Magyar Jövő, 1936. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

*a: vserkeszőség és kiadóhivatal Miskolc, Werbőegy­­ülés 1. — Felelős szerkesztő és »«exkesztőség te­­lefonszáma 8—*5. — Kiadóhivatal telefonszám 1—M. — Levélcím: Miskolc 1. néma posta. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ára egy hónapra 1 Fenyő H fillér, —­ Egyes szám ára C fillér. Postatakarékpénztár befizetési lap: +*24.154. szám, az előfizetési osz­­tályhoz JLU, a hirdetési osztályhoz „HM Jelzétsor. MISKOLC, 1936. ÉVI FEBRUÁR HÓ 1. SZOMBAT XVIII ÉVIVOLTAM 26 148011 SZÁM 361 szavazattal 165 ellenében bizalmat kapott a francia Sarraut-kormány A szocialisták és kommunisták a kormány mellett szavaztak már­is, január 31. A képviselőhöz péntek délutáni ülését nyugodt hangulatban nyitot­ta meg Bouisson házelnök. Elsőnek Sarraut miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy feleljen az interpellációkra. — Amikor megalakítottam kor­mányomat, csak egy szempont állt előttem, a haza érdeke. Beszéde to­s^niiriiv»ivs~swsv»rirs~initrtpnr‚rrirrrii»vis~svirs~svr­fiswsrisvs'i~i­virs~iPn *1'*'* 1 ' 11 *t­o­vábbi során kijelentette, hogy min-­­­dent el fog követni, hogy az előző­­ kormányok szü­kségren­deletei „em­berségesebbek“ legyenek. A külpoli­tikáról szólva kijelentette, hogy Franciaország nemcsak szavak­kal, hanem szívvel is népszövet­ségi politikát követ. A kormány élénken óhajtja, hogy minél ha­marabb véget érjenek azok a gyilkos ellenségeskedések, ame­lyekben a fehérek és feketék ez­rei­­egymást öldöklik. Külpoliti­kai kijelentéseit azzal fejezte be, hogy mély szeretettel gondol az olasz népre. Szünet után az interpelláló kép­viselők viszonválaszaira került sor. Marcell Heraud, majd Leon Blum képviselő, a szocialista párt vezére szólalt fel. Blum a következő két kérdést tette fel: " Szándékszik-e a kormány al­kalmazni a jobboldali szövetsé­gekről szóló törvényt. 2. A közel­gő választásokra való tekintettel kisajátítja-e a kormány a rádió használatát, vagy pedig politikai célok felhasználására egyenként felosztják méltányosan az egyes pártok között. A felszólalások után Sarraut mi­niszterelnök megnyugtató választ adott. Szünet után a kormány bejelen­tette, hogy a Perfetty és Lafayet napirendi javaslatára felveti a bi­­zalmi kérdést. . ... A munkáspárti egységcsoport ki­­­jelentette, hogy a kormány mel­lett szavaz, míg a köztársasági szövetség tagjai kijelentették, hogy a kormány ellen szavaznak A képviselőház a kormánynak 361 szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott. Ára 6 fillér Bethlen István gróf bírálata a hitbizományi javaslatról a földosztás ellen foglalt állást és megszavazta a javaslatot Budapest, január 31. A képviselőház pénteki ülésén folytatták a hitbizo­mányi reform­­javaslat tárgyalását. Az ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert híre terjedt, hogy az első szó­nok Bethlen István gróf lesz a vi­llában. Bethlen István beszéde Bethlen István gróf az elnöki bejelentések utáni emelkedett szó­lásra. Kijelentette, hogy a miniszterel­­nök reformprogramja legfontosabb pontját, a titkos választójogot idő­szerűtlennek nyilvánította és a föld­birtokreformot állította előtér­be. Az első földbirtokpolitikai ja­vaslat itt van előttünk. Egészen szerény szürke alkotás amely azokat az utasításokat kö­veti, amelyet még ő adott a kodi­­fikációs osztálynak. Bethlen a többségi párthoz sorolja magát . Bár a miniszterelnök úr elis­merte, hogy az én poros aktáim kö­zül szedte elő a hitbizományi ter­vezetet, nagy tisztelettel adózom, neki bátorságáért, hogy a Ház elé hozta a javaslatot. E bátorságra kissé megtorpan a 19. szakasznál, amely szerint a hitbizományi föld 12 évig az új birtokos kezén marad. A bizottság ugyan 6 évre szállítot­ta le ezt a határidőt. A közvéle­ményre bízom, hogy mi helyesebb: nem hozzányúlni egy reformhoz, míg előfeltételei nincsenek meg­adva, vagy az, ha bizonytalan is a végrehajtás, gondoskodni, hogy aktualitása egy későbbi generá­cióra maradjon. (Taps a baloldalon.) — Kész vagyok ennek ellenére megszavazni a javaslatot nem po­litikai bizalomból, hanem hogy megdöntsem a miniszterel­nök tételét, hogy tudniillik a há­ta mögötti párt, amelyhez ma­gamat is bátor vagyok sorolni. Ezután Matolcsy Mátyás ama ál­lítását cáfolta meg, hogy Erdélyt azért vesztettük volna el, mert, nem hajtottuk végre idejében a földosztást. Éppen az volt a baj, hogy enged­tük elperlődni a magyar nagy­birtokot a román parasztság ja­vára. Majd rámutatott a nagyatádi Sza­bó Istvánnal végrehajtott földbir­tokreform jelentőségére. A nagy li­berális korszak államférfiai: Deák, Széchenyi, Kossuth kétségtelentől a hitbizomány eltörlésének állás­pontjára helyezkedhettek csa­k. Ma már meg kell állapítani, hogy a földbirtok elbontása magyar nem­meg kell találni a közös nevezőt az irányban, hogy milyen legyen az egészséges földosztás. Kívánatos, hogy minél több önálló kisbirtokos Hegyei)­. Hogy megmaradjon a kö­zép- és nagybirtok és hogy ne le­gyen több törpebirtokos. A földbirtok politika csak akkor lehet sikeres, ha ugyanakkor biz­tosítják, hogy a magyar kisgaz­da családok kisebb területen is megélhessenek. Tehát az inten­zív földmíveléssel kell lehetővé tenni — a nagybirtoknál is, — hogy levezethetők legyenek a nagy tömegek. Az iparosodást is nagy erővel kell folytatni a munkanélküliek tö­me­­gére tekintettel. Friedrich István: Látom márt. reformjai elgáncsolására készült. .A földbirtokpolitikai kérdéseknek pártpolitikai ellentétekből való a kiemelésére ma nagy szükség van, pótolhatatlan ezeti szempontból­­veszteséget jelent mindaddig, amíg nincsenek va­­gyonilag független más keresz­tény intelligens rétegek (nagy taps középen, a kereszténypárton és a független kisgazdapárton), amelyek őket a vezetésben az or­szág politikájában helyettesítik. Ezután utalt arra, hogy 4 millió 680 ezer holdra volna szükség, hogy a törpebirtokosok földjét 5 holdra egészítsék ki és a fö­ldnélkülieket földhöz juttassák. Ezzel szermnbm, az 506 holdas birtokmaximumot vé­ve alapul, csak 1 millió 600 ezer hold szabadulhatna fel. Ugyanak­kor a nagybirtokon alkalmazott munkások kenyerüket vesztenék, itt nin­­s semmi baj. Visszamegy miniszterelnöknek. (Derültség.) A földosztás ellen Bethlen határozottan ellene van, mind­en­ további földosztásnak. A telepítés drága mulatság, kár erre a kevés pénzt pazarolni. Meg kell változtatni az adóztatást. Mentesí­teni a törpebirtokot a túlzott te­hertől, szűkíteni kell az agrárollót Fel kell karolni az egész vonalon az iparosodást. Ezután a javaslat részletintézke­­d­éseit bírálta. Helyes volna, ha a hitbizomá­­nyok lehetőséget adnának, hogy három évtized alatt házbirtok­ban, iparban, vagy tőkében ke­ressen elhelyezkedést. Azt hall­juk, hogy a tőke zsidó kezekben van és itt szükség van nagy hon­foglalásra. Elhelyezkednék ilyen­képen az iparban és a pénzügyi életben a keresztény tőke. Hogy nálunk iparellenes hangulat van, az az oka, hogy iparunk túlnyo­mó része nem keresztény kézben van (és az antiszemitizmus iparellenes formában éli ki magát. Az egyházi és községi birtokok áldozathozatala Hibáztatta, hogy­ a javaslat csak a hitbizottánytól követel áldozato­kat, az alapítványoktól, a községi és egyházi birtokoktól nem. Annak idején Vass József mi­nisztert megbízta, hogy tárgyal­jon az egyházak vezetőivel e kérdésről és örömmel állapította meg, hogy az egyházakban meg is van a méltányosság erre, ter­mészetesen olyan formában, hogy vagyoni állaguk csorbát ne szen­vedjen. Helyes volna az örök bérlet meg­honosítása is. Kéri az igazságügy­­minisztert, hogy ne tekintse politi­kának a javaslatot és ebben az ér­telemben szavazatát a javaslat mel­lett adta le. Némethy Vilmos a hitbizományok teljes eltörlését kívánta az erdő­birtokok kivételével. Bajniss Ferenc határozati javas­latot nyújtott be, hogy kötelezzék a hitbizományokat, hogy húszezer holdon felüli birtokrés­zeket föld­bérlő szövetkezet útján, vagy kis haszonbérlet formájában adják bérbe a határközségek lakóinak. A Ház kedden folytatja a vitát A nagy földreform nehézsége Intenzív földmívelést ..................................... *+iiiriYr­YW­wi Gömbös miniszterelnök kétórás kihallgatáson volt a kormányzónál MTI Wend. I a mmisz-Ä täiuÄÄÄ ? I * ——*

Next