Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-08-01 / 176. szám
2 nem keresztény kurzus az, amelyik tíz zsidót megver de tűri, hogy közben gazdaságilag tönkre menjen a keresztény. Az ébredők és a munkások. Mi szeretjük a magyar munkásokat, haa kommunista, szocialista is. Tudjuk: félrevezeték, hosszú, céltudatos munkával. Céltudatos szeretetteljes munkát válalunk, hogy felvilágosítsuk őket. Ne legyen proletár, polgár legyen a munkás is — szabad hazának, boldog, szabad polgára ! Kettős a harc : gazdasági a munkások és hatalmi az intelligencia szempontjából. Ki legyen az úr? Hatalmi kérdés ez: ki legyen az ur az ezeréves magyar hazában, a magyar-e, vagy pedig a zsidó? És ebben a faji harcban nincs izgalom. Legyünk erősek agresszívek. Az egyik félnek a porondon kell maradnia ! Ez harc az É. M. E.-nek programmja. Percekig tartó, tomboló éljenzés, zúgott fel Lenkey Lehel nagy koncepciójú beszéde után s a nagygyűlés egyhangúlag elhatározta, a helyi csoport megalakítását. Szervező bizottságot delegáltak ezután, amelynek tagja a következők lettek : Kaizer József, dr. Görgey László, Kozma Ferenc, dr. Szeremley Emil, Duszik Lajos, Tóth Zoltán, Farkas István, Kronberger Béla, Ausländer Gyula, dr. Számkó Bertalan, Deésy Sándor, dr. Putnoki Béla, Butyky Elemér, Rácz Antal, Passuth Gyula, Csorba József és Szádeczky Sándor. Az Ébredők fegyelme. A választás után Lenkey Lehel még röviden rámutatott arra, hogy az ÉME tagjainak szigorú fogadalmat kell tenni, amelyben kötelezik magukat a legteljesebb fegyelemre. A demokratikus többség véleménye irányítja az egyesüleket, de a vezetőség utasítása szerint kell működni mindenkinek. Az ÉME nem lát meg semma féle egyéni akciót s kérlelhetetlenül kiközösíti tagjai sorából a meggondolatlan elemeket. Beszéde végén még arra kérte a szervező bizottságot, hogy egy héten belül tartsák meg az alakuló gyűlést, az távol esik az anyaintézettől. Egész természetes, régi szokás ez, amely egyképpen szolgálja a nagyközönség s a pénzintézetek érdekeit. De így? Hogy van egy pénzintézet, amelyfiókot alapít a maga tőszomszédságában ? Ez sem nem szokás, sem nem indokolt. Semmivel sem megokoltabb, mint volna az, ha holnap déli kikiáltó jelennék meg a Pick Jakab ágy — és dollárból jó ajtajában és időnként rá ráharsantana az arra haladókra, hogy: — Ide ide nénémasszony, gazdáram, — itt mérik a jó finom dollárt ! . . . Bankfiók - tet-tói ág között. Akárcsak Debrecenben, úgy látszik Miskolczon is a polgármester a zsidók főprotektora. Pick Jakab és Kalmár Mór valutaspekulációs zugbankját a rendőrség bezáratta s a polgármester két nap múlva iparengedélyt adott nekik, hogy most már hivatalos tekintély égisze alatt spekulálhassanak tovább. (A Hajdúföld (Debrecen) július 29. megjelent számából.) Ki-ki megnézheti és láthatja: ma már nemkirendeltség“ — ma már „fiók.“ Ott a tábla és rajt az írás: „Az Agrarbank fiókja.“ És hogy: „Alaptőke 500000 korona.“ És ha bemegy, látsz két ágyat jobbra és két ágyat balra, amelyekről, bár nem írták rá, illik tudnod, hogy nincsenek benn az alaptőkében. Az ágyak a Pick Jjakab ágyai, mint ahogy az egészüzlet is a Pick Jakab üzlete. Pick Jakab adott hajlékot az Agrárbank fiókjának, amely tegnap kirendeltség volt meg, tegnapelőtt pedig egyszerűen úgy hittük, hogy Friedmann Manó.• Most pedig álljunk meg egy szóra. Fiókot szoktak alapítani a pénzintézetek, egy egy forgalmas helyen, ha MAGYAR JÖVŐ Vasárnap, augusztus 1. Lengyelország tusája a vörös rémmel Berlin, július 30. Azt a döntő csatát, mely a lengyel északi hadsereg sorsát eldönti a lomzai ütközettől várják. A varsói várat és környékét hadműveleti területnek jelentették ki, a kormány előkészületeket tett, hogy Varsóból Kalisba költözzék. Megépítik a Sajóparti modern sportpályát. A város és a testnevelő bizottság együttes vállalkozása mintegy egymilliós költséggel. Megírta a Magyar Jövő, hogy a város már régóta foglalkozik azzal a tervvel, hogy Miskolczon, Felsőmagyarország legelső sportvárosában nagy, modern sportpályát épít. Ugyanezt a tervet akarja megvalósítani a miskolczi katonai körlet ifjúsági testnevelő bizottsága is és most, mint értesülünk, a két fél megállapodott, hogy a sporttelepet együttesen, közös erővel építi meg, mégpedig a Sajó mentén, a katonai uszoda és a közvágóhíd mellett kijelölt hét hektárnyi területen, amelyet a MOVE és a MVSC már régebben kiszemeltek modern sportpálya céljaira, így azis pályán elsősorban a MOVE és az MVSC tarthatnának tréningeket. Az építéshez a testnevelési bizottság adja a tervet és a munkaerőt, a város pedig a pénzt. A sportpályát a dr. Gerencsér sportszakíró ismert könyvében közölt négy terv közül a legnagyobb alapján építik, úgy, hogy a felépítése körülbelül egymillió koronába kerül. Az új pályán lesz négy teniszpálya, nagy játszótér, tökéletes felszerelésű futballpálya, berendezik továbbá futásra, ugrásra, úszásra, csónakázásra és államban a modern sport és atlétika minden ágára. Az új sporttelepen tartják majd meg a versenyeket, míg a többi pályát csak tréningekre használják. Szó van arról is, hogy a villamost, amelynek megállójától a létesítendő sporttelep csak öt percnyire van, egészen az új pályáig kiépítik. A testnevelési bizottság ebben az ügyben a legközelebbi napokban ■ intézi el az utolsó kérdéseket, úgy, hogy a pálya felépítéséhez valódiszínűleg még ebben a hónapban hozzákezdenek. Diósgyőrtől Lillafüredig személyszállításra is berendezik a szinvavölgyi vasutat A tózsavári erdőhivatal által építendő szinvavölgyi iparvasút földterületeinek kisajátítási jogát a kereskedelmi miniszter megadta és a főispán kormánybiztos az eljárás lefolytatására bizottságot nevezett ki, melynek elnöke Bulyovszky Gusztáv ny. kir. főügyész, tagjai dr. Greutter Antal és Újhelyi Miklós. A kérdéses földterületek tulajdonosainak bevonásával tegnap délelőtt értekezletet tartott a bizottság. Megegyezés azonban nem jöhetett létre, mert küönböző differenciák támadtak, ezért a bizottság hétfőn újabb helyszíni szemlét tart és jövő szombaton új tárgyalást tűzött ki, amelyen a kisajátítás, egyezség útján megtörténhetik. Az iparvasút megépítése úgy a kincstár, mint a város szempontjából nagyjelentőségű. A Bükkben termelt fát a kincstár olcsóbban szállíthatja és így a közönség jutányosabb áron jut hozzá. Egy másik igen fontos és szociális természetű követelése a városnak, a megyének, a Vasgyárnak és Diósgyőrnek, hogy a vasutat Diósgyőrtől Lillafüredig személyszállításra is berendezzék. E kérdésről • Bulyovszky Gusztáv kir. főügyész következőkép nyilatkozott munkatársunk előtt: — A szinvavölgyi vasút személyszállításra való berendezése ügyében eddig semmi pozitív eredmény nincs. Márpedig Miskolcz közönségének eminens érdeke, hogy könnyedén és olcsón juttasson ki a kies fekvésű Lillafüredre. Részemről minden törekvéssel azon vagyok, hogy a mostani kedvező alkalom kihasználásával e régi kívánságot valóra váltsuk. Ha szüksége mutatkoznék, ki kell kérni a minden nemes és közhasznú ügyet felkaroló Lichtenstein László főispán- kormánybiztos támogatását. Arcképeket közöl az egyik miskolczi hírlap, amely arcképekben félreérthetetlen célzásokkal a keresztény nemzeti irányzat egy egy párthívének a kommunizmus alatt viselt dolgait akarja kipelengérezni. Másfél évvel ezelőtt, amikor még reggeli laptársunk szerkesztőségéből diktáltak Miskolcinak, akkor még lámpavasat helyezett kilátásba azoknak, akik a nemzeti irányzat mellett mertek szót emelni, de fordultak az idők, laptársunk ma már kevésbé veszedelmes módon nem lámpavassal, hanem csak a hozzá hasonló sajtóorgánumok régi, jól bevált eszközeivel, rágalmazással is rosszhiszeműséggel dolgozik. Ma már nem hívja fel a proletárokat, hogy„emeljék fel ijesztésül súlyos öklüket és félemlítsék meg azokat, akik „hazafiság hazug árai cával és a területi integritás megtévesztő ígéretével* „a jj világproletárok világszövetéggéegyesülését meg akarják akadálozni“, mint tavaly februárban. (Februárban, tehát a proletárdiktatúra előtt, — még nem „kényszer" alatt ugyebár?!) Ma már nem meri a nemet pártok embereit burzsoá selyemfiúknak nevezni, mint akkor, ma csak egy-egy kis piszkolódást ereszt meg róluk és rájuk fogja, hogy kommunisták votak. Persze, amikor a kommunizmus korszakából hoz arcképeket laptársunk, a világért sem a saját portáján néz körül arcképek után, néma saját izgatóit és házi népbiztosait festi le, sem pedig azokat, akik a Károlyi forradalomnak és a proletárdiktatúrának is az első perctől kezdve az élére vetették magukat Mindezekkel ma is jó barátságban él tisztelt laptársunk, de annál kevésbé szíveli a keresztény pártok tagjait és ezeket szeretné kikezdeni, egyáltalában nem nagyon tartva magát az igazsághoz. Felhunytorgatja az egyiknek, hogy élni mert a diktatúra alatt, sőt még egy átképző tanfolyamon is résztvett, megijedve szptársunk mindennapi éktelen fenyegetődzéseitől és feluszított proletárjaitól. A másikat leleplezi, hogy szabadkőműves volt valamikor, de elhallgatja róla azt, hogy már 1917 ben megutálta és otthagyta a szabadkőműves destrukciót, mert a többségben levő zsidó tagok a keresztény származása miatt elfogultnak, fömesteri nyilatkozatai és javaslatai miatt pedig túlzó nemzeti sovinisztának minősítették. Azzal a szörnyűséges váddal előhozakodik laptársunk ebben az arcképben, hogy a miskolczi köztársasági pártnak ez az ura lehetett volna egyik vezető embere, ha Miskolczon a köztársasági párt egyáltalában megalakult volna, de nem beszél arról, amit a Károlyi forradalom idején a radikális körök felháborodva tárgyaltak, hogy ez az állítólagos köztársasági ember nyíltan csirkefogó suszterinas bandának nevezte a Károlyi kormány tagjait. Pechje van laptársunknak! Még a szemenszedett valótlanságokkal együtt se sok az, amit a keresztény pártok kipécézett tagjairól mondani tud. Igazán kár a fáradságot ezekre vesztegetni, sokkal, de sokkal érdekesebb arcképeket tudna laptársunk a saját környezetéből kiszemelgetni. Végül azonban a miskolczi kir. ügyészséghez van egy tiszteletteljes kérdésünk : Mi van a reggeli hírlaptársunk ellen bolsevista izgatások miatt tömegével folyamatba tett bűnügyekkel ? ! Csak nem szüntették be ezeket, hogy ez a lap már a mások szemében merészeli a kommunizmus szálkáit keresgélni ? ! Rézgálic a gazdaközönségnek. A földmivelésügyi miniszter értesítette ma a borsod vármegyei gazdasági felügyelőséget, hogy vetőmagcsirázásra 30 vagyon rézgálicot biztosított és ennek a gazdaközönség részére leendő árusításával a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét (Budapest, V. Alkotmány u. 29. sz.) bízta meg. Ennélfogva mindazok, kik az említett célra rézgálicát igényelnek, azt közvetlenül a szövetkezetnél rendelhetik meg. A rézgálic ára kilogrammonként 30 korona, mely összegen felül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a csomagolási és szállítási költségeket a vevőnek felszámíthatja.