Magyar Jövő, 1940. december (22. évfolyam, 275-297. szám)

1940-12-03 / 275. szám

l­edd, 1940. évi december hó 3. agBBBafiaaBMB bbwum A magyar kormánynak védelmet kell nyújtania az oplálni akarok romániai üldöztetéseivel szemben Ml (nil)or nescu b­eszí­l­ a megajánlást diában az erdtvil Mrdesehrol, a cinuzsius is a protekció ellen Budapest, december 2. A Ház hétfőn folytatta a megaján­lási vitát. • Meskó Zoltán (pártonkívüli nyi­las) megállapítja, hogy igenis van asszimiláció és sürgette a névmagya­rosítást. Ilovszky János (MKP) és Rapcsá­­nyi László (nyilas), Pál Gábor­­er­délyi képviselő szólalt fel. Pál Gábor beszéde Pál Gábor azzal kezdte, hogy az erdélyi képviselők pártonkívüli cso­portot alakítottak, ez a körülmény képessé teszi s egyben kötelezi is őket a tárgyilagosságra. Erdély visszatérése a hazába első­sorban a jogegység érvényesülé­sét követeli meg. Erdély területében is a székelység separatum korpust jelentett, ami az ország érdekeinek való figyelembe­vételével alkotta meg a maga jog­szabályait. Ez tette lehetővé a szé­kelység fennmaradását a Székelyföl­dön egy évezreden keresztül. •­ A tisztviselők kinevezésénél fordultak elő hibák. Hogy ki mit követett el a magyar kisebbség küsz­ködéseivel szemben, ki tett szolgála­tot, ezt számon kell tartani, mert ez az emberek lelkűlét­ének megnyug­tatására és a nemzet tagjainak ma­gatartására befolyással van. Intézményesen kell gondoskodni a menekülteikről .— Mélységes együttérzéssel gon­o­­lunk azok felé, akik vagyonukat el­­kótyavegyélve a határon átjöttek. Az elhelyezésükről és elszálláso­lásukról való gondoskodásnak jobbnak kell lenni, mint eddig volt. Intézményes szervre volna szükség, hogy jobb belátással az otthon elvesztésének fájdalmát enyhíteni tudjuk.­­ A nemzetiségi kérdésben Ro­mániában az az irányelv volt min­den intézkedésnek az alapja, amelyet Maniu, a nemzeti pa­­­­rasztpárt vezére, 1921-ben a kö­vetkező szavakkal hirdetett: „So­kat gondolkoztam a kisebbségi problémák megoldásán is mindég ugyanarra a megállapításra ju­tottam, hogy egyetlen megoldás van csupán: vagy mi, vagy ők.­" Az ők mi voltunk és ez irányért következetes érvényre juttatásá­nak eléggé tanúi vagyunk. Ennek az álláspontnak a tökéletes keresztülvitele megmutatta, hogy hová lehet juttatni egy nemzeti ki­sebbséget 22 esztendő alatt az élet minden terén való háttérbe szorítá­sával, leszegényítésével és bizonyos magyar területek lakosságának szét­szórásával. A budapesti bankok flókjainak lesújtó működése . Rendezésre vár az agrárreform függő kérdéseinek likvidálása. A gazdasági kérdésekhez tartozik az iparvállalatokhoz kinevezett, vagy kinevezendő vállalati felügyelők kér­dése is. Volt olyan vállalati fel­ügyelő, aki kirendelésekor az első 20. órában autót vásároltatott magának . A Székelyföldön neveket és val­lásokat változtattak meg. A meglevő törvény csak egyéni fellépésre ad okot, de amikor ezrek neveinek és vallásának megváltoztatása ilyen esz­közökkel történt, törvényhozási intézkedés szüksé­ges az anyakönyvek felülvizsgá­lására és ennek alapján a végre­hajtandó intézkedésekre. A felekezeti iskolák a román Impe­rium alatt is megtették a maguk kö­telességét. A honvédelmi miniszter úr tegye megfontolás tárgyává a székely katonai határvidékeknek most már magyar alapokon való meg­szervezését. Nálunk a honvéde­lem tekintetében külön szabályok alkotandók svájci mintára. Ott kell, hogy­ legyen a lőszer, a pus­ka, a ruha, hogy veszedelem idején azonnal talpraugorh­assunk. Részletesen foglalkozott ezután az ifjú székely közösség vagyonának kérdésével is, a vállalat költségére, mások pedig rokonaikat és barátaikat helyezték el sokévi szerződéssel az illető válla­lat terhére. — A gazdasági kérdések csoport­jába tartozik a magyar bankok kér­dése is. Erdélyben a budapesti bankok­nak fiókjai működtek, de a ro­mán uralom alatt való működé­sükről tapasztalataink mélyen le­­sújlóak. Ezek a bankok semmi­féle nemzeti feladatot nem szol­gáltak, számukra mi nem létez­tünk. De ez nemcsak a román uralom alatt volt így, hanem a békeidőben is. Szervezzék meg a székely határőrvidéket A magyarok furfangos kiüldözése: szabályozni kell az optálást Az erdélyi problémák taglalása után az egyetemes magyar kérdések­ről szólt. Hangoztatta, hogy az erdé­lyi magyarság az idegen uralom a­latt is a mai külpolitikai irányt látta egyedül célravezetőnek és most meg­nyugvással fogadja, hogy a kormány a három­hatalmi egyezményhez való cs­alakozással határozott lépéssel előbbrement ezen a vonalon. A primus inter pares gondolatá­nak maga után kell vonnia azt, amit az elsőnek való csatlakozát jelent, hogy hathatós védelmet tud nyújtani az ország azok szá­mára, akik a határon túlra ke­rültek. Ők odaát sokkal s­ílyo­­sabb helyzetben vannak, mint amilyen sorsot mi viseltünk. Az odaát maradt magyarságot fur­fangos eszközökkel késztetik arra, hogy elhagyja lakóhelyét a leg­nagyobb anyagi károsodás mel­lett. Az optálás joga, melyet a bécsi dön­tés kimondott, nincs szabályozva. Románia kitelepítési engedélyt csak az állampolgárságról való nyílt le­mondás esetében ad és az összes ok­mányok beszerzését kívánja, amely óriási költséget zúdít mindenkire. Szükség van arra, hogy a legsür­gősebben rendezzék az optálás kérdését. A szeptember 15-én megindult tár­gyalások október 10-én félbeszakad­tak és a románok olasz-német ve­gyesbizottságot kértek, amely­­össze­ült de a tárgyalások eredményéről nem tudunk. A magyar kormánynak ragaszkodnia kell ahhoz az állás­pontjához, hogy az optálás határ­ideje az arra vonatkozó egyezmény létrejöttétől számítson. Rendezni kell a vagyon likvidálásának módját és feltételeit, mert a románok nem engedik meg, hogy ingóságaikat­­ma­gukkal hozhassák azok, akik az ál­lampolgárságról lemondtak. Teleki Pál miniszterelnök közbe­szólás formájában megjegyezte, hogy a német-olasz vegyesbizottság­ már lefektette ennek pricipiumait és teg­nap elment részünkről a jegyzék Ro­mániához, hogy a tárgyalásokat új­ból kezdjék meg m­agyarul beszélni, mert­­ n­,a n­ézik őket. Nincs egyetlen nyelvű lap, amelyből ló- N °~*st szerezhetnének. . MOBWyan időket élünk, ami­­,jhm, hogy nagy kérdés megoldást. Dyer: ' ír% des a füldrónok kérdése, amely nem olyan do^ ]10gy meggondolat.« lansággal lehet sürgetni és a :i­ mi­zet nagy kérdés nem szabad agitá­ció tárgyává tér, ^ magyar egyeN temes kérdések közt kel em­líteni, hogy a mi gondolatidőn nem egyezik az a beges jelenség, amelyet . ..akórsának nevezneük. Kérjük a miniszternek úrtól, hogy a címadományzást Erdély területére ne terjesse ki. Be­te­­ges jelenségnek tartja a protek­ciónak azt a rendszerét amely az élet minden vonalán folyk. Ennek a rendszernek meg­ért vál­tozni. A zsidók a román uralom­ idején túlnyomóan mer, tagadták a magyarsága A zsidókérdésről szólva, előadta, hogy Erdélyben az impérium átvétele, után a­ zsidók túlnyomórészt a román törekvéseknek eleget tett­­ett, a nemzeti h­o­va tartósan hes­á­­guk­at megtagadták, külön poli­tikai pártot létesítettek és ve­­lünk szemben léptek fel. Azonban voltak olyanok, akik az elsőő pillanattól kezdve minden módon támogattak bennünket nemzeti tö­­rekvéseinkben. Kérjük a politikai pártokat, hogy, enyhítsék a feszültséget és egymás véleményének és javaslatainak hig­gadtsággal való meghallgatásával tes­gyék lehetővé, hogy a magyar ál­lam nagy kérdései ezekben a súlyos időkben megfelelő nyugodt légkör­ben nyerjenek megoldást. Pál Gábor nagy hatással fogadott beszéde után Lili János, Vasváry La­jos, Incze Antal, Forster György, majd Milotay István szólalt fel. A legközelebbi ülést kedden dél­előtt tartják. — Görögkatolikusok teadélutánja. A miskolci gör. kát. egyházközség A­C női szakosztálya a görög­kato­likus szegények felsegélyezésére de­cember 6-án nagyszabású teadél­utánt rendez. A görögkatolikus tár­sadalom reprezentatív azt. Miklós-­­napi teadélutánját az A, C női szakosztály tagjai készítik elő és azon a miskolci hölgytársadalom sok illusztris hölgytagja vállalta a háziasszonyi tisztséget. A teadél­után, amelynek védnöke Schirilla Solon Andor plébános, t­b. kanonok, december 6-án pontosan 5 órakor kezdődik a Szent Indre Otthonban. Az idei szezon lemagaslóbb eseményt POSTdlESTI 5 j n l Minden más feldolgozást fejelmntD folérhetetlen filmköltemény.­­ Ma premier a­­oronábanl! net. — Iparfejlesztési és iparpártolási kölcsönök folyósítására van szükség. Az igazságtalanságok jóvátételéhez szükséges intézkedések azok is, hogy a tömegesen hamisított anyakönyve­ket a való helyzetnek megfelelően igazítsák ki. . .a ■ ■i i Jjj­­jV , . A kormánynak védelmet kell nyújtani az­ Ofiválni akaróknak., Pál Gábor a továbbiakban han­goztatta, hogy­­ a kormánynak védelmet kell nyújtani azokkal az üldöztetések­kel szemben, amelyek az­ optálni akarókat érik. Az utcán nem mer­ a raaiik-ieie llflMidlgll síin kizárólagos elárusítói Miskolcon folyó évi december 1 -tő -If­j. Hatvani Tóth János Medgyesalja­ u. 48 és Taszner István Füzes-utca 30­5 mázsán felüli mennyiséget házhoz szállítunk. Jó minőség, pontos kiszolgálás !

Next