Magyar Jövő, 1927. november-december (9. évfolyam, 248-297. szám)
1927-11-01 / 248. szám
Kedd, 1927. november 1. Naptár : Róm. kath.: Mindenszentek. Prot Marianna Gör. kath.: Kozm. A nap kél 6 óra 42 perckor, nyugszik 4 óra 45 perckor. — A hold kél 1 óra 6 perckor, nyugszik, 9 óra 31 p-kor. 1781: II. József eltörli a jobbágyságot. Szerda: Róm. kath.: Hatottak napja. Prot. Achill. Acindin, Gör. kath. ■■■■■авв^иввпяаввввяавша Előfizetési ár : Egy hónapra 2 pengő 40 Felelős szerkesztő : fillér. Külföldön ennek az árnak kétszerese. — Egyes szám ára 10 fill HUBAY KÁLMÁN tér. — Megjelenik hétfő kivételével minden nap a kora reggeli órákban. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Miskolc, Hunyadi utca 13. szám. Telefonszámok: Felelős szerkesztő 6—46, szerkesztőség 8—65 és 882, kiadóhivatal : 184, nyomda : 882 Szerkesztő : KASS ENDRE IX. évfolyam 248. szj(2381) Időjárás: 4 skótnorvég partvidékhez új depresszió érkezitt, melynek ezúttal a La Monche csatornáig nyúló másodlagos képződménye van, amely Középeurópában is érezteti hatását Hazánkban a légköri viszonyok szerint a hőmérséklet eltérő volt. Jóslat: Egyelőre változás nem várható, később nyugat felől borulás és csapadékhajlam valószínű. Miskolc utat mutat (Hvk.) A szombati tiltakozó népgyűlés, amely felekezeteken, osztályokon, felfogásokon és pártokon felül egy táborba hozta Miskolc magyarságát, bizonyságtétel rá, hogy a numerusz klauzusz kérdésében, amely ma már egyedül áll az ellenforradalom vívmányai közül, egységes, megbonthatatlan és határozott a felfogás. Miskolc, amely esztendők óta az első minden keresztény és minden magyar ügy védelmében, megmutatta az utat, amelyen a magyarságnak járnia kell és megmutatta, hogy a jobboldali érzésű, megalkudni nem tudó, de nem is akaró magyarság ma is, a háború és a forradalmak után kilenc esztendővel tudja, érzi és értékeli, hogy milyen kötelességei vannak a magyar faj, a magyar hegemónia, a magyar élniakarás védelmében. Kár a túlsó oldalról lekicsinyelni a miskolci magyarság megmozdulásának jelentőségét. Kár gunyoroskodni fölötte és kár tudomást nem venni róla , a tények maguk helyett beszélnek és a tények azt mondják, hogy csak azért nem voltak többen a szombati tiltakozó gyűlésen, mert már többen nem fértek be Miskolc legnagyobb termébe, amelyet szorongásig, az életveszélyes tolongásig megtöltött az elkeseredett, a követelő, a maga igazságainak tudatában lévő és a maga jogait nem engedő magyar társadalom. A miskolci magyarság utat mutat : a magyar társadalom nem hajlandó élhetett kezekkel nézni többé, hogy incifinci, tizenötödrangú zsidó érdekeltségek akarják itt diktálni az élet tempóját s ha valaki azt hiszi, hogy a magyarság ma is kritikátlanul és öngyilkos dobzse-politikával hajlandó elfogadni mindazt, ami felülről jön, az merítsen tanulságokat a szombati tiltakozó gyűlésből és — ha becsületes szemmel nézi a dolgokat és ha nem hazudik, — kénytelen lesz revideálni az álláspontját. Küenc esztendő szenvedése, könynye, csalódása, tanulsága nem ment el nyomtalanul felettünk s — a miskolci gyűlés a tanulság reá — a magyarság nem az a quantité negligable többé, amelyet a politikai számításokban figyelmen kívül lehet hagyni. A magyarság élni akar, a magyar társadalom jogait követeli, a magyarság számító, ravasz és önző lett , azokkal szövetkezik, akiktől a legteljesebb joggal várhatja érdekei érvényesítését. Miskolc útmutatása, a miskolci magyar társadalom vétója éppen azért, mert legális keretek között, szenvedélytől mentesen, de megcáfolhatatlan adatokkal alátámasztva hangzott el, nem skatulyázható el a felelőtlen „kilengések“, a nagy dobbal világgá kürtött „atrocitások“, a megbotránykoztató „egyéni akciók“ közé. Miskolc útmutatása irányadó lehet a magyarság felé is, de irányadó lehet a numerusz klauzusz ellenségei felé is. Mert az, amit Miskolc határozott, hogy a numerusz klauzusz-törvény módosítása esetén esetleg bekövetkező eseményekért elhárít magáról minden felelősséget, tiszta beszéd, világos beszéd, egyenes beszéd. A magyarság megmutatta, hogy mi az óhajtása, mi a kötelessége, akik ezek után szembe akarnak helyezkedni ezzel az egyetemes, kemény és rendíthetetlen akarattal, azok maguiéra vessenek. A magyar társadalom nem árul zsákba macskát, de bebizonyította, hogy akarata végrehajtására tömegei is vannak, sőt az ereje sem hiányzik. Az oláh garnizonokban a legszigorúbb készenlétet rendelték el mára --------------------------= ›X‹ =-------------------------Bratianu titkos futárral levelet küldött Parisba, hogy Carol mondjon le visszatérési szándékáról Tumultuózus jelenetek közben folytatta hétfőn az oláh kamara a trónkérdés vitáját ---------------------=0 = 0=---------------------„Ferdinánd királynak is megmondtam, hogy a parasztpárt nem fogadja el Carol lemondását“ ---------------------_ ›XX‹=--------------------- Bukarest, október 31 A romániai közvélemény az egymásra torlódó izgalmas események hatása alatt olyan páratlanul nagy érdeklődést tanúsít a kamara ülései iránt, amilyenre még nem volt eset a román parlamentarizmus történetében. A kar- Óriási viharok az oláh A kamara hétfői ülésén Duca belügyminiszter a miniszterelnök nevében bejelentette, hogy módosítani kívánja a miniszterelnöknek a január 4-i trónfosztó koronatanács értekezletéről tett nyilatkozatát. A koronatanácson a parasztpárt nem volt a nemzeti parasztpárt álláspontján, — mondotta Duca. Ioanicnescu ekkor közbekiáltott: nem igaz Daca: A képviselő úrnak nincs erkölcsi joga, hogy hozzászólhasson ily nagy horderejű kérdésekhez. Ön úgy változtatja pártját, mint más a köpönyegét. Ioanicescu ekkor közbekiáltott: Nem igaz! Irazokat zsúfolásig megtöltik a legelőkelőbb bukaresti hölgyek, de nagy protekció révén belépőjegyhez jutnak közismert félvitági nők, ugyanolyan izgalommal lesik a politikai válság fejleményeit, mint a hivatásospolitikusok. kamara hétfői ülésén vényhez szaladt, mire a vihar kitört az egész kamarában, különösen a liberális képviselők kiabáltak. A rend teljesen felborult az ülésteremben, a képviselők elhagyták helyeiket. A nagy zajban senkinek sem lehetett érteni szavát. Fel kell függeszteni az ülést A vihar elmúltával Ioanicescu állott szólásra : 1 — Nem hagytam el pártomat soha , hogy ma a nemzeti parasztpárban vagyok, oka annak az, hogy a két párt fuzionált. A zaj erre megint kitört, az elnök kénytelen volt 10 perc szünetet elrendelni. A parasztpárt soha sem fogadta el Carol lemondását Szünet után Michalescu emelkedett szólásra és leszögezte azt, hogy a miniszterelnök minduntalan rektifikálni kénytelen a kamarában tett kijelentéseit. A koronatanácsot megelőzőleg Ferdinánd király őt magához kérette s ő azon a határozott állásponton volt, hogy ne fogadja el a trónörökös lemondását. Erre a király tovább kérte, hogy ne nehezítse meg, mint uralkodónak a helyzetét s ne növelje, mint apánaka fájdalmát, ne idézzen elő széthúzást. Mihailescu kijelentette a királynak, hogy a nemzeti parasztpárt nem fogja elfogadni a lemondást. A lemondást a párt nem is fogadta el soha. Beszéde további folyamán tiltakozott az ellen, hogy Manoilescu feleségét, aki szabályszerű jeggyel a karzaton helyet foglalt, eltávolították a karzatról azzal, hogy a kormány nem tartja kívánatosnak az ülésen való megjelenését. A kamara ülésén ezután folytatódtak a viharos jelenetek, egész addig, míg be nem rekesztették az ülést. A lapok közük Fitipescu nyilatkozatát, aki azt mondja, hogy Bratianu erőszakos diktatúrájának ellenzői valamennyien összefognak. Hangoztatja, hogy a parasztság körében valóságos kultusz alakult ki Carol személye körül. „A magyar és német párt teljesen bizalmatlan a kormány iránt. Az oláh szenátus is ülést tartott hétfőn. Az ülésen folytatták a trónbeszéd vitáját, amelynek során Gyárfás Elemér dr. magyar szenátor a magyar és német pártok nevében kijelentette, hogy nem fogadja el a trónbeszédet, mivel úgy a magyar, mint a német párt a kormány iránt teljesen bizalmatlan. Beszédében ezután Gyárfásrészletesen feltárta a kisebbségek sérelmeit, különösen az iskolák ügyét, melyben,már több ízben fordultak a kormányhoz, de mindig eredménytelenül. A kisajátítási ügyekről szólva, kéri, hogy fizessék ki már egyszer a kisajátítást szenvedők részére a kisajátított területek váltságát. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a trónbeszéd egyáltalán nem tett említést a kisebbségi kérdésről. Bratianu levele Carol trónörököshöz Az oláh kamara és szenátus folyóin egyébként — anélkül, hogy megcáfolták volna az oláh kormány részéről — nyíltan beszélték, hogy Bratianu levelet küldött titkos futárral Carol herceghez Párisba, melyben, a herceget felhívja, hogy mondjon le visszatérési szándékáról, mert különben a legerélyesebb intézkedéseket lesz kénytelen a kormány megtenni s az ostromállapotot egész Romániára elrendeli. Az oláh kormány jegyzéket készíttetett a „megbízhatatlanokról“ A kormány a rendőrséggel jegyzéket állíttatott össze azokról, akik a kormány szempontjából nem teljesen megbízhatók, ezeket állandóan figyelemmel kísérteti. A jegyzékben igen sok magasrangú politikus, író, hírlapíró és katona szerepel. November elsejére Románia összes garnizonjaiban a legszigorúbb készültséget rendelték el. A Hírek szerint a hadsereg fele Carol-párti. Sorra letartóztatják Carol párthíveit Páris, október 31 A kormány minden tagadása ellenére, hogy csak Manoilescut tartóztatták le, most már bizonyos, hogy Theodorescu tábornokot, Carol herceg egyik leglelkesebb hívét, aki a repülőcsapatok ezredese volt, továbbá Axente volt jassy-i prefektust ésGrupuit a volt polgármestert kihallgatás végett Bukarestbe hozták. A tábornoknál házkutatást is tartottak. Fantasztikus hír a trónörökös Bukarestbe vonulásáról Bécsből jelentik, hogy nem tudni milyen forrásból, az a hír terjedt el Bécsben, hogy Carol extrónörökös a hadsereg élén bevonult Bukarestbe. Egész délelőtt egyre-másra érdeklődtek a lapok szerkesztőségeinél, amelyek nem győzték cáfolni ezt a fantasztikus híradást. Ellentétek Bratianu és a régenstanács között A Chicago Tribune jelentése szerint Mária román királyné Bratianu miniszterelnök ellen fordult. Az Intransigeant és a Paris Midi szerint Bratianu miniszterelnök és a régenstanács között az ellentétek kiélesedtek. Százezernyi tömeg vett részt Rómában a fasiszta bevonulás ünnepén Mussolini lóháton tartott szemlét a szárazföldi - tengeri csapatok és a milícia felett Róma, október 31 Nemzeti ünnepként ülték meg a fasiszták Rómába vonulásának ötödik évfordulóját egész Olaszországban. Lobogódíszt öltött a főváros, az utcákon rengeteg nép hömpölygött és százezernyi tömeg nézte végig Róma környékén a csapatszemlét, amelyben szárazföldi és tengeri csapatok, a milicia és légi különítmények vettek részt. Mussolini lóháton, a milicia parancsnokló tábornokának egyenruhájában érkezett a szemlére és a csapatok megtekintése után beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy valamennyien egyformán követelik a győzelmet, mindnyájan, mint katonák, törhetetlen hűséggel viseltetnek a király felszentelett személye iránt és egyöntetűen el vannak határozva arra, hogy bármely áron is megvédik a fasiszta forradalmat az országban belül és Itália jogait a nagyvilágban. Most kezdődik uralmuk hatodik esztendeje, ami csattanós cáfolata a nevetséges jósoknak, akik úgy vélekedtek, hogy a fasiszta rendszer nem lesz tartós. Kitörő tetszéssel fogadott beszédét Mussotni e szavakkal fejezte be: — Feketeingesek! Kitartani hűséggel, fegyelemben és tökéletes lelkesedéssel munkánkkal, áldozatainkkal naggyá fogjuk tenni hazánkat. Feketeingesek, kié ez az Olaszország? A katonák, matrózok, miliciások és a fasiszta párttagok hatalmas tömege erre azzal a harsány kiáltással felelte: — A miénk! A díszszemle után érkezett a híre annak a súlyos vasúti katasztrófának, amely Bari közelében történt.