Magyar Jövő, 1936. november-december (18. évfolyam, 251-296. szám)

1936-11-03 / 251. szám

Kedd, 1936. évi november hó 3. MAGYAR JOVO A belügyminiszter elutasította Miskolc követe­lését a Korona-mozi játszási engedélye ügyében Miskolc, november 2 (A Magyar Jövő tudósítójától.) A miskolci Apolló-mozgószínház többéves regénye egyelőre befeje­zéshez ért. A most beérkezett bel­ügyminiszteri döntés szerint a vá­ros hiába hozott áldozatot, amikor lemondott a maga mozijogáról. A belügyminiszter döntött és elutasí­totta a város törvényhatósági bi­zottságának, tehát a­­város közönsé­gének azt az álláspontját és kíván­ságát, hogy a régi Apolló-mozgó­­színház játszási engedélyét nem szabad kiadni olyan társaságnak, amely kapcsolatban áll a miskolci Tiránia-mozgószính­ázzal. Szóval­ Miskolc törvényhatósága, amikor ezt a tiltakozást kimondta egy ün­nepélyes törvényhatósági határo­zatban, azt akarta, hogy a mozien­gedély elsősorban a törvény szán­dékai szerint a hadirokkantaknak jusson. Ismeretes az a kálváriás út, amíg a város ehhez az elhatározáshoz el­jutott. 1931-ben tört ki a miskolci Apolló-mozi botránya. Ebben az időben Miskolc város és a MEEHOSz voltak a mozgószínház tulajdonosai. A botrányok ismere­tesek. Ennek következménye volt, hogy a város társtulajdonosokat keresett maga mellé és talált is ilyeneket. A legutolsó tőketársnak, a Hermes-filmkölcsönzőnek, még lett volna kétéves szerződése, mi­után a szerződési feltételeket betar­totta. A múlt év júliusában azon­ban a szerződés további megerősí­tésével kapcsolatban jelent meg egy belügyminiszteri rendelet, amely szerint a város feladata nem lehet egy mozgószínház fenntartása. A belügyminiszter rendelete után a város törvényhatósági bizottsága a múlt év júliusában közgyűlést tartott és ezen olyan határozatot hozott, amelyben kijelentette, hogy az új engedményes és a másik mozgószínház tulajdonosai között üzletvezetés tekintetében semmiféle üzletkapcsolat nem lehet, azaz a trösztösítésnek még a látszatát is el kell kerülni. Most következett néhány hónapon át a házikezelés és valóságos villámcsapás volt, amikor a város törvényhatósági bi­zottságának 1935. évi december 4-én tartott közgyűlésén Halmay Béla dr. polgármester bejelentette, hogy a belügyminiszter a régi Apolló­­mozgószínház játszási engedélyét kiadta a Miskolci Korona Film­színház Kft.-nek. Ez a társaság 20 ezer pengős alaptőkével indult meg, amelyből vitéz Demeter Lénárd dr. budapesti ügyvéd — aki a céget is­ jegyzi — 1000, Bíró József 18 ezer és Deák András 1000 pengőt jegy­zett le. Már ezen a közgyűlésen, a beje­lentés után nyilvánvalóvá vált, hogy már az engedély kiadásakor létrejött a mozitröszt, hiszen min­denki tudta, hogy Bíró József ná­sza az Uránia tulajdonosának, Lud­vig Györgynének és oldalági rokon­ságban áll Demeter Lénárddal is, aki különben sok jogi szolgálatot tett a régi Urániának is. Ez volt a helyzet, amikor ez év elején Bródy Sándor törvényható­sági bizottsági tag indítványt ter­jesztett a közgyűlés elé és rámutat­va a két mozgószínház között fenn­álló tényleges kapcsolatra, javasol­ta a Korona-filmszínház jogának revízióját és feliratot sürgetett a belügyminiszterhez új engedményes kijelölése érdekében. Január 13-án került ismét köz­gyűlés elé az ügy. Most Halmay Béla dr. polgármester vette kezébe a vizsgálatot. A legrészletesebb bi­zonyítás után a közgyűlés napi­rendje előtt a polgármester kijelen­tette, hogy a maga hatáskörében elrendelte a vádakra vonatkozólag a vizsgálatot. Sok tanút hallgatott ki személyesen és ezekből kétségte­lenül megállapította, hogy az enge­délyeseknek az Uránia-mozgószín­­ház tulajdonosával való közeli ro­konsági viszonya következtében a vizsgálat szolgáltatta bizonyítékok kétségtelenné tették, hogy itt egy­­ belügyminiszter m­ég nem ismer­hette az anyagot és így közömbös választ adott. Amikor azonban Mis­kolc város felterjesztése megérke­zett a belügyminisztériumhoz, a mi­nisztérium elrendelte a további vizsgálatot, amelynek lefolytatásá­val a miskolci rendőrkapitányságot bízta meg. A vizsgálat heteken át folyt és annak adataiból és­ eredményeiről semmi sem szivárgott ki. A rendőr­ség vizsgált, de nem adott ki jelen­tést, holott ez a vizsgálat a törvény­­hatósági bizottságot és ezen át az egész város közönségét érdekelte. Most végre megérkezett a bel­ügyminiszter határozata a miskolci városházára, amely elutasítja Mis­kolc város fellebbezését és jóvá­­­­hagyja, a mai állapotot. Indokolása­ a Tizenöt pályázat érkezett be Miskolc főszámvevői állására Az állatorvosi pályázatra hat pályázó jelentkezett . A főszámvevőt a főispán legközelebb kinevezi, az állat­orvosi állást pedig a közgyűlésen választás útján töltik be Miskolc, november 2 Peiker Béla főszámvevőnek az 1935. évi I. tc. rendelkezései szerint való nyugdíjbahelyezése következ­tében megüresedett Miskolc város főszámvevői állása. A polgármester a megürsedett állásra pályázatot írt ki, amely november 31-én járt le. A pályázatra tizenöt jogosult tisztviselő adta be pályázatát, akik­nek névsora a következő: A főszámvevői állásra pályáztak tehát Szilágyi Mihály zalaegersze­gi városi főszámvevő, Szilágyi Sán­dor vármegyei számvevőségi taná­csos, Szikszó; Csépány Imre vár­megyei számvevőségi II. o. főtaná­csos, Szikszó; László Albert várme­gyei számellenőr, Debrecen; Zalá­nyi József vármegyei számellenőr, Eger; Beliczky Sándor főszámvevő h., Miskolc; Maseray László vár­megyei számvizsgáló; Bottka Ernő dr. városi számellenőr, Kispest; Pataky Béla hites könyvvizsgáló, Kispest; Hosszúf­alussy Mihály vármegyei számvevőségi tanácsos, Miskolc; Makray László vármegyei számvizsgáló, Miskolc; Vonga László városi főpénztárno­k, Mis­kolc; Balázs Dénes m. kir. belügy­miniszteri számvizsgáló, Albertfal­va; vitéz Bakos Bertalan dr. köz­ségi főjegyző, Pomáz; Friedrich Fe- HAT­ ENG * VEGKIARUSITAS! A színházépületben levő FRIEDMANN-FÉLE kefe-, illatszer- és háztartási üzlet MEGSZŰNIK! | | November he 1-től 3- ig VEGKIARUSZT! burkolt társulási viszony áll fenn és hogy ez az állapot a törvényha­tósági bizottság álláspontját és a város érdekeit sérti. Indítványozta a polgármester, hogy a belügymi­niszter vegye sürgős revízió alá a kiadott engedményt és oly új en­gedményesnek adja ki az új enge­délyokiratot, akinek személye ga­ranciát nyújt minden trösztösítési törekvésekkel szemben és a város egész lakosságában megnyugvást kelt. A város ekkor feliratot intézett a belügyminiszterhez az engedély re­víziója érdekében abban a remény­ben, hogy az Apolló-mozi engedé­lyét végül is a legilletékesebbeknek, a törvény szellemében a hadirok­kantaknak adják ki. A határozatot haladéktalanul fel is terjesztették. A képviselőházban interpelláció hangzott el, mikor a ban kifejti, hogy a két mozgószín­ház között semmi kapcsolat nincs. Ez a belügyminiszteri rendelet, amelyben meg kell nyugodni min­den hatósági tényezőnek. A mozi­látogatók azonban minden nap lát­ják, hogy az Urániából ismert urak és hölgyek intézkednek az Apolló­ban. Hogy azok a főtisztviselők, akik azelőtt az Apollóban voltak, le vannak degradálva s az Uránia ré­gi, bizonyára igen bevált és ismer­ten kiváló tisztviselői intézkednek az Apollóban, illetve most már a Korona-filmszínházban. A közönség mégsem egészen vak. Egyhangúlag állapítja meg, hogy méltatlan ez az új moziskapcsolat. Hiszen ha ez a trösztösítés meg nem történik, eset­leg a hadirokkantak jutnak egy mozgószínházhoz. Egyelőre azonban nem lehet ten­ni semmit... renc számvevőségi főtiszt, Makó. Az új főszámvevőt a törvény ren­delkezései értelmében a főispán ne­vezi ki. Értesülésünk szerint a kine­vezés a közeljövőben megtörténik. Közben ugyancsak megüresedett a II. osztályú állatorvosi állás, amelyet választás útján töltenek be. Erre az állásra hat pályázat érke­zett be és pedig a következő okleve­les állatorvosok pályáznak: Mezey László dr. magánállator­vos, Szikszó; Török Gyula okr. ál­latorvos, Miskolc; Ács Sándor heh. II. o. állatorvos, Miskolc; Sándor Béla állatorvos, Alsózsolca; Ligeti Mátyás dr. körállatorvos, Gesztely; Hetényi István állatorvos, Kömlő. Ezt az állást a legközelebbi vá­rosi közgyűlés fogja betölteni. Ács Sándor mint behelyettesített állat­orvos töltötte be eddig ezt az állást, amely Bednár Róbert nyugdíjazá­sával üresedett meg. Bangha Imre­­ altábornagy A kormányzó Bangha Imre ve­zérőrnagyot november 1-ével altá­­bornaggyá nevezte ki.­­ Bangha altábornagy megtartja mostani be­osztását a honvédelmi miniszté­riumban s továbbra is ő lesz a tü­zérség szemlélője. Bangha Imre altábornagyi kine­vezése nagy örömet keltett Miskolc társadalmi életében, ahol minden­kor szívesen gondolnak vissza a miskolci tüzérosztály volt parancs­noka, Bangha Imre miskolci műkö­désére és társadalmi szerepére. t. A Tizeshonvéd­ utcai halálos autógázolás ügyében pénzbünte­tésre ítélték a sofőrt Miskolc, november 2 Emlékezetes az a tragikus végű autógázolás, amelynek augusztus 3-án, a Miskolci Hét alatt Galam­bos Antal csendőr tiszthelyettes lett az áldozata. A tiszthelyettes ugyan­is a Déryné­ utcába kanyarodott be kerékpárján, miközben egy bu­dapesti autó elütötte. A tiszthelyet­tes még aznap a honvédkórházban kiszenvedett. A halálos végű autó­­gázolás ügyében szombaton tartot­ta meg a tárgyalást a törvényszék Ráduly-tanácsa, amely bűnösnek modotta ki Stier Péter budapesti sofőrt gondatlanságból okozott e­m berölés vétségében és ezért 200 pen­gőre büntette. Az ítélet nem jog­erős. Halálra gázolt az autó­busz egy 76 éves asz­­szonyt a zsolcai úton Miskolc, november 2 Halálos végű szerencsétlenség tör­tént hétfőn délelőtt a zsolcai or­szágúton a Sajó-híd közelében. A Debrecen-Miskolc között közlekedő személyszállító autóbusz elütötte özvegy Dugai Andrásné 76 éves felsőzsolcai asszonyt, akit eszmélet­len állapotban az Erzsébet-kórház­­ba szállítottak a mentők. Az élet­­veszélyesen sérült idős asszony né­hány óra múlva a kórházban ki­szenvedett. A halálos végű szeren­csétlenség ügyében a vizsgálat fo­lyamatban van.

Next