Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)
1919-10-09 / 4. szám
M rt U y H 1\ J U V w Államosítani kell a munkásbiztosító pénztárt A munkásbiztosítás kérdése: Dr. KATONA JÓZSEF. A „Szózat“ c. politikai napilapban egy hír jelent meg, mely szerint „A kormány a munkásbiztosítás legfőbb felügyeletének és irányításának jogkörét az állami munkásbiztosító hatásköréből az újonnan felállított népegészségügyi minisztérium hatáskörébe tette át. A népegészségügyi miniszter javaslatára a minisztertanács máris rendeletet fogadott el, mely a munkásbiztosítás ügyét egészen megreformálja. A reform legszembeszökőbb intézkedése az, hogy az országos munkásbiztosító pénztár és a kerületi munkásbiztosító pénztárak adminisztrációját államosítja." Ennek a reformnak a súlyosan latba eső politikai vonatkozásoktól eltekintve a közegészségügy ellátása szempontjából is rendkívüli fontossága van Nem lesz tehát felesleges, ha a reform várható következményeiről a közönséget tájékoztatni kívánjuk. Az 1876. évi XIV. tc. abból a célból, hogy az orvosi segélyt a szenvedőknek az ország legfélreesőbb helyén is biztosítsa, akként rendelkezett, hogy a községek egészségügyi körökbe csoportosíttassanak és az így körbe osztott községek lakosságának egészségügyét a községek által szabadon választott körorvos lássa el. Mivel pedig a körorvostartásból származó összes költség, fizetés, lakáspénz, utazási átalány terhe , kizárólag a körbe osztott községek lakosaira hárult, ennélfogva úgy oldatott meg a kérdés, hogy a kör minél nagyobb, a teher ellenben minél kisebb legyen. Voltak olyan vármegyék, ahol 20, 30, 40 község egészségügyi ellátása nehezedett egyetlen orvos vállaira, — a fizetést azonban minden vármegyében úgy állapították meg, hogy 1200 koronát, melyben a lakáspénz és úti átalány is bennfoglaltatott, valahogy meg ne haladja. Nyugdíjról szó sem volt és az előjegyzés egészen bizonytalan. Ezeket figyelembe véve igazán nem csoda, ha állandóan meghaladta a százat azoknak az egészségügyi köröknek a száma, melyek orvossal nem voltak betölthetők s így évenként közel 2 millió ember maradt hazánkban orvosi segély nélkül. Itt ott a gyermekhalandóság ijesztő mérveket öltött és nem javított a helyzeten a törvény azon rendelkezése sem, hogy a körorvos a 7 éven alul levő gyermekeket féldíjért (25 fillér) tartozik rendelésenként gyógykezelni. Lehetetlen a törvény tervezői és megalkotóitól az érdemet elvitatni mert kétségtelen, hogy ez a törvény vetett véget az eddigi zavaros állapotnak és ezzel a törvénynyel léptünk a művelt államok nyomdokaiba. De az a tiszteletreméltó törekvés, mely ezzel a közegészségügy rendezését és javítását célozta a mindennapi élet hulllámai között minduntalan zátonyra futott. A hatóságok zúgolódtak, hogy hiába írják ki a pályázatokat, a körorvosi állásokra nem akad vállalkozó; az orvosok keseregtek, hogy nincs tisztességes lakásuk, hogy nyomorogniuk kell ; a közönség pedig panaszkodott, hogy hiába fizeti a körorvost, mert sokszor hetekig nem látja. Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy az egészségügyi közállapotok nem javultak, sőt hogy a modern életviszonyok követelményeivel szemben a egészségügyi közigazgatás napról-napra tehetetlenebbé lett. Így jött létre sok vajditás és nehéz küzdelmek után az 1908 évi XXXVIII. ik törvénycikk, mely megfelelő javadalmazás és többi közt a nyugdíjjogosultság megállapításával a körorvosi intézményt szilárdabb alapokra helyezte. Azonban az előmenetel, a hivatali előlépés ezen törvény által sem lévén biztosítva a hozzá fűzött remények és várakozások nem váltak be. Jobb lett a körorvosok helyzete hasonlíthatatlanul , de azért az egészségügyi körök nagy része a mi vármegyénkben, a körök egyötöd része, ezután sem volt állandóan betölthető. Most azonban meg fog változni a helyzet, mert a munkásbiztosítás szóban forgó reformja kapcsolatban az egészségügyi közszolgálat államosításával lehetővé teszi, hogy az összes körorvosi állások betöltessenek. A népegészségügyi miniszter fogja ugyanis kinevezni a pénztári és hatósági orvosokat, akik egy országos státusba tartozván a körorvosok részére az előlépés lehetősége biztosítva lesz. De másfelől azok az orvosok is, akik eddig a nagy városok feleslegei voltak, a társadalomra nézve megnyugtató elhelyezést találnak. És ha az egészségügyi körök megfelelőleg kisebbíttetnek, és állandó körorvosi lakásról gondoskodás történik , akkor a népnek mindenütt meglesz a maga orvosa, akihez hamarosan és könnyen eljuthat. Rám nézve a ..Szózat" hire különös érdekességü, —hogy ne mondjam, nagy elégtétel, mer én voltam az első, aki a munkásbiztosító pénztárak államosításának eszméjét. .A közegészségügyi törvény reformja' című röpiratomban 1910-ben a körorvosi intézménynyel kapcsolatban felvetettem , s mert én voltam az, ki az 1917 ben Budapesten lefolyt „Népegészségi Országos Nagygyűlésen” tartott előadásomban a munkásbiztosító pénztárak államosítását, mint az egészségügyi körök betöltésének egyedüli biztosítékát, nyomatékosan megsürgettem. munkásság meglátogatását és e célból folyó hó 11-én érkezik városunkba A nemzeti eszméért hevülő keresztény munkástestvéreink fogadják őt azzal a szeretettel, mellyel közénk jön. Oláh Dániel nem ismeretlen Miskolczon. Itt élt, itt tanulta mesterségét és innen került a máv gépgyárába, honnan a munkások szeretetteljes bizalma a maguk jólétét és jövőjét munkáló munkásügyi minisztérium élére helyezte. A munkásügyi miniszter útiprogrammjáról a "Magyar Jövő" legközelebbi száma nyújt ismertetést. A mukásminiszter Miskolcon Meglátogatja Miskolc és vidékének összes ipari telepeit Oláh Dániel, az első munkásminiszter Magyarországon Nem a demagógia, nem a szociáldemokrata munkásvezérség emelte erre a polcra, hanem a saját tehetsége, a munkásügyekben való páratlan jártassága és főleg az az osztatlan becsülés, mely őt a munkásság körében övezi. Oláh Dániel most sorra járja a nagyobb munkástelepeket s mindenütt a munkássággal személyesen érintkezik, hogy meggyőződjön munkaviszonyaikról, gazdasági helyzetükről s általában közvetlenül lássa és tapasztalja munkástestvérei életviszonyait, bajait és panaszait. Örvendetes hírként közöljük, hogy a munkásminiszter országos körútjában egyik legfontosabb dolgának tekinti a miskolczi és diósgyőri Összeírják a tiszteket Román hirdetmény. Miscolt la 8 octombrie 1919. Numarul ord. 39. Incunostintare. Cu incepere de azi sa va faca recentamantul ofiterirlor savi au facut sparte din armata imperiala — regala austro-ungara, din armata rotie sau din armata national ungara in organizare si cari sa gasel stabiliti de prezent in Miscolt si imprejurimi sau sant numai in trecere. In zilele si orele indicate sa vor prezenta toti ofitarii, fie ca faz parte din politia nulitara locale de sub ordinele delui maior Szabó (inainte d. colonel Szatmáry fie ca fáz parte din jandarmaria judetului de subordineie dini colonel Török, fie ca sant faza ocupatie actuala militara proveniti din zandule armatie austro ungare, armatie rosu sau armatei nationale ungare, activi sau de rezerva sau imparati din captivitate. Toti acestia sa vor prezenta la Comanda Garnizoani romana din Miscolt Strada Kossuth-nr. 5 — la biroul Diu Maior Ottlik, care cu aceasta ocazie le va face si anunte comuncncari din partea autor tatilor romane militare. Prezentarile sa vor face in chipul urmator : Miercuri 8 —X, ora 26 p m.: capitanie, Jei 9—X, ora 8—12 a. m. : locotenantu, Joi 9 —X ora 2—6 p. m. : sublocotenantu' Vineri 10 —X. ora 8 — 12 a. m. : stegaru si elevic pilot Comandantul Sectorului Miskolc Capitan Orasanu Alexandrus mp. 1919. október 8. 39 sz. parancs. Hirdetmény. A mai nappal megkezdődik a tisztek összeírása és ellenőrzése. Mégpedig összeírva és ellenőrizve lesznek az összes tisztek, akik a volt cs. és kir. osztrák-magyar, a Vörös, vagy pedig a jelenlegi szervezkedő magyar nemzeti hadseregben szolgáltak, illetve szolgálnak és jelenleg Miskolcon és környékén állandóan vagy csak átmenetben is tartózkodnak. A jelzett, illetve a majd jelzendő napokban és órákban megjelenni tartoznak mindazok a tiszt urak, kik a helybeli Katonai Rendőrségben szolgálnak Szabó őrnagy ur parancsnoksága alatt (azelőtt Szatmáry ezredes úr). Továbbá megjelenni kötelesek azok a tisztek, akik a Török ezredes úr parancsnoksága alatt a vármegyei csendőrségben szolgálnak. Akár az osztrák-magyar, akár a vörös, akár a jelenlegi magyar nemzeti hadseregben szolgáltak, illetve szolgálnak, akár hadifogságból tértek vissza, akár tényleges, akár tartalékos tisztek, mind megjelenni kötelesek a román kir. miskolci Helyőrség parancsnokságánál Kossuth u. 5. (öt) szám alatt — az Ottlik őrnagy ur hivatalos helyiségében — aki ez alkalommal a román katonai hatóság egyes közölni valóját is tudomásul fogja hozni. A megjelenések, illetve jelentkezések a következők: 1919. október 8- án d. u. 2-6-ig a százados urak, 9- én d. e. 8-12 óráig a főhadnagy urak, 9-én d. u. 2-6-ig a hadnagy urak, október 10-én d. e. 8-12 ig az alhadnagy, illetve zászlósok. A miskolci román kir. hadtápparancsnoka . Orasanu Alexandra s. k. törzstisztjelölt, százados. Lakásvisrlt' ‘ ' Betekintés a szállodák életébe A lakáshivatalok lisztviselői napnap mellett óriási munkát végeznek s a következő napokon mégis oly nagy a tolongás az ajtók előtt, hogy szinte életveszélyes a belső szobákba bejutni. A tapasztalataink alapján az eddigiek szerint alig lehet remény arra hogy a lakáskérdés megoldható legyen, hacsak erőteljesebb s radikálisabb eszközhöz nem nyúl a város Erre lehetnek eltérőek és különbözők a vélemények, de az kétségtelen, hogy a fenyegető tél előtt meg kell oldani radikálisan e kérdést, mert különben Miskolczon éppen az a szegény munkáselem marad télire lakás nélkül, melyről gondoskodnunk elsősorban kötelesség. Még a lakásínségnél is gyorsabb megoldást követel a lakásuzsora megszüntetése. Az hallatlan, hogy kéz alatt micsoda árakat követelnek egy-egy piszkos, sötét és egészségtelen szobáért. Még ezt is megértenék, ha privát ember a saját kényelmét áldozza fel másért, de a szállodai lakásuzsora egyszerűen botrányos és elvárjuk a rendőrségtől, hogy rövidesen rendet teremtsen. A Grand szállóban például egy lehetetlenül piszkos szobáért 12 koronát követelnek naponta. Az ágyon fehérnemű nincs, törülközőt hiába kér az egy éjszakát ott átszenvedett halandó, a tisztaságra oly kevés, sőt annyira abszolút semmi gondot sem fordítanak, hogy életuntság kell ahhoz, hogy bárki is ott napokat kibírhasson. Felhívjuk úgy a rendőrség, mint a tiszti orvosi hivatal figyelmét erre a szállóra és reméljük, hogy rövidesen úgy a tisztaság, mint az árszabály tekintetében rendet teremtenek Miskolcz e sötét rejtelmeiben. A Magyar Nemzeti Szövetség ezúton is felkéri azokat, kiknél taggyűjtőivek még vannak, hogy a taggyűjtőivekkel haladéktalanul számoljanak el a Magyar Nemzeti Szövetség hivatalos helyiségében (Széchenyi u. 32. Boholyféle üzlet.) 11011207