Miskolc, 1881 (6. évfolyam, 1-104. szám)
1881-01-13 / 4. szám
nek ezen gyönge csemetéje terebélyes tölgygyé fejlődőtt, melynek árnyában az Obskurantismus korából átültetett „valláskülönbség“ kérdését, mint a múltnak homályos meséjét regélhetjük. Dr. Tollagi. 440. sz. , k. gy 880. Miskolcz városi vásári helypénz árszabályzat az országos és heti vásárokra vonatkozólag, 1881 -ik év január 1-je napjától. 1. Egy ruha nagykereskedő az orszászos vásár egész tartama alatt 2 frt. 2 Egy sátortól, vas, posztó, rőfös kereskedő, gyolcsos, sáfrányos, festő, szegedi szappanos, rézműves országos vásárkor 40 kr., heti vásárkor 20 kr. 3. Sátorral, vagy a nélkül tímár, szűrszabó magyar szabó, szűcs, fazekas o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 4. Sátorral a cizmadia, sátorral vagy a nélkül kitapos, szíjgyártó, mézeskalácsos, könyvkötő, czipész, bádogos, rézöntő, gubás, lakatos, pecsenyesütő, nyereggyártó, divatárusné, sapkás, hentes, köteles, fésűs rostás, üveges, pálinka, és borárús o. v. 15 kr. h v. 10 kr. 5. Sátor nélkül áruló csizmadia o. v. 10 kr. h. v. 05 kr 6. Egy szekér nyers marhavagy juh bőrtől o. v. 80 kr. h. v. 30 kr. 7. Egy eladó üres kocsi o. v. 20 kr h. v. 10 kr. 8. Egy hordó bor, olaj, pálinka, petróleum, sat. o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 9. Famunka árulók nagyban u. m. : kádak, deszka, zsindely, hordó, az elfoglalt helyet értve o. v. 20 kr. h. v. 10 kr. 10. Gyalog, háton hozott famunka, létra, kapanyél, seprű, sat. az elfoglalt helyet értve o. v. 1 kr. h. v. 1 kr. 11. Pecsétmetszők, köszörűsöko. v. 4 kr. h. v. 2 kr. 12. Földön áruló csipkés, kendős sat. o. v. 15 kr. h. v. 8 kr. 13. Terhes szekér, mely búza, gabona, életneműek, főzelék, szalonna, hal, káposzta, gyümölcs, szőlő, dinnye, zöldség, széna, zsíp, burgonya, tűzifa, kőszén, mészszel terhelve van, ha egy fogatú o. v. 6 kr. h. v. 4 kr, ha két fo gatú o. v. 10 kr. h. v. 8. kr, ha három fogatú o v. 12 kr. h. v. 10 kr., ha négy fogatú o. v. 16 kr. h. v. 14 kr. 14. Egy üres szekér, ha a vásártéren áll o. v. 6 kr h. v. 3 kr. 15. Kenyeres kofa, pereczes, kávés, zsemleáras o. v. 3 kr. h. v. 2 kr. 16. Zsibárus fehér vászon, kender, ócska vas, ócska ruha, ezérnaárús o. v. 4 kr. h. v. 2 kr. 17. Minden eladó ló és szarvasmarha darabja o. v. 6 kr. h. v. 4 kr. 18. Minden eladó kecske, juh, sertés, szamár, borjú, bárány da rabja o. v. 2 kr. h. v. i. 19. Lúd, pulyka, ka csa, tyúk, szopós malacz, nyúl darabja o. v. 1 kr. h v. 1 kr. 20. Hátas kofa, vaj, túró, tejfel, tojás zöldség, mész, gyümölcs o. v. 2 kr. h. v. 2 kr. 21. Egy hectoliter mérték használatáért o. v. 2 kr.. v. 2 kr. 23. Egy méter mérték használatáért o. v. 2 kr. h. v. 2. kr. 23. Száz kilogramm megméréséért o. v. 2 kr. h. v. 2 kr. Ezen árszabályzat a nagymagú m. k. földmive és ipar és kerereskedelmi ministrium 1880 évi november hó 5-én 33782-dik tsz. a. kelt rendeletével megerősített. Kelt Miskolczon, Borsodvármegye részéről 1880. évi nov. 9-én tartott bizottsági közgyűlésből. Kiadta Lévay József s. k. főjegyző. 158 képv. 880 üzen a nylgii m. k. földmivelés ipar- kereskedelemügyi minisztérium által 33782./880. sz a. jóváhagyott vásári helypénzárszabályzat, a városi közgyűlés 1878. évi január 22-én 11. sz. a hozott határozatához képest, az érdeklettek bővebb tájékozásul azon megjegyzéssel közöltetik, hogy egyrészről a hetivásárokra megállapított árszabály szerinti díjakat, az ebben kitett tárgyak után, a bérlő a vásártereken megjelent és az eladás kedvezményeit élvezni kívánóktól a többi napokon is szedhetni jogosítva van, és más részről, hogy a Miskolczra saját használatra beszállított élelmiszerek, illetve árú czikkek, továbbá az előlegesen megvásárolt, és így vásár, illetve köztéri nem foglaló, és már bizonyos helyre befuvarozott árú- I czikkek csak azon esetben menték fel a hely s pénz fizetésének kötelezettsége alól, ha ezen kö-rülmény a bérlő, vagy megbízója elött minden kétséget kizárólag igazoltatik. Kelt Miskolc, város képviselő testületének 1880. november 22-én tartott közgyűléséből. Kiadta: SOLTÉSZ N. KÁLMÁN DIÓSZEGHI GY. polgármester. v. főjegyző, töprengés és ezer terv koholása közt azt sütöttem ki, hogy Czicziliát, a mindig gúnyolódó daemont, csak a traegoedia indíthatja meg. Feketébe öltöztem, alig gomboltam rektorait és a helyzethez illő tragikus arczcal imádottamhoz mentem. Az előzetes pourpmicek után így szólottam: „Kisasszony ! (pathoszszál) én imádom! (elfojtott sóhaj és még több pathosz) Ha kegyed nem szer't (félelemgerjesztő csuklás és baszus hang az alsó F-ig), akkor én megszűntem élni! (tragikus pause.) Czeczilia egy görcsös mozdulattal korall ajkai körül (amint később megtudtam, elfojtott nívelés volt) így szólott érzelemtől áthatott hangón : Szeretett barátom ! én is imádom önt, de a papa kijelente, miszerint soha sem engedné meg, hogy egymáséi legyünk. Pedig ön nélkül élni — a gonosz így folytató — borzasztóbb a halálnál. Mit tehetek tehát egyebet, mint azt, hogy az itt megtagadott boldog egyesülést a túlvilágon keressem. Én tehát megválok az élettől és ezen rég fogamzott megdönthetően elhatározás folytán (ezzel a másik szobába ment s folyadékkal teli üvegcsét hozott elő) ezen szert választottam boldogtalanságom megszüntetésére. Egy csepp s én megszűntem lenni Ha ön úgy szeret a mint, állítja, ha ön is halni akar, akkor szerelmünk a halálban egyesülhet ! Mondás a kezében lévő üvegcséből egy pohárkába töltött s kezembe oda. Megvallom, hogy életemben alig éreztem magam kellemetlenebb helyzetben; az alternativa milicioa okoskodást halomra döntött ; egyik oldalon Czecziliám szerelme, becsülése és patkányaiétig, melynek elemésztése után örökre búcsút mondok a jogi tanfolyam dicső oldalai- a zálogház, billiárdasztal- s szerelmi kalandoknak ; máik oldalon Czeczina gúnyos magvetése a négyemeletnek elvesztése, de a jogi tanfolyam nyújtotta szép jövőnek valósítása. A küzdelem óriási volt (olyan grimaccokat vágtam kínomban, hogy igazán csoda, ha Czeczina el nem kaczagta magát), de szerelmem, s az ő szemei győztek. Oh Czeczina! Kiáltam egy elkeseredett szerelmes jól stimmelt hangjával, —ergedd, hogy lábaidhoz tegyem életemet, jövőmet (meg lévén győződve úgy, mint minden jogász az igazságügy miniszteri tárcza iránti praedestináltatásomról) s hogy az e világi gyarló életet s négyemeletet, egy túlvilági négyemeletes paradicsommal cseréljem fel. Nyitsd ama öldöklő mérget, hogy mielőbb bevégezzem, de előbb hadd idvezüljek ajkidon ! Imádottam roppant e érzékenyüké (legalább azt véltem, hogy arczára tartott kendője könnyeket takargat) hallgatta tirádáimat s kérelmemre — meg nem bocsátható gyorsasággal — egy pohár vízbe néhány cseppet töltött s azt e szavakkal adá kezembe : „Fogadja tőlem e gyilkoló szerrel egyidejűleg szerelmem hé nyilvánítását ; ürítse e pohárt s csókjaink egyesítsenek a halálban !“ Ezeket mondva, magának is töltött egy pohár vizet s azzal üvegcséje kíséretében a másik szobába ment, s onnan egy „bátorság barátom!" buzdítással reá birt hogy poharamat egy szédültes perezben fenékig ürítsem. „Haj! Isten veled világ! Már érzem a hatását! Ő mennyire bánt a görcs!“ — voltak a szavak, melyek a tulvilági paradicsom előérzetiben ajkaimra jöttek Az imént sürgetett csók eszembe sem jutott többé, hanem helyette a legplasztikusabb poziturában parlagra ejtetem földi maradványomat s vártam a végperczeket. De uram teremtem, miféle érzet kezd rajtam erőt venni? Oly ismerős szorongás s mégis rendkívül különös a halál torkában. A szorongás mind ismerősebb, az érzet mind furcsábbá kezd válni. Felugrom, de a baj annál rosszabb, verték fedi arczomat. Szaladni kezdek a szobában, de az a bizonyos szorongás s érzet igen alkalmatlanná lesz. Futkosok mint az örült . . . Desperácziómban a másik szobába jutok. Czecziliát nem látom. Szemeim a méreg- üvegcsére esnek s azon mit látnak ? Irtóztatól: Riczinust. Még annyi időm volt, hogy kalapomat vegyem s ínségemben a legközelebbi „Hausmeiszternél“ keressek segélyt. Midőn az 5 kros obolust megfizettem s az „eddig és ne tovább“ ezen stildíjén elmélkedném, azon következtetésre jutottam, hogy a szerelem legnagyobb ellensége a „kiczmus.“ Hazamentem, őrig ii nátottamit, a ki időtöltésből még egy novellát is irt Riczinus úrról, (az én voltam) kerültem és sajgó sebeim i injául ez egyszer tanulni kezdtem. Lóvén ti. a vizsga előtt) n. s a mellet öregem intő szózata olyképen, hogyha nincs vizsga, megszűnik az apanage. 6 sz. Borsodmegye kir. tanfelügyelősége. Körlevél. Az alább elsorolt műveket és fa eszközöket a vall. és közélet, magy. kir. miniszter úr iskolai használatra engedélyezvén, ajánom azokat az illetők figyelmébe. a) Az 1880 évi 33116. számú rendelettel engedélyeztetett Zák E. J. „A térkép rajzolás elemei“ czímű műve. Ez mint olyan mű van feltüntetve, melyet tanítóképezdei tanárok, polgáriskolai tanítók, nemkülönben képezdei; tanulók segédeszközül igen czélszerűen használ- hatnak. b) Ugyanazon évi 3313.2. számú rende-lettel engedélyeztetett és kereskedelmi, valamint ipar szakiskolák használatára ajánlatott a Karner által szerkeztett, Novák Sándor által tejesen átdolgozott „Az egyszerű és kettős könyvvitel“ (Budapest, Franklin társulat) czímű mű. c) Az ásványtan tanítására igen alkalmas s jutányos áron megszerezhető ásványgyűjteményeket állított össze a selmeczi magy kir. ásványárúsító hivatal. E gyűjtemények az elemi, feső nép-és polg. iskolákban a tanulók oktatását nagyon megkönnyítik, s annálfogva azok megszerzése ajánltatik . Kapható a nevezett selmeczi ásványárúsító hivattalban didaktikai vezérelv nyomán összeálított 5 különböző) gyűjtemény és pedig: Az I. és II. számú gyűjtemény külön-külön 8 írtjával (mindenik 105 darabból áll) ,a III számú 120 darabbal 20 ££ sra® ssssa ssss®55 ««as 5£vs@««ss)3 KÜLÖNFÉLE. .. . .. ....... ^yi) — Hibaigazítás. Lapunk mult számának a függetlenségi párt értekezletéről hozott közleményében tévesen lett F. B. nyomtatva. Kérjük azt T. B.-nak olvasni. — A polgár-egylet statisztikája érdekesen illusztrálja annak szellemi és anyagi miként állását. Eltekintve azon 78 tagtól, kik még idáig nem írták be neveiket a törzskönyvbe, — ügyvéd 41, tanár és tanító 33, hivatalnok 100,lelkész 9, katona 6, orvos 8, gyógyszerész 6, színész 1, tanuló 1, iparos 68, s kereskdő 21 — foglal helyt az egylet levelében. A tagok összes száma 310. Érdekes visszaemlékeznünk arra hogy a pohár egyletet csaknem kizárólag iparosok s kereskedők alapiták sima, most e két osztály a tagok összeségének csupán egy negyedét képezik. A gondolkodó fő e körülményből biztos következtetést vonhat az ipar s kereskedelem szomorú pangására és e két hivatás képviselőinek nyomott anyagi helyzetére. — A mis ko ez i polgáregylet tiszti névsora: elnök Dr. Csáthi Szabó István, igazgató Bársony János, ügyész Kovács Lajos, pénztárnok Hesz Miklós, könyvtárnok Vass Endre jegyző Dr. Kovács Gábor, tiszteletbeli jegyző Szombati László. Választmányi tagok : Rock Gyula, Varjassy Ferencz, Bizony Ákos, Kenyeres Károly, Albert Ede, Faragó Sámuel, Pócs János, Pácz Benjámin, Pallaghy Béla, Kulcsár Károly, Forster Rezső, Kiss Gyula, Leszih Lajos, Trililiaas Henrik, Fur mamn János és Iludák Andor. A lövészegylet 8-án tartott reuniója fényben és kedélyben gazdag estélye volt Karneval herczegnek, a ki bizonyára sajnálni fogja, hogy programmja egy elite mulatsággal lett szegényebb. Előkelő társaság, általános jó kedv, tapintatos ügybuzgóság s kifogástalan rendezés voltak tényezői a szép sikernek. A dúsan terített asztalok körül — mint koszorúban a virágok — ott foglaltak helyt társaságunk legbőkelőbb s legbájosabb hölgyei. Riporterünk a következők neveit közlé velünk: Dr. Szabó Gyuláié (az egyleti elnök neje), Szepessy Andrásné, Sissáry Gyuláné, Dr. Csáthi Szabó Istvánné, Evva Ernőné, Kaffka Ignáczné, Bartányi Gyuláné, Kubacska Istvánné, Soltusz Kálminné és Albertné, Miskolczi Pálné, Mizer Lajosné, Szücs Lajosné, Vadnay Ferenczné, Kun Pálné, Reszienné, Vild nerné, Grünwald Edéré Hollandomé, stb. Irton, a IV. számú 144 darabbal 50 írton, és az V. számú 192 darabbal 120 írton szerezhető meg. A jelzett, árakban a szekrények ára is benfoglaltatik. Miskolcz, 1881 évi jan. hó 4-én BALLAGI KÁROLY ki . tanácsos, tanfelügyelő.