Magyar Jövő, 1940. április-június (22. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-02 / 73. szám

2 tességtudóan, hangos panaszszó nél­kül teljesítette fontos feladatát. Talán ez is oka volt annak, hogy nem látták meg a legfőbb illetéke­sek azt, hogy milyen heroikus mun­kát kellett végezni az üzletvezető­­ségek tisztikarának, üzletigazgató­­ól kezdve az irodasegédtisztig, hogy milyen terhes szolgálat jutott os­ztályrészül állomásfőnöktől, for­­galmi­ t­iszttől kezdve a mozdonyve­­zetőn, kalauzon, fékezőn keresztül 3©fez ■ a vasúti pályaőrig és pályá­in­un­kásig, hogy milyen idegmeg­fe­szítő módon kellett racionalizálni a munkát­­ a műhelyekben, hogy a csökkentett mérnöki és munkás lét­szám mellett minél nagyobb le­gyen a produkció. Hosszú esztendő­kön át szinte külön adót, külön ro­botot teljesített a vasúti személyzet minden tagja, tisztviselő, segéd­tiszt és munkás egyaránt és a fize­tett adójukon kívül ezzel a megfe­szített munkával teljesített külön­adóval járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag, állam­­pénzügyileg megerősödjék. És még, ha a vasútügyek legfőbb intézői akkortájban legalább azt megtették volna, hogy azt az iga­zán minimálisnak hagyott normál­­státust betartották volna! Azonban esztendőkön át — írásban és szó­ban nem egyszer hívtuk fel erre az illetékes miniszter figyelmét — a normálstátus sem volt meg a vasút­nál. Ezer segédtiszt és ezer altiszt fizetését spórolták meg esztendő­kön át azzal, hogy nem alkalmaztak annyi segédtisztet és altisztet, mint amennyit a lecsökken­tett státus elő­írt- Természetesen ezeknek a hiányzó segédtiszteknek és altisztek­nek a munkáját is a többi meglévő segédtiszt és altiszt vállára kellett áthárítani. S ugyanakkor történt ez, amikor Magyarországon a fiatalság számára a legnagyobb probléma volt a kenyérhez, álláshoz jutás. Készületlenül találta a vasutat a felvidéki részek felszabadulása. Jöttek az új vasútvonalak, meggya­rapodott a forgalom, a vasút vezető­sége igazán jóakarattal átvett a cseh vas­utak­tól mindenkit, akit átvehe­tett és az eredmény mégis az, amit Angyay­ Hubert államtitkár pana­szol, hogy minden vasutasra most a régi megiga­zített munkával szemben is újabb munkatömeget voltak kény­telenek r­á­árítani. Mert hiszti­k azt a munkát, amit 1934—35-be­n 73 vas­utas vég­ett és most 62 vasut­asnak kell elvégeznie. Ezért van az, hogy mindenfajta személyzetétől, tiszt­viselőtől, segédtiszttől, altiszttől, munkástól egyaránt még fokozot­tabb munka­teljesítményt kénytelen követelni a vasút. A közönség­, a tör­vény­hozók is csak azt tudják és azt várják, hogy a személyvonatok pon­tosan közlekedjenek, hogy az áru­­szállítás késedelem nélkül történjék, de sajnos, nem igen gondol senki arra, hogy milyen munkába kerül ennek a kis vasúti személyzetnek, hogy a közönség nagy igényességét kielégítse. Álgyay-Hubert­­ Pál államtitkár­nak igazán rendkívül nagy érdeme, hogy nyilvánosságra hozott adatai­val a közönség elé tárta, hogy mi­lyen rendkívüli munkateljesítmény az, amellyel a vasúti személyzet hozzájárul az ország rendjéhez, gazdasági és pénzügyi fejlődéséhez. Azonban, ha nem is ilyen hivatott helyről és nem is ilyen szakszerűen, de elismerést még itt-ott kapott a vasutas. De ez nem elég. Most külö­nöse­n. Amikor ilyen hivatott hely megállapítja, hogy a vasút létszá­mát lényegesen szaporítani kell, ak­kor minden illetékes tényezőnek raj­ta is kell lenni, hogy az államtitkár jó szándéka és akarata elől elhárul­jon minden akadály. Közérdek, hogy a létszám tetemes szaporításá­val emberibb sors jusson a vas­utas­­n­­ik hogy ha már fizetése nem men­tesíti azoktól a gondoktól, amelyek minden vasutas családot megülnek, legalább az a munkateljesítmény, amit, tőle megkívánnak, ne legye­n több, mint amennyit a normális em­­be elbír s ne legyen olyan, amely időnek előtt elszívja erőiket s idő­nek előtte rokkant, elhasznált embe­rekké teszi őket. Olyan hírek járnak, hogy a­ vasút igazgatását átszervezni készül a kormány. A központi igazgatás ke­rülne a tervek szerint háttérbe, végre nagyobb jog és hatáskört kí­vánnak adni az üzletigazgatóságok­nak, a legfőbb vezetést pedig a ke­reskedelmi minisztérium akarja ön­magának az eddiginél teljesebb mértékben fenntartani. Arról van szó, hogy Álgyay-Hubert Pál állam­titkár lenne az átszervezett vasút és közlekedésügyi igazgatás legfőbb feje. Az az előadás, amit Álgyay- Hubert Pál államtitkár az elmúlt szombaton tartott, világosan mutat­ja, hogy szerencsésebb, megfelelőbb kézbe a közlekedéspolitika igazgatá­sát igazán nem lehetne tenni, mint az ő kezébe, aki nemcsak alapos is­merője a közlekedésü­gynek, hanem, mint előadása mutatja, tele van jó­zan, reális, országfejlesztő tervek­kel­­és gondolatokkal. Azonban még ennél is örvendetes­ebb az, hogy — amint mindaz, amit a vasút létszá­máról olyan bátran és őszintén el­mondott, igazol, — Álgyay-Hubert Pál államtitkár nemcsak a legkitű­nőbb közlekedéspolitikai szakember, hanem ember is, szociálisan, ember­ségesen, megértően gondolkozó em­ber, aki a vasútban nemcsak techni­kát, nemcsak pénzügyi szempontból elbírált szám­oszlopok­at lát, hanem meglátja mindezek mögött az em­bert, a vasutast, amelyeknek a m­a hiányzó nagylétszámú személyzet munkáját el kell végeznie a maga reáeső terhes munkája mellett és a­ki ezen az áldatlan állapoton se­gíteni akar. Jöjjön hát gyorsan és segítsen. Mert a gyors segítés egyaránt szo­ciális, nemzeti és honvédelmi fel­adat és kötelesség. VAGYÁPJÖVÖ Kedd, im­ér! április hó­n. (Folytatás az 1-ső oldalról.) nem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítélnünk, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzeteknek teremteni. — Aki ebben részt akar venni — és többé-kevésbé a maga nagy vagy kis körében mindenkinek részt kell vennie —, el kell telve lennie bizo­nyos hivatástudattal és kötelesség­­érzettel. Ilyen hivatástudatok emel­hetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésé­nek kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk sze­rint való, magában foglalja euró­pai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentist­­váni gondolat értelmében és ma­gában foglalja változatlanul hí­vően kereszténységünket. A Szentatya bensőséges érdeklődése hazánk minden fontos kérdése iránt . És ezért, minden magyar ember­nek mindenkor élmény, de különö­sen élmény annak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a Pápa Őszentsége előtti megjelenhet. Amidőn átadtam Őszen­tségének Főméltóságú Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Fő­méltóságú Asszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemze­tünk és hazánk iránt érzett őszin­te szeretete, a magyar szentek iránti érzéseinek élénksége és ha­zánk minden fontos kérdése iránt való bensőséges és élénk érdeklő­dése. Nagy szó ez egy kis ország számára a mai idők nagy problémái és gond­jai közepette. A Szentatya látogatásomkor ál­dását adta hazánkra és minden fiára. Élén,’­ érdeklődéssel viseltetik min­denféle problémánk iránt Maglione bíboros államtitkár is, akivel­­na­gyon örültem eszmecserét folytat­hatni. Teleki miniszterelnök : Magyarország Jugoszláviába! Jó és baráti viszonyt tart fenn Belgrád, április 1. Teleki Pál gróf miniszterel­nök Triesztből Budapestre utaztában át­utazott Ljubljanán. Az állomáson az újságírók várták a miniszterel­nö­­köt, aki azonban semmiféle politi­kai nyilatkozatot nem akart adni Olaszország­ útjáról. Arra a kérdés­re, mi a véleménye a magyar-jugo­­szláv viszony alakulásáról, így v­á­laszolt: — Magyarország Jugoszláviával jó és barát­ viszonyt tart fenn. A mi barátságunk reális tényeken alapszik. Meg vagyok róla győződve, hogy kapcsolataink még javaini fognak, mint hogy közös érdekeink vanília­k, a béke fenntartása és a há­borún kívül való maradás terén.­­ (MTI) Chamberlain ma jelenti be az ostromzár megszigorítását London, április 1. I­mák Németország ostromzárát sző- A hétfői lapokban hír jelent meg, í­resebb alapokra fektetik, amely szerint a szövetséges halál- 1 A Reuter-iroda ezzel kapcsolatban Arnóton a VII hadtest utászai mentik a jószágokat A csónakban Pár­­tay Tivadar tanító,­­Frisch Oszkár felvétele.) megjegyzi, hogy szó sem lehet ar­ról, h­ogy Anglia a semleges vizekre is benyomuljon és ezeken a vizeken ellenőrző szolgálatot állítson fel. Lehetséges hogy hamarosan na­gyobb mértékben megszigorítják az ostrom­zárat Az idevonatkozó részletes tervek azonban a szö­vetségesek főhaditanácsának be­széden vannak, de azokat nem hoz­zák nyilvánosságra. (MTI) Londonból­­jelentik: Az alsóház kedden tartja első ülését a húsvéti szünet­ után. Chamberlain miniszterelnök ezen az ülésen jelenti be a szövetsége­sek blokádjának megszigorítását, amelyet a fr­aancia-angol legfelsőbb haditanács a múlt héten határozott el. „ . . . Ez a terv közelről érinti Németor­szág valamennyi szomszédját és ez­zel áll kapcsolatban a délkeleteuró­­pai államokban székelő angol köve­tek londoni tanácskozása is Halifax lord külügyminiszterrel. Csáky külügyminiszter előadása a külpolitikai gondolkodásról Budapest, április 1. Hétfőn délelőtt nyitotta meg a VI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamot Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter, aki bejelentet­te, hogy a tanfolyam anyagául a külügyi igazgatás és a nemzetközi kapcsolatok minden ágát tűzték ki. Csáky István gróf fejtette azután ki, hogy a külpolitikai gondolkodás alapjait semmiféle spekulatív rend­szerben nem lehet megtalálni., A külpolitikai gondolkodásnak a való­ság talaján kell felépülnie. Ehhez kettőre van szükség: a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív is­­meretek nagy sokaságára és kü­l­po­litikai gondolkodásra, a külpolitikai tájékozódásra. Magyarország -nak leg­alább „európai szem ha­tárral“ kell gondolkodnia. Ez különben Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, az egyetemi tanárnak, mint a nol.J­­kai földrajz kiváló művelőjének év­tizedes tanítása. A szomszéd álla­mokkal a mindennapi élet ezer szála költi össze hazánkat. Részletes isme­retre van szükségünk, elsősorban nyelvismeretre, a külföldi viszo­nyok bizonyos fokú tájékozottságaim, hogy európai módon­ tudjunk gon­dolkozni. Teleki Mihály földmíve­­lési miniszter és Jaross Andor — titkos tanácsosok Budapest, április 1. — Magyarország kormányzója a m­i­niszterelnök előterjesztésére vitéz széki Teleki Mihály gróf földm­ve­­lésügyi miniszter, országgyűlési képviselőnek''és vitéz nemesmiti Ja­ross Andor tárcanélküli miniszter­nek, akit ettől az állásától saját ké­relmére felmentettek, a m. kir. tit­kos tanácsosi méltóságot adomá­­­nyozta. KÖZGAZDASÁG GABONAPIAC Az irányzat tartott s a forgalma hétfőn is csendes volt a készáru­­piacon. Az árkormánybiztos rende­letére a rozs árát 15, rák, árpáét 29, zab árát 20 fillérrel emelték. Viszont­ a tengeri árát 5 fillérrel leszállították. A búza ára változat­lan maradt. A különfélék piacán igen szilárd a köles, emelkedett még a fehérbárcás lucerna ára is. CHICAGÓI TERMÉNYTŐZSDE Csikágói zárlat pengőben, ma­k­sában: Búza 13.33 1.119 13.16. ten­geri 7.70 7.86 7,92 zab 9,76 8,69 7.94 rozs 9.05 9.22 9.32

Next