Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-03-31 / 76. szám
Szerda, március 31 M А О V А Ш I О V О HÍREK л a s Еду пэр о imáért... -Ma gyűjtenek, — ma adnak Miskolczon Magyarországnak.) Ma da fel, ma válik meg, hogy mily önzetlenek, mennyire magyarok a lelkek, hogy öntudatra ébredt e valóban a nemzeti eszme a szivekben ! ? A Haza rimánkodik ma — bilincsbe vert kezekkel s a saját sorsán kétségbe esett tekintetével a plakátokról — hozzánk, a kolozsvári pocon a bocskorosok markában suhogó korbács kiszökkentette vér kiált ma át hozzánk a szabad magyar föld magyar véreihez. Segítsetek ! Segítsetek ! Istenem, mennyi könyörgés a szemében, mennyi fájdalomsánc az arcán ! Mikor pedig követelnie lehetne! Mennyi joga volna hozzá! Széjjel tépték, széjjel szaggatták, még véres a szakítástól, még torz az arca az elviselt fájdalomtól! De még remél, mitőlünk remél! Adjatok! Adjatok , nyíljon meg a szivetek és az erszényetek; gondoljatok arra, hogy a hármashalmot egészen s a négy folyam közöl kettőt törölték ki címerünkből ! A folyók nem indulhatnak vissza a medrükben. De mi sem tagadhatjuk meg a demarkációkon túl a még mindig magyar és örökké magyarnak maradó — földet és — minden felkelő nappal újabb, válogatottabb magyar — fájdalmak alatt görnyedő véreinket! Ma nyíljon meg minden szív és nyíljon meg minden erszény... Г^ьТп-yi Géza~| A keresztény magyar társadalomnak soha nem volt nagyobb szüksége, mint épen most, olyan lelkes, puritán becsületességü magyar hazafiakra, kik a nagy világégés s a destruktiv forradalmak pusztítása után is igaz keresztény buzgósággal, törhetetlen magyar hűséggel hirdetik ennek a szerencsétlen, viharvert nép- nek az igazságát. — Ilyen ember, ilyen igazán férfi volt Kubinyi Géza ny. ,gömöri főispán is, aki — nagy és fájdalmas veszteségére az újjászülető Magyarországnak — tegnap este háromnegyed nyolckor Miskolczon, 69 éves korában meghalt. Míg élt, mindenben példája volt a szorgalmas, becsületes, józan magyarnak, aki nem tolakodással, törtetéssel, hanem nagy tudása, fáradhatlan tevékenysége és törhetetlen munkakedve révén jutott feljebbföljebb, mindig magasabbra. Miskolcson elvégzett gimnáziumi tanulmányai s a jogi tudományok megszerzése után rövidesen gömörmegyei főszolgabiróvá választották. Tiszta pártatlansággal, igazságosságal intézte járása ügyeit, úgy, hogy mindenkinek a becslését és szeretetét kivívta magának s ennek tulajdonitható, hogy 15-20 éven át országgyűlési képviselő is volt. A Házban mondott beszédeiből, képviselői munkásságából kitűnt megdönthetetlen politikai éleslátása s amint a Tisza kormány vette kezébe az ország ügyeinek intézését, Kubinyi Gézát hamarosan kinevezték gömöri főispánnak s ezt a méltóságát a háború alatt is megtartotta. De nemcsak a világi, hanem egyházi téren is jelentős szerepet játszott s mint — évtizedeken át — a gömöri ág. tv. esperesség felügyelője nem kis része volt egyházmegyéje ügyeinek fellendítésében. A közéletben mindenki rendíthetetlen magyarnak és kiváló talentumnak ismerte, aki áldásos működésével, fáradhatatlan munkásságával csak javára akart és tudott lenni a társadalomnak. Temetése csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz a miskolczi evang. templomból. — A kormánybiztos itthon. Dr. Gedeon Aladár kerületi kormánybiztos budapesti útjáról tegnap haza érkezett. — A keresztény zene- és színművészek nemzeti szövetsége. A művészet keresztény és nemzeti szegemben való fejlesztésére és ápolására Budapesten megalakult a keresztény zene és színművészek nemzeti szövetsége. A szövetség a vidéki előadásokra is küld ki tagjai sorából szereplőket. A nemzeti és általában keresztény mulatságok rendezésénél a rendezők, ha szereplőkre van szükségük, elsősorban forduljanak az egyesülethez, annak tagjai sorából kérjék fel a közreműködőket. — A tanfelügyelőségről A vallás- és közoktatásügyi miniszter Heisz Ilona bátyúi állami óvónőt a a miskolczi községi óvodához helyezte át. A borsodvármegyei tanító nyugdíjazó bizottság március 27-én üést tartott, amelyen többek között Fehérváry László borsodi és Boskó János borsodnádasdi tanítók is megjelentek s nyugdijaztatásukat kérték. A bizottság mindkettőjük kérelmét elfogadta. — Halálozás. Részvéttel veszszük a hirt, hogy Schulek Károly, vasgyári főművezető, hosszas szénvedés után 66 éves korában tegnap elhunyt. A megboldogult 40 évig szolgálta hűséges odaadással az államot és halála úgy kartársai, mint nagyszámú tisztviselői körében mély részvétet váltott ki. — A Move nőtagjaihoz. Felkérem a Move női csoportjának tagjait, hogy nagyszombaton a mindszenti plébánián tartandó feltámadásnál teljes számban vegyenek részt. Gyülekezés egynegyed 6 órakor a sötét kapuban. Az elnökség. 3 Uleafelvétel a tiszakaszi gyilkos«»;* bünUnyéban E címmel tegnap megjelent közleményünkre a következő nyilatkozatot kaptuk: A Magyar Jövő tekintetes szerkesztőségének Helyben. Mai számukban a tiszakeszi gyilkosság ügyében megjelent közleményük olyan kijelentéseket tulajdonít nekem, amelyet soha senki előtt nem tettem és komolyan gondolkozva nem is tehettem. A Magyar Jövő munkatársa előtt, — az ügyről érdeklődve — csupán azt mondottam, hogy ítélethozatal után olyan új bizonyíték jutott az ügyészség tudomására, amelynek alapján bizonyítható lesz az, hogy Back Dénes a bíróság előtt hamis vallomást tett terhelt társai ellen s bizonyítható lesz az, hogy a többi halálraítért csak vak eszköze volt Back Dénesnek és Gádor Bélának. Az államügyészség ezen új körülményről tudomást szerezve, tette meg indítványát a bíróság előtt a per újrafelvétele iránt, meg sem várva a kegyelmi fórum döntését, azért hogy ez új körülményeket és az újrafelvétel iránti indítványban kifejtett jogi álláspontot a kegyelmi fórum is mérlegelés tárgyává tehesse mielőtt a halálbüntetések végrehajtatnak. Ennek ellenére a közlemény nekem oly kijelentéseket tulajdonít, melyet már a bíróság iránti tiszteletből sem tehettem. Különösen alap nélküliek a közlemény következő részei : " Lelkiismeretben kötelességünknek éreztük vizsgálni, hogy váljon az ötös tanácsnak az ítélet rendelkező részében foglalt jogi minősítése helytálló e * —„ a (ő-j tárgyalás egész anyagának gondos ] mérlegeléséből azonban ugy látja az ügyészség, stb. a főtárgyalás adataiból mindjobban kibontakozik stb. *—„ most a külföld szeme rajtunk van s én mint a törvény őre őrködni kívánok a felett, hogy tömeg kivég■ igyek oktalanul ne nyugtalanítsák a kedélyeket" A bíróság ítéletének és az ügyészség újrafelvétel iránti indítványának ily felette sajnálatos ferde világításban való feltüntetése kötelességemmé teszi, hogy a lapközlemény által könnyen félrevezethető nyilvánosságot meggyőzzem a való tényállásról, nevezetesen arról, hogy az ügyészség az összes elítéltek ellen a főtárgyaláson fölmerült bizonyítékok alapján gyilkosság bűntette miatt emelt vádat; a bíróság ugyancsak a főtárgyaláson fölmérétt bizonyíték alapján hozta meg ítéletét. El sem képzelhető tehát, hogy az ügyészség olyan bírói ítéletet bíráljon felül, amely az ő jogi álláspontját teljesen fedte. Az ügyészség újrafelvétel iránti indítványát kizárólag csakis a főtárgyalás és ítélethozatal után utólagosan tudomására jutott új bizonyításra terjesztette elő, amelyről a bíróságnak előzően tudomása sem lehetett és azt az ítélethozatalnál mérlegelés tárgyává tenni módjában sem állhatott. Miskolcz, 1920 március hó 30. Miskolczi királyi ügyészség : Penyigey Manczur Lajos, kir. főügyész helyettes, a kir. ügyészség vezetője. A fentiekhez kötelességszerűleg hozzáfűzni kívánjuk, hogy a kir. főügyészhelyettes úr munkatársunk előtt tett nyilatkozataiban és az annak alapján megírt közleményünkben sajnálatos módon nem volt eléggé kidomborítva az, hogy a kir. ügyészség újrafelvételi kérvénye és így természetesen a kir. főügyészhelyettes úr nyilatkozataiban foglaltak a főtárgyalás, illetve az ítélet meghozatala óta kiderített olyan körülményekre vannak alapítva, amelyek az ítélet meghozatala alkalmával a bíróság által figyelembe vehetők még nem voltak. Az újrafelvételnek lényege lévén, hogy azt az ítélet meghozatala után felmerült új bizonyítékokra kell alapítani, a kir. főügyészhelyettes úr nyilatkozatainak helyes értelmezése már ennélfogva is magától adódik. A kir. főügyészhelyettes úr nyilatkozatait nem lehet és nekey is szabad úgy értelmezni, mintha azok a bíróság, illetve a bíróság ítélete ellen irányulnának, aminthogy lapunk már az általunk követett irányelveknél fogva is távol áll attól, hogy a független magyar bíróság ítélete ellen állást foglaljon és afelett jogosulatlan kritikát gyakoroljon. Április közepén lesz a városi közgyűlés A város törvényhatósági bizottságának februári közgyűlése óta az elintézésre váró ügyek annyira felszaporodtak, hogy a közgyűlés sürgős összehívása vált szükségessé. Értesülésünk szerint dr. Szentpál István polgármester a közgyűlést április közepén hívja össze. A bizottságok és a tanács húsvét után készítik elő azokat az ügyeket, melyeket a közgyűlés elé terjesztenek. — Áru a katonai fogyasztási szövetkezetben. A katonai fogyasztási szövetkezet számára megrendelt áruk megérkeztek. A kiárusítás 31-én, szerdán délután 2 órakor a szövetkezet hivatalos helyiségeiben megkezdődik. Tekintettel arra, hogy fa és szén nagy mennyiségben érkezett, ezek mindennap kaphatók katonai fogyasztási szövetkezet. — Gondoljunk a vakokra. A helybeli vakok intézete gondnoksága kérelemmel fordul ama jószívű emberekhez, akik a mai rettentő időben is rendelkeznek még némi élelmiszerfölösleggel, hogy a küszöbön levő húsvéti ünnepek alkalmából a vakokról megemlékezni s az intézet részére egy kevés bárminemű enni, vagy innivalót adományozni szíveskedjenek. Az adományok beküldhetők a vakok intézetéhez (Győri-kapu 13.) vagy a vakok boltjába Városház tér 14. Minden adomány hirlapilag nyugtázva lesz. — Elfogott szalonnától van. Imre Mihály tiszadorogmai csendőr tiszthelyettes és Puka Imre csendőr őrmester március 29 én, Ároktőn elfogta Molnár István gazdasági cselédet, aki 21-én éjjel, munkaadójának, Pecze Lajosnénak cserépfedeles padlását kibontotta és onnan 22 kgr füstre tett szalonnát ellopott. A csendőrök, midőn Molnár István lakásán házkutatást tartottak, a lopott holmik legnagyobb részét megtalálták nála. Molnár István kihallgatásakor előadta, hogy nagy szegénysége késztette a lopásra. A tolvajt tegnap délelőtt szállították be a miskolczi kir. ügyészség fogházába. A forradalmi törvényszék ítélete a kir törvényszék előtt Tegnap délelőtt szállították át a soproni fegyintézetből a miskolczi kir. ügyészség börtönébe Kardos Lajos tiszaeszlári földmivest, aki 1919 április 14-én testvérbátyját fejszével leütötte. A forradalmi törvényszék annak idején Kardost életfogytiglani fegyházra ítélte el, most azonban, mivel az egyik kormányrendelet szerint a forradalmi törvényszék ítéleteit revízió alá kell venni, a gyilkos fegyencet Miskolcbra hozták s bűnéért a törvényes magyar bíróság fogja felelősségre vonni. — Megbüntetett fauszolás Kánya István óhutai lakos a szekerén lévő mintegy 7 méter mázsa súlyú bükkhasábját 800 koronáért árusította. A kihágási bíróság 500 korona pénzbüntetésre és a fa elkobzására ítélte . Nyolc évi fegyházra ítélték Róbert (Sachsel) Oszkárt. Budapestről jelentik: Több napos tárgyalás után ma hirdették ki az ítéletet a budapesti kir. büntetőtörvényszéken Róbert (Sachsel) Oszkár bolseviki újságíró bűnügyében. Róbert (Sachsel) Oszkárt a királyi ügyészség 8 rendbeli izgatással vádolta, amelyeket a Város és a Vörös Újság hasábjain megjelent cikkeiben követett el. A bíróság a véres tollú „hírlapírót“ 8 évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős.