Magyar Jövő, 1937. július-szeptember (19. évfolyam, 146-222. szám)

1937-07-01 / 146. szám

I / " *r­­­ipTfr­* r­fTsspgr­tWCYMUflWft Csütörtök, 1937. évi július hó 1* A Ház közjogi bizottsága elfogadta a kormányzói javaslatot Eckhardt Tibor nagy beszédben fejtette ki a javaslat nagy közjogi és politikai jelentőségét Budapest, június 30. A képviselőház közjogi bizottsága szerdán tárgyalt a Pesthy Pál el­­nöklésével a kormányzói jogkör ki­­terjesztéséről és a kormányzó­ vál­asztásról­ szóló törvényjavaslatot. _ Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot, majd Rassay Károly szólalt fel. Elfogadja a javaslatot, mert az a jelenlegi államfő iránt való tisztelet szempontjai és a nem­zetet jellemző királyhűséget szeren­csésen összeegyezteti azzal a másik nagy szemponttal, hogy minél bi­zonytalanabb időkben ülünk, annál inkább kötelességünk gondoskodni arról, hogy alkotmányjogi törvé­nyeink a nemzeti szuverenitást és a nemzeti akaratot megvédjék és biztosítsák. Györki Imre kifogásolta, hogy a javaslat nem szabályozza az állam­fői hatalom gyakorlásának időtar­tamát és hibáztatta, hogy az állam­fői állás nincs korhatárhoz kötve. A javaslatot nem fogadta el. Eckhardt Tibor beszéde Eckhardt Tibor a következő fel­szólalna. — Bizonyos mértékben magamat is felelősnek érzem abban, — mon­dotta, — hogy ez a törvényjavaslat megszületett. Még Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak vetettem, fel azt a gondolatot, hogyha biztosítékok kellenek, megvan a lehetőség az államfő törvényvisszaküldési jogának to­vábbfejlesztésére és ha az or­szággyűlés hatalma megerősítte­­tik, semmi kifogást sem lehet emelni az ellen, ha az államfő­nek­­ a törvényalkotásra vonatko­zó jogköre ugyancsak megerősí­tést nyer. A parlamentáris módszerek érvényesültek... — Amikor tehát a javaslatot el­fogadom, örömmel állapítom meg azt is, hogy ennek a javaslatnak előké­szítése során parlamentáris mód­szerek érvényesültek. A kormánynak és a többségi párt­nak kétségtelenül jogában és mód­jában állott volna hatalmi szóval, már persze a többség hatalmával megformálni ezt a javaslatot.­­ Örömmel látom, hogy ennek a törvény­j­a­vas­l­a­tn­a­k megs­zer­kes­z­té­se során érvényesült az az egyedül helyes parlamentáris felfogás, amely arra törekszik, hogy a nemzet nagy sorsdöntő problémáiban le­hetőleg a közmegegyezéssel, egészséges közvélemény kifor­málásával iparkodjunk közös megállapodásra jutni. — A kormánynak és a kormány­pártnak kétségtelenül nagy sikere, hogy olyan törvényjavaslatot tu­dott idehozni, amelyet úgyszólván kivétel nélkül mindenki elfogad. — Ezért köszönetet mondok a kor­mánynak és a kormánypártnak. Rámutatott arra, hogy sem ebben az esetben, sem más alkalommal nem érvényesült az ellenzék részé­ről a mindenáron való ellenzékies­kedés hajlamai. — Mi magaink is átéreztük ennek a javaslatnak a fontosságát — folytatta — és nem mint ellenzéki, hanem m­int magyar emberek ül­tünk le, amikor erről a kérdésről tanácskoztunk. Nagyon kérem a kormányt, hogy most már ennek a komoly siker­nek a birtokában iparkodjék a még hátralevő közjogi javaslato­kat, a felsőházról és a választó­jogról szóló törvényjavaslato­kat is ebben a szellemben s ilyen előkészítés alapján a Ház elé hozni. A királyság nem áll ellen­tétben a demokráciával Utalt Györki Imrének arra a ki­jelentésére, hogy nem volna-e szükséges véglegesen rendez­ni az államfői hatalom kérdését? — Én ezt semmiképpen sem tar­tom megfelelőnek, — mondotta, — mert az a megállapítás, amelyet Györki képviselő­társam a demokrá­cia és a királyság szembeállításá­val tett, nem hiszem, hogy a törté­nelmi események világában megáll­hatná helyét Én azt látom, hogy a diktatúrák divatjával szemben a királyság intézménye olyan termé­szetes fék, az alkotmányos király­nak törvényben és alkotmányban szabályozott tradicionális jogköre — A törvényjavaslat tulajdon­képpen két kérdést szabályoz — folytatta Eckhardt. — Az egyik­ a kormányzói jogkör kiterjesztése, amely háromféle intézkedésben áll. Az egyik a kormányzó visszaküldé­si jogát erősíti meg. A másik fon­tos módosítás, illetve jogkiegészítés az, hogy a kormányzó felelősségre­­vonása töröltetik a törvényből. Ez természetes, sőt majdnem azt mond­hatnám, hogy elismerésnek egy bi­zonyos mértéke is foglaltatik ebben az eltörlésben, amikor az egyéb­ként is csak emléleti felelősségrevo­­násnak a lehetőségét a törvényja­vaslat elejti.­­ A harmadik jogkiterjesztés a kormányzó utódajánlási joga. Itt nagyon világosan szeretném állás­pontomat precizírozni. Amennyire jónak és a nemzet szempontjából is kívánatosnak tartom azt, hogy az a férfiú, aki Magyarország ügyeit legfelsőbb helyről intézi, utódaján­lási jogkört kapjon, annyira nem tartottam volna megfelelőnek a je­lölési jogkör olyan megállapítását, amely az országgyűlés szuverenitá­sának korlátozását jelentette volna. Az ajánlás és jelölés között az a olyan természetes akadály minden egyéni túlzott hatalmi törekvéssel szemben, amely éppen az ellenkező konzekvencia levonására késztet. A diktatúrának nincs hatásosabb el­lenszere, mint az alkotmányos ki­rályság. — Én tehát éppen annak a demokratikus gondolko­dásnak az alapján, amely a Szt. Korona tanában, mint a magyar közjogi gondolkodás alapvető principuma van lefektetve, a ki­rályság intézményét változatla­nul fentartandónak tartom, sőt nemcsak fenntartandónak, hanem minden körülmények között helyre­­állítandónak is a maga idejében. Különbség, hogy az ajánlásban — és ebben a tekintetben nagyon he­lyeslem azt, hogy a törvényjavaslat semilyen tekintetben nem köti meg a Kormányzó úr kezét — az állam­fő szabadon ajánl, az országgyűlés pedig szabadon és minden megkö­töttség nélkül határoz. Ezután az országtanács megszer­vezéséről beszélt Eckhardt Tibor. Hangoztatta hogy az országtanács intézményének hiányát régtől fog­va érezték so­k­an az országban. — A diktatúrák keletkezésének a római imperátorok óta az a techni­kája, — mondotta — hogy halmoz­zák a hatáskörüket. A hatáskörök kumulálása vezet a diktatúrákra. A felsőházi törvénynek az a ren­delkezése, amely a kormány hatás­körébe utalta az államfői jogkört, rendkívül veszélyes volt. Ezért tar­tom rendkívül szerencsés szabályo­zásnak azt, hogy az államfői jog­kör nem a kormányzatra, nem a végrehajtó hatalomra, hanem az er­re a célra speciálisan szervezett or­szágtanácsra száll át. A A Kormányzó utódajánlási joga A kereszténypárt is elfogadta a javaslatot Ernszt Sándor beszélt ezután a­z egyesült kereszténypárt nevében. — Bejelentette, hogy a párt a javasla­tot elfogadja. — Amikor ezt teszem, — mondot­ta — akkor egyszersmind tisztele­temnek adok kifejezést a többségi párt javaslatával szemben. Petró Kálmán szólalt fel ezután. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos nem fogadja el. Az igazságügyi miniszter válasza Lázár Andor igazságügyminisz­ter válaszolt a felszólalásokra. — Nem mulaszthatom el, — mon­dotta — hogy legőszintébb köszöne­­temet ne fejezzem ki azért a lojális eljárásért, amely az országgyűlés minden pártja részéről megnyilvá­­nult a törvényjavaslatnak előkészí­tése során. Ez a történelmi felelős­ségérzetet jelenti, amely áthat ben­nünket és a parlamentarizmusnak tekintélyt ad. A felszólalóknak válaszolva han­­goztatta, hogy nincs junku­m a­ kor­mányzói javaslat és a felsőh­ázi, valamint a választójogi reform kö­zött. Veszedelmesnek tartaná az országtanács­ ügyrendjének törvé­nyi szabályozását. Osztja Eckhardt véleményét, hogy az átmeneti szó helyesebb, mint az ideiglenes. — Azt hiszem, a nemzet nagyon helyesen cselekszik, ha azt, akit a legfőbb hatalomra megválasztott, olyan tekintéllyel ruházza fel, hogy amellett a felelősségrevonás primi­tív módja nem érvényesül. A bizottság a javaslatot általá­nosságban elfogadta. Rövid szünet után a bizottság részleteiben is le­tárgyalta és néhány stiláris módo­­sítással elfogadta a javaslatot. Csütörtökön a képviselőház plé­numa tárgyalja a javaslatot és minthogy egyetlen párt sem ál­llít szónokot, általánosságban és részle­teiben vita nélkül fogja azt elfo­gadni. Blomberg a hajmáshai hadgyakorlat u­tán Kenderesre utazott, ahol ma délig a kormányzó vendége Budapest, június 30. Blomberg szerdán reggel 7 óra­kor gépkocsin Hajmáskérre utazott és ott megtekintette a honvédség gyakorlatát. A gyakorlaton rajta kívül részt vettek Kőder Vilmos és Kánya Kálmán miniszterek, Erd­­manssdorf német követ, a német katonai és légügyi attasé, továbbá vitéz Lónyi Hugó gyalogsági tá­bornok, a honvédség főparancsno­ka és vitéz Rácz Jenő altábornagy, a honvédség vezérkari főnöke.­­ A vezértábornagy nagy érdeklődéssel nézte végig az egész gyakorlatot, bár a­ délelőtt folyamán az idő meglehetősen rossz volt és esett az eső. A katonai gyakorlat délelőtt 11 órakor fejeződött be. Utána egy­szerű vilásreggeli volt a táborban, majd a német vendégek és magyar előkelőségek Budapestre utaztak. Délután fél 2 órakor Blomberg ve­zértábornagy Kenderesre utazott. Kérem tiszteljen meg július havi vásárlásának szállításával !6 ÁRUT JUTÁNYOS ÁRON SZÁLLÍTOK BERZY LÁSZLÓ Miskolc Fennáll 1870. hogy eleget tegyen Horthy Miklós kormányzó meghívásának. Társa­ságában volt leánya, Dorothea, Böhm-Tettenbach főhadnagy, se­gédtiszt, továbbá Friderici tábor­nok, német katonai attasé és vitéz. Hardy Kálmán alezredes, berlini magyar katonai attasé. Ugyanak­kor Kenderesre utazott Rőder Vil­mos honvédelmi miniszter és fele­sége is, akiket a kormányzó ugyan­csak vendégül látott estebédre. Hol­nap, csütörtökön a tábornagy elő­reláthatólag visszatér Budapestre és a napot magánemberként tölti el a magyar fővárosban. Blomberg vezértábornagy július 2-án valószínűleg a délelőtt folya­mán tér vissza repülőgépen a buda­örsi repülőtérről Berlinbe. Az el­utazás ugyanolyan ünnepélyes kül­sőségek­­között zajlik le, mint az ér­­kezés. A 33-as bizottság elfogadta a magánalkalmazottak külön adatának és a házadópótlék­­nak mérsékléséről szóló rendeleteket Budapest, június 30. A 33-as bizottság szerdai ülésén a mérlegvalódiság szabályozásáról szóló rendelet tudomásul vétele után elfogadták a házadó rendkí­vüli pótlékának 50 százalékos mér­sékléséről szóló rend­el­etet, amely 1938 január 1-én lép életbe. A vita során további adómérsék­léseket kértek. Faibingi pénzügyminiszter kije­lentette, hogy igyekszik arra, hogy a régi házosztály adónak megfelelő módon, lehessen átalakítani a, saját használatban levő vidéki házak ház­adóját, amelynél a házbér adónak érvényben levő rendszere túlságos adminisztrációval és­­méltánytalan­­sággal jár. A napirend harmadik pontja a­ magánalkalmazottak kü­lönadójának mérséklése tárgyában kibocsátandó rendelet, melyet szinn­­tén elfogadtak. Több szónok kérte, hogy a közal­kalmazottak illetményeit is emel­jék, mert azokat akkor csökkentet­ték, amikor a magán­alkalmazottak különadóját felemelték. A javaslat vitájában résztvevő Eckhardt Tibor az összes válság-­ adók megszüntetését kérte. A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményeikről szóló rendelet meghosszabbítása kapcsán a liszt­­forgalmi,adó eltörlését sürgette s kívánta, hogy a búza minimális árának megszabását mellőzzék. Darányi miniszterelnök a mini­mális árakról bejelentette, hogy mindaddig, amíg a világpiaci árak­nál olyan belső árszintet eredmé­nyeznek, amely meghaladja a ró­mai egyezményben Magyarország­nak biztosított búzaárat, az úgyne­vezett értékesítési limit­árak meg­állapításét és közzétételét a kor­mány mellőzni kívánja.

Next