Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-04-12 / 81. szám

2 * Megnyílt a miskolczi köz­ségi közigazg. tanfolyam. Vasárnap délelőtt 10 órakor volt a vármegyeháza nagytermében a Miskolczon szervezett községi köz­igazgatási tanfolyam ünnepélyes megnyitása. A megnyitáson jelen voltak a tanfo­lam hallgatóin és tanári karán kívül a tanfolyam köz­vetlen felügyeleti jogával felruházott Lichtenstein László városi főispán, továbbá Halasy József, a vármegye főispánja, dr. Puky Endre udv. ta­nácsos, Abauj Tornavármegye ny. alispánja, a vármegye tisztikarának képviselete, a kir. törvényszék ré­széről dr Láng Ernő kúriai bíró, a törvényszék elnöke és dr. Perjéssy Mihály kir. kúriai biró, a kir. tör­vényszék­­ elnöke, a kir. ügyészség részé­ül Penyigei M. Lajos, kir. fő­ülgyészhelyettes, a pénzügyigazgató­ság részéről Biber József min. tan. pénzügyigazgató, az államrendőrség kerületi főkapitánysága részéről Balló Rudolf kerületi főkapitány, az állam­rendőrség miskolczi kapitánysága részéről dr. Jankó Géza rendőrta­nácsos, a kir. tan­felügye­őség részé­ről Nehéz János kir. tanfelügyelő, az államép­­észeti hivatal részéről Mártha Miklós kir. műszaki főtaná­csos, a­zok­ részéről Szent Imrey Pál, a borsod megyei jegyzőegyesület részéről Ligethy Béla diósgyőri köz­ségi főjegyző, a miskolczi sajtó kép­viselői és más meghívott vendégek. Az ü­nnepséget Zsóry György alis­pán, a tanfolyam igazgatója a Ma­gyar Histekegygyel nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent vendégeket, a tanárokat és a hallgatókat, majd a közigazgatási tanfolyam felállításá­nak fontosságát ismertette Rz muta­tott arra, hogy milyen nagy és fon­tos honmentő, kulturális és szociális munka vár a jegyzői karra s ezt a munkát a jegyzők csak teljes oda­adással és alapos képzettséggel tud­ják ellátni Ezért szükséges, hogy a közigazgatási tanfolyam hallgatói már a tanfolyam alatt szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozzanak, hogy meg tudják oldani a később reájuk váró nagy feladatokat Az alispán után dr Görgey László vármegyei főjegyző, a tanfolyam h. igazgatója mondott beszédet Beje­lentette, h­ogy a tanfolyamra 600­­ tanulmányi segéllyel 40, havi 300 korona segéllyel 9 és saját költségen 12, összesen 61 hallgatót vett fel a belügyminiszter. Görgey főjegyző ezután a tanfo­lyam szervezetét ismertette. A köz­vetlen felügyelettel Lichtenstein Lász­lót mint a tanfolyam székhelyéül szolgáló város főispánját bízta meg a miniszter, aki a tanfolyam i­az­gatójává Zsóry György alispánt, he­lyettes igazgatójává dr. Görgey László vármegyei főjegyzőt nevezte ki. A­anfolyam tanárai a következők : Magyar közjog : dr. Görgey László vármegyei főjegyző ; közigazgatá­si szervezet és eljárás : Szent Imrey Pál, a G­tk. miskolczi kirendeltségének vezetője ; községi igazgatás : Ligethy Béla diósgyőri községi főjegyző ; anyakönyvi ügyek : dr. Magasházy Béla vármegyei főlevéltárnok ; számvitel és pénzkezelés : Kecskés József ny. körjegyző; pénzügyi igazgatás : Boross János b. pénzügyigazgató ; katonaügyi igazgatás : Vadnay László vm. aljegyző; közgazdasági igazgatás: dr. Vár­nay Bertalan vármegyei tb. főjegyző és iparkamara titkára; vallás és közoktatásügyi igazga­tás: Nehéz János kir. tanfelügyelő; tételes magánjog : dr. Sztehlo Zoltán jogakadémiai tanár; tételes büntetőjog : Győry György kir. ügyész ; a jegyző szociális feladatai: dr. Fielberger Gyula kormánybiztos ; közegészségügy: dr. Katona Jó­zsef vm. t. főorvos ; tót nyelv­: dr. Fielberger Gyula ; tűzoltás :Titury József, a miskolczi önkéntes Tűzoltó Egylet főparancs­noka. A tanfolyam orvosa dr. Katona József ; az írásbeli és kezelési teen­dőket Keresztessy Sándor vármegyei irodasegédtiszt végzi. A tanfolyamon az előadások — folytatta dr Görgey főjegyző — kedden kezdődnek és a jövő év januárjáig tartanak. A­ közigazgatási tanfolyamok mellett eddig mindig internátus is volt, azt azonban a mai nehéz viszonyok között nem lehetett felállítani, így a hallgatók­nak maguknak kellett lakásról gon­doskodni. A hallgatók a menekültek konyháján napi 25 koronáért kap­hatnak teljes illátó­t. Az előadásokat a vármegyeháza nagytermében tartják, könyvek nem lesznek, a hallgatók az­ előadásokon készített jegyzetek­ből tanulnak. Ez mindenesetre meg­nehezül a tanítást, de az előadó tanárok és a hallgatók buzgalma biztosítani fogják a sikert. — Állandó szokássá vált a kri­tikára hivatottak és nem hivatottak részéről is a magyar közigazgatás gyengeségéről és gyökeres reformja megérettségéről beszélni. Ha a köz­igazgatás tulajdonképeni végrehajtó közegeit, a községi jegyzői kart még fokozottabb erővel hatja át a tánto­­ríthatatlan nemzeti érzés, a tudás, a tévtanoktól mentes, nemes szociális gondolkozás és a mindenek felett való kötelességérzet, ez minden, nem a magyar történelmi fejlődés bajából fakadó radikális reformnál jobb közigazgatást fog biztosítani. — Ez a mi törekvésünk s ha az előadók törekvése és a hallgatók buzgalma sikerre­ jár, akkor jelentős lépéssel haladtunk előre Nagy Magyarország újjáépítésében. (Élénk helyeslés). Görgey főjegyző beszéde után Ligethy Béla diósgyőri főjegyző a jegyzői kar nevében üdvözölte a tanfolyam hallgatóit és a jegyző nagy feladatait ismertette, majd Havas Jenő a hallgatók nevében formás beszédben biztosította a tan­folyam vezetőségét arról, hogy min­den erejükkel azon lesznek, hogy a tanfolyamon és az életben is meg­­állák a helyüket. A tanfolyam énnekkara ezután a Himnuszt énekelte el. »MAGYAR JÖVŐ« Károlyi általló „magyar“ gáztársaságot akar csinálni Baranyában Zágráb, ápr. 11. Károlyi Mihály gróf a szerb kormányhoz memoran­dumot intézett, amelyben kifejti, hogy Szerbiának ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Pécs és környéke önálló magyar köztársaság maradjon. A terjedel­mes emlékiratban, amelynek másolatát a régens hercegnek is megkül­­dötték, Károlyi azt hangoztatja, hogy Kelet-Európában csak ő és hívei tudnák a rendet ismét helyreállítani. Zajosnál igérkszik a házgyalás a sertáshizlaló eladása hárdásában A szerződés a pénzügyi, gazdasági és közélelme­zési bizottság előtt A városi sertéshizlaló eladásával foglalkozott hétfőn délután a pénz­ügyi, gazdasági és közélelmezési bizottság együttes ülésében, amelyen dr. Szentpáli István polgármester elnökölt. Megjelent az értekezleten Lichtenstein László városi főispán is. Dr. Lübiger Bertalan tiszti fő­ügyész ismertette a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének vezető­ségével a sertéshizlaló eladására kötött, öt részből álló szerződést, amelynek főbb pontjaival már fog­lalkozott a Magyar Jövő Az előadó rámutatott azokra az okokra, ame­lyek a sertéshizlaló eladását szük­ségessé teszik. Látszólagos becslés alapján a hizlaló sovány és kövér sertéseinek összsúlya mintegy 1000 mázsa, az átlagos vételár pedig kő­ként 75 korona, tehát körülbelül 7 és fél millió koronát kap a város a sertésekért. A hizlaló 2 és fél mil­lióért, a takarmány készlet mintegy tíz millió koronáért cserél gazdát. Az 1918 88 értéknek ötszörösét, a békeértéknek húszszorosát kapja a város a hizlalóért. Miután­ azonban a most hízó sertéseket élősúlyban kilónként átlag 90 koronában vásá­rolta a város, ma pedig már 56— 60 korona közt váltakozik az ára, ezért a további kockázatot a város nem viselheti. Ezenkívül a sertés­hizlalónak több milliós tartozása van, ami után óriási kamatot kell fizetni. A sertéshizlalót április 16—18 ig veszik át a szövetkezet megbízottai, ezután a hizlalás a vásárló veszé­lyére történik A szerződésben a szövetkezet kötelezettséget vállalt arra, hogy havonként 150 mázsa zsírt vagy szalonnát a rendes piaci áron szállít a városnak. A vételár egyrészt a szövetkezet már letétbe helyezte, a hátralékos összeget pe­dig április 23-áig kell kifizetni. Az előterjesztés után dr Szent­páli litván polgármester főbb voná­sokban vázolta az eladás szüksé­ge­sségét. A város nem szüntetné meg teljesen a húsüzemet, a városi gazdaságban mintegy 100 sertést hizlalhatnának. Dr. Hidok­y Sándor h. polgá­mester szerint alapos meg­fontolásra érdemes, hogy megvál­jon e a város egyik legjobban jöve­delmező, mintaszerűen kifejlesztett intézményétől. A most mutatkozó 2 és fél milliós veszteséget a hizlaló néhány év alatt pótolná. Zibrátzky György, Vidats János és Gi­ffy Ignác szólaltak fel ezután, valamennyien elfogadták az előter­jesztést. A bizottságok javasolni fogják a törvényhatósági közgyűlés hozzájárulását a sertéshizlaló eladá­sához. Azt tapasztaljuk, hogy a törvény­hatósági bizottság felfogása a sertés­­hizlaló eladása vagy el nem adása kérdésében egyáltalán nem egységes s így, ha a 14­­ közgyűlés ráüti is a pecsétet a szerződésre, biztosra lehet venni, hogy a kérdés körül nagy vita lesz. A német császárné meghalt Berlin, ápr. 11. (MTI ) A domni kastélyból a kö­vetkező távirat érkezett : — A császárné ma reggel negyed hét órakor csendesen elhunyt. Kedd, április 12 Felújított igazgatóság a vasgyári Szüvetkezet élén. A vasgyári Fogyasztási Szövet­kezet közgyűlése elé minden oldal­ról nagy várakozással néztek. A gyűlés lefolyása mindamellett igen nyugodt és méltóság­teljes volt Nagy része van ebben annak a ténynek, hogy a megfontoltan gon­dolkodó munkások nagy tömege fe­gyelmezett csoportban vonult fel, a forradalmi elemek akaratuk ellenére is fékezni voltak kénytelenek lobba­nékony temperamentumokat. Aki azonban mégis mozgolódott és az alapszabály ellenére 8 nappal előre be nem jelentett indítványt akart a közgyűlés elé terjeszteni, azt kellő kioktatásban részesíte­nék, hogy most csak szigorúan a törvény sze­rint lehet eljárni és egyesek izgágás­­kodása kedvéért nem lehet új jog­szabályt alkotni a formák betartása nélkül. A közgyűlést 9 órakor Ondrus János, a vasgyár igazgatója, a kon­­zum igazgatóságának elnöke nyitotta meg. Az elmúlt üzletév jelentésében beszámolnak a 84 millió koronát kitevő forgalomról. Majd a változott viszonyok által megkövetelt alapszabály-módosítást hajtották végre. A 3 § szenvedett változást, amennyiben a régi 20 K.. helyett 100 koronába kerül egy üzletrész, tagsági minimum 2 üzlet­rész, de ezt az egy hónapban vá­sárolt áruk értékéig szüséges fel­emelni Hajnik György volt igazgatósági tag azt akarja indítványozni, hogy ne 3, hanem csak egy évre válasz­szák az igazgatóságot, de mivel ezt az indítványt 8 nappal a közgyűlés, előtt nem nyújtotta be írásban, nem­­ is bocsátották szavazás alá. Az új igazgatósági tagok megvá­lasztása előtt Hajdú, a szociáldemo­kraták volt elnöke azt igyekezett magyarázgatni, hogy a Konzul, mint ilyen nem lehet egy pártnak , privilégiuma sem. Taktikázásnak az­ oka azonban igen átlátszó volt, ha elég erősnek érezte volna a paran­csaira váró munkások számát, mint hajdan, nem is olyan régen, úgy nem tartotta volna lehetetlennek hogy párja monopolizálja magának a Coneumot, így azonban sima kenet­­teljességgel hangoztatta a pártatlan­ság szükséges voltát. A megválasztott új igazgatósági tagok a következők : Tisztviselők: Hosztyák Albert 1301, Tömösközy Jenő 816, altisztek: Minik János 900, V°czi Sándor 670, Jánosy Kálmán 463, munkások : Kraal E­nil 781, Németh János 607, Fild János 635, Lengyel János 583 szavazattal. A finnek csak a magyar gyermekeket segélyezik lenf, ápr. 11. (MTI) A második gyermekvé­del­mi kongresszuson Hjelt finn de­legátus kijelentette, hogy a finn bi­zottság első­sorban a rokon magya­rok gyermekeit kívánja gyűl­ésével segélyezni. V­jkay Julia rés­z­etes jelentést terjesztett elő a budapesti gyermekfoglalkoztató műhelyekről és a magyarok nevében köszönetet mondott azon idegen egyleteknek, melyek a magyar gyermekeket se­gélyezték. Báró Redding Bibereg az együttműködés mintájául a buda­pesti példát említette fel, ahol vala­mennyi külföldi bizottság együtt dolgozik. 1

Next