Magyar Jövő, 1937. július-szeptember (19. évfolyam, 146-222. szám)

1937-07-01 / 146. szám

I / " *ripTfr* rfTsspgrtWCYMUflWft Csütörtök, 1937. évi július hó 1* A Ház közjogi bizottsága elfogadta a kormányzói javaslatot Eckhardt Tibor nagy beszédben fejtette ki a javaslat nagy közjogi és politikai jelentőségét Budapest, június 30. A képviselőház közjogi bizottsága szerdán tárgyalt a Pesthy Pál elnöklésével a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzó választásról szóló törvényjavaslatot. _ Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot, majd Rassay Károly szólalt fel. Elfogadja a javaslatot, mert az a jelenlegi államfő iránt való tisztelet szempontjai és a nemzetet jellemző királyhűséget szerencsésen összeegyezteti azzal a másik nagy szemponttal, hogy minél bizonytalanabb időkben ülünk, annál inkább kötelességünk gondoskodni arról, hogy alkotmányjogi törvényeink a nemzeti szuverenitást és a nemzeti akaratot megvédjék és biztosítsák. Györki Imre kifogásolta, hogy a javaslat nem szabályozza az államfői hatalom gyakorlásának időtartamát és hibáztatta, hogy az államfői állás nincs korhatárhoz kötve. A javaslatot nem fogadta el. Eckhardt Tibor beszéde Eckhardt Tibor a következő felszólalna. — Bizonyos mértékben magamat is felelősnek érzem abban, — mondotta, — hogy ez a törvényjavaslat megszületett. Még Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak vetettem, fel azt a gondolatot, hogyha biztosítékok kellenek, megvan a lehetőség az államfő törvényvisszaküldési jogának továbbfejlesztésére és ha az országgyűlés hatalma megerősíttetik, semmi kifogást sem lehet emelni az ellen, ha az államfőnek a törvényalkotásra vonatkozó jogköre ugyancsak megerősítést nyer. A parlamentáris módszerek érvényesültek... — Amikor tehát a javaslatot elfogadom, örömmel állapítom meg azt is, hogy ennek a javaslatnak előkészítése során parlamentáris módszerek érvényesültek. A kormánynak és a többségi pártnak kétségtelenül jogában és módjában állott volna hatalmi szóval, már persze a többség hatalmával megformálni ezt a javaslatot. Örömmel látom, hogy ennek a törvényjavaslatnak megszerkesztése során érvényesült az az egyedül helyes parlamentáris felfogás, amely arra törekszik, hogy a nemzet nagy sorsdöntő problémáiban lehetőleg a közmegegyezéssel, egészséges közvélemény kiformálásával iparkodjunk közös megállapodásra jutni. — A kormánynak és a kormánypártnak kétségtelenül nagy sikere, hogy olyan törvényjavaslatot tudott idehozni, amelyet úgyszólván kivétel nélkül mindenki elfogad. — Ezért köszönetet mondok a kormánynak és a kormánypártnak. Rámutatott arra, hogy sem ebben az esetben, sem más alkalommal nem érvényesült az ellenzék részéről a mindenáron való ellenzékieskedés hajlamai. — Mi magaink is átéreztük ennek a javaslatnak a fontosságát — folytatta — és nem mint ellenzéki, hanem mint magyar emberek ültünk le, amikor erről a kérdésről tanácskoztunk. Nagyon kérem a kormányt, hogy most már ennek a komoly sikernek a birtokában iparkodjék a még hátralevő közjogi javaslatokat, a felsőházról és a választójogról szóló törvényjavaslatokat is ebben a szellemben s ilyen előkészítés alapján a Ház elé hozni. A királyság nem áll ellentétben a demokráciával Utalt Györki Imrének arra a kijelentésére, hogy nem volna-e szükséges véglegesen rendezni az államfői hatalom kérdését? — Én ezt semmiképpen sem tartom megfelelőnek, — mondotta, — mert az a megállapítás, amelyet Györki képviselőtársam a demokrácia és a királyság szembeállításával tett, nem hiszem, hogy a történelmi események világában megállhatná helyét Én azt látom, hogy a diktatúrák divatjával szemben a királyság intézménye olyan természetes fék, az alkotmányos királynak törvényben és alkotmányban szabályozott tradicionális jogköre — A törvényjavaslat tulajdonképpen két kérdést szabályoz — folytatta Eckhardt. — Az egyik a kormányzói jogkör kiterjesztése, amely háromféle intézkedésben áll. Az egyik a kormányzó visszaküldési jogát erősíti meg. A másik fontos módosítás, illetve jogkiegészítés az, hogy a kormányzó felelősségrevonása töröltetik a törvényből. Ez természetes, sőt majdnem azt mondhatnám, hogy elismerésnek egy bizonyos mértéke is foglaltatik ebben az eltörlésben, amikor az egyébként is csak emléleti felelősségrevonásnak a lehetőségét a törvényjavaslat elejti. A harmadik jogkiterjesztés a kormányzó utódajánlási joga. Itt nagyon világosan szeretném álláspontomat precizírozni. Amennyire jónak és a nemzet szempontjából is kívánatosnak tartom azt, hogy az a férfiú, aki Magyarország ügyeit legfelsőbb helyről intézi, utódajánlási jogkört kapjon, annyira nem tartottam volna megfelelőnek a jelölési jogkör olyan megállapítását, amely az országgyűlés szuverenitásának korlátozását jelentette volna. Az ajánlás és jelölés között az a olyan természetes akadály minden egyéni túlzott hatalmi törekvéssel szemben, amely éppen az ellenkező konzekvencia levonására késztet. A diktatúrának nincs hatásosabb ellenszere, mint az alkotmányos királyság. — Én tehát éppen annak a demokratikus gondolkodásnak az alapján, amely a Szt. Korona tanában, mint a magyar közjogi gondolkodás alapvető principuma van lefektetve, a királyság intézményét változatlanul fentartandónak tartom, sőt nemcsak fenntartandónak, hanem minden körülmények között helyreállítandónak is a maga idejében. Különbség, hogy az ajánlásban — és ebben a tekintetben nagyon helyeslem azt, hogy a törvényjavaslat semilyen tekintetben nem köti meg a Kormányzó úr kezét — az államfő szabadon ajánl, az országgyűlés pedig szabadon és minden megkötöttség nélkül határoz. Ezután az országtanács megszervezéséről beszélt Eckhardt Tibor. Hangoztatta hogy az országtanács intézményének hiányát régtől fogva érezték sokan az országban. — A diktatúrák keletkezésének a római imperátorok óta az a technikája, — mondotta — hogy halmozzák a hatáskörüket. A hatáskörök kumulálása vezet a diktatúrákra. A felsőházi törvénynek az a rendelkezése, amely a kormány hatáskörébe utalta az államfői jogkört, rendkívül veszélyes volt. Ezért tartom rendkívül szerencsés szabályozásnak azt, hogy az államfői jogkör nem a kormányzatra, nem a végrehajtó hatalomra, hanem az erre a célra speciálisan szervezett országtanácsra száll át. A A Kormányzó utódajánlási joga A kereszténypárt is elfogadta a javaslatot Ernszt Sándor beszélt ezután az egyesült kereszténypárt nevében. — Bejelentette, hogy a párt a javaslatot elfogadja. — Amikor ezt teszem, — mondotta — akkor egyszersmind tiszteletemnek adok kifejezést a többségi párt javaslatával szemben. Petró Kálmán szólalt fel ezután. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos nem fogadja el. Az igazságügyi miniszter válasza Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. — Nem mulaszthatom el, — mondotta — hogy legőszintébb köszönetemet ne fejezzem ki azért a lojális eljárásért, amely az országgyűlés minden pártja részéről megnyilvánult a törvényjavaslatnak előkészítése során. Ez a történelmi felelősségérzetet jelenti, amely áthat bennünket és a parlamentarizmusnak tekintélyt ad. A felszólalóknak válaszolva hangoztatta, hogy nincs junkum a kormányzói javaslat és a felsőházi, valamint a választójogi reform között. Veszedelmesnek tartaná az országtanács ügyrendjének törvényi szabályozását. Osztja Eckhardt véleményét, hogy az átmeneti szó helyesebb, mint az ideiglenes. — Azt hiszem, a nemzet nagyon helyesen cselekszik, ha azt, akit a legfőbb hatalomra megválasztott, olyan tekintéllyel ruházza fel, hogy amellett a felelősségrevonás primitív módja nem érvényesül. A bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta. Rövid szünet után a bizottság részleteiben is letárgyalta és néhány stiláris módosítással elfogadta a javaslatot. Csütörtökön a képviselőház plénuma tárgyalja a javaslatot és minthogy egyetlen párt sem álllít szónokot, általánosságban és részleteiben vita nélkül fogja azt elfogadni. Blomberg a hajmáshai hadgyakorlat után Kenderesre utazott, ahol ma délig a kormányzó vendége Budapest, június 30. Blomberg szerdán reggel 7 órakor gépkocsin Hajmáskérre utazott és ott megtekintette a honvédség gyakorlatát. A gyakorlaton rajta kívül részt vettek Kőder Vilmos és Kánya Kálmán miniszterek, Erdmanssdorf német követ, a német katonai és légügyi attasé, továbbá vitéz Lónyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és vitéz Rácz Jenő altábornagy, a honvédség vezérkari főnöke. A vezértábornagy nagy érdeklődéssel nézte végig az egész gyakorlatot, bár a délelőtt folyamán az idő meglehetősen rossz volt és esett az eső. A katonai gyakorlat délelőtt 11 órakor fejeződött be. Utána egyszerű vilásreggeli volt a táborban, majd a német vendégek és magyar előkelőségek Budapestre utaztak. Délután fél 2 órakor Blomberg vezértábornagy Kenderesre utazott. Kérem tiszteljen meg július havi vásárlásának szállításával !6 ÁRUT JUTÁNYOS ÁRON SZÁLLÍTOK BERZY LÁSZLÓ Miskolc Fennáll 1870. hogy eleget tegyen Horthy Miklós kormányzó meghívásának. Társaságában volt leánya, Dorothea, Böhm-Tettenbach főhadnagy, segédtiszt, továbbá Friderici tábornok, német katonai attasé és vitéz. Hardy Kálmán alezredes, berlini magyar katonai attasé. Ugyanakkor Kenderesre utazott Rőder Vilmos honvédelmi miniszter és felesége is, akiket a kormányzó ugyancsak vendégül látott estebédre. Holnap, csütörtökön a tábornagy előreláthatólag visszatér Budapestre és a napot magánemberként tölti el a magyar fővárosban. Blomberg vezértábornagy július 2-án valószínűleg a délelőtt folyamán tér vissza repülőgépen a budaörsi repülőtérről Berlinbe. Az elutazás ugyanolyan ünnepélyes külsőségekközött zajlik le, mint az érkezés. A 33-as bizottság elfogadta a magánalkalmazottak külön adatának és a házadópótléknak mérsékléséről szóló rendeleteket Budapest, június 30. A 33-as bizottság szerdai ülésén a mérlegvalódiság szabályozásáról szóló rendelet tudomásul vétele után elfogadták a házadó rendkívüli pótlékának 50 százalékos mérsékléséről szóló rendeletet, amely 1938 január 1-én lép életbe. A vita során további adómérsékléseket kértek. Faibingi pénzügyminiszter kijelentette, hogy igyekszik arra, hogy a régi házosztály adónak megfelelő módon, lehessen átalakítani a, saját használatban levő vidéki házak házadóját, amelynél a házbér adónak érvényben levő rendszere túlságos adminisztrációval ésméltánytalansággal jár. A napirend harmadik pontja a magánalkalmazottak különadójának mérséklése tárgyában kibocsátandó rendelet, melyet szinntén elfogadtak. Több szónok kérte, hogy a közalkalmazottak illetményeit is emeljék, mert azokat akkor csökkentették, amikor a magánalkalmazottak különadóját felemelték. A javaslat vitájában résztvevő Eckhardt Tibor az összes válság- adók megszüntetését kérte. A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményeikről szóló rendelet meghosszabbítása kapcsán a lisztforgalmi,adó eltörlését sürgette s kívánta, hogy a búza minimális árának megszabását mellőzzék. Darányi miniszterelnök a minimális árakról bejelentette, hogy mindaddig, amíg a világpiaci áraknál olyan belső árszintet eredményeznek, amely meghaladja a római egyezményben Magyarországnak biztosított búzaárat, az úgynevezett értékesítési limitárak megállapításét és közzétételét a kormány mellőzni kívánja.