Magyar Jövő, 1920. január-december (2. évfolyam, 4-299. szám)
1920-03-26 / 72. szám
2 Április 8 áig tart a bankjegyek filnibélyegzése Az ünnepnapon főleg vidékről jött be sok bankjegy • Simábban halad a lebélyegzés A ref. püspöki hivatal körtávirata a lelkészekhez (Saját tudósítónktól.) A pénzlebélyegzés munkája serényen folyik tovább. Sok bajt okoz ugyan, hogy a lebélyegző gépek nem működnek teljesen kifogástalanul, de még így is elegendő bankjegyet tudnak lebélyegezni s a bankok mindig el vannak látva a szükséges pénzmennyiséggel, úgy hogy tegnap alig fordult elő, hogy a jelentkezőknek pénz helyett nyugtát kellett volna adni. A bankok forgalma tegnap jelentékenyen nagyobb volt, mint az előző napokban s különösen a vidékiek keresték fel nagy számban a pénzintézeteket, hogy bankjegyeiket becseréljék Jóllehet az ünnepre való tekintettel csak 9 —11-ig volt hivatalos óra a bankokban, mégis több mint ötmillió koronát cseréltek át lebélyegzett bankjegyekre. A rekordot természetesen most is a Miskolczi Takarékpénztár érte el, amely mintegy 300 jelentkező пек egy millió 400,000 koronát cserélt be. A Miskolczi Hitelintézet 650,000 koronát váltott be. A Borsod megyei Takarékpénztár egy millió koronát, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank 600.000 koronát, a Népbank pedig 800.000 koronát cserélt át lebélyegzett pénzre. A miskolczi ref. püspöki hivatal a kultuszminisztertől kapott utasításra — a mai napon sürgönyileg utasította a ref. lelkészeket a pénzfelülbélyegzés körül teljesítendő hazafias felvilágosító és támogató munkára. Felhívta a lelkészeket, hogy magyarázzák meg mindenkinek, hogy aki kék pénzét le nem bélyegezteti, önmagának okoz vele kárt, mert pénze értéktelen marad. A kényszerkölcsön nem vész el. Mert vagy 4 százalékos kamatozású államkölcsön lesz az, vagy aki földet vehet, annak a kapott elismervényt pénzül beszámítják, vagy aki földet nem vesz, az a majdan kivetendő egyszeri vagyonadónak a fizetésénél tudathatja be a pénzét. Budapest, március 25. (MT. I ) Az Osztrák Magyar Bank bankjegyeinek felülbélyegzését elrendelő kormányrendelet második paragrafusa értelmében a felül nem bélyegzett bankjegyek beszolgáltatásának határideje március 27. Tekintettel arra, hogy egyrészt a közlekedés nehézsége miatt, másrészt annak folytán, hogy a Tiszántúl egyes részeinek kiürítése még folyamatban van, a felülbélyegzés műveletét március 27-éig nem lehet befejezni. Erre való tekintettel a kormány a felülbélyegzés idejét bezárólag április 8-ig meghosszabbította. MáQfÁV JÖVŐ Péntek, március 26 Ózdon is megalakult a Területvédő Liga helyi szervezete Tiltakozó népgyűlés Sajóvárkonyban és Borsodnádasdon A Nem, nem, soha!... eszméjének térhódítása a megyében Ózdról jelentik a Magyar Jövőnek. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája Ózdon, ózdvidéki körzettel, csoportot alakított. Nagy súlyt helyezett erre az alakulásra, mert az ózdi járás egy része határos a megszállott területekkel és így az új egyesülés a Liga céljait jelentékenyen szolgálhatja. A megalakulás páratlan lelkesedéssel folyt le s máris sok ezren állottak a Liga zászlói alá. Az ózdvidéki csoport elnöke Faragó Gyula acélgyári igazgató, helyettes elnöke Röcis Frigyes kohóigazgató, főtitkára Hamsik Antal, titkára Winkler Elemér, pénztárnoka Szinyei Merse Kristóf. Van azonkívül 24 tagból álló választmánya a társadalom minden rétegéből. A Liga helyi csoportjának választmánya hozzá fogott a vidék megszervezéséhez Szervező körútjának első állomása Sajóvárkony volt, ahol Tornay Gyula erdőtanácsos és Gimes Vendel helyi elnökök vezetésével a templom téren nagyszabású agitáló népgyűlést rendezett. A népgyűlésen ezernél több ember vett részt. Tornay Gyula emelkedett hangú elnöki megnyitója után, Komár Viktor helybeli tanító az iskolás gyermekekkel megható fohászt énekeltetett. Utána Hlavács Samu mondotta el ünnepi beszédét, melyben a nép szívéhez férkőző hangon lelkesített a Liga nemzeti eszméiért. Beszéde őszinte nagy hatást keltett. Az ózdi acélgyári dalárda Hanuszik Antal karnagy vezetésével győzelmi dalt énekelt. A koszorús dalárda messze földön ismert karnagyával, páratlan hatással volt az igazán magyar érzésű sajóvárkonyi népre. Végül Winkler Elemér agitáló hazafias költeményét szavalta el Turóczy Annuska, Turóczy Pál főesperes leánya benső érzéssel. A Himnusszal befejezett népgyűlés után a közönség nem oszlott szét, tömegesen fejezte ki csatlakozását és jelentette be áldozatkészségét. E hó 28-án Borsodnádasdon ismétlődik meg az ünnepi keretben való szervezkedés. Leszerelték a Ruhr-vidéki sparkuszokat Az antant 200 000 főnyi hadsereg szervezésére ad Németországnak engedélyt Páris, március 25. (Szikratávirat.) A Chicago Tribun párisi kiadása jelenti : A nagykövetek tanácsa tegnap elhatározta, hogy felszólítja a német kormányt, hogy a spartakuszokkal tisztázza a helyzetet. Ha a német kormány kísérlete eredménytelen maradna, a szövetségesek a békeszerződés katonai feltételeinek ideiglenes módosításával engedélyt adnak az Ebert Bauer kormánynak arra, hogy a Ruhr vidékén a spartakuszok ellen offenzívát kezdjen. Ha ez sem sikerülne, Foch tábornagy kap parancsot offenzívára. A német kormánynak az offenzivához 100 ezer emberre van szüksége. Mivel pedig a birodalom többi részében is legalább 100 ezer ember kell a rend biztosítására, az antant megengedi Németországnak, hogy a jövő hónapig 200 ezer főnyi hadsereget szervezzen. (Berlin, március 25. A Ruhr vidékén a birodalmi kormány és a spartakuszok közt megindult tárgyalások tegnap végetértek, Giesbert birodalmi miniszternek sikerült a vöröshadsereggel olyan megállapodásra jutni, hogy a forradalmi munkásság ugyanolyan engedményeket kap, mint a berlini munkásság, viszont a vörös hadsereg katonái 10 napon belül beszolgáltatnak minden fegyvert, és megkezdik a munkát. Kinevezésre terjesztették föl az összes miskolczi rendőrtisztviselőket A város feliratban kéri az 54000 korona államsegély kiutalását . A rendőrség államosítása után (Saját tudósítónktól.) A vidéki rendőrség államosítását még a Károlyi-féle forradalmi kormány tervezte. A vörös terror fokozatos megerősödésével azután úgynevezett vörös őrség lett belőle. Az augusztusi első Friedrich kormány az adott viszonyok között felismerte az államosításban rejlő fontos közérdeket és az előkészítő munkálatokat megkezdte. Az ország szerencsétlen pénzügyi helyzete azonban rendkívüli akadályt gördített a terv megvalósítása elé. Az államosításhoz milliókra van szükség, aminek gyors előteremtésében maga a kormány sem bízott. Utóbb már az egész akció keresztül lehetetlennek látszott, a kormány azonban erős elhatározással sorban legyőzi a nehézségeket és remélhetjük, hogy az államosítás nagy művét mielőbb befejezheti. Az államosítás — éppen a pénzügyi nehézségek folytán — Miskolczon is sok komplikációt okozott. Az államosítás előtt a város államsegélyt kapott a rendőrség fenntartása céljára. Az államosításkor ez az államsegély megszűnt, viszont a várost — kormányrendelet szerint — a rendőrség fenntartásának költsége nem terheli. A rendőrlegénységet, dijnokokat ,és szolgákat az államosításkor átvették, a rendőrtisztviselőket azonban nem, ami nagymértékben növelte a zavart. Elintézetlen a rendőrség épületének kérdése is, melynek karbantartásáról már az államnak kellene gondoskodni. A függő kérdések tisztázása céljából a város most felterjesztést intézett a beügyminiszterhez. A felterjesztésben kéri a tanács, hogy a várost törvényesen megillető évi 54 000 korona államsegélyt, valamint a volt városi rendőrség fizetésének kiegészítése címén az államkincstárt terhelő összeget utalják ki Az államosításkor rendelkezési állományba helyezett rendőrségi alkalmazottak részére pedig az 1920 első negyedévi fizetés kiutalását kéri. A város feliratával kapcsolatban egy magasrangú rendőrfőtisztviselőtől azt az információt nyertük, hogy a belügyminisztériumban igen jól ismerik ezeket a vitás kérdéseket. Minden akadály az anyagiakkon múlott, most azonban már lassanként sikerülni fog a kételyeket eloszlatni és az elintézetlen ügyeket véglegesen rendezni. A rendőrtisztviselők helyzetéről a következőképen nyilatkozott : — Az összes jelenleg szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselőket felterjesztettük kinevezésre. Értesülésünk szerint a kinevezési okmányok rövid időn belül megérkeznek. csipi-csóka * A bizalmi Tevéi, Tevéi, egyszerűen csodákat tevéi, vasárnapi izzó műsoroddal a nemzeti érzésnek oly tűzcsóváit dobva be az Internacionalé vörös számomjától szikkadt telkekbe, hogy ott a városháza balkonja alatt a tizenhárom próbás kommunistákat is megrázta a tömeg tiltakozás utáni ereje. Egy proli a tömegben csak a sok hosszú beszédet kifogásolta s ki tudja nem volt-e neki is olyan jámbor óhaja, mint Schwarcnénak, aki a „nurkágos“ boldog idején, a proletárdiktatura alatt először ment az operába s egy sextettet hallva e képen adta le szűzi kritikáját: Laherüch, mért énekelnek ezek egyszerre annyian, mért nem választanak egy bizalmit, hogy az mondja el, amit akarnak?! ... Királyi köztársaság A magyar alkotmányosság, ez a tört szárnyú turulmadár kezd magához térni és repül, repül a királyság régióiba. Törvény is van már róla, hogy Magyarország államformája további intézkedésig királyság lévén, a hatóságok, hivatalok és természetesen a bíróságok is címükbe ezentúl a „magyar királyi“ jelzőt tartoznak felvenni. Hát a matyókra nem kell valami nagyon erőltetni e cím használatát. Már az őszirózsás forradalom idején is királyi köztársaságnak titulálta Kövesd hű népe az államformát a legitimitás ősi ösztönével s az alkotmányjogi érzék nem kis fejlettségével is, amikor a köztársaságot következetesen „közkereseti" társaságnak tisztelte meg .. Nincs már nekem postám Nincs már nekem puskám, az olasznak adtam, ez az 1919-ből való sirató ének s nincs már nekem postai, postapénzem, ez meg az 1920-ből való Carmen lugubre, mivelhogy úgy fogy a postapénz, mint a márciusi hó. A bankok előtt egyébként régi, megszokott képek, a várakozók hosszú kigyóvonala. Folyik a pénzlebélyegzés s a falvak ládafiából „bekövetkeznek" a kékhasu bankók, amit a pesti rassz-humor dohánynak keresztelt el. Hát ne tagadd meg tőle ezentúl se, hogy dohány ez az elnevezés, most már bízvást polgárjogot is nyerhet, hiszen kilószámra hozza be a falu romlatlan népe, akárcsak a muskotályt Abellinó