Miskolc, 1881 (6. évfolyam, 1-104. szám)

1881-01-13 / 4. szám

nek ezen gyönge csemetéje terebélyes tölgygyé fejlődőtt, melynek árnyában az Obskurantismus korából átültetett „vallás­különbség“ kérdését, mint a múltnak ho­mályos meséjét regélhetjük. Dr. Tollagi. 440. sz. , k. gy 880. Miskolcz városi vásári helypénz árszabályzat az országos és heti vásárokra vonatkozólag, 1881 -ik év január 1-je napjától. 1. Egy ruha nagykereskedő az orszászos vá­sár egész tartama alatt 2 frt. 2 Egy sátortól, vas, posztó, rőfös kereskedő, gyolcsos, sáfrányos, festő, szegedi szappanos, rézműves országos vásárkor 40 kr., heti vásárkor 20 kr. 3. Sátorral, vagy a nélkül tímár, szűrszabó magyar szabó, szűcs, fa­zekas o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 4. Sátorral a c­izmadia, sátorral vagy a nélkül kitapos, szíj­gyártó, m­ézeskalácsos, könyvkötő, czipész, bádo­gos, rézöntő, gubás, lakatos, pecsenyesütő, nye­reggyártó, divatárusné, sapkás, hentes, köteles, fésűs rostás, üveges, pálinka,­ és borárús o. v. 15 kr. h v. 10 kr. 5. Sátor nélkül áruló csizmadia o. v. 10 kr. h. v. 05 kr 6. Egy szekér nyers marha­vagy juh bőrtől o. v. 80 kr. h. v. 30 kr. 7. Egy eladó üres kocsi o. v. 20 kr h. v. 10 kr. 8. Egy hordó bor, olaj, pálinka, petróleum, sat. o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 9. Famunka árulók nagyban u. m­. : kádak, deszka, zsindely, hordó, az elfoglalt helyet értve o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 10. Gyalog, háton hozott famunka, létra, kapanyél, seprű, sat. az elfoglalt helyet értve o. v. 1 kr. h. v. 1 kr. 11. Pecsétmetszők, köszörűsöko. v. 4 kr. h. v. 2 kr. 12. Földön áruló csipkés, kendős sat. o. v. 15 kr. h. v. 8 kr. 13. Terhes szekér, mely búza, gabona, életneműek, főzelék, szalonna, hal, káposzta, gyümölcs, szőlő, dinnye, zöldség, széna, zsíp, burgonya, tűzifa, kőszén, mészszel terhelve van, ha egy fogatú o. v. 6 kr. h. v. 4 kr, ha két fo­­ gatú o. v. 10 kr. h. v. 8. kr, ha három fogatú o v. 12 kr. h. v. 10 kr., ha négy fogatú o. v. 16 kr. h. v. 14 kr. 14. Egy üres szekér, ha a vásártéren áll o. v. 6 kr h. v. 3 kr. 15. Kenye­res kofa, pereczes, kávés, zsemleáras o. v. 3 kr. h. v. 2 kr. 16. Zsibárus fehér vászon, kender, ócska vas, ócska ruha, ezérnaárús o. v. 4 kr. h. v. 2 kr. 17. Minden eladó ló és szarvasmarha darabja o. v. 6 kr. h. v. 4 kr. 18. Minden el­adó kecske, juh, sertés, szamár, borjú, bárány da­­ rabja o. v. 2 kr. h. v. i. 19. Lúd, pulyka, ka­ csa, tyúk, szopós malacz, nyúl darabja o. v. 1 kr. h v. 1 kr. 20. Hátas kofa, vaj, túró, tejfel, tojás zöldség, mész, gyümölcs o. v. 2 kr. h. v. 2 kr. 21. Egy hectoliter mérték használatáért o. v. 2 kr.­­­. v. 2 kr. 23. Egy méter mérték használatáért o. v. 2 kr. h. v. 2. kr. 23. Száz kilogramm meg­méréséért o. v. 2 kr. h. v. 2 kr. Ezen árszabályzat a nagymagú m. k. föld­­mive és ipar és kerereskedelmi minist­rium 1880 évi november hó 5-én 33782-dik tsz. a. kelt rende­letével megerősített. Kelt Miskolczon, Borsodvármegye részéről 1880. évi nov. 9-én tartott bizottsági közgyűlés­ből. Kiadta L­é­v­a­y József s. k. főjegyző. 158 képv. 880 üzen a nylgii m. k. földmivelés ipar- ke­reskedelemü­gyi minisztérium által 33782./880. sz a. jóváhagyott vásári helypénzárszabályzat, a vá­rosi közgyűlés 1878. évi január 22-én 11. sz. a hozott határozatához képest, az érdeklettek bővebb tájékozásul azon megjegyzéssel közöltetik, hogy­­ egyrészről a hetivásárokra megállapított árszabál­y szerinti díjakat, az ebben kitett tárgyak után, a bérlő a vásártereken megjelent és az eladás ked­vezményeit élvezni kívánóktól a többi napokon is­­ szedhetni jogosítva van, és más részről, hogy a Miskolczra saját használatra beszállított élelmi­­­szerek, illetve árú czikkek, továbbá az előlegesen­­ megvásárolt, és így vásár, illetve köztéri nem­­ foglaló, és már bizonyos helyre befuvarozott árú- I czikkek csak azon esetben ment­ék fel a hely­ s pénz fizetésének kötelezettsége alól, ha ezen kö-­­­rülmény a bérlő, vagy megbízó­­ja elött minden­­ kétséget kizárólag igazoltatik. Kelt Miskolc­, város képviselő testületének­­ 1880. november 22-én tartott közgyűléséből. Kiadta: SOLTÉSZ N. KÁLMÁN DIÓSZEGHI GY. polgármester. v. főjegyző, töprengés és ezer terv koholása közt azt sütöt­tem ki, hogy Czicziliát, a mindig gúnyolódó dae­­mont, csak a traegoedia indíthatja meg. Feke­tébe öltöztem, alig gomboltam rektorait és a helyzethez illő tragikus arczc­al imádottamhoz men­tem. Az előzetes pourpmicek után így szólottam: „Kisasszony ! (pathoszszál) én imádom! (elfojtott sóhaj és m­ég több pathosz) Ha kegyed nem sz­er­'t (félelem­gerjesztő csuklás és baszus hang az alsó F-ig), akkor én megszűntem­ élni! (tra­gikus pause.) Czeczilia egy görcsös mozdulattal korall aj­kai körül (a­mint később megtudtam, elfojtott n­ívelés volt) így szólott érzelemtől áthatott han­gón : Szeretett barátom ! én is imádom önt, de a papa kijelente, miszerint soha sem engedné meg, hogy egymáséi legyünk. Pedig ön nélkül élni — a gonosz így folytató — borzasztóbb a halálnál. Mit tehetek tehát egyebet, mint azt, hogy az itt megtagadott boldog egyesülést a túl­világon keressem. Én tehát meg­válok az élettől és ezen rég fogamzott megdönthetően elhatározás folytán (ezzel a másik szobába ment s folyadék­kal teli üvegcsét hozott elő) ezen szert válasz­tottam boldogtalanságom megszüntetésére. Egy csepp s én megszűntem lenni Ha ön úgy szeret a mint, állítja, ha ön is halni akar, akkor sze­relmünk a halálban egyesülhet ! Mondá­s a kezében lévő üvegcséből egy pohárkába töltött s kezembe oda. Megvallom, hogy életemben alig éreztem magam kellemetlenebb helyzetben; az alternativa milicioa okoskodást halomra döntött ; egyik ol­dalon Czecziliám szerelme, becsülése és patkány­aiétig, melynek elemésztése után örökre búcsút mondok a jogi tanfolyam dicső oldalai- a zá­logház,­ billiárdasztal- s szerelmi kalandok­nak ; má­ik oldalon Czeczin­a gúnyos magvetése a négyemeletnek elvesztése, de a jogi tanfolyam nyújtotta szép jövőnek valósítása. A küzdelem óriási volt (olyan grimaccokat vágtam kínomban, hogy igazán csoda, ha Cze­czin­a el nem kaczagta magát), de szerelmem, s az ő szemei győztek. Oh Czeczin­a! Kiáltam egy elkeseredett sze­relmes jól stimmelt hangjával, —ergedd, hogy lábaidhoz tegyem életemet, jövőmet (meg lévén győződve úgy, mint minden jogász az igazság­ügy miniszteri tárcza iránti praedestináltatá­­som­ról) s hogy az e világi gyarló életet s négy­­emeletet, egy túlvilági négyemeletes paradi­csommal cseréljem fel. Nyitsd ama öldöklő mér­get, hogy mielőbb bevégezzem, de előbb hadd idvezüljek ajkidon ! Imádottam roppant e érzékenyüké (legalább azt véltem, hogy arczára tartott kendője könnye­ket takargat) hallgatta tirádáimat s kérelmemre — meg nem bocsátható gyorsasággal — egy pohár vízbe néhány cseppet töltött s azt e sza­vakkal adá kezembe : „Fogadja tőlem e gyilkoló szerrel egyidejű­leg szerelmem hé nyilvánítását ; ürítse e pohárt s csókjaink egyesítsenek a halálban !“ Ezeket mondva, magának is töltött egy po­hár vizet s azzal üvegcséje kíséretében a másik szobába ment, s onnan egy „bátorság barátom!" buzdítással reá birt hogy poharamat egy sz­édü­l­­tes perezben fenékig ürítsem. „Haj! Isten veled világ! Már érzem a hatá­sát! Ő mennyire bánt a görcs!“ — voltak a sza­vak, melyek a tulvilági paradicsom előérzetiben ajkaimra jöttek Az imé­nt sürgetett csók eszembe sem jutott többé, hanem helyette a legplasztiku­­sabb poziturában par­lagra ejte­tem­ földi ma­radványomat s vártam a végperczeket. De uram teremtem, miféle érzet kezd raj­tam erőt venni­? Oly ism­erős szorongás s mé­gis rendkívül különös a halál torkában. A szoron­gás mi­nd ismerősebb, az érzet mind furcsábbá kezd válni. Felugrom, de a baj annál rosszabb, ver­ték fedi arczomat. Szaladni kezdek a szobá­ban, de az a bizonyos szorongás s érzet igen al­kalmatlanná lesz. Futkosok mint az örült . . . Desperácziómban a másik szobába jutok. Czecziliát nem látom. Szemeim a méreg- üvegcsére esnek s azon mit látnak ? Irtóztatól: Riczinust. Még annyi időm volt, hogy kalapomat ve­gyem s ínségemben a legközelebbi „Hausmeisz­­ternél“ keressek segélyt. Mid­őn az 5 kros obolust megfizettem s az „eddig és ne tovább“ ezen stildíjén elmélkedném, azon következtetésre ju­tottam, hogy a szerelem legnagyobb ellensége a „kiczm­us.“ Hazamentem, őr­ig i­i nátottamit, a ki időtöltésből még egy novellát is irt Riczinus úr­ról, (az én voltam) kerültem és sajgó sebeim i in­jául ez egyszer tanulni kezdtem. Lóvén t­i. a vizsga előtt) n. s a mellet öregem intő szózata olyképen, hogyha nincs vizsga, megszűnik az apanage. 6 sz. Borsodmegye kir. tanfelügyelősége. Körlevél. Az alább elsorolt műveket és fa eszközöket a­­ vall. és közélet, magy. kir. miniszter úr iskolai használatra engedélyezvén, aján­om azokat az il­letők figyelméb­e. a) Az 1880 évi 33116. számú rendelettel­­ engedélyeztetett Zák E. J. „A térké­p rajzo­­lás elemei“ czímű műve. Ez mint olyan mű van feltüntetve, melyet tanítóképezdei tanárok, polgáriskolai tanítók, nemkülönben képezdei; tanulók segédeszközül igen czélszerű­en használ-­ hatnak. b) Ugyanazon évi 3313.2. számú rende-­­­lettel engedélyeztetett és kereskedelmi, valamint­­ ipar szakiskolák használatára ajánl­atott a Kar­­­­ner által szerkeztett, Novák Sándor által tejesen átdolgozott „Az egyszerű és kettős könyvvitel“ (Budapest, Franklin társulat) czímű mű. c) Az ásványtan tanítására igen alkalmas s jutányos áron megszerezhető ásványgyűj­teménye­ket állított össze a selmeczi magy kir. ásványárú­­sító hivatal. E gyűjtemények az elemi, fe­ső nép-és polg. iskolákban a tanulók oktatását nagyon meg­könnyítik, s annálfogva azok megszerzése ajánltatik . Kapható a nevezett selmeczi ásványárúsító hivat­­talban didaktikai vezérelv nyomán összeálított 5 különböző) gyűjtemény és pedig: Az I. és II.­­ számú gyűjtemény külön-külön 8 írtjával (mindenik 105 darabból áll) ,a III számú 120 darabbal 20­­ ££ sra® ssssa ssss®55 ««as 5£vs@««ss)3 KÜLÖNFÉLE. .. . .. ....... ^yi) — Hibaigazítás. Lapunk mult szá­mának a függetlenségi párt értekezletéről hozott közleményében tévesen lett F. B. nyomtatva.­­ Kérjük azt T. B.-nak olvasni. — A polgár-egylet statisztikája­­ érdekesen illusztrálja annak sz­ellemi és anyagi miként állását. Eltekintve azon 78 tagtól, kik még idáig nem írták be neveiket a törzskönyvbe, — ügyvéd 41, tanár és tanító 33, hivatalnok 100,­­lelkész 9, katona 6, orvos 8, gyógyszerész 6, szí­nész 1, tanuló 1, iparos 68, s kereskdő 21 — foglal helyt az egylet levelében. A tagok összes száma 310. Érdekes visszaemlékeznünk arra hogy a pohár egyletet csaknem kizárólag iparosok s kereskedők alapiták s­im­a, most e két osztály a tagok összeségének csupán egy negyedét képezik. A gondolkodó fő e körülményből biztos követ­keztetést vonhat az ipar s kereskedelem szomorú pangására és e két hivatás képviselőinek nyomott anyagi helyzetére. — A m­­i­s k­o­­ e­z i polgár­egylet tiszti névsora: elnök Dr. Csáthi Szabó István, igazgat­ó Bársony János, ügyész Kovács Lajos, pénztárnok Hesz Miklós, könyvtárnok Vass Endre jegyző Dr. Kovács Gábor, tiszteletbeli jegyző Szombati László. Választmányi tagok : Rock Gyula, Varjassy Ferencz, Bizony Ákos, Kenyeres Károly, Albert Ede, Faragó Sámuel, Pó­cs János, Pácz Benjá­min, Pallaghy Béla, Kulcsár Károly, Forster Rezső, Kiss Gyula, Leszih Lajos, Trililiaas Henrik, Fur­­ mamn János és Iludák Andor.­­ A lövészegylet 8-á­n tartott r­e­u­n­i­ó­j­a fényben és kedélyben gazdag estélye volt Karneval herczegnek, a ki bizonyára saj­nálni fogja, h­ogy programmja egy elite mulatsággal lett szegényebb. Előkelő társaság, általános jó kedv, tapintatos ügybuzgóság s kifogástalan ren­dezés voltak tényezői a szép sikernek. A dúsan terített asztalok körül — mint koszorúban a vi­rágok — ott foglaltak helyt társaságunk legbő­­kelőbb s legbájosabb hölgyei. Riporterünk a következők neveit közlé velünk: Dr. Szabó Gyu­láié (az egyleti elnök neje), Szepessy Andrásné, Sissáry Gyuláné, Dr. Csáthi Szabó Istvánné, Evva Ernőné, Kaffka Ignáczné, Bartányi Gyuláné, Kubacsk­a István­né, Soltusz Kálminné és Albertné, Miskolczi Pálné, Mizer Lajosné, Sz­ücs Lajosné, Vadnay Ferenczné, Kun Pálné, Reszienné, V­ild­­­ nerné, Grünwald Edéré Hollandomé, stb. Irton, a IV. számú 144 darabbal 50 írton, és az V. számú 192 darabbal 120 írton szerezhető meg. A jelzett, árakban a szekrények ára is benfoglaltatik. Miskolcz, 1881 évi jan. hó 4-én BALLAGI KÁROLY ki . tanácsos, tanfelügyelő.

Next