Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)

1924-02-02 / 28. szám

2 választás megsemmisítése ifj. Magosi György érdekében előre megbeszélt terv szerint történt. Ezt a feltevést látszik bizonyítani az a körülmény, hogy Hadházy Zsigmond főispán csütörtökön délutánárgyalt Bethlen miniszterelnökkel és a megsemmisítésről szóló első hírek Budapestről a kormány környezetéből szivárogtak ki. Csütörtökön délután 4 órakor volt ugyan egy bizalmas értekezet Debrecenben, amelyen azokat a módozatokat beszélték meg, miként lehetne a város vezetőségéhez közelállók kudarcát reparálni, a választás megsemmisítésének terve azonban csak a pénteki fővárosi lapokban látott először napvilágot. Az új választásokra a vonatkozó jelöléseket február 10 ig kell benyújtani Baráthy Zónán választási biztoshoz. A Haendel-párt február 10-kére népgyűlés tartására kért engedélyt, amelyre a fővárosból Homonnay Tivadar, Csilléry András, Holler István, Ernst Sándor és Czettler Jenő jelentették be részvételüket. A fogyasztási adók fölemelését kéri a város — Város illetéket rónak ki a bizonyítványokra — Miskolc, február 1 A városok háztartásának szabályozásával a pénzügyi kormány egyes állami jövedelmeket — az addigi államsegélyek megszüntetése mellett — átengedett a városnak, így átengedte a múlt év októberétől kezdve a hús és bor fogyasztási adót, melyet addig is a város kezelt ugyan, azonban az átengedett jövedelemért bérösszeget kellett fizetnie. A vagyontalan városok, amilyen Budapest után Miskolc is, azon vannak, hogy a rájuk háramló nagy terhek és a városfejlesztés által megkövetelt kiadásokra megfelelő fedezetről gondoskodjanak. Ennek módja a meglevő jövedelmek fokozása és új jövedelmi források teremtése. Miskolc mindkét módot alkalmazni akarja. A februári közgyűlésre be akarja terjeszteni a polgármester a játékadó szabályrendeletét, melynek tervét már közöltük. Ugyancsak a februári közgyűlés fog tárgyalni a városi hatóságok által kiállítandó bizonylatoknak az állami illetéken kívül külön városi illetékkel való megrovásáról. Ebből az illetékből ugyan magyobtt jövedelmet nem remél a város, de az illetékek nagyobb mérvű drágulásával azt is remélik, hogy sokkal kevesebb bizonyítványt fognak kérni s igy sok munkától megszabadulnak az egyes hivatalok. Az adók közül legújabban a fogyasztási adók felemelésével foglalkozik a város s ez ügyben kérésse fordul a minisztériumhoz. A kéréshez statisztikai kimutatást is mellékelnek s ebben kimutatják •—sín azt, hogy a mai fogyasztási adók a békeideinek mindössze 11—26 százalékát teszik, tekintetbe véve a békés és a mai fogyasztási árakat. Ha a mostani hús- és borfogyasztási adótételeket összevetjük a békeivel, akkor meggyőződhetünk arról, hogy ezek az áruk ára mellett nagyon elmaradtak. Bor után most a fogyasztási adó hektoliterenkint 5000 korona, míg békésen a városi adótlékkal együtt 14,04 korona volt. A húsfogyasztási adó szarvasmarha után most 13.000 korona, békében 12.60 korona. Tehát még most alig egy kilo hús ára, addig békében 15 kilo hús ára volt ez adó. Borjú után a békés 2.10 korona helyett 2500 korona, a sertés után a békei 3.15 korona helyett most 6000 korona. Friss hús után a békés, méterzsánként fizetendő 470 korona helyett most 6000 korona. Még aránylag legjobban lépést tartott a drágulással a szalámi és szelencehús után fizetendő fogyasztási adó, mely a békés 470 korona helyett most 15 000 korona méter- , mázsánkint. Egyedül ennél éri el az-, adó a békés és a mai forgalmi árak egybevetésénél a 26 százalékos paritás, vagyis csak a szalámi adója teszi ki a békebeli adó 26 százalékát. Miskolc a fogyasztási adó emelésére irányuló kérelmével nem marad egyedül, mert Budapest már régebben kérte a 100 százalékos emelést , a miskolci számítás adatai pedig valószínűvé teszik az emelés engedélyezését. Berlin, Magdeburg, Köln . . . előkelő és válogatós zeneműintézetei versenyeztek dalainak kiadásáért. Dalai magyar és német szöveggel jelentek meg. A német kritikusok valódi elragadtatással szóltak róla, azt állítva, hogy a német szöveg „nem fordítás, hanem új költemény.“ Hasonló siker követte megzenésített balladáit is : a „Tündérek tavát“ és „Zách Klárát“, melyekben a drámaiság mellett a ritmus szépsége és kifejezések ereje vívta ki a nagyközönség tetszéseit. Zichy Géza a zeneirodalom speciális munkája is : a világirodalom bal kézre irt darabjainak nagy részét ő irta. „Etudes“ címmel hat testes füzetet irt bal kéz számára, melyeknek elseje a párisi Heugel-nél jelent meg Liszt Ferenc előszavával. Wagner operáinak népszerűsítésében nagy része van : a bayreuthi maestro számos operájára parafrázisokat, transzszkripciókat és a fantáziákat szerzett. Beethoven, Mozart, Chopin, Liszt . . . szóval alig van modern zeneszerző, kinek hangversenydarabjait át ne dolgozta volna balkézre. A hírneves Durand (Páris), Rather (Lipcse) és Guttman (Bécs) kiadásában megjelent művein kívül különösen a gyújtó hatású „ magyar rapszódiá“-ját és a Rákóczi- A Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság sok évtizeddel azelőtt tagjai közé választotta. Zichy Géza felolvasásaival is egyik legmunkásabb tagja volt annak idején az irodalmi társulatoknak. A magyar irodalmat hazája határain kívül is sikeresenismertette. Még fiatalabb éveiben lefordította Szigligeti „Trónkeresőit“, mely több német színpadon aratott sikert. Kitűnő nyelvismerete segítségével sikerült a világpiacra vinnie számos más magyar művet is. Zenei teremtő tehetsége Zichy Gézának már kora ifjúságban megnyilvánult: alig érték el kezei az oktávot, máris meglepte hallgatóit rögtönzött fantáziáival. Szülei jókor felismerték zeneköltői hajlamát s kitűnő mesterek gondjaira bízták kiképzését. Mayerbergerrel behatolt a „contrapunct“ titkaiba, Volkman Róberttel a hangszerelés finomságát sajátította el, zsenialitását Liszt Ferenc fejlesztette ki. Alaki kiképzése után eleinte főkép a dalszerzésre adta magát. Légióra rúg dalainak száma, melyeket az érzés mélysége és igazsága, a forma plaszticitása és változatossága jellemez. Közvetlenségüket nagyban fokozta, hogy nem mások költeményeire erőlteti dalait: nála a melódia és szöveg egyszerre születnek meg. Lipcse, indulóra írt remek fantáziáját kell zongoradarabjai közül megemlítenem. Zeneköltői működésének csúcspontját énekkari és orkesztrális műveivel érte el. Merészröpü szerzeményei különösen Németországban és Oroszországban találtak lelkes fogadtatásra. Az „Ave Mária“ sikere után nagy hatást ért el a „Magyar Serenade“ c. (férfikar és nagy zenekarra írt) impozáns darabjával. A Breitkopf és Hartel-nél megjeent „Tündérek Tavá“-t (tenorra és nagy zenekarra) a bécsi operában is előadták. A zseniális költőt nagy ovációban részesítette a bécsi közönség. A „Lisztinduló“ és a „Verbunges“ (mindkettő nagy zenekarra) zajos fogadtatása után „Egy vár története“ című költeményekkel kísért zenekari ciklusával lépett fel, melynek sikere páratlan volt. Rövid idő alatt bejárta a világot. Pozsonyban 1887. január 19 ikén került bemutatóra a megyeháza nagytermében. Említésre méltók „katonai indulói“ is. A „Dolores“ pedig értékes zeneköltemény, Németországban „romantikus oratóriumnak“ nevezték el. Valóban megfelelő címe azonban oratóriumszerű nagy zeneköltemény, Zichy Géza, mint virtuóz. Hivatottabb toll kell arra, hogy csak megközelítően is méltányolhassa játékának bűvös hatását, mely az egy kézzel való zongorázás technikáját addig ismeretlen magaslatra emelte. Ujjai att új hangot nyer a zongora, az élettelen elefántcson billentyűk életre ébrednek. Keressük azt a titkos varázslót, ki félkezének csodáit előidézi. Ha szemünket behunyjuk el sem hisszük, hogy csak félkezével csalja ki az égi hangokat. Külföldi körútjain akárhányszor megtörtént, hogy a tapsvihar elhangzása után megvizsgálták zongoráját, hogy nem valami titkos gépezet segíti-e játékában. Pozsonyban (1866. március 26) kezdődött diadalútja. 1867 ben Budapestet hozta lázba. Bécsi és grazi első rövid hangverseny-körútja után Liszt buzdítására mindig nagyobb gyűrűkben folytatta útjait. 1878 ban Németország, 1879-ben Paris rajong művészetéért. 1880—1890. Krisztiániától Nápolyig, Skandináviát, Orosz-, Német-, Franciaországot, Belgiumot, Ausztriát és Romániát öleli fel. Ezen körutazásai zajosak és fényesek voltak. A tudomány, művészet és születés fejedelmei rajzolták körül s vetélkedtek abban, mint tüntessék ki figyelmükkel. Művészetét mindig önzetlenül ragyogtatta, hangver- MAGYAR JÖVŐ Szombat, február 2 • Átszervezték a vasutasok betegsegélyezését — Ezután minden vasutas kötelezőleg tagja a Más. betegesegélyas pénztárnak — A családtagokra is kiterjesztik a betegsegélyezési kedvezményeket — Miskolc, február 1 Nagyjelentőségű rendelkezés érkezett pénteken a Máv. igazgatóságától a miskolci üzletvezetőséghez. A nagyfontosságú rendelet egy régóta vajúdó szociális kívánságot teljesít s méltán válthat ki a vasutas társadalomból közmegelégedést. A vasutasok betegsegélyezési ügyének reformjáról van szó, amely a Máv igazgatóságának e körrendelkezése folytán a végrehajtásig jutott. A reform lényege az, hogy a jövőben minden vasúti tisztviselő és egyéb alkalmazott kötelezőtek tagja lesz a m. kir. államvasutak betegsegélyző pénztárának. Eddig ugyanis az volt az állapot, hogy a vasúti betegsegélyezés ügye három kategóriába volt szétforgácsolva s maguk az alkalmazottak sem tudták, hogy tulajdonképpen melyik betegsegélyzőnek a tagjai. A reform nemcsak hogy egyszerűsíti a vasutasok betegsegélyezési ügyét, de e téren jelentős jogosultsági kiterjesztésről is intézkedik, így például a főtisztviselőknek ezideig saját elhatározásukra volt bízva, hogy a vasúti betegsegélyezést igénybe veszik-e, vagy sem. Mostanitól kezdve ők sem kivételek többé a betegsegélyezési kötelezettség alól. Nagy szociális hordereje van a rendelet ama intézkedésének is, hogy ezután a vasutas tisztviselők és alkalmazottak családtagjai, akik utascssaládi póttért jár, jogosultak az összes igyenes betegsegélyezési szolgáltatások élvezésére. A reform a tisztviselők illetőleg az alkalmazottak ellenszolgáltatásáról akként rendelkezik, hogy készpénzbeli és természetbeni járandóságaik összértékének egy százaléka vonandó le az elsejei fizetés alkalmával. Kétszázmilliós forgalmiadócsalást, lepleztek le Abaújszántón és Szikszón Miskolc, febr. Hubay Miklós h. pénzügyigazgtó, a pénzügyigazgatóság forgalmiadó ügyosztályának vezetője az igazgatóság egy fogalmazási tisztviselőjének kíséretében néhány nap óta Abaújszántón és Szikszón tartózkodik, ahol a községi közegeket a forgalmiadó kezelésébe, illetve ellenőrzésébe vezeti be. E két városkában ugyanis január elsejétől községi kezelésbe ment át a forgalmiadó At. pénzügyigazgató, mint a Magyar Jövő értesül az Abaújszántón és Szikszón való tartózkodását felhasználja arra is, hogy a két község nagyobb adózóinak forgalmiadó lerovását felülvizsgálja. Bár a h. pénzügyigazgató még nem érkezett vissza Miskolcra, a Magyar Jövő munkatársának máris tudomására juttatták, hogy az ellenőrzés folyamán ezideig is nagymérvű szabálytalanságokra jöttek rá. Azon forgalmiadó alapok össege, amely után nem rótták le az adózók az adót már most meghaladja a 60 millió koronát. A helyzet azonban az, hogy az ellenőrzés befejezéséig az eltitkolt adóalapok összege 120— 150 millióra fog emelkedni. Arra vonatkozólag, hogy vidéki községekben ilyen nagymérvű forgalmiadó adó szabálytalanságok fordulatnak elő, azt a fővilágóriást kaptuk, hogy vidéken az ellenőrzésben eddig a legszükségesebb körre szorítkozhatott csak a pénzügyigazgatóság, hiszen a miskolci ellenőrzés minden idejét igénybe vette. Az adózók pedig úgy látszik arra használták ki ezt az állapotot, hogy forgalmiadó kötelezettségeiket ne teljesítsék a legszigorúbb állampolgári lelkiismeret szava szerint. A le nem rótt forgalmiadó öszszege e két községben előre láthatólag 4,5 millió korona lesz, a büntetés a 4—5 milliónak pedig 50-szereséig 200 —250 millióig terjedhet. A nagyszabású adóvisszaélés aktáinak beható áttanulmányozása után a pénzügyigazgatása nyomban meghozza határozatát, amelyet közölni fognak az érdekelt felekkel.