Magyar Jövő, 1930. április-június (12. évfolyam, 74-145. szám)
1930-04-01 / 74. szám
Kedd, 1930 április 1. menetjére Kiskundorozsmán meg kellett erősíteni a karhatalmat, hogy megfékezzék a munkátlan kubikosok egyre hevesebbé váló tüntetéseit Szegváron és Mindszenten is be kellett avatkozni a karhatalomnak a felvonulásokba . Csergő alispánnak személyesen kellett lecsillapítania a nyugtalankodókat — Nyilatkozik Farkas Béla dr. főispán -----------------——-o=0=oo0oo=0=o----------------------- Szentes, március 31 (A M. J. tudósítása.) A Magyar Jövő vasárnapi száma részletesen beszámolt azokról az aggasztó és fenyegető jelenségekről, amelyeket Csongrád vármegyében a kubikosulunkásó közt a szörnyű munkanélküliség s az ennek következtében előállott rettentő népnyomor kiváltott. Megírtuk, hogy Dorozsmán a nyomor és az elkeseredés oda vezetett, hogy Steuer György egységespárti képviselőnek, aki programbeszédeiben nagyobb darab kenyeret ígért a kubikusoknak, legutóbb, a nép fenyegető magatartása miatt menekülni kellett a községből. Ugyancsak a végsőkig elkeseredett hangulatra vezethető vissza, hogy az alispán két ízben sürgönyileg kért pénzt a kormánytól a közmunkák megindítására s ennek tulajdonítható, hogy a földmívelésügyi miniszter átlátván, hogy itt már, ha a veszedelmes jelenségek további jelentkezését és elmérgesedését el akarják kerülni, halogatásra nincs idő, minden adminisztrálás és a közigazgatási út mellőzésével 24 órán belül intézkedett munkaalkalmak teremtéséről. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a csongrádi munkanélküliség, azbből fakadó nyomor s az ennek nyomán előálló munkanélküliség nem az az évről-évre visszatérő jelenség, ami a munkanélküliség szempontjából legkritikusabb február és március hónapokban jelentkezni szokott s mint ahogy azt egyesek, nyilván egészen téves és veszedelmes elgondolások alapján feltüntetni szeretnék. Tavaly is volt munkanélküliség, de nem ilyen mérvű, tavaly is volt nyomor, de nem ilyen fenyegetően veszedelmes s tavaly még nem volt szükség arra, hogy karhatalmakat egymás után kelljen megerősíteni s a képviselőnek saját kerületéből menekülnie kelljen. A legrosszabb politika, elkendőzni akarni a bajokat, ahelyett, hogy komolyan számolnának velük s lelketlen izgatokról beszélni akkor, amidőn a megyebeli ilyen irányú izgatás miatt senki letartóztatva nincsen, de még amikor Csongrádiban mindenki tudja, hogy a legnagyobb izgató maga az a nyomor, amely az elkeseredett, éhező népnek a legveszedelmesebb és legfelelőtlenebb tanácsokat adjával tudok megemlékezni a földművelésügyi miniszter úrnak arról az intézkedéséről, hogy kérésünkre haladéktalanul 250.000 pengőt folyósított és bocsátott rendelkezésünkre, amivel az ármentesítési munkálatokat nyomban megkezdhetjük, mert ez a munka az, amelynél nagyobb tömeget tudunk foglalkoztatni. Szomorú, hogy akadnak emberek, akik a szerencsétlen munkaEddig tart a főispán nyilatkozata, amely természetszerűleg nem tartalmazhat egyebet, de minden óvatossága mellett is elárulja, hogy a helyzet, veszedelmesen komoly. A vasárnapi nap átmeneti nyugalomban, feszült várakozások között, telt el, mert várták, hogy megjön a pénz s már hétfőn reggel felvehetik a munkát. Ez azonban nem történt meg, a pénz nem érkezett meg Szentesre, így már a legjobb esetben is csak kedden reggel lehet megkezdeni a munkát. Most egyébként a csongrádmegyei gazdáik körében terjedt el az izgalom, mert Szegváron Mindszenten még súlyosabb a helyzet, mint Szentesen Ebben a két községben a lakosság 90 százaléka munkanélküli kubikos. Itt a fölvonulások már komolyabb jelleget öltöttek s a karhatalomnak is be kellett avatkozni. Csergő alispán személyesen ment ki a helyszínre s azzal csillapította be a nyitrtalankodókat, hogy a rövidesen megérkező 250.000 pengőből elsősorban ők jutnak munkához. A legnagyobb az elkeseredés Kiskondorozsmán, ahol oly hevesen ismétlődtek meg a tüntetések, hogy a karhatalmat meg kellett erősíteni s csak úgy tudták meg-nélküliek helyzetét izgatásra használják fel és azzal akarnak segíteni rajtuk, ha a nyomorról beszélnek előttük és a szegény emberek rongyait rázzák. Minden évben nehéz idő ez a tavasz kezdete, de úgy magam, mint a közigazgatás minden emberétől elvárom, hogy minden tőlünk telhető eszközzel segítsünk a munkanélküliek helyzetét tűrhetőbbé tenni. a földművelésügyi miniszter által kiutalt 250.000 pengő nem államsegélyképpen, hanem a Kőrös— Tisza—Maros Ármentesítő Társítlatnak kölcsönképpen érkezik és e kölcsön után a gazdáknak 10 és fél százalékos kamatot kell fizetniük. Azzal érvelnek, hogy az Aententesítő azt a munkát nem végeztetné még el, amit a pénzből végeztetni fognak s azok elvégzését csak a fenyegető nyomor teszi szükségessé, így tehát mélttánytalann a gazdáknak ily súlyos kamatos kölcsönnel való megterhelése, nyugtatni a népet, hogy sürgősen elrendelték egy útnak az építését, amelyre nincs is szükség. Dorozsmán komplikálja a helyzetet az is, hogy a községi elöljáróság 15.000 pengőt ajánlott föl erre a munkálatra, azonban,miután ilyen összeget csak a községi képviselőtestület folyósíthat, a képviselőtestület nagy része vizsgálatot kért az elöljáróság ellen, hogy milyen jogon ajánlotta föl a 15.000 pengőt a képviselőtestület megkérdezése nélkül? • Csergő alispán vasárnap kiszállít Kisíkúndorozsmára, ahol ezt az incidenst is igyekszik leszerelni. A csongrádiak vasárnap hiába várták a pénzt Dorozsmán meg kellett erősíteni a karhatalmat Farkas főispán nyilatkozik a csongrádi eseményekről . A csongrádi események ügyében egyébként Farkas Bella dr. főispán is szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozzék. Nyilatkozatában ezeket mondja: — Az igazságnak megfelelően meg kell mondanom, hogy Csongrád megyében rendkívül nagyszámú földmunkás él és ezeknek ellátása évről-évre nagyobb gondot okoz az itteni hatóságoknak. A megye területén egyre kevesebb lesz az ármentesítési munka és hogy ezeket a kitűnő munkásokat lehetőleg a mezőgazdaság szívja fel, ami azonban a mai súlyos mezőgazdasági helyzetben szinte lehetetlen. Gondoskodunk arról is, hogy a mi — nem győzőm hangsúlyozni — kitűnő munkásaink az ország más részében folyó közmunkáknál kapjanak elhelyezést, de sajnos, a súlyos gazdasági helyzet az egész országban szaporítja a munkanélküliek számát és így ez a törekvésünk is sok akadályba ütközik. Ami a mostani eseményeket illeti, az történt, hogy mint máskor, úgy ,most is járt küldöttség a munkanélküliek részéről nálam is, az alispán úrnál is. Minden tőlünk telhető erővel, amint ez kötelességünk is, igyekszünk segíteni a munkanélkülieken, belátjuk és átérezzük szomorú helyzetüket és csak hála A CSERKÉSZKERÜLET JUBILÁRIS DÍSZKÖZGYŰLÉSE ------------------o -o-----------------Itt magyarokká kell átnevelnük az egész magyar ifjúságot! — mondotta Sáfrán elnök a jubiláris díszgyűlésen Az egyetemes nemzeti célok meglátása, megismerése és követése — mindeneket átfogó életprogram m minden magyar részére — adhat csak új tartalmat életünknek, kelthet csak bizalmat és reményt a jövendő iránt -----------DaBOk=aOOOOO»0—0-—----- Miskolc, március 31 Bensőséges, jelentőségteljes ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt a városháza nagyterme, ahol a II. cserkészkerület tartotta meg jubiláns díszközgyűlését. A megjelentek soraiban ott voltak Papp Antal érsek, Szénián István dr. pápai prelátus, érseki vikárius, Kronberger József apát-kanonok, Farkas István esperes, Mikszáth Kálmán dr. főispán, Kösztler Géza őrnagy a helyőrség, Tasnády Antal rendőrfőtanácsos a rendőrség. Bónis Aladár alispán a vármegye. Plank Miklós dr. tanácsnok a város képviseletében, a középiskolák igazgatói közül Vueskits , Jenő, Csorba György, valamint Domby László, Simon Sándor, továbbá Kolumbán Lajos kir. tanfelügyelő, Gálffy Ignác törvényhatósági bizottsági tag, Nehéz János ny. tanfelügyelő, Wittich Andor kamarai főtitkár, Leszik Andor múzeumi igazgató. A Cserkész-1. szövetséget Fodor Ferenc dr. országos társelnök képviselte. A vidékről is sok csapatparancsnok és tiszt, jött Miskolcra a decennium megünneplésére. A közgyűlés A jubiláris közgyűlést a Magyar Hiszekegy után Sáfrán Ferenc máv. műhelyfőnök, a kerület elnöke nyitotta meg s üdvözölte a megjelenteket. Javaslatára egyhangú lelkesedéssel mondták ki, hogy táviratilag üdvözlik a kormányzót. Ezután Zsupán László ügyvezető elnök számolt be a kerület elmúlt tíz esztendejéről. Hogy milyen szorosan törekszenek a csapatok a cserkészideál elérésére, mi sem bizonyítja jobban, hogy a nemzeti nagytáborban részt vett 15 csapat mind szépen megállotta helyét. Sáfrán Ferenc ünnepi beszéde Háfrán Ferenc már műhelyfőnök, elnök tartotta meg ezután nagy meglátásokat tartalmazó ünnepi beszédét.• Hazánk területén — úgymond — már régebben megalakult a cserkészet, de jelentősége csak akkor vált már nyilvánvalóvá, amikor annyi vesztés után, minden irányt és osztályt át- és összefogó oly intézményt kellett a legrövidebb idő alatt az ifjúságnak a nemzeti irányú és gyakorlati életre való nevelésére életre hívni, amely nemi volt, kitéve annak fás veszedelemnek, hogy az csak kísérletezés legyen bizonytalan eredménnyel. Az expanzivitásban levő, nagyon is materiális élet tülekedései és törtetései mellett az alapítók munkájáról alig szereztek akkor m'rl/Ymí»«ft A mobil.Zila,sászi és politikai szilárdság biztos megérzésében a cserkészet karitatív irányú kezdeményezései és erőfeszítései — emlékezzünk csak vissza tömegeink akkori mentalitására, alig kelthettek szélesebb körökben érdeklődést. Ki gondolt volna arra, hogy a nagystílű jelen életnyilvánulásai után egy erőszakos amputáció oly hamar tehessen zárópontot ? A materializmus irányában fejlett mentalitástól merőben idegen volt az ideálokat, eszményeket hirdető új magyar gondolat, mely módszerében és elgondolásaiban minden megelőzőtől és meglevőtől eltérően ■ új utakat követett. A mának élő materializmus túltengése volt az az ok, mely miatt elvonódott csaknem minden érdeklődés oly problémáktól, melyek a mán kívül, a messze holnapok felé voltak irányítva. Materiális világszemlélettel átitatott tömegek törtettek jobb egziszencia után, melynek célkitűzései között csak halványan és csak másodsorban volt ott a nemzeti irány, és még halványabban és még bátrabb rangúan az etika. Egész ifjú sorunkat új magyarokká kell átnevelnünk — A cserkészet igazi jelentősége csak a nagy vesztések után domborodott ki, midőn nyilvánvalóvá vált mindenki előtt, hogy a talpraálláshoz és az erkölcsiekben és az anyagiakban való nagy veszteségek pótlásához és visszaszerzéséhez erkölcsileg meg kell mkodnuunk, újjá kell születnünk. Egész ifjúságunkat, az aktív nemzeti életben cselekvésre hivatott egész generációt új magyarokká kell átnevelnünk, hogy a nagy feladatokat megoldhassuk. Erkölcsilegi jobbakká, eszményekben állandóbb hitűekké, cselekvőbbekké és kezdeményezőbbekké és kitartó küzdelemre kemény próbákon megedzettebbekké kell nevelnünk a jövendő ma avarjait. A gyakorlati, állandóan kezdezményező és cselekvő szellembe való beleélés az egyetemes nemzeti célok meglátása, megismerése és követése — mindeneket átfogó életprogram minden magyar részére — adhat csak új tartalmat életünknek, kelthet csak bizalmat és reményt a jövendő iránt. A turáni átkott csak itt ismerte meg a magyar —Az új időkben a magyarság régi feladatainak teljesítése még fokozottabb erőkifejtést, még nagyobb összetartást kíván. Földrajzi helyzetünkből kifolyóan áthatási területei vagyunk népeknek és az azokhoz fűződő eszméknek, irányzatoknak. Az idegen kultúrák és etnográfiai hatások kitermelte zavarok töltik ki történelmünket. A turáni átkot csak itt ismerte meg a magyar ezen az áthalási területen, rrégi tartózkodási helyein: a turáni, a lebédiai, az etelközi síkságokon a turáni átkot nem ismerte a magyar. Ezzel a mindenütt kísértő rémmel, a nemzeti kultúra legnagyobb veszedelmével le kell számolnunk. Ha tudjuk azt, hogy ezen az áthatási terüben az idegen kultúrák és népek tudatos, vagy tudattalan befolyásolásaival számolnunk kell, magunkat és kultúránkat csak úgy biztosíthatjuk, ha az áthatást kísérletekkel szemben megteremtjük és szembeállítjuk nemzeti kultúránk motívumaiból kiépített egységünket s ha ehhez az egységhez minden időben, minden változásban minden erővel ragaszkodunk. A helyzet megismerését, a célok meglátását tetteknek kell követni . A magyar nemzeti kultúrában való egység megteremtése és Exüstért adón aranyat ér Berzy kávé Miskolc, Lichlem-tein-alca 7 kiépítése a ma magyarjának legfontosabb feladata. Ez mindeneken, osztályokon és tagozódásokon felül álló nemzeti érdek, melytől egész jövendőnk függ. Nem szabad azt fél hittel csak látszatra szolgálnunk. A helyzet megismerését, a célok meglátást kell, hogy tettek kövessék állandóan. Soha nem szűnő folyamatban, állandóan és azonos célból történő tettek, míg csak el nem érjük, munkával és áldozatokkal ki nem vívjuk minden magyar álmát, vágyát, kötelességeink kiteljesülését , az egységes nemzeti kultúrában eggyé forrt, integer Nagy-Magyarországot. Ezt a célt szolgálja, az egységre, a gyakorlati, a nemzeti életre való neveléssel a magyar cserkészet. Mikszáth főispán beszéde Mikszáth Kálmán dr. főispán szólalt fel ezután. Az elnök kijelentéseit programnak tekinti, majd kijelentéte, hogy ha valaha egy ország fiatalságának szüksége volt a cserkészetre, ez Magyarország, az az ország, amelyet a most élő generáció puhasága, tunyasága, megalkuvása, önzése és fogékonysága a rút iránt a lejtőre juttatott. Egy ilyen generáció mellett történhetett meg, hogy egy beteg társadalom elkótyavetélte a nemzet katonái elől, akik a világ minden harcterén dicsőséggel állották meg a helyüket, az országot, gyáván megalkudva az októberi zendülés bűnös felidézőivel akkor, amikor még egy szál ellenség sem állott Szent István birodalma területén. — Az a generáció, amelyik majd a magyar cserkésztüzek mellől lép az élet táborába s hozza magával a férfias keménységet, aszívbeli emelkedettséget, a becsületes nyilttságot, soha sem fogja elveszíteni fejét, mint tette az a generáció, amelyik puhaságában és ijedtségében itthon előkészítette Trianont. Plank Miklós dr. tanácsnok a város közönsége nevében köszöntötte a jubiláris közgyűlés résztvevőit, majd kijelentette, hogy a város a jövőben semmi áldozattól nm fog visszariadni, hogy a cserkészet fejlesztését, előmozdítsa. Az országos elnök beszéde Fodor Ferenc dr. egyetemi tanár, országos társelnök a Magyar Cserkészszövetség üzenetét tolmácsolta. — A cserkészetnek — úgymond — igen nehéz a feladata, oly ifjúság nevelése van reá bízva, amely nem látta a történelmi Magyarországot. Ezzel számolni kell s az ifjúságot a jelszavak magyarságáuul le kell szoktatni, a tettek ifjságát kell nevelni a nagy problémák megoldására.. . Legyem az általatok nevelt cserkésztársadalom a pozitív magyar élet megteremtője. Amint a szerkesztörvények pozitívek s nem negatív tilalmak hanem a tett forrásai, úgy az új magyarság is elsősorban azt tudja, hogy mit kell tennie, hogy a negatív lelkei által elvesztett magyar földet visszaszerezhesse. — És segítsetek kialakítani az egyetenjes magyarságot a cserkészet cél ja ndinifeln Thurzó Nagy Lászlóné zongoraestélye litS W címe a Zenepalotában.Kezdete este 8 órakor Műsorok Ferenczi B. könyvkereskedésben és este a pénztárnál