Magyar Jövő, 1927. szeptember-október (9. évfolyam, 197-247. szám)

1927-09-01 / 197. szám

Csütörtök, 1927 szeptember 1. , MAGYAR JÖVŐ Egy gadnai gazdálkodó agyonszúrta a mostohafiát Egyetlen késszúrással ölte meg a részeges öreg a munkába induló fiatal­embert . Egy lakodalmas menet, amely tanúja volt a gyilkosságnak, annyira megrémült, hogy nem akarta folytatni útját a templomba Miskolc, augusztus 31 Kedd reggel óta megdöbbentő, véres csa­ládi tragédia tartja izgalomban egy Aba­­új megyei kisközségnek, Gadnának a lakos­ságát. A falu egyik jómódú gazdája, a 60 éves Lukács András kedden délelőtt agyon­szúrta mostoha fiát, a 36 éves Rakaczky József gazdálkodót. A mostohaapa házában Rakaczky József fiatal siheder korában került Lu­kács házába, amikor Lukács András elvette Rakaczky özvegy édes­any­ját feleségül. A fiút az asszonynak első házasságából származott többi gyermekével együtt Lukács nevelte fel dolgos, szorgal­mas, jó gazdának, aki később átvette mos­toha atyja gazdaságát és az öregember he­lyett dolgozott szorgalmasan az egész csa­ládért. Amióta a fiú mentesítette a nehéz mun­kától Lukácsot, az öreg gazda mind gyak­rabban kereste fel a korcsmát, ahonnan nem egyszer tért haza ittasan. Az ilyen esetek rendszerint heves veszekedésekkel végződtek, amennyiben az öreg ittas álla­potában mindig talált valami kifogásolni valót a gazdaság körül és Rakaczky nem tudott oly munkát elvégezni, amit az öreg helybenhagyott volna. Emiatt az öreg Lu­kács és mostoha fia között meglehetős fe­szessé vált a viszony, úgy annyira, hogy az utóbbi időben már úgy tekintett Lukács a mostoha fiára, mintha az esküdt ellensége lenne.­­ A végzetes kedden ilyen családi körülmények között érke­zett el a végzetes keddi nap. Lukács ked­den reggel szokásához híven a korcsmába ment, ahol alaposan beborozott. 9 óra táj­ban már ittasan tért haza s amint befor­dult a pitvar ajtaján, szembe taláik Rakaczkyval, aki ép a mezőre készült szán­tani. — Hát te még itt vagy, iy későn megy csak a munkára? — szólt rá a mostoha fiára az öreg. A fiú kisé hevesebben válaszolt az öreg­nek, hogy ő, ha otthon van is, nem lopja a napot és nem korcsmázik már korán reg­gel, mire az öreg Lukács oly méregbe jött, hogy felkapta az asztalról a kenyérvágó­kést és beledöfte a szerencsétlen Rakaczky József mellébe. A gyilkosság után A kés a szivet szúrta át. Rakaczky tett még három-négy lépést, majd szó nélkül összeesett. Mire a ház népe nagy sikolto­zások közepette hozzája rohant, már halott volt. A gyilkosság leirhatatlanul döbbenetes hatást váltott ki. A halott fiú anyja és test­vérei félőrülten, artikulátlan hangokat hal­latva futottak fel s alá az udvarban. Az utca egyszerre megtelt sikoltozó, jajveszé­­kelő emberekkel, míg egy abaújlaki szekér utasai, násznép, menyasszonnyal, vőlegény­nyel, akik ép akkor értek a felsővadá­szi templomba, esküvőre tartó útjük közben a Lukács ház elé, amikor Rakaczky holtan zuhant végig az utcára vezető kapu előtt­i babonás félelmükben rossz ómennek vet­ték az esetet s alig akarták útjukat folytat­ni Felsővadász felé. Magát az öreg gyil­kost is annyira megrendítette az eset, hogy meg sem kísérelte a szökést és otthon ülve a lakásán, szinte apatikusan várta be a helybeli csendőrök érkezését, akik őrizetbe vették és a borzalmas tragédia ügyében megkezdték a nyomozást. A gyilkosságról a felsővadászi jegyző értesítette a miskolci kir. ügyészséget, amely elrendelte az áldozat holttestének a felboncolását, amit a szikszói járásbíróság szerdán délután végre is hajtott. Jövőre állítólag megépül a tiszapolgári Tisza-híd Miskolc, augusztus 31 Több alkalommal foglalkoztunk a tisza­polgári Tisza-híd megépítésének ügyével, amit a világháború előtt már el is hatá­rozott a kereskedelemügyi miniszter, azonban az államháztartás súlyos hely­zete miatt a terveket nem tudták meg­valósítani. A közelmúlt években azonban újra mozgalom indult meg, hogy a tisza­polgári Tisza-hidat megépítsék, mert ezzel Miskolc és Debrecen negyven kilométer­rel közelebb kerülne egymáshoz s ezen­felül a most forgalmon kívül eső alsó­borsodi községek életében is jelentős vál­tozás állana be. Nemcsak Tiszapolgár község és a vármegye, de a Bükk és Mátravidéki Automobil Club is sürgette a híd megépítését, aminek gazdasági je­lentősége kiszámíthatatlan. Amint most beavatott helyről értesü­lünk, az akciónak meg is volt az ered­ménye, amennyiben a kereskedelemügyi minisztériumban elhatározták, hogy a jövő évi költségvetés keretén belül fel­tétlenül megépítik a tiszapolgári Tisza­­hidat, amely körülbelül három millió pengőbe fog kerülni. A tervezett hatal­mas vashíd egyik része a vasúti közle­kedésre, a másik része a közúti forga­lomra volna megépítve, miután rövidesen megépítenék a Miskolc—Ónod Tisza­polgár—Hajdúböszörmény közötti helyi­érdekű vasúti vonalat is. Ezzel kapcsolatban meg kell említe­nünk azt is, hogy a miskolci állam­­építészeti hivatal a Miskolc—tiszapolgári út Miskolc —Ónod közötti tizenhat kilo­méteres szakaszán megkezdte az út­­hengerlést, minthogy ez az út igen rossz állapotban volt. A tiszapolgári híd meg­építésével kapcsolatban különben igen komoly tervek merültek fel arra nézve is, hogy Miskolc és Debrecen között autóbuszközlekedést is teremtsenek. СЭПСЭ Felrobbant egy olasz lőporraktár Milánó, augusztus 31 A Piacenza melletti ventenarai katonai repülőtéren az elmúlt éjszaka eddig még felderítetlen módon tűz ütött ki, amely ha­marosan átterjedt a lőporraktárra is. A raktár lőporkamrái borzalmas detoná­cióval egymás után robbant fel. Ma reggel csupán több méter mély ár­kok jelezték a lőporkamrák helyét. A rob­banás ereje négy katonát megölt, kettőt sú­lyosan megsebesített. Családi házak melegvíz- és központi fűtését,­­ vízvezeték, csatornázás és gáz­i vezetékkel való ellátását ter­vezi és készíti Szilágyi János szerelő Miskolc, Telegdi­ utca 15 Telefon 858 Részletfizetésre is A Newyork American fantasztikus cikke a magyar királykérdés megoldásáról A lap szerint Mussolini az aostai herceget szeretné látni a magyar trónon -------------7 - -X- —-----­ New-York, augusztus 31 Fantasztikus hírt közöl a Newyork Ame­rican. Arról van benne szó, hogy Olaszor­szág Anglia támogatásával az aostai her­ceget akarja Magyarország trónjára ültet­ni. A két államnak ezzel az a célja, hogy ellensúlyozza Franciaország túlságosan megnövekedett hatalmát a kontinensen. Ezzel az olasz tervvel függ össze lord Rot­­hermere akciója, amely a trianoni békeszer­ződés módosítását akarja elérni. Az amerikai újság elárulja, hogy érte­süléseit azoknak a magyar monarchisták­­nak egyikétől szerezte, akik­­ellenzik a Habsburgok viszatérését, mert attól fél­nek, hogy ha a régi dinasztia ismét trónra kerül, igyekezni fog az osztrák koronát is megszerezni és ebből Magyarország számá­ra a legsúlyosabb bonyodalmak támadná­nak. Az aostai herceg jelöltsége mögött nem csupán Olaszország és Anglia áll — így szól tovább a Newyork American cikke — hanem a magyar főnemesség egy nagy része is és kivétel nélkül valamennyi ma­gyar fasiszta organizáció. Ami Mussolinit illeti, ő határozott ellensége a régi dunai monarchia feltámasztásának és a Habs­­burg-uralom restaurálásának. Erős Ma­gyarországot kíván az aostai herceg ural­kodása alatt, hogy benne és Magyarország­ban megbízható támasztékot találjon a fa­sizmus számára. A városi tanács nem rendelte el a Széchenyi-utcai életveszélyesen rozoga bérház azonnali lebontását ---------------------------------­Megvárják, míg a határozat jogerős lesz s addig is alátámasztják a roskadozó épületet Miskolc, augusztus 31 Immár hetek óta tart a Széchenyi-utca 49­ b. számú ház körül támadt bonyodalom s bár a szakértők részéről kifejezetten ko­moly aggodalmak merültek fel, hogy a ros­kadozó épület bármely pillanatban össze­­dülhet, mindmáig nem hozott a tanács olyan határozatot, amely pontot tett volna az egész ügyre. Bár a szakértők rámutat­tak arra, hogy az épület boltozatának alá­támasztása nem zárta ki a veszélyt, a ta­nács mégsem intézkedett, hogy a roskadozó épület előtt elzárják a gyalogjárót s még ma is ezer és ezer járókelő fordul meg a roskadozó épület előtt, sőt a boltozatos ka­pubejárat alatt is gyanútlanul járnak-kel­nek az emberek, hiszen mi sem figyelmez­teti őket a minden pillanatban bekövetkez­hető katasztrófára. Rendkívüli tanácsülés A város tanácsa különben szerdán rend­kívüli tanácsülést tartott az omladozó bér­ház ügyével kapcsolatban, miután a bér­lők megfelebbezték azt a tanácsi határoza­tot, amely elrendeli a bérház azonnali le­bontását s a bérlőket kötelezte arra, hogy a lakásokat tizennégy napon belül hagy­ják el. A tanácsülésen Szűcs Sándor mű­szaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezető­je ismertette az ügyet, majd előterjesztette a hétfői szemlén résztvett szakértők vélemé­nyét, amely szerint az épület fennállása alátámasztással csak átmenetileg bizto­sítható s az épület átépítése műszakilag megoldható ugyan, ez azonban olyan ki­adást jelentene, amely semmi esetre sincs arányban az épület értékével. Ehez a véleményhez Papp Sándor épí­­­tész még különvéleményben hozzáfűzte, hogy az épület úgy jelenlegi állapotában, mint ideiglenesen alátámasztva életveszé­lyes és az azonnal lebontandó. A szakértői véleményhez Szűcs Sándor műszaki főtanácsos, Stimm Ernő, Papp Sándor, Gobbi Jenő és Singer Samu építé­szek pótlólag megjegyezték, hogy a jelen­legi alátámasztást még átmeneti időre sem tartják elegendőnek s ennélfogva a jelen­legi alátámasztások szakszerűleg megerősí­ Szeptember hó 1-től a PANNÓNIA kávéházban HORVÁ­TH GYULA hírneves cigányprímás és 9 tagú zenekara fogja szórakoztatni a közönséget Poincaré a tegnapi háborús uszító, a könyörtelen béke szószólója a napokban beszédet mondott az interparlamentáris konferen­cián. A f­rancia imperialisták­­ markáns egyéniségű vezére nem maradt konzek­vens immár eddigi politikájához s nagy­vonalú, nyugodt beszédében egészen új hangokat ütött meg. A tegnapi kö­nyörtelen hódító ma a nemzetek egymás­rautaltságáról beszélt, a gyűlölet szószó­lója a békére való szenvedélyes vágyó­dásáról szónokolt. A béke komoly és igaz hangjait pendítette meg az az államférfi, aki még nemrég színes csapatokat kül­dött a legkidturáltabb német területek megszállására. Úgy látszik a béke gondo­lata, a béke igaz szeretete mégis csak győzedelmeskedni fog az erőszak és a fegyver politikája felett. Legalább is el­méletben. A kisipar is kér az ipari kölcsönből Miskolc, augusztus 31 Az ipari érdekképviseletek értesülése szerint az új ipari kölcsönről szóló tör­vénytervezetet, amelyet hosszas tárgya­lások előztek meg, a parlament őszi ülés­szakának elején fogják beterjeszteni. Mint ismeretes, egy angol pénzcsoport­tól 2 millió fontnyi kölcsönt vesznek fel e célra olyan módon, hogy 7 százalékos kötvényeket és zálogleveleket bocsájta­­nak ki és az elszámolási árfolyamot 92-ben írják körül. Ilyenformán mintegy 54 millió pengőre fog rúgni a rendelke­zésre álló összeg, amelyet két részletben folyósítanának. A törvénytervezet nagyvonásokban már elkészült, de a kisipar részéről, mint értesülünk, főképen az IOKSz útján to­vábbi tárgyalások folynak a kormánynál, hogy az ipari kölcsönből mennél nagyobb rész jusson a kisiparosságnak. Igaz ugyan, hogy a kölcsönfelvétel elsősorban az arra érdemes nagyvállalatok, gyárak talpraálllását célozza, de remélik, hogy sikerülni fog a kisipar számára is leha­­sítani belőle egy nagyobb összeget. Ezt annál könnyebben megteheti majd a kormány, mert az angol pénzcsoporttal kötött megállapodás szerint a kibocsáj­­t­andó kötvények 10 százalékát — ga­ranciaként — az állam bocsájtja ki. Szó van ugyan egy külön kisipari kölcsönfelvételről, de ez hosszadalma­sabb művelet lenne. A mostani kölcsön folyósítása tekintetében is az a helyzet, hogy a kiutalásokról csak a jövő év tavaszán lehet szó. " í­ tendők s a homlokzati fal sürgősen biztosí­tandó. Az alátámasztás megakadályozná a forgalmat Ennek és a bérlők megjegyzésének elő­terjesztése után Szücs Sándor műszaki fő­tanácsos még annak az aggodalomnak adott kifejezést, hogy az épület külső alátámasz­tása, miután az oszlopok az úttest egy ré­szét is elfoglalnák, zavarólag hathat a for­galomra s igy ennek az állapotnak hosz­­szabb fenntartása a köz szempontjából nem ajánlatos. Silbieger Bertalan dr. főügyész még azt a megjegyzést fűzte az előterjesz­­tőhez, hogy a háztulajdonos nem is köte­lezhető a szükségesnek látszó átalakítások­ra, miután ennek költsége nem áll arány­ban az épület értékére. Ezek után háromnegyedórán keresztül zárt ülésen foglalkozott a tanács az üggyel, bár a zárt ülésre elfogadható indok aligha volt, hiszen a közönséget különösen érdekli az egész ügy, amikor épen arról van szó, hogy a bérház minden pillanatban össze­omolhat. Csupán a tanács határozatát hoz­ták nyilvánosságra, amely szerint a háztu­lajdonost, Pigay Imre vaskereskedőt köte­lezték az épület külső és belső megerősíté­sére, amit a mérnöki hivatal tervei alapjá­n azonnal végre kell hajtani. Az épület le­bontásáról szóló határozatot érdemben jó­váhagyta a tanács, azonban kimondották, hogy a határozat végrehajtása, illetőleg a bérház lebontása csak a jogerőre emelkedés után lesz eszközölhető. Eszerint a lebontási határozatnak még a minisztériumot is meg kell járnia, úgy, hogy a düledező bérház lebontására legfel­jebb hónapok múlva kerülhet sor. Vásároljon 6 havi részletre női leánykabátokat, rxidákat ■ I WEMERNÉL, Széchenyi­ utca 3. sz. |

Next