Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Az irredentizmus a magyar jövendő kovásza és kell, hogy ott nevelje, növelje ez a fáj­dalmasan szép eszme minden ma­­gyar szívében az áldozatos haza­­fiságot. Az irredenta egyik hatalmas fegy­vere a dal. Ezzel a dallal végzett szép és dicséretes munkát pénteken este Madáry Béla menekült székely kántor és Murgács Kálmán zene­szerző és dalénekes, akik a kir. kath. gimnázium tornatermében ir­redenta hangversenyt rendeztek Kü­lönösen nagy sikert aratott Madáry Béla szivvel, magyar érzéssel eléne­kelt „A kassai démon éjfélt ütött az éra" című szépséges irredenta da­lával. A hallgatóság sorában ott láttuk báró Nagy Pál altábornagyot. Kö­zönség egyébként — minden bizony­­nyal a szombati álarcosbál miatt — sem volt nagy számmal, de­ az ottlévők annál több lelkesedéssel élvezték a szép hangversenyt. Szombat délelőtt 11 órakor az ifjúság, délután 3 órakor pedig a katonas­ág részére ismétlik meg Szi­lágyi Bála székely főhadnagy rész­vételével a hangversenyt. Zír alá vették Miskolc a görög egyház vagyonát A A miskolczi görög keleti egyház­tanács elnökének, Xivkovich Emil földbirtokosnak halálával vezető nőp­ül maradt a miskolczi görög egy­ház. Az alig néhány tagot számláló, de jelentős vagyonnal rendelkező egyházközség minden ügyét és vagyonkezelését az elmúlt években Xivkovich Emil intézte. Az áldásos tevékenységű egyháztanácsi elnök halála mérhetetlen veszteséget jelen­tett az egyházra, amelynek az egy­­háztanácsa tulajdonképen csak papi­­­roson volt meg, miután a tagok csekély száma következtében nem lehetett megalakítani. A görög egyházhoz Miskolczon ma már csak 7—8 család tartozik. Miután az egyházi szervezet hiányos, lelkésze sincs hosszabb ideje az egyháznak és miután az egyház­tanács alelnöke, Dadányi Sándor földbirtokos, ny. testőrőrnagy a vagyonkezeléssel járó felelősséget egymaga nem akarta vállalni, az egyháztanács alelnöke arra kérte Lichtenstein László főispánt, hogy illetékes helyen járjon közbe az egyházközség vagyonának zár alá helyezése érdekében. A főispán elő­terjesztésére a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter tegnapelőtt elrendelte a miskolczi görög keleti egyház va­gyonának leltározását és ideiglenes közigazgatási zár alá vételét. A miniszter intézkedését tegnap előtt foganatosította Lichtenstein László főispán, aki bizottságot kül­dött ki a vagyon leltározására. A bizottság — melynek tagjai Schibrilla Szalón görög katholikus esperes, Mezei Gyula egyházközségi pénz­táros, dr. Silbiger Bertalan tiszti­főügyész és Leszih Andor voltak — csütörtökön és pénteken végezte munkáját. A bizottság először a görög tem­plom rendkívül­­ értékes festményeit és antik kegyszereit vette leltárba. A Miskolczon csak kevés­ek által ismert templom festményeinek és kegyszereinek értéke meghaladja a másfél millió koronát. Egymagában a szentélyt elzáró falon, az úgyneve­zett konosztáziónon mintegy 60—80 értékesnél értékesebb olajfestmény függ. Az egyház­községnek ezenkívül MA a Y АШ IPV6 Szombat, január 22 2 bérháza van a Széchenyi utcán, kettő a Batthyány utcán, egy a Jókai­­utcán és egy a Kossuth utcán. Az egyháztanács termében is igen sok művészi festményt találtak. A Sajó mellett 25 katasztrális föld szántóföldje van egyházközségnek ; a készpénzvagyona is több ezer koronára rúg. — Hozzávetőleges­­ becslés alapján a miskolczi görög ■ egyház összes vagyona körülbelül 10 millió korona.­­ A bizottság munkájáról Lichten­stein László főispán jelentést tesz a kultuszminiszternek, aki rövidesen intézkedni fog a vagyon további kezelésére. Megkezdődött a tárgyalás egy külföldi pénzcsoporttal Miskolcz és Tapolcza kifejlesztésére. Ismertette már a Magyar Jövő dr. Szentpáli István polgármesternek azt a rendkívül nagyjelenetőségű tervét, hogy külföldi tőke segítségével a lehető leggyorsabban megindítja a város szabályozására és Tapolcza fürdő kifejlesztésére a munkát. A polgármester több igen tekin­télyes külföldi pénzcsoporttal lépett érintkezésbe, amelyek közül az egyik tegnap arról értesítette a polgár­­mestert, hogy hajlandó volna egy nagyarányú építkezési akcióban a segítségére lenni. A polgármester megbízottja útján fogja a tárgyalásokat megindítani, amel­yk ha sikerre vezetnek, miha­marább megindul a hosszú évek óta halogatott munka Miskolcz és Ta­­polcza fürdő kifejlesztésére. Öt millió az Erzsébet-kórh­áz tavalyi deficitje. Pénteken délelőtt Miskolczon járt Horváth Kálmán pénzügyi tanácsos, a népjóléti és munkaügyi minisz­térium kiküldöttje, hogy megvizs­­gája a miskolczi Erzsébet-kórház múlt évi zárszámadásait A minisztérium megbízottja meg­állapította, hogy az eddigi beteg­kezelési díjak mellett a kórház üze­mét csak a legnagyobb áldozatok mellett lehet fenntartani. A kórház­ban ugyanis legnagyobbrészt olyan betegeket ápolnak, akik a kezelési költségeket nem tudják megfizetni s ezektől nem lehet kívánni a jövőben sem, hogy az ápolásért és gyógy­kezelésért fizessenek. Azoktól is azonban, akik meg tudták volna fizetni a napi ellátási díjat, olyan kevés kezelési kölséget szedtek, ami egyáltalában nincs arányban a mai pénzviszonyokkal. Így történhetett meg, hogy a kórháznak csak a múlt évben 5 millió korona deficitje volt Horváth Kálmán számtanácsos megígérte, hogy el fog járni a nép­jóléti minisztériumnál és kérni fogja, hogy a kórházban a napi ellátás áját 50—60 koronára emeljék fel és ezáltal, ha nem is lehet teljesen el­tüntetni, de csökkenteni minden­esetre lehet a kórház deficitjét. Az ötmillió koronát — bár a kór­ház Borsodvármegyéé — értesülé­sünk szerint az állam fogja fedezni. A csehek elkobozzák a felvidéki magyarok birtokait. A demarkáción túl a csehek — úgy látszik — egyre jobban be akarnak rendezkedni , teljesen úgy viselkednek, mintha örökké úgy ma­radna az elrabolt magyar föld. Azo­kat, akik hűségesek mertek maradni hazájukhoz, üldözik, vagyonukat el­kobozzák. A Magyar Jövő feltétlenül meg­bízható helyről arról értesül, hogy a csehek azoknak a magyar birtokosoknak a földjeit, akik nem tartózkodnak a megszállt területen, lefoglal­ják és állami tulajdonnak nyilvánítják. Már eddig is több magyar csa­ládnak a birtokát­ rabolták el így s a földeket olyanoknak adják bérbe, akik magyarellenes magatartásukkal rászolgáltak a csehek „bizalmára”. A cseheknek ez az intézkedése természetesen csak szítja az amúgy is kitörőben levő elkeseredettséget, de minden tiltakozásuk hiábavaló: a légionistáit szuronya elfojt minden ellenszegülést, minden tiltakozást. / Mibe kerül Miskolcznak a munkaközvetítés. Beszámoló a hatósági munka­közvetítő tavalyi munkájáról. A miskolczi hatósági munkaköz­vetítő választmánya e héten hosszabb idő után ülést tartott, amelyen Du­csay Sándor közvetítő tisztviselő, he­yettes hivatali főnök beszámolt a közvetítő 1920 évi­ munkásságáról. Az összefoglaló statisztika a kö­vetkezőkép alakul: a közvetítések száma 1909 volt, a kiadások összege 68809 korona s így egy köz­vetítés a városnak — az ál­lam mindössze évi 4000 ko­rona szubvenciót ad — 37 korona 40 fillérbe került. Az előterjesztett évi jelentés meg­állapítja, hogy az 1920 év forgalma s az 1919 évhez viszonyítva 60 szá­zalékos csökkenést mutat s e visz­szafejlődést a Felvidék elrablásával okolja meg. Érdekes jelenség, hogy feltűnően kevés tanoncot he­­­­lyeztek el a múlt évben. Ennek az a magyarázata, hogy a tanoncok csak természetbeni ellátás ellenében hajlandók szerződni s ezt pedig a munkaadók a mai élelme­zési viszonyok mellett nem igen tel­jesíthetik. Itt említjük meg, hogy Schwarcz Árpád a hivatal fegyelmi alatt levő főnöke jelenleg Kassán tartózkodik s ott állása is van. Fegyelmijének elintézése azonban késik s ma is kapja a várostól fizetésének tekin­télyes részét. A magyar Európának egyetlen nemzete, mely a cigányokat a humanitás elvén nem nyilvánította számkivetettnek. Liszt F. A Apponyi Reidben. Páris, jan. 21. (MTI Szikra.) Gróf Apponyi Albert interjút adott az Eclair számára, amelyben kijelentette, hogy utazásá­nak sem hivatalos jellege, sem politikai célja nincs. A népszövetségi egyesület gyűlését mintegy a hivek gyűlésének tartja, akik ezért jöttek össze, hogy propagálják a népek szövetségének eszméjét. Gróf Apponyi Albert holnap uta­zik el Genf­be, ahol az ottani egye­tem meghívására előadást fog tartani. ­ , Huszonkilenc elítélt kapott eddig Miskolczan kegyelm­et A miskolczi törvényszék kegyelmi tanácsa naponként felülvizsgálja a közkegyelemre számítható, kommu­nista bűncselekmények miatt elítél­tek ügyeit. A múlt napokban ke­gyelmi tanács ismét több olyan in­dítványt fogadott el, amelyekben a kir. ügyészség kegyelmet javasolt. Ennek következtében az ügyészség a következő elítélteket helyezte sza­badlábra: Murányi Kálmán mező­kövesdi főgimnáziumi tanár, Lehóczkyi Pál, Szili József, Eszlári Miklós, Csittik Dániel, Farkas Márton, Ocsay Pál, Pető József, Vizi Pap Mátyás, Kis Pál Mátyás, Vincze József, Póczos István, Koós Czeczák Lajos, Román József, Lóska János, Daboveczky József és Blum Imre. Miskolczon eddig 29 elitért nyerte vissza sza­badságát. Újabb török győzelmek.• Páris, jan. 21. (MTI) Chikágó Tribuna konstanti­nápolyi jelentése szerint Kemal pasa anatóliai csapatai általános offenzívát kezdtek a görögök ellen. Állítólag arra kényszerítették az utóbbiakat, hogy Izmidet kiürítsék. A törökök megszállották Brussát. A kemalisták szerint 4300 görög került fogsá­­kba és 17 tábori ágyút és nagy lőszer tartalékokat zsákmányoltak. Megdrágult a hatósági burgonya A városi tanács tegnapi ülésén Csontó Dezső tanácsnok a közélel­mezési ügyosztály vezetője azt java­solta, hogy a közélelmezési vállalat által árusított burgonya árát 4 és fél koronára emeljék fel. Eddig 2 és fél korona volt a burgonya kilója, az újabb bevásárlásoknál azonban már sokkal magasabb árat fizetett a város. A tanács elfogadta a javasla­tot és az új árat hétfőtől lépteti életbe. A közélelmezési vállalatnak 300 mázsa savanyított káposzta készlete van. Miután a szabadforgalomban igen drága a káposzta, az árak le­szorítása céljából a tanács elhatá­rozta, hogy kilónként 5 koronáért fogja árusíttatni a­­ közélelmezési vállalat üzleteiben. 61133 lakosa van Miskolcznak. A népszámlálás munkáját péntek este 11 órakor fejezték be a város­házán. A kiküldött biztosok 57 394 lakost számláltak össze Miskolczon, akik december 31 és január 10 ike között a városban tartózkodtak. Ezenkívül 3739 olyan miskolczi la­kost írtak össze, kik a népszámlálás ideje alatt távol voltak. Miskolcznak tehát összesen 61 133 lakosa van. A népszámlálás pontos adatait Csontó Dezső tanácsnak holnap küldi fel az országos statisztikai hivatalhoz.

Next