anémet állások vetséges partraszállító naszádok se elpusztultak-e, az még bizonytalan, lentek meg Cherbourg kikötője mert ezidőszerint nem lehet rádión előtt. A város tulajdonképpeni te érintkezni ezekkel az állásokkal őrületén kívül álló nehéz német ütem (MTI) Hivatalos létesítés a tegnap délelőtti berepülésről Budapestet és Kaposvárt bombázták az arsgor szászok A Magyar Távirati Iroda jelenti: Június 30-án a kora délelőtti órákban többszáz ellenséges gépből álló kötelék repült be déli határunkon az ország légterébe. A támadó két hulláma a Balaton felett gyülekezett és Nagybudapest ellen támadást hajtott végre. Az ellenséges gépek harmadik hullámát saját és szövetséges vadászok még a dunántúli légi térben szétszórták és visszatérésre kényszerítették Az ellenség bombáit az elhárító tűz hatása következétében Nagybudapest különböző területére szórta le és azok nagy része lakatlan területre hullott. A támadó gépek visszarepülésének ideje alatt délről ellenséges felvevő vadász kötelékek repültek be északi határaink felé, ahonnan eredmény nélkül tértek vissza, mert a felvenni szándékolt ellenséges kötelékek csak késő léptek be északi határainkon és így utóbbiak a saját tüzérség és vadászok zavarása közben vadászkíséret nélkül repülték át légterünket. Eddig több ellenséges gép lelövését jelentették. A kár kivizsgálása folyamatban van. Bécset is támadták tegnapelőtt angfellagási repülők Berlinből jelentik. Mint az Interinf értesül, június 30-án a reggeli órákban északamerikai bombázókötelékek repültek be vadászvédelem kíséretében Ostmark fölé. A támadók a német légvédelmi erők elszánt ellenállásába ütköztek. Bécs külső kerületeinek térségében az előretörő amerikai terrorbombázók rendkívül tömör elhárító tűzbe kerültek. A berepülés és visszarepülés során a német és magyarvadászerők harcbaszálltak az ellenséggel. A Duna térségen, valamint a magyar-német határterület fölött heves légiharcok fejlődtek ki.V. ■ A cél: szabadságunk és biztonságunk megóvása Göbbels cikke a Das Reich-bau Berlinből jelentik. Göbbels dr. birodalmi miniszter a Reich legújabb számából abból a megállapításból, indul ki, hogy Németország ellenségei totális háborús célokat tűztek ki maguk elé és ezért német részről is meg kell érteni, hogy Németország oldalán is totális hadviselésre van szükség. Nyomatékosan rámutat arra ezzel kapcsolatban, hogy a német nép túlnyomó többsége ebben a háborúban még többet is teljesít, mint amennyi a kötelessége. — Ellenségeink — írja Göbbels dr. — mint népet és nemzetet gyökeresen ki akarnak irtani minket, tervük szerint annyi sem maradna belőlünk, hogy a távoli jövőben sem támadhatna fel többé nemzeti és népi életünk. Egyáltalán nem frázis, ha azt mondjuk, hogy puszta létünkért harcolunk. A miniszter hangsúlyozza azután, hogy mostani háború a kultúra és a civilizáció összeütközése a kezdetlegességgel. A számbeli túlsúly az ellenség olldalán van emberben és anyagban egyaránt. Ez annyit jelent, hogy német részről az ember- és anyagkészleteket még észszerűbben kell felhasználni, mint eddig történt. Nehogy félreértsenek minket — jegyzi meg ezzel kapcsolatban — mi tekintjük legkevésbé háborús életformáik egyszerűségét öncélnak. Mi is csak célhozvezető eszközt látunk benne. A cél azonban, amit ezzel követünk: szabadágunk, biztonságunk és nemzeti létünk megóvása, oly nagy és parancsoló, hogy az elérését szolgáló egyetlen eszközt sem szabad megvetni. Mindnyájan tudjuk, hogy a német nép többet tett és tesz ebben a háborúban a kötelességénél. Helyt állhattunk volna máskülönben az eddigi öt évben ellenségeink egész világszövetségével szemben? Éppen ez a szövetkezés kényszerít bennünket azonban arra, hogy felülmúljuk önmagunkat és erőfeszítéseinket oly mértékben fokozzuk, hogy kezeskednek a biztos győzelemért. A totális háború kemény követelményeket támaszt mindnyájunkkal szemben. Jellegét és hevességét abból a totális célból meríti, amelyet ellenségeink velünk szemben követnek. Ki vitathatná, hogy ez a cél feltétlen és nem ismer megegyezést. Nem kézenfekvő tehát, hogy le kell vonnunk ebből a következtetéseket s ugyanúgy feltétel és egyezkedési lehetőség nélkül szembeszállunk vele és védekezünk. Minél többen vagyunk hajlandók ma adni, annál nagyobb lesz a jutalmunk holnap. Ajándékba semmit sem kapunk. Meg kell védeni a terményeket az ellenséges gyújtogatástól Faragó Elemér dr. városi főjegyző június 28-án az alábbi híre,detményt adta ki: A 100.000/1944. B. M. sz. rendelet értelmében a mezőgazdasági terményeknek ellenséges légitámadás esetén tűztől való megóvása érdekében a következőképpen rendelkezem : 1. Lábon álló, vagy learatott terményben okozható tűzkár megelőzése érdekében. 1. Vasút mentén a mezőgazdasági termény vágását a vasúthoz legközelebb eső részén kell megkezdeni. Háború idején a lábon álló gabonát viaszérésben kell levágni. 2. A learatott terményt vasúti sínektől minél távolabb, kereszteket legalább 60 m., osztagokat legalább 100 m. távolságban kell összegyűjteni és onnan minél előbb elhordani. 3. Aratáskor köteles a vasútmenti gazdaközönség a tarlót az aratók nyomán a sínektől számítva legalább 100 m. szélességben feltisztítani (felgereblyézni) és az első keresztsortól 5—10 m. távolságban összefüggő védőszántást létesíteni. 4. Háború idején a lábon álló és learatott mezőgazdasági termények ellenséges gyújtogatás elleni fokozottabb védelmére a városban a gazdaközönség bevonásával állandó tűzfigyelő és tűzoltókészültség szolgálatot kell tartani az aratási, behordási és cséplési munkálatok egész ideje alatt. A tűzfigyelő és tűzoltókészültségi szolgálat megszervezésére a helyi mezőgazdák egyletét hívom fel. A szolgálatra beosztottak kioktatására a hivatásos tűzoltóparancsnokságot utasítottam. Egyben felhívom a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező lakosság figyelmét, hogy éjjeli berepülések után mezőgazdasági ingatlanát a kora reggeli órákban saját érdekében keresse fel, kutassa ki és az esetleg ledobott ellenséges gyűjtőeszközöket (gyújtőlapok stb.) gondosan gyűjtse össze és a hivatásos tűzoltófőparancsnokság utasítása alapján semmisítse meg. 5. Háború idején a tűzveszély csökkentése céljából a mezőgazdasági terményekből 10 keresztnél több ne legyen egy csoportban s az egyes keresztcsoportok között legalább 20 m. távolság legyen. A ke-resztek összerakása után a tarlót azonnal le kell buktatni. 6. A gazdaközönség a határban keletkező esetleges tüzek elfojtására alkalmas eszközöket (ásó, lapát, kapa, eke stb.) a határba mindig vigyen magával. II. Szálas mezőgazdasági terményeknek belső területre hordása, cséplése és tartása: A város belterületére mezőgazdasági terményeket cséplés, vagy tartás céljából behordani tilos! Belterületen az állatok etetése és ólmozása céljából csak egy hét szükségletet meg nem haladó szalma, vagy takarmány mennyiség tartható tűzbiztos helyen, vagy tűzoltófőparancsnokság által előírt tűzbiztonsági szabályok betartása mellett. III. Szérű létesítése, tűzvédelmi intézkedések a cséplésre: 1. Felhívom a gazdaközönség figyelmét, hogy az ellenséges gyújtótámadások miatt kerülni kell I csoportos, nagyobb közös szérűn való cséplést. A cséplést megosztottan, több helyen és minél többet keresztből kell végezni. Egy közös szérűn legföljebb II gazda kalászos terménye helyezhető el. A már létesített közös szérűjé újabb szérű csak 50 m. távolságon túl létesíthető. 2. A szérűk vasúttól és épületek,től legalább 100 m. távolságra legyenek. Az asztagokat úgy kell el helyezni, hogy az uralkodó szél irányában szélességükkel, ne pedig hosszúsággal essenek. Az egyes asztagok közül legalább 4 m. utat kell biztosítani s az asztagok hossza a 20 métert, szélessége a 8 métert, magassága pedig a 6 métert nem haladhatja meg. Ezeket a tűztávolságokat a gazdaközönség a saját érdekében növelje! Az asztagok környékét a fűtől és gaztól meg kell tisztítani. 4. A közös szérűt őriztetni kell. 5. Minden gazda köteles gondoskodni, hogy szérűn behordás és cséplés alatt terményei mellett állandóan vízzel telt kád, vagy hordó, legalább 2 vízzel telt veder és egy tűzhorog (csáklya) legyen. Közös szérűkön megfelelő számú takaróponyvát, ásót, kapát és gereblyét is kell készenlétben tartani. 6. Csépelni csak hajnali 3 órától este 21 óráig szabad. 7. Cséplésre csak olyan gőzgépet vagy egyéb motort szabad használni, amit a hivatásos tűzől-jtófőparancsnokság előzőleg megvizsgált és cséplésre alkalmasnak talált. 8. Minden cséplőgép mellett legalább 600 liter mennyiségű vízkészletet, legalább 1 drb. targonca fecskendőt, 3 drb. 16 mm nagyságú ponyvát, 3 vedret, 3 jó szikracsapót és mentőszekrényt kell tartani, a fecskendő jókarban, tartálya pedig vízzel feltöltött legyen. 9. Honi légvédelmi készültség tartama alatt a cséplőgép környékén dolgozók számának megfelelő óvóárkot kell létesíteni. IV. Büntető rendelkezések. Hivatkozott a belügyminiszter rendelet és jelen hirdetményem előírásainak betartását a hivatásra tűzoltófőparancsnoksággal állandóan ellenőriztetem s mindazok ellen, akik a rendeletet megszegik, a büntető eljárásthaladéktalanul megindítom.. .