Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)

1920-02-14 / 37. szám

II. évfolyam, 37. szám. Szombat is Miskolc, 1920 február 14. MAGYAR JÖVŐ POLITIKAI NAPILAP előfizetési árak: helyben : Vidéken ! Egész éne — — — — 180 kor. 200 kor. Pét évre — - — — 90 . 100 . Negyed évre- — — - 9 . 50 . Egy hóra — _ — - 16 . 18 . Főszerkesztő* Dr. PUTNOKI BÉLA Felelős szerkesztői KÚN LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi­ utca, Korona-szálloda épületében Szerkesztőség telefon: 865. Kiadóhivatal : 194 szám ára 80 fillér Ezeréves határainkat követeli vissza a magyar válaszjegyzék Az elszakított területeken népszavazás döntsön — Hány százalék nem­ magyar lakik az elszakított városokban? Magyarország jogot formál egyetlen tengeri kikötőjére — Kivonat a válaszjegyzékből Neuilly, f­bruár 13. (A M. T. I. szikratávirata.) A magyar békedele­­gáció elnökét, gróf Apponyi Al­­bertet, Praznovszky Iván rendkívüli követet és meghatalmazott minisz­tert, a békedelegáció főtitkárát és gróf Csáky István békemegbizottat c cütör­tökön délután 3 órakor Gailais kapitány bevezette Henry ezredes­hez, aki Laperche kapitány társasá­gában fogadta a magyar urakat. Apponyi Albert 2 példányban adta át a magyar válaszjegyzéket.­­ Az egyiket nyomban futár vitte Lon­donba, ahol Millerand miniszter­­elnök, a békekonferencia elnöke tar­tózkodik, a másik példánnyal pedig Неигу ezredes a Quai d'Orsay-re sietett a külügyminisztériumba, hogy átnyújtsa a nagykövetek tanácsának. Apponyi Albert Henry ezredesnek a következő jegyzékeket nyújtotta át: Egy kisérő jegyzéket, mely a magyar kormány általános észrevételeit tartalmazza. A 21. sz. jegyzéket a népszavazásról, a 22. sz. jegyzéket a határok kérdésében 10 melléklettel, a 25. sz. jegyzéket a hadifoglyok ügyében 4 melléklettel, a 28. sz. jegyzéket a jóvátételről, különös tekintettel a műemlékekre, az irattárakra és a múzeumokra 6 melléklettel, a 30. sz. jegyzéket a katonai feltételekre vonatkozólag 1 melléklettel, a 32. sz. jegyzéket Magyarország vízrajzi egységéről 14 meneklettel, a 33. sz. jegyzéket a mezőgazdasági kérdésben, különös tekintettel az erdőgazdaságra 2 mel­léklettel, a 34. sz. jegyzéket, mely a kormány észrevételeit tartalmazza ama fejezethez, mely a béketervezet kidolgozására vonatkozik. Végül egy rövid jegyzéket, amely­­ben haladékot kér a békedelegáció arra, hogy az átnyújtandó jegy­zékek másik felét utólag részletek­ben adhassa át. Az ország határairól szóló 38 fé­ves nyomtatott oldalt kitevő jegyzék kivonatos tartalma a kö­vetkező : Tartós és méltányos béke eszménye csak Magyar­­ország ezeréves természeti határainak fen­tartásával valósítható meg. Ezeknek fentartása mellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert biztos tudomásunk van arról, hogy a nemzeti kisebbségek nem akarnak Magyarországtól elszakadni. A jegyzék az elszakításra ítélt területeken éppen ezért népszavazást követel mégpedig olyanformán, hogy a megszálló csapatok onnan kivonul­janak és helyükre nemzetközi kato­naság jöjjön. A népszavazáson mindazoknak részt kell venniök, akik 1918 november 3-án még a kérdéses területeken laktak. A meg­szálló csapatok ugyanis sok magyar állampolgárt erőszakosan kitelepí­tettek. Statisztikai adatokkal bizonyítja a jegyzék, hogy hány millió ma­gyart kényszerít a békeszerződés eredet szövegezése idegen uralom alá. Hasonló sorsra kerülne Po­zsony, ez a színmagyar város is. A Duna jobb partján a csehek hídfőt kapnának és ezzel a Dunán­túl tekintélyes részét elzárnák a Dunához való kijutástól. Kassa 42 ezer lakosa közül 32500 a magyar. A többi elszakításra ítélt város is túlnyomólag színmagyar terüle­ten fekszik, melyeket ilyenformán gazdasági létfeltételeiktől fosztaná­nak meg. Felső Magyarországgal különben külön jegyzék foglalkozik, de itt is felsorolják azokat a vesztesége­ket, amely ennek a területnek el­­szakításával Magyarországot érte. Azután arról beszél a jegyzék, hogy a ruténlakta vidékekre éppen olyan szükségük van Magyar­országnak.­­ Ott vannak például Ungvár és Munkács, amelyeknek 80 százaléka magyar. A Romániába bekebelezett Szat­márnémeti lakosságának 95 száza­léka. Nagyváradé 91 és fél, Aradé 73 százalék magyar. Ezek a váro­sok éppen úgy tönkre fognak menni, mint tönkre megy Debre­­czen is. A Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának odaítélt másfélmillió lakosságának csupán 394 százaléka szerb, vagy horvát, a többi magyar. Fiume is Magyarországnak kö­szönheti fejlődését és felvirágzását. Fiuménak és Magyarországnak köl­csönösen szüksége van egymásra. Magyarország jogot formál egyetlen tengeri kikötőjére Végül megemlékezik arról a jegy­zék, hogy ha a békekonferencia ké­telkednék az előadottak helyességét és igazságát illetőleg, akkor rendel­jék el a népszavazást az összes határ­államoknak juttatott, Magyarország leszakított részeken, a munkahelyeken a kísérletezése­ket továbbra is megengedhetné magának. Tisztességes ember úgy értelmezi a 8 órai munkaidőt, hogy 8 órát kell dolgozni. — Kezembe vettem a köz­­élelmezés intézését és kezembe veszem a széntermelés ügyét is. Biztosíthatom a magyar munkás­ságot, hogy amilyen drákóian szigorú, annyira igazságos kéz­ben lesz az ügye. Éppen ezért kérem, sztrájkot ne kezdjenek, ne kísérletezzenek, mert nekem fájna legjobban, ha magyar munká­sokkal csak fegyverrel tudnám megértetni Magyarország érdekeit. A fővezér ezután utasította Ma­gyary alezredest, a fővezérlet mű­szaki osztályának főnökét, hogy a dorogi munkások panaszát haladék­talanul vizsgálja meg és neki te­gyen jelentést. Budapest, február 13. Ma Kecs­kemét közönségének küldöttsége kereste fel Horthy Miklós fővezért és közölte vele a városnak azt az elhatározását, amely szerint nem­csak kívánja, de ragaszkodik ahoz, hogy a kormányzói méltóságot a fővezér személyére ruházza a nem­zetgyűlés. A fővezér rövid beszéd­ben köszönte meg Kecskemét bi­zalmát. — Nevet a szívem — mon­dotta — ha Kecskemétet a kö­zelemben látom. Azt az egyet megígérhetem, hogy ami tőlem telik, megteszem ennek a boldog­talan országnak az érdekében, mert erőssé tesz az a magyar le­vegő, amit Budapesten kívül min­denütt megtalálok. Hálásan kö­szönöm Kecskemét ragaszkodását. Budapest, február 13. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok aki az amerikai misszióval a magyar­ delegáció vonatán hagyta el Buda­pestet, elutazása előtt rendkívül me­leghangú levelet intézett Horthy Miklós fővezérhez, akinek hálásan mond köszönetet azért a megértő­­ és hathatós támogatásáért, amelyben a fővezér és az egész fővezérlet őt budapesti munkájában részesítette és azzal búcsúzik, hogy mindig ér­deklődni fog Magyarország iránt, amelyet annyira megszeretett. Angol lapok lehetetlennek mondják a magyar béketervet Hága, február 13. A Sunday Times hosszabb cikkben foglalkozik a magyar béke kérdésével és megállapítja, hogy a magyar békeszerződés feltételei tarthatatlanok.­­ A Catholic Times, az angol katholikus párt lapja szintén bő részletességgel ismerteti a Magyarország elé szabott fel­tételeket. A magyar békeszerződést — nyilvánvaló célzással Clamenceaura — „tigrisbékének“ nevezi, amelyet a nemzetközi jog szégyenteljes szerte­­zúzásával alapoztak meg. Horthy fővezér vette kezébe a közélelmezés és széntermelés intézését A fővezér beszéde az elégedetlenkedő dorogi­­— bányamunkások előtt — Kecskemét is ragasz­kodik Horthy kormányzóságához Budapest, február 13. (M. T. I.) A szomorúan diadalmas forradalom egyik „vívmánya“ volt az u. n. 8 órai munkaidő, amelynek jelszavát a munkafegyelem teljes felbomlá­sával valósították meg. A munkás­ság ugyanis lázító beszédek hatása alatt hamarosan úgy értelmezte a 8 órai munkaidőt, hogy beleszámította jövés és menés idejét is és így csak­hamar 6 óraivá vált a 8 órai munkaidő Ezért a dorogi bányaigazgatóság a minap úgy intézkedett, hogy a bánya munkásai valóban 8 órát dolgozzanak. A munkásság józan többsége átlátta az intézkedés igaz­ságosságát, de a kisebbség elége­detlenséggel fogadta. A munkás­ságnak ez a része ma felkereste Horthy fővezért, aki a panaszkodó munkásoknak a következőket mon­dotta : - Jól tudom, hogy a dorogi munkásság is magyar fajtámbeli, ezért óva intem attól, hogy el­vetemedett lázitókkal elszédítesse magát. Mert ezek a népboldogí­­tók, ha baj van, mindig megug­ranak és a megtorló hatóság a félrevezetett munkássággal találja magát szemben. Nincs Magyar­­ország abban a helyzetben, hogy »»том» A kisgazdák és a fúzió Budapest, február 13. A kisgazda­­párt képviselőinek tegnapi hatá­rozata, amellyel a fúzió tervét el­vetette, élénken foglalkoztatja a ke­resztény nemzeti egyesülés pártját. Az elutasító határozatot nem tartják véglegesnek. A pártonkívüli Apponyi jelölésével nyilvánvalóan az elől a kényszerhelyzet elől akarnak kitérni, hogy a keresztény nemzeti egye­sülés pártja kapja meg a Ház elnöki székét.

Next