Magyar Jövő, 1933. január-március (15. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1933 január 1. HMVDI10V9 A budapesti KURCZ RT. szőnyegszövő fonalai a GEDEUM kaphatók. budapesti árért. — Eredeti perzsa mintalapok, felvetők, leszövők. — A Tündérujjak előfizetési helye. — Az ajándék azonnal átvehető. ennyire örvendek, hogy láthat. Azt gondolja, hogy egészen éledtem azalatt a kilenc év , habár életjelt sem adott imáról?“ Szó nélkül álltam és kacsul a szemébe néztem, végül zavarba esett, kezével legyintt, hogy üljek le s egy 5—6 éves ztte fiucsikához hajolt. Igazi nályi fiúcska volt és teljesen azjára ütött. Valamit súgottam be. Elég vontatottan kezdet a társalgás. Mikor az elso- Aágból egy kissé felocsúdtam,lelevenitetten a múltat, sétámat, csolnakon való bolyongásaimat s valahányszor véletlenül férje évét említettem, szemébe visszasszatértek a könnyek. A látogatás elhúzódott. Érthető, hogy annyiszor látottam meg, ahányszor csak az 11- m megengedte, öregeink is ba- Lságban éltek s igy nem volt igyon feltűnő az én gyakori látgatásom. Hány csodás estét tölttem náluk a pompás lacrima Iristi mellett s hányszor volt aziramon a vallomás. De visszafutottam, féltem, hogy megsértel, féltem, hogy tapintatlanul lelkedem gyászával szemben. A fiú is úgy ragaszkodott hozzám, mint atyjához. Azt is Luigiak hívta, mint engem. „Nagyon ■tszik nekem ez a név" — jegyez." Ő meg a mamája. Ezután hol a várba utaztam el, hol Comóba ■rtem vissza,szóval állandó mozis vett az életem,, pompásan éreztem magam, boldog voltam. Nyilatkozatomat a gyászév leteltére halasztottam. Szerencsétlenségemre főnökeim akarták megoldani a dolgot s elhatározták, hogy Nápoly környékén harisnyagyárat létesítenek Angliába kellett mennem, hogy a gépeket megvegyem s aztán azok felszerelésével kellett foglalkoznom. Ez 7—8 hónapot vett igéndbe. Leveleztem enyéimmel és Diviával. Levelezésünk barátságos jellegű volt. Egyik levelében közölte, hogy Milánóból egy fiatal, okos orvos érkezett oda. Néhány levélben aztán tanácsomat kérte a második férjhezmenetelére nézve, mert az orvos megkérte, s hozzátette azt is, hogy tétszik neki, nem szereti ugyan, de reméli, hogy nyugodtan élhet mellette öregségéig s ami fő, jó és művelt apát adhat Luigijának. Milyen fájdalmasan esett elolvasni ezeket a sorokat! Miért akarta kérni az én tanácsomat? Tehát csak öreg barát vagyok számára, semmi több? Írhattam-e neki az én szerelmemről, kérhettem-e, hogy várjon az elhatározással? Nem. Ez annyit jelentett volna, hogy befolyásolni akarom elhatározásában, ő tetszik neki s haszna is lesz fiának ... én én? Nem, nem határoztam el rá magamat, hogy ajánlatot tegyek; hideg levelet írtam neki s aláhúztam e szavakat: ,,ha önnek tetszik ... s ha ő szükséges fiának" Átkozott határozatlanság! Még néhány tíz esztendő múlt el. Szüleim elhaltak. Az élet ostobán folyt... érdek, cél nélkül... Dolgomat elvégeztem, fizetésemet magkaptam, egy kicsit búsultam. Nápolyban a balerinák után futkostam s egy miatt majdnem párbajba keveredtem, szóval állati értelemben gondtalan életet éltem. Egy milánói távirat rázott fel tespedésemből. Divia férje közölte velem, hogy Divia halálos beteg s látni kíván. Veszedelmes tüdőgyulladást kapott. Néhány órával halála előtt értem oda. Milyen sovány volt! Csak a szemei voltak kékek s mélyek .. . mélyek. Könynyezve ereszkedtem térdre ágya előtt s szinte átlátszó kezére borultam. Milyen izgatott? Mire valók ezek a könnyek? Azért hívtam önt, hogy örök ábrándomat elmondjam. Akkor nem tudtam elhatározni magamat s most a haldoklónak mindent lehet. . . Hajoljon közelebb hozzám... Én egész életemen át arról álmodoztam, hogy a felesége lehessek... Most Nápoly mellett villám erkélyén ülök s nézem a nápolyi kikötőből ki s arra befutó hajókat és csónakokat, könny pereg végig az arcomon s fejemben egy makacs kérdés motoszkál: miért is nem határoztam el magamat ? Újévi ajándékunk: mai premierünk! URÁNIA! Irén gazember MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye az UFA grandiózus feldolgozásában. A mai bemutatóra jegyek csak korlátozott számban!!! ms Ennek az esztendőnek meg kell hozni a világkrízis megoldásában a döntést Ha a világgazdasági konferencia is csalódást hoz, a népek önfenntartási ösztöne könnyen kezébe veheti a kibontakozás keresését . Az eddigi konferenciák az okok helyett csak a válság tüneteivel foglalkoztak ■iMBiMii ayiMinnwnrmríTHTiQWT Mikszáth Kálmán dr. ny. főispán újévi levele a világválságról és a magyar válságról Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Örömmel tölt el, hogy a Magar Jövőt kedves figyelme alkalmat adott, hogy az év utolsó estjén annak a városnak a közönegéhez szólhassak, amelynek srsát közel hét éven át igaz szertettel irányíthattam. Amikor ezeket a sorokat írom, eg gyermekkori emlék tolul ném. Szegény jó atyám mindig arra szoktatott bennünket, hogy Az elmúlt esztendőben az insegrakció nyújtott alkalmat arra, hogy ha mulasztás történt is részünkről a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak tompítása iránt, ezek a mulasztások egy jóllegszervezett és lelkiismeretesen , végrehajtott inségakció keretei ", a lehetőséghez képest elbúlgoztassanak, pótoltassanak, másaikban tompitassanak. Ez jutott arra, hogy ennek az akolnak irányítását, majd egész bonyolítását magam vegyem szembe és sikere érdekében erejét, tudásomat, egész időmet és pzitív hatalmamat latba vessem. Azzal tisztában voltam, hogy az insegakció nem az a panacea, amellyel a mai válságot orvosolni lehet. De tisztában voltam azzal is, hogy jlentőségét fokozza, hogy alkalat és módot ad a kormányzati ■nyezőknek olyan dolgokat jóváenni, amelyeknek elmulasztása az ó- és újév határmesgyéjén, végiggondolva a búcsúzó esztendőn, igyekezzünk azt, amit ott elmulasztottunk, az újévben jóvátenni. Nem álltatom magamat, hogy az elmúlt esztendőben, mindaz meg is történt, aminek az ország érdekében meg kellett volna történnie. Ha e tekintetben mulasztás történt, ezért a reám eső részért a felelősséget férfiasan vállalnom kell, magasabb erőknek, elháríthatatlan külső körülményeknek volt szükségszerű következménye. A gazdasági világválság és a magyar válság Az elmúlt esztendői ép úgy, mint a most megszülető új esztendő a gazdasági világválság jegyében áll. Nem vitatható, hogy egy világjelenséggel állunk szentben, amelynek okai legnagyobbrészt olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyet nekünk magyaroknak tűrnünk kellett: ellenük tiltakozhattunk, intő szavunkat felemelhettük, de rajtuk változtatni nem állt módunkban. Ebből a tényből egy igen különös elmélet kezdett kialakulni, amely szerint a válság rombolásaiért magyar közgazdasági tényezőket nem illethet felelősség. Ezzel az elmélettel szembe kell néznünk. A másik aligha vitatható tény az, hogy a világválság hatásait Magyarországon a magyar néppel szemben — csak a magyar válságon keresztül éreztethette. Hogy a világválság egyik vagy másik lökése ezen a magyar válságon keresztül, mennyi ezer vagy százezer egzisztenciát dönt f el, hány céget, vállalatot, intézetet taszít romba, az mégis csak a magyar válság alakulásával függ össze s ebből a szempontból nem lehet közömbös az, hogy a közgazdasági politika vezető tényezői részéről megtörtént-e mindig és kellő időben történt ,a meg mindaz, amely a válságnak enyhítésére és a veszélyeztetett egzisztenciák kímélésére, kell hogy megtörténjék. És az sem közömbös ebből a szempontból, hogy a kormányzatak, a társadalom részéről is minden áldozat meghozassák, hogy a szükséges könnyítéseket a válság katasztrofális lökéseinek elhárítására a kellő időben megtehesse. Ha akár az egyik oldalon, akár a másik részen mulasztás, tudatlanság, áldozathiány vagy könnyelműség történik ezért a felelősséget egyoldalúan a világválságra hárítani nem lehet. A világháború utolsó fejezete A mai válság gazdasági háború. Ez a háború a világháború utolsó fejezete. Amíg ez tart, a békéről csak a hipokrita vagy a naiv bolond beszélhet. Ez az utóháború, amelyet műélt nemzetek egymás ellen nem tankokkal, bombákkal és kartácsokkal vívnak, hatásaiban ép oly pusztító s a civilizációnak még nagyobb szégyene, mint volt kávét, teát, fűszerárut, kalácslisztet, Berzy László fűiszerfizletében vásároljon MISKOLCON tengeralattjáró harc és a blokád. Még kíméletlenebb, mert itt viszszalőni nem lehet, legalább nekünk nem s akiket érint, védtelen polgárok, nők, gyermekek különbség nélkül. De ha háború, akkor befelé és kifelé a hadiállapot szabályainak kell érvényesülnie itt is. Ahogy a háborúban minden célnak, gondolatnak, törekvésnek egy pontban kellett összefutnia: az ország védelmében, ép úgy ma is a centrális és lokális kormánypolitikának, az ellenzéki kritikának, a polgárok áldozatkészségének, minden osztály és termelési ág érdekének egy célban kell összeolvadnia: az ország gazdaságának megvédésében a válság rombolásaival szemben. A világháborúban is tudtuk azt, hogy a döntés nem a magyar hadszíntereken fog megtörténni, de tudtuk azt is, hogy nekünk a magyar hadszíntereken nem szabad alul maradnunk, mert akkor akármilyen legyen is a végleges döntés, a mi számunkra a csata elveszett és osztályrészünk a legázdág és a halál leend. Ez áll a gazdasági határainkra nézve is. A döntést józan ésszel senki sem várhatja a mi gazdasági hadvezetőségünktől, de nekünk nem szabad a magyar gazdasági hadszíntéren elesnünk, mert különben reánk nézve érdektelenné válik a gazdasági világválság megoldása, s 'nás'hogy helyezkedjenek is el véglegesen a gazdasági erőtényezők, ott a magyar közgazdaságnak nem jut többé helye a nap alatt. Ez szabja meg közgazdasági kormánypolitikánk felelősségét a nemzettel szemben. A gazdasági hadszíntér Tárgyilagosan nézve a gazdasági hadszínteret, sok pesszimizmusra nincs okunk. Magyarország rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy a mai nehéz viszonyok közt is a megfelelően szűkre mért keretek közt fennmaradását biztosítani tudja. Erre kell törekednie és minden más célt, tervet, koncepciót a jobb időkre eltennie. Soha sem állt olyan mértékben, mint ma a léhának látszó közmondás: „Qui vivera, verra“. A mi utunk világos: méltóságteljes szegénységben meg kell élnünk azt az időpontot, amikor a világválság, a megoldásra megérik. Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy ez közel van. A lausannei konferencia után, amely úgylátszott, hogy közelebb vitt a megoldás felé, jött az ottawai konferencia, majd Stresa, ahol újból elfoszlottak a remények. Lausanne, Ottawa, Stresa Lausanneban felülkerekedett amegértés a jóvátételi kérdésekben s a világra bizakodás áradt. Ottawában Anglia elfordult a szabadkereskedelmi rendszertől s megegyezéseket létesített a domíniumok és gyarmatokkal a saját gazdasági politikája érdekében. Ezek a megegyezések új nehézségeket támasztanak a britbirodalmon kívüli országokba folytatott kereskedelem útjába. Ha az ottawai konferencia célkitűzései valóra válnak, ami még távolról sem bizonyos, akkor a mezőgazdasági válság Európában még súlyosabbá válik. AZ ÚJ ESZTENDŐBE és cserélje be régi készülékét OLIMPIKON dinamikus hangszóróval egybeépített Európa-vevőre. Érdeklődjön a kereskedőknél. Telefongyár Részvénytársaság Olimpikon készülékek gyári lerakata: Gärtler ________________________ villamos vállalata mert azok a preferenciák, amelyekben Anglia a domíniumokat és a gyarmatokat részesíti, az európai behozatalt teljesen ki fogják zárni a világ összes brit piacáról és ezenfelül úgy a domíniumokat, mint a gyarmatokat arra fogják ösztönözni, hogy termelésüket tovább fokozzák. Az ottawai konferencia halálos csapást készül mérni az európai agrárállamokra. De nem kevésbé súlyos következményekkel jár Európa iparára nézve is. Ennek az iparnak természetes piacai a mezőgazdasági államok, amelyeknek fizetési képessége erősen csökken, vagy teljesen megszűnik. A megváltozott új angol gazdasági politika az egyik oldalon meg fogja akadályozni az ipari behozatalt az összes brit piacokra, a másik oldalon tönkre fogja tenni az európai ipar számára „Absatzgebief"-ül szolgáló agrárállamok vásárlóképességét. Ez újabb megpróbáltatásokat fog jelenteni kivétel nélkül valamennyi európai államra nézve. Stresában arról volt szó, hogy mikép lehetne a fojtogató válság karmai közül kiragadni az európai mezőgazdasági államokat. Az érdekelt államok sok szép reményt és életre való tervet vittek magukkal a konferenciára. Ezekből semmi sem valósult meg. Ottawa meghiúsította a stresai reményeket. Az a segélyalap, amely Stresában létesült, hogy ebből az agrárállamok részére vámvisszatérítések fizettessenek, sokkal csekélyebb, hogysem a gabonaárak stabilizációja szempontjából komoly értékkel bírhatna. Stresa újabb csalódást hozott a gazdasági válságban vergődő népek számára. Az autarchiák a mai európai válság körfészkei. Ezek megszüntetése vezethet közelebb a megoldáshoz, amelynek útja az autarchiikus erők egyesítése s egy nagyobb gazdasági területen való együttműködésnek biztosítása. ezt várta a világ Stresától. Ezt a célt a konferencia nem szolgálta, inkább elárulta. Az agrárállamokon nem tudott segíteni s a beteg európai ipari államok számára is csalódást hozott. De a legsúlyosabb csalódást a pénzügyi téren hozta, mert nem oldotta meg sem a kamatszolgál- Az insegafáció jelentősége