Miskolc, 1877 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1877-10-25 / 85. szám
Miskolc, 1877. Október 25. 190.-85. szám. Második évfolyam. Előfizetési díj: { foNegyedévre 1.50 kr/ t fFélévre. . . 3 ft. |! ||Egész évre 6 „§V. A jste Megjelend | minden csütörtökün-j] és vasárnaponI 1 ., n.Q 4 QO— MISKOLC. Helyi érdekeket képviselő, ipar, kerekedelmi, padászati és ismeretterjesztő közlöny. Szerkesztőségi iroda: Széchenyi-utca 757. sz., dr. Bódogh-féle ház. Egyes számara: 7 Irt. Kiadói iroda: ( -Tv lg Hirdetési díj: d Négyhasábos petit dl sor 5 kr. Többszöri ^ «^hirdetésnél olcsóbb.j-tÜL Bélyegítj 30 kr. $.-■ t. —— t; (' Éves hirdetés 70 Irt j -a -(»k-XIV. l .0 QzL- 5)rp -Q(P—Q . • v**)*' v Széchenyi-tér 749. szám. Kraudy-féle ház. A török birodalom történetének rövid vázlata. írta: KERÉKGYÁRTÓ ELEK. (Folytatása.) II. Katalin végtelen ravaszsággal és ügyességgel vitte keresztül tervét s teljesítő ihr módon egyik pontozatát ama végrendeletnek, amelyet I. Péter cár, követendő irányadó gyanánt, utódaira hátrahagyott. E végrendelet oly nagy fontosságú, hogy jónak látjuk azt egész terjedelmében közölni. 1. Oroszországnak folytonosan háborúban kell lennie, hogy seregei harcedzettek legyenek; nem kell több béke, mint amennyi megkívántatik az ország pénzügyeinek rendbentartására és a támadásra kedvező pillanat meglesésére. Úgy kell békét kötni, hogy annál sikeresebben folytatható legyen a háborús háború által kell elérni a békét; de mindig úgy, hogy azzal az orosz birodalom területe nevelkedjék. 2. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy Oroszország beavatkozhassék Európa ügyeibe és viszályaiba; ez áll különösen Németországra nézve, mely legközelebb esvén hozzánk, ránk nézve a legfontosabb. 3. Lengyelországot meg kell osztani örökös zavar és féltékenység fenntartása által. A hatalmasokat meg kell nyerni aranynyal, az ország gyűlését meg kell vesztegetni, hogy a király választását befolyásolhassuk.—Egy orosz pártot kell ott teremteni s orosz sereget kell beküldeni az országba, s ürügyet kell találni, hogy az bennmaradhasson mindaddig, míg állandóan ott maradhat. Ha a szomszéd tartományok akadályokat gördítenének ezen foglalás elé, azokat ideiglenesen ki kell elégíteni, megosztván velük az országot, amíg az, ami ideiglenesen átengedtetett, visszafoglalható lesz. 4. Svédországot a lehetőség szerint kissebbíteni kell, és úgy kell a dolgot intézni, hogy ő támadjon meg bennünket, ez szolgálván igazolásául a hódításnak. E célból viszályt kell előidézni és a versenyzést gondosan fentartani Svédország és Dánia közt. 5. Különösen gond legyen fordítva egy Angolországgal kereskedelmi célokból kötendő szövetségre. Ez az a hatalom, melynek legnagyobb szüksége van ránk hajóhada fenntartása tekintetéből és legtöbbet segíthet tibós. Őszi szellő lajtogatja az ágat Őszi szellő hajtogatja az ágat! Nem járok én soha többé, Soha többé utánad!. . Minek járnék, hisz úgy sem szeretsz engem! Kigúnyoltad, kinevetted — Kinevetted keservem! Bogár szemed, mint a gyémánt tündököl. De mi haszna, ha nem éltet, Ha nem éltet, — csupán öl. . . Úgy fizessen, úgy áldjon meg a nagy ég, Mint megveted egy szegény szív, Egy érző szív szerelmét! — — (Kis József. A két királyi herceg. Román népmese. FOFESCTZ után. (Folytatása és vége.) Alig volt a parancs kiadva, a kutyák, melyek eddig lecsüngő fülekkel feküdtek mozdúlatlanul a tűz mellett, villámsebességgel rohantak a banyára; egyik felugrott hátára, másik megragadta lábát, harmadik mellét s torkát, s dühösen kezdték harapni. Hasztalan védelmezte magát a nyárssal, a kutyák egy pillanat alatt földreterítették. „Ne vén banya, kiáshatod-e most már szemeimet s megeheted-e szívemet? Kérdező a herceg, közeledvén azon helyhez, hol kicsüngő nyelvével, s kidüljedt szemeivel birkózott a kutyákkal. .Megcsaltál istentelen* s megsemmisítetted napjaimat! kiáltott dühösen. „Kutyáim jó fajból valók, legifjabb fiad ajándékozta.“ ,Úgy el vagyok veszve* — nyöszörgött a vén banya reménytelenül. „Az nem fog bekövetkezni, ha megteszed, mit mondani akarok.“ .Hatalmadban vagyok, mit tegyek?* szólott a boszorkány. „Add ide a herceg“ szivét, ki palotájában életjel nélkül fekszik. ,Nagy dolgot kívánsz tőlem; adok helyette gazdagságot, hatalmas országokat, nagy várakat, aranyat, drága köveket.* „Mindezekből van már nekem elég, nem kívánok mást csak a herceg szívét.“ ,És ha nem adnám, engednél kutyáid által széttépetni ?• „Minden bizonynyal.“ ,Mire esküszöl, hogy szavadat meg fogod tartani?* „Mindenre, amit kivánsz.“ ,Nő testvéreidre is?* „Jól van, esküszöm, csak mondd meg, hol van a szív?“ ,A kapu lábánál jobbra van elrejtve.* A herceg azonnal sietett a kijelölt helyre, fölásta késével a földet; de minthogy nem találta ott, vissza sietett, s bosszúsan szólt a banyához: „Megcsaltál, a szív nincs ott. Előre kutyáim ragadjátok meg- e nekünk a mienk kifejtésében. Mi fát és egyéb nyersanyagot adunk neki aranyért és folytonos összeköttetést kell fenntartanunk a két ország kereskedői és tengerészei között. 6. Haladék nélkül ki kell terjeszteni uralmunkat észak felől a Baltitenger és dél felé a Feketetenger mentében. 7. Közelednünk a mennyire csak lehetséges Konstantinápolyhoz és Indiához. Aki végre is itt uralkodik, az lesz igazi ura a világnak. Folytonos háborút kell tehát folytatnunk majd a perzsák, majd a törökök ellen. Hajóépítő műhelyeket és kikötőket kell készítenünk a Feketetengeren, és ezt úgy, mint a Baltitengert fokonként kell egészen hatalmunkba kerítenünk. Ez igen lényeges pont a harc sikerére nézve. Perzsia bukását azonban siettetni kell, hogy a Perzsaöbölhöz juthassunk. Ha lehetséges, a régi kereskedelmi út Sirián és Levantén át helyreálltandó, hogy így mindkét India hozzáférhető legyen. Ha egyszer odajutottunk, akkor nélkülözhetjük Anglia aranyait. 8. Ausztria szövetségét nagy gonddal kell keresni és fentartani, annak terveit egész ,Megállj megmondom az igazat! A kutyák egy kissé lecsilapodtak, s a boszorkány állította, hogy azon szobának padján van, melyben a herceg fekszik. Azonnal azon helyre sietett, de minthogy ott sem találta azt, a mit keresett, elkeseredve tért vissza, s megparancsolta a kutyáknak, hogy a boszorkányt tépjék szét. ,Hagyd meg még egyszer életemet! — kiáltott, — s megmondom az igazat! A herceg még egyszer megkegyelmezett, s a bánya elmondta, hogy a szív a palota udvarán levő kút keleti oldalán, a harmadik kőrakás alatt van elrejtve egy ezüst szelencében. A herceg gyorsan oda ment, s valóban ott találta, a mit keresett; majd visszatérvén a banyához, — igy szólott: „Most mondd meg, hogy e szivet mi módon tehetem vissza helyére; de igazat mondj, különben halál fia vagy.“ ,Menj, — szólott sóhajtva; nyisd fel a mell varrását a szív felőli oldalon, vedd ki onnan az iszapot, tisztítsd meg a helyet azon kút vizével, melyben az ezüst szelence volt, vedd ki ebből a szivet, mosd meg ugyanazon kút vizével s tedd helyére. A herceg a szerint cselekedett, s amint a szivet helyén érezte, felnyitotta szemeit az alvó ifjú, mély lélegzetet vett, fölemelkedett ágyából, s szóla: „Ah mily sokáig aludtam!“ „Az örökkévalóságig aludtál volna kedves testvér, ha ezen hős ifjú itt nincs. A mint az ifjú e szókat hallotta, az idegen mellére borúlt, s igy szólt: „Légy barátom halálig.“ „Szivesen, — válaszolt a herceg, de más is