Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-04-22 / 90. szám

* Előfizetési Атак : Ж е évre 480 — К . Negyedévre 120 — К re 240 - К ! Egy hóra 40*- К ügyes szám­ára helyben, vidéken *« pálya* ivaron 2 korona Mtokol­cz, 1921. «ГAra 2 korona. M­AGYARJÖVŐ Szerkesztőség: Széchenyi-utca 1.1 (Korona­ _ Kiadóhivatal: Deék-su 9. (Magyar JJövő-nyomda) POLITIKAI NAPILAP* borsod­­I T­L­EFONSZÁMOK) Szerkesztőség 8-82. - Kiadóhivatal 8-82. - Főszerkesztő 1-33. -MISKOLCIT Nyomda 8-82. MÜö-l------! ...........- -----»--------------------­ Péntek, április 22 Lí1. évfolyam, 90. szám. Megszakítják a kormányprogramm vitáját Miért bukott meg a Teleki-kormány. — Tomcsányi igazságügy miniszter felvilágosítást ad a Beniczky-ügyben. — Gróf Andrássy Gyula a kereszténypárt nevében bizalmát nyilvánítja a kormány iránt. Interpelláció a magyar Távirati iroda koltságatin­cs eladása miatt Budapest, ápr. 21.­­ (MTI ) A nemzetgyűlés mai ülését­­ 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv felol­vasása után Sándor Pál kéri a ha­tározatképesség megállapítását. Mint a­hogy 40 nél több képviselő van je­len és észrevétel nem történt a jegyzőkönyv ellen, az elnök azt hi­telesítettnek jelenti ki. A programm vita Azután a kormányprogramm feletti vita folytatására tér át a Ház. Rassay Károly az első szónok, h úgy látja, hogy ismét azoknak a jelenségeknek vagyunk szemtanúi, hogy néhány főúr és főpap az, aki a nemzet nagy akaratával szemben a maga akaratát kívánja érvényesí­teni. A legutóbbi kormányválságot ■gy állították be, mintha az Kószó személye miatt történt volna, holott annak más mélyenjáró okai voltak. Az egyik ok a sokat kikapcsolt ki­rálykérdés. A királykérdés megöl­désa elsőrangú fontosságú kérdés. A területek visszaszerzése ha­­marább­ elérhető a szabad király­­á választással, mint a legitimitás­sal. A legitimitás az osztrák­­magyar monarchia visszaállítá­sához vezet. Kérdi, mi lesz a húsvéti puccs rendezőivel. A kormánynak az 1920. évi 1­­. c. birtokában azonnal kellett volna megfelelő büntető szankciókról gondoskodni. A keresztény és agrár irányzatot örömmel teszi magáévá úgyszólván mindenki a­ nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés a pénzügyi programma­l­a kívül a választójog kérdése kell, hogy első feladat legyen. A köz­­igazgatási reformot illetőleg nagy átalánosságban mozgott a kormány­elnök, nem terjeszkedett ki a tiszt­viselői kérdés megoldására. Igazság­talanságnak tartja, hogy a katona­tiszti és a tisztviselői illetmények között nagy eltérések vannak. A kivételes rendelkezések megszünte­tését követeli. A Beniczky ügy. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter állott fel szólásra és a következőket mondotta: — Beniczky Ödön tegnap bejelen­tette mentelmi jogának megsértését, s ezzel a tárggyal a mentelmi bizottság fog foglalkozni és az fogja megálla­pítani, hogy megtörtént e vagy sem a mentelmi jog megsértése. Épen ezért a részletekkel foglalkozni nem kívánok. Minthogy azonban Beniczky képviselő előadása nem felel meg mindenben a valóság­nak,és a mentelmi bizottság je­lentése még csak bizonyos idő múlva kerül a nemzetgyűlés, illetve a nyilvánosság elé, köte­lességemnek tartom, hogy nyilat­kozatot tegyek, mert nem tartom me­­engedhetőnek azt, hogy az ország közvéleménye egy napig Ennek igazolására röviden követ­kezőket adom elő: — Húsvét vasárnap éjjel nyertünk értesülést arról, hogy két képviselő­társunk olyan intézkedéseket óhajt tenni, amelyeket mi a kormányzat 1920 ik évi első tel alapján tett in­tézkedéseivel szemben meg nem en­­gedhetőnek tartottunk és kötelessé­günknek tartottuk, hogy ezen intéz­­kedések megvalósítását megakadá­lyozzuk. Erről a tervről hajnalban nyertem értesülést. Budapest főka­pitánya telefonon nekem bejelentette hogy milyen intézkedéseket tett. Ehhez hozzájárultam és további utasításokat adtam. Rövid idő múlva kaptam az értesítést arról, hogy ez intézkedéseimnek foganatja lett s a képviselő­társaimat Hajmáské­rem feltartóztatták. Hogy ott milyen impressziót keltett az intézkedés és félreértették talán azt, hogy honnan jön az intézkedés, ennek az a magyarázata, hogy azok alatt az iz­galmas órák alatt súlyt kellett fek­tetni arra, hogy minden intézkedés egy helyről menjen ki. A kormány tagjai állandóan ott tartózkodtunk a kormányzóság épületében, annak a telefonjait vettük igénybe és épen akkor éjjel a szárnysegédi szobában levő telefonról adtam le az intézke­dést. Innét eredhet a félreértés. A katonai hatóságok talán Hajmáské­­ren azt hihették, hogy a kormány­zóságtól kapták a parancsot. Reg­gel felhívtam a hajmáskéri parancs­nokot és közöltem, hogy én tettem az intézkedéseket. (Óriási zaj.) Tudattam egyúttal, hogy ezentúl csak én intézkedhetem ebben az ügyben. (Óriási zaj.) — Az 1920 ik évi első törvény­cikk értelmében a nemzeti hadsereg feladata többek között a berrend fenntartása és mint karhatalmi szer­vet, a polgári hatóságok is igénybe vehetik. Ez esetben tehát csak foga­natosító karhatalmi közeg volt és semmi intézkedési joga nem volt, csak amennyit én adtam, is tévesen legyen tájékoztatva olyan tényállásokról, amelyekbe a kormányzó személye is bevo­natott Az ország színe előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy a kormányzó úr öfőméltósága a Beniczky- ügy­gyel kapcsolatban semmiféle intézkedést nem tett és arról csak utólagosan nyert érte­sülést. — A honvédelmi miniszter úr nem volt Budapesten. Délután én beszéltem közvetlenül a hajmáskéri ezredessel és minthogy képviselő­társaimmal szemben lojálisan akar­tam eljárni, azt üzentem, hogy ha becsületszavukat adják, hogy Buda­pestre visszajönnek és itt tartózkod­nak, (Óriási zaj. Felkiáltások: Kinél?) akkor engedjék őket azonnal szaba­don. Nem akartam szigorú intézke­déseket tenni és bíztam abban, hogy ha Budapestre jönnek, nálam jelent­keznek. (Óriási zaj. Felkiáltások: Kinél jelentkezzenek ? Miért ?) Azt hiszem, hogy a képviselők érdekében jártunk el, ha nem hagy­tükröket ott. A képviselő uraktó azt az értesítést kaptam, hogy haj­landók engem félbe esni. Én elmen­tem a lakásukra és ezzel is előzé­kenységet tanúsítottam velük szem­ben. Tájékoztattam őket arról, hogy miért kellett ezt az intézkedést meg­tennem. Közöltem, hogy további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkalmazni nem kívánok, feltéve, hogy az Budapesten marad­nak. (Nagy zaj) Meg akarom állapítani, hogy az intézkedést kizárólag vagy én, vagy az alárendelt hatóságok tették, senki más nem. Ezért a teljes felelősséget válla­­­­lom. A kormányzó úrnak ebben a do­logban semmiféle ingerenciája nem volt. Az ügy a mentelmi bizottság előtt van. Megkértem a mentelmi bizottság elnökét, hogy lehetőleg már holnap hívja össze sürgősen a mentelmi bizottságot, hogy az egész kérdést nyíltan feltárhassam. A men­telmi bizottság ítélete után nyugod­tan, felemelt fővel vár a nemzet­gyűlés ítéletet. (Taps a kisgazda­­pártban.) Öt perc szünet után Szmrecsányi György és Kószó István az össze­férhetetlenségi bizottság tagjai le­­tették az esküt. Hencz Károly a második bíráló bizottság előadója beterjeszti a bi­zottság jelentését a Jármy József képviselő megválasztása ellen be­adott panasz tárgyában. A panaszt a bizottság elutasította és Jármyt véglegesen megválasztott képviselő­nek jelentette ki. Hagy­atottat Beniczky feltarttótatón II korm­ány programmja egyezik­ a KBPBSztrip párt programmistai Brit Missy Gyula­­elszólása Ezután gróf Andrássy Gyula álló­­ fel szólásra. Andrássy beszéde elején vázolta azokat a körülményeket, amelyek miatt IV. Károlynak a for­radalom kitörése előtt Bicébe kellett mennie. Andrássy szerint IV. Károly király a forradalom kitörésekor nem térhetett vissza Budapestre, mert nem akarhatot polgárháborút. Nem akar Rassay képviselőnek a király - kérdéshez fűzött fejtegetéseivel rész­letesen foglalkozni. As ő fejtegeté­seivel szemben mereven ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, hogy Magyarország ezeréves alkotmánya és legvitálisabb érdeke egyet követel, követeli azt, hogy ez a nemzetgyű­lés megtalálja az utat a törvényes megoldáshoz. Pártja nevében kijelenti, hogy bizalommal van a kormány iránt s támogatja, mert a mi­niszterelnök programmja telje­sen megfelel a keresztény párt programmjának. Az alkotmány­­revízióra vonatkozólag egyetért pártja a miniszterelnökkel. Intéz­­ményileg kívánjuk biztosítani a keresztény társadalom megerő­sítését. Ennek a feladatnak nem lehet célja egyes osztályok érdeke. A mi­niszterelnök programjában a leg­fontosabb rész a szociálpolitikai. Szükséges, hogy az a viszály, amely a múltban fennállott a munkás- és a többi osztályok között, többé ki ne törhessen. Amikor a kormány a szabadforgalomra tér át, gondos­kodni kell arról, hogy az ellátatla­nok megkapják szükségletüket. Ami a jogrendet illeti, ez alatt azt érti, hogy minden hatóság a saját hatás­körét töltse be és azt keresztül ne lépje. Nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkozzék be a polgári közigazgatásba. Pártja nevé­ben ismételten kijelenti, hogy a mi­niszterelnök munkásságát támo­gatni kész. Beniczky felszólalása. Ezután Beniczky Ödön szólal fel. Két sürgönyt mutat be, melyekkel állításának valódiságát bizonyítja Tomcsányi igazságügyminiszter fel­szólalásával szemben. Beniczky felszólalására Tomcsányi igazságügyminiszter azonnal válaszolt és előadta, hogy a sürgöny azért adhatott félreértésre okot, mert a

Next