Magyar Jövő, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1 Magyar perzsa és valódi foronfálistermekek NM­OLEU1 . Felsőmagyarország legnagyobb szőnyegszak­­üzletében ♦ Szabott árak ♦ Takarékossági hitel hatalmas választékban jön meg már ezidén a Tiszahíd Szederkény és Polgár közt. A pon­tonhíd eddig is kitűnően bevált. Ol­csóbbá és sűrűbbé kisült tenni 32 autóbuszjáratot és az elevenebb kapcsolatnak országunk látja hasz­nát. Társadalmi teendő és nemzeti ér­dek a magyar földmíves szerveződé­sének a segítése. Az 1900-as népszám­lálás szerint a lakosság 51,8%-a ős­termelő. Ez a hatalmas népréteg majdnem egésze­n szervezetlen. Ele­mi csapások, gazdasági bajok nyomják. Gyermekét taníttatja, lá­nyát hivatalnokhoz adja, maga pe­dig tétlenül nézi bajai­ szaporodá­sát. Aki­­annyira szer­zi ezt a népet, mint jómagam, az látja, hogy ez a néposztály nagyrészt maga az oka visszamaradásának. Például nem volna szabad lenni olyan község­nek, ahol nincsen fogyasztási szö­vetkezet, hitelszövetkezet, tejszövet­kezet (esetleg földbérlőszövetkezet.) De meg kell nézni: mit tesz ez a nép a­­szövetkezetért? Tudja, hogy vásárlási visszatérítést kap, mégis másfelé szeret menni vásárolni. Az én két községemben elértem azt, hogy több, mint 100%-a­ emelkedett egy év alatt a temetési szövetkezeti tagok szánta. De a lakosságnak csak a 20-ad része jutott el addig, hogy biztosítást kössön. Pedig csak havi 50 filléres teherről van szó.­­ Ezzel szemben 100 pengőnél többet kap halálesetnél­. Népünk a legna­gyobb csapások közt emlegeti a jégverést és az állatok elhullását. De meg kell nézni: hány ember van, aki állatbiztosítással igyekszik a kárt elkerülni? Majdnem teljesen szervezetlen a mi derék magyar népünk ott, ahol az ilyen társadalmi jóléti intézmé­nyek segítségével könnyíthetne sorsán, ha észrevenné, hogy a kö­zösségben van az ő ereje és a közös fillérekből pengők nőnek az ő ja­vára. Dániában nyomorgott azelőtt az őstermelő. De jött a szövetkezeti eszme. Fellendült a földművelés, állattenyésztés, tejtermékipar, hús­ipar. És Dánia ma a boldog nép ha­zája! Északi rokonaink i­s panasz­kodhatnának, a finnek. Ott a lakos­ság 77% -a őstermelő és falvakban tűnni a nyílt szavazás idejét­múlt formája és az a mérgező anyag, amely any­­nyiszor nyugtalanította politikán­kat, de vakon és megfontolás nél­kül nem­ lehet e kérdéshez nyúlni. — A mi választójogi rendsze­rünk alkotmányos bástyát képez a magyar nemzet javára. Titkosság a jogban, becsületes­ség a megvalósításban. E két alapelven épült fel a törvény­javaslat. A teljes gazdasági szabadság nem szolgálja a népi szociális érdekeket Kétségtelen, hogy nemzeti célja­ink szociális irányú politikánk mel­lett az állam feladatai rendkívül megsokasodtak. A tapasztalat meg­tanította az államférfiakat arra, hogy a teljes gazdasági szabadság nem vezethet a népi szociális érde­kek érvényesülésére. A gyengébbek,­­tehát a nagy­­tömegek megvédése Báli­st fried és Kellner BFHIHI IN­C.U81 keztyűs, fűzőkészítő (Sötétkapu mellett)Tel.:4-13 .lakik. De van 1100 hitelszövetkezet és minden tizedik embernek van takarékpénztári be­tétkön­yve. Talán nincs senki, aki ne kívánna ma: Boldog újévet! De a szép szó mellé gondoljuk oda: Közös cél­ért közös munkával, egy kézre dol­gozó együttéléssel kell rajta len­nünk, hogy ez az esztendő közelebb hozzon a boldog időkhöz! Ha okos társadalmi szervezkedéssel fordu­lunk a közös cél felé, akkor 1938-ban is sokat mehetünk előbbre. S akkor kívánhatjuk ráadásul, hogy igaza legyen a magyar időjósnak, aki azt jövendöli 1938-ra, hogy korán jön a tavasz és három éven át igezal jó termés .Írsz! és boldogulása az erősebbekkel szemben csakis úgy lehet sikeres, ha az államhatalom odaáll a gyen­gék mellé. Ez az állami beavatko­zás korántsem a kormányok sze­szélyéből, vagy mint gyakran hall­juk, csupán a bürokrácia el­ter­­peszkedése miatt állt elő. De elő­állt szükségképpen■ a nemzetek és a népek önvédelmi fegyvere gya­nánt. A mai helyzetben, amikor a legtöbb állam az önellátás alap­ján rendezkedik be, Magyarország például hiába is próbálná helyreál­lítani a szabad külkereskedelmet. — Ma az állam kénytelen szabá­lyozni és sokszor előírni már ma­ Hristalgfiszfij lamatoMMiorok a Szemere-étterem borpincészetének borai utcán át söntésben kimérve Jászberényi ezerjó 40 f Pecsenye bor 50 f Sárospataki kollégium bora 56 f Szekszárdi vörös­­.M­e gát a termelést is. Az állam befo­lyása kell, hogy irányítsa gyakran az árszabályozást is. Ez a kérdés nem világnézeti gazdasági kérdés. De politikummá, világnézeti kér­déssé válik azzal, hogy átjátsszák politikai és egyéni szabadságkér­déssé, akként állítják be, mintha a baloldali politika perhorreszkoll­­ná az állami beavatkozást, amely csupán a jobboldali politika egyik politikai eszköze. Pedig ez a beál­lítás egészen megtévesztő és hely­telen­, mert hiszen a legbaloldalibb politikai felfogás, a szociáldemo­kratáké, nem is szólva a kommu­nizmusról, amely magát az álla­mot teszi, meg a termelő eszközök tulajdonosává és olyan fokú álla­mi beavatkozást és szabályozást ír elő, amelyről semmiféle jobboldali politika nem akar álmodni sem, legkevésbé pedig a mienk. A mai korra kétségkívül rányomja bélye­gét a szociális állam. A ma köve­telményeinek csak az a politika fe­lel meg, amely számol a népi erő­vel, a nemzet legszélesebb rétegeit iparkodi felemelni, erkölcsi, kultu­rális és az anyagi, élet színvonalá­nak magassbb fokára. A következő évek állami tevékenységének súly­pontja ebben az irányban kere­sendő. (Folytatás az 1. oldalról.) Hat, jöjjön bármely irányból, mely a fennálló törvényes állami és tár­sadalmi rend ellen izgat és cse­lekszik, annak megváltoztatására az alkotmányos út helyett erőszak­kal, törvénytelen forradalmi eszkö­­zökkel törekszik. Ismételten hang­súlyozom azt is, hogy meddő marad minden olyan óhajtás, amely azt reméli, hogy e politika egy hajszálnyira is balfelé elkanyarodik. Jobboldali a mii politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcshöz a közéletben is. msímzm Szombat 4938. évi január hó­n A széles néprétegeket megvédő gazdasági politika . Politikánk egyesek túltengő gazdasági erejével szemben meg akarja védeni a széles néprétege­­ket, meg akarja védeni a töme­geket, olyan szociális politikával, amely a terhek, kötelességek és jogok egyensúlyát biztosítja, amely egészségesebb vagyon- és jövedelemeloszlásra vezet, az ál­lami i­tézkedések is eszközök alkalmazásával is. Ez a politika­i­ kultúra áldásainak mentői nagyobb mértékben való részeseivé akarja tenni a nép egy­szerű fiát. Ez a politika a szociális gondoskodást a karitatív jótékony­ság köréből állami feladattá emel­te. Az állami élet^rnfben megnyil­vánulásának közpo­nntjába a ma­gyar nép érdekeit - szempontjait helyezi. A voiuzeli »chS^nysEal és a llfbos völtzió1©g _ Nemzeti politikán egy­,k fel­adata a közjogi intézi­iygk 0tyaiT1 reformja, amely az alko r£. szere továbbra is biztos, az a­­­kotmányos jogoknak a ér­dekeit szolgáló gyakorlása. A magyar nemzet útja eliiaszt­­hatatlanul egybekapcsolt az Önkormányzattal. A magyar ön­­kormányzati szellem mindig egyesíteni tudta a hagyomány tiszteletét a haladással. Amikor a titkos választójoggal biz­tosítani akarjuk az alkotmányos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alap­vető szempont csak az lehet, ami a nemzet egyetemének érdeke. A magyar közéletből el fog Mi volna az igazi — Reánk igen nagy feladatok várnak ezen a téren. Éppen ezért, lehetőleg gyors egymásután nem az élet minden területén az volna az igaz és szociális politika, amely igen nagy terhet ró az egész ma­gyar társadalomra és különösen a termelésre. A tőkés gazdasági rend­ben a magántulajdonra alapított társadalomban az egyéni munka és a vállalkozás eredményét és gyü­mölcseit csak a jogrend keretében mindenki számára feltétlenül biz­tosítani kell. — A tőke a gazdasági élet egyik fontos tényezője. Éppen ezért a — Joggal követelheti azonban a kormány és a nemzet, hogy a hitel­ szociális politiba tőkeképződést mindenképpen elő kívánjuk mozdítani. A tőkeképző­dés egyik legfontosabb módja a ta­karékbetét gyűjtése, amely a kistő­­két a hitelszervezet csatornáin át juttatja a nemzeti gazdálkodás ér­hálózatába. Betétképződés nélkül nincs hitel. A jelenlegi nemzetközi viszonyok között is, amikor a kül­földi hitelforrások még nem in­dultak meg, egyedül a magunk tő­keerejére vagyunk utalva. Már ez a megfontolás is kizárja azt, hogy a hitelszer­vezet törvényes működé­sének gátat vessünk. A tőke kötelességei szervezet gondjaira bízott teideál­lomány valóban a nemzeti termelés szolgálatába állíttasslé, és e trvé­­kenykedésében nem helyezkedhe­­ tik kizárólag rideg üzleti álláspont­ra. Ugyanezt a mértéket "’állítottat fel a kormány a nagy tőkeerővel rendelkező magyar gyáriparral szemben is. Joggal várhatja az or­szág dolgozó népe, hogy a gyár­­ipar, a tőke, a­ munkás és az alkal­mazott szociális szükségletét ki­elégítse és tekintettel legyen a fo­­gyasztórétegek jogos érdekeire is. A tőkét nemcsak jogok illetik meg, hanem kötelességek is hárulnak rá, ■ami azt jelenti, hogy a szociális és kulturális terhek (menttől­­nagyobb mértékben való viselését készsége­sen vállalnia kell. Ezzel segítségébe kell lenni a kormánynak szociális (Folytatás a 11. oldalon.) Kacagó újéve lesz, ha megnézi NÓTI KÁROLY­­ötletes vígjáték­át Szerelemből nősültem! Aranyos pesti történet, Játsszák: Erdélyi Mici, Ráday, Kabos, Csortos, Vaszary, Mály, Kiss Manyi és Weigand Tibor KORONÁBAN bezárólag a

Next