Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-01-04 / 2. szám
Előfizetési árak :L ész évire 300 — К | Negyedévre 75— К évre . 150’— К ! Egy búza 25 — К Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona. Ara 1 korona. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Széchenyi utca (Korona-fogadó ) TELEFONSZÁMOK : Szerkesztőség: 3-65.*— Kiadóhivatal (Move könyvkereskedés): 1-94. — Nyomda (Deák utca 9 ) : 882 Miskolcz, 1921. III. évfolyam, 2. szám. Kedd, január 4. Az antant döntött Nyugat-Ma Írország kérdésében. A váratlan határozat hatása a magyar és az osztrák politikában. Bécs, jan. 3. A Politiken Correspodenz jelenti: A nagyvevősek tanácsa közölte az osztrák kormánnyal a st.-germaini és a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriának jutó nyugat-magyarországi területek kérdésében hozott döntést. E határozat szerint a trianoni békeszerződés életbelépése után a szövetséges főhatalmak átveszik Nyugatmagyarországot és azután a soproni szövetségközi bizottság útján átadják Ausztriának. Bécs, jan. 3. A Wiener Allgemeine Zeitung írja : A nagykövetek tanácsának Nyugetmagyarország kérdésében hozott határozatt végrehajtó bizottságban 350—300 tiszt lesz, hogy az antant döntésének némi nyomatékot adjon A magyar kormány nem ratifikálja a magyar-osztrák gazdasági egyezményt. Bécs, jan. 3. (MTI) A bécsi lapok tájékozott magyar forrásból a következőket közlik : A magyer kormány tudatta az osztrák külügyminisztériummal, hogy nincs abban a helyzetben, hogy az osztrák magyar kereskedelmi és forgalmi egyezményt, amelyről december folyamán a két kormány képviselői tárgyalásokat folytattak, a maga részéről ratifikálja és életbeléptesse. A magyar kormány ezekben a gazdasági tárgyalásokban azzal a feltevéssel vett részt, hogy Ausztria kijelenti azt a készségét, hogy a békeszerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséről Magyarországgal barátságos megbeszélést folytat, továbbá nagy súlyt helyezett arra, hogy a felmondásra lehetőleg rövid határidőben állapodjanak meg, nem hagyván semmi kétséget a tekintetben, hogy Magyarország élni fog a felmondásnak ezzel a jogával, ha Nyugatmagyarország kérdésében más lesz a megoldás. Minthogy ez a feltevés nem vált valóra, felmerült annak a szükségessége, hogy a nemrég megkötött szerződést haladéktalanul felmondják, miért is a magyar kormány jobbnak látja, hogy a megállapodást egyáltalában ne ratifikálja. A magyar nemzetgyűlés összehívása. Budapest, jan. 3. A kormánypárt köreiben Gömbös Gyula, Meskó Zoltán és Berky Gyula képviselők mozgalmat indítottak a nemzetgyűlés összehívása ügyében. A nevezett képviselők azért akarják összehivatni a nemzetgyűlést, mivel a nyugatmagyarországi kérdésben komplikációk állottak elő és mivel a megszállott baranyai területek kiürítése dolgában az antant részéről eddig elhatározó lépés nem történt. Úgy értesülünk, hogy a kormány köreiben a nemzetgyűlés összehívását még nem tartják időszerűnek. A ratifikálás megtagadása és az osztrák kormány. Bécs, jan. 3. Azokhoz a hírlapi híresztelésekhez, hogy a magyar kormánykörökben az a szándék uralkodnék, hogy az Ausztria és Magyarország között Budapest, jan. 3. A Nemzeti Újság jelenti Bécsből . A nyugatmagyarországi kérdésben legutóbb beállott változás megzavarta a parlamenti élet ünnepi szünetét. A nemzetgyűlés főbizottságát, amely külpolitikai kérdésekben a parlament legfontosabb szerve, holnapra vagy holnaputánra összehívják. A parlament épületében ma nagy volt a sürgés-forgás. Az a tény, hogy a kérdésnek az antant által ilyen módon való megoldása bizonyos elégedettséggel töltheti el a politikai köröket, mert megkíméli az osztrákokat attól, hogy saját maguk kíséreljék meg a kérdés megadását. Örömük azonban nem zavartalan, mert attól tartanak, hogy a magyarokhoz való közeledést, amely eddig sikerrel kecsegtetett, ez az újabb fejlemény valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolni. Másrészt attól félnek, hogy az antant azt a számtalan ígéretet akarja ezzel a lépésével kielégíteni, amit Ausztriának tett, de mindeddig nem váltott be. Hogy az antantot tényleg ez a cél vezette, azt eléggé jellemzi a a francia külügyminisztérium hivatalos orgánumának, a Tempsnek jelentése, hogy a nyugatmagyarok kötött kereskedelmi egyezményt nem fogják ratifikálni, a Politische Correspodenz arról értesül, hogy az egyezmény már meg van szövegezve, az aláírás még nem történt meg, de ez magyar részről a legrövidebb idő alatt már kilátásba helyeztetett. Ha az aláírás, a ratifikálás bizonyos okoknál fogva, valóban halasztást szenvedne, sajnálatos volna, mert ezáltal a gazdasági feszültség veszélye merülne fel. Azért a kárért, mely ez a tál mindkét részre hárulna és a kölcsönös gazdasági közeledés megszakításáért az osztrák kormány, melyet a legjobb szándék vezérel, minden felelősséget elhárítana magáról. szánt kérdésnek abban az időpontban való elintézése, amidőn az Ausztriának szánt hitel meghiúsítottnak tekinthető, annak a bizonysága, hogy az antant nem hagyja el Ausztriát. Úgy látszik tehát, hogy a nyugatmagyarországi kérdés elintézézésének ezt a módját Ausztriának még meg is kell fizetnie. Éa látják az osztrák politikusok és az osztrák sajtó, mely visszautasítja a Temps felfogását. A mai napon megcáfolták azt a hírt, mintha Nyugatmagyarország átadása néhány napon belül megtörténnék. Illetékes körökben úgy tudják, hogy ez a legjobb esetben csak februárban vagy márciusban következik be. Egyes sajtóorgánumok azért kifogásolják a nyugatmagyarországi kérdésben hozott döntést, mert nem felel meg az önrendelkezési jog elvének. Miután ilyen irányban történt a döntés, írja a radikális Abend, a nyugatmagyarországi kérdés még súlyos kellemetlenségeket fog szerezni Ausztriának. Más lapok kifogásolják, hogy magyar részről olyan szándék nyilvánul meg, hogy a kereskedelmi szerződést nem ratifikálják erére vonatkozóig. Az 1920 május 29 én Kopenhágában kötött hadifogoly-kicserélési szerződés dacára, melyben az orosz kormány arra kötelezte magát, hogy összes hadifoglyainkat hazabocsátja, tuszul tartotta vissza a magyar hadifogoly tiszteket és általában az intelligens elemeket, azzal fenyegetőzvén, hogy a népbiztosok elítélése esetében ezek hasonló sorsban részesülnek. A magyar kormány a népszövetség hadifogolymeghatalmazottja, Frrtjov Nansen útján értésére adta az orosz kormánynak, hogy a magyar bíróság független és annak működésére befolyást nem gyakorolhat. Az eljárás különben törvényszékén folyik és tárgyalások nyilvánosak. Kijelenti továbbá, hogy a hadifoglyok és népbiztosok között kapcsolt létesítését nemcsak a nemzetközi jog tételeivel, hanem az igazságosság és a humanitáselveivel is ellenkezőnek tekinti és ezért bármely hadifogolynak a kivégzését ebből kifolyólag közönséges gyilkosságnak minősítené. Az orosz szovjet kormány ezzel szemben újabb fenyegetéssel válaszolt, mire értesítettük a szovjetkormányt, hogy a fenyegetések beváltása a magyar kormányt a legmesszebbmenő represszáltakra kényszerítené. Az oroszok által visszatartott hadifogoly tisztek és intelligens elemek száma körülbelül 4—5 ezret tesz ki. Ezek börtönökben és fogolytáborokban vannak visszatartva, ahol a hideg, az éheztetés, a nehéz kényszermunka következtében őket a teljes pusztulás fenyegeti. Tekintettel arra, hogy a szovjet kormány embertelen fenyegetéseinek beváltása ezer meg ezer ártatlan, becsületes ember pusztulását jelentené, a magyar kormány, félretéve minden más tekintetet, arra határozta el magát, hogy ezeknek megmentése érdekében az orosz kormánynak a népbiztosok további sorsának megbeszélésére vonatkozólag tárgyalásokat ajánljon fel. Ez az elhatározás minden idegen befolyásolás és közvetítés nélkül történt, nem is mai keletű, de még bizalmasat sem volt nyilvánítható az ítélet kihirdetése előtt, mert a kormány még a közvetett erkölcsi befolyásolásnak látszatát se akarta felkelteni. A magyar kormánynak ez a lépése a magyar független bíróság igazságszolgáltatásán most sem ejtett és nem is ejthet csorbát és nem érinti a bíróságnak a beigazolt, tényleges adatok alapján, nyilvános tárgyalások útján hozott ítéletét. 1920 dec. 31-én érkezett a moszkvai szovjet kormány rádió válasza,amelyben értesíti a magyar kormányt, hogy hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni. A döntés hatása Ausztriában. A magyar és az orosz kormány tárgyalást hozd az elítélt népbiztosok további sorsáról. Budapest, jan. 2. (MTI.) Tekintettel a külföldi lapokban imétetten megjelent hírekre, melyek szerint аг orosz szovjetkormány bizonyos magyar hadifogoly tiszteket túszokként fog kezelni a halálraítélt 4 népbiztos érdekében. A MTI munkatársa kérdést intézett Teleki miniszterelnökhöz, hogy a magyar kormány milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. A miniszterelnök a következő felvilágosítást adta: — Az orosz szovjet kormány a népbiztosok perének tartama alatt ismételten közvetve és két ízben rádiogramm útján közvetlenül is befolyást akart gyakorolni a magyar kormányra a Budapesten vád alá helyezett népbiztosokre