Miskolczi Napló, 1902. június (2. évfolyam, 124-146. szám)
1902-06-01 / 124. szám
A kivándorlási kongresszus. Miskolcz, május 31. Mozgalmas napokra virradóig Miskolcz városa a mai nappal. A fellobogózott utczákon igazi nagyvárosi, pezsgő élénkség uralkodik. Idegenek, illusztris, országos hírű férfiak a mi kedves vendégeink ez alkalommal. Miskolcz városának csak előnyére, tekintélyének növelésére fog ez a kongresszus szolgálni és ha oly mérvű lesz az eredmény, amily örömmel fogadta Miskolcz kebelére az idegeneket, amily örömmel nyújt nekik mindent, ami tőle telhetik, akkor meg lesz a kívánt sikere a kongreszszusnak. Szívünkből kívánjuk és óhajtjuk, mint vendégszerető házigazdák, hogy érezzék magukat jól a nagy feladatok tárgyalására egybegyűlt idegenek körünkben, adja az Ég, hogy tanácskozásaik eredmény nélkül ne maradjanak. Üdvözöljük a kongresszus tagjait ! Magáról a kongresszusról a következőkben óhajtunk beszámolni: Megérkezés. A tiszavidéki pályaudvaron a fogadó bizottság dr. Tarnay Gyula alispán vezetése alatt fogadta a Zemplén, Sáros, Abaúj, Debreczen és Budapest felől érkező vendégeket. A fogadó bizottság egyes tagjai éleibe mentek az érkezőknek egész a megye határszéléig. Az érkezőket magánfogatok vitték lakásaikra. — Este ismerkedési estély tartatott a Seper szállóban. A kongresszus megnyitása. A kivándorlási kongresszus ünnepélyes megnyitása, a programm szerint a vármegye székházának dísztermében, délelőtt 9 órakor ment végbe, így fejlődik tehát a „mozgalom“ és bizony még erős hullámzás is lészen a most még sima habokon. * * * Színház . . . nyáron ! Ilyen is régen volt Miskolczon. A „Budapest“ szállodát elnevezte egy udvarias szóvirágokban utazó habitus „T ü n d é r l a k“-nak, mert ebbe a szállodába röpültek be a színház összes szépei. Csodálom, hogy a tűzoltóság nem rendelt ki állandó őrséget a szállodához, mert bizony attól a rengeteg izzó tűztől, ami a tündérek szemeiből kisugárzik, még tüzet fog az egész ház, a minthogy tüzet fogott már egy sereg férfi szíve. A szép Pataky Rita volt a fő gyújtogató. Akire ránézett, az menten lángba borult. Persze ő nem tudott róla, micsoda veszedelmet okozott. Kívüle még veszedelmes szikrákat szórt a herczig Baracsi Rózsika. Pedig többnyire lesüti azokat a gyújtogató szemeket. De ki tudná felsorolni mind a szépeket ? Annyi bizonyos, hogy talán az új szerkezetű ágyuk sem okozhattak volna olyan pusztítást, mint azok a szép szemek . . . A nagy és díszes terem szinültig megtelt a kongresszus tagjaival és vendégekkel. A karzatokat hölgyek foglalták el. Pont 9 órakor állott föl Miklós Ödön és a kongresszus czélját, tárgyát érintő beszéddel a kongresszust megnyitotta. (Éljenzés.) A jegyzőkönyv vezetésére Jeszenszky Pált kéri fel. Ezután előadja, hogy a kongresszus — tekintettel a nagy anyagra — négy szakosztályban fog tárgyalni. A tagok szabadon vehetnek részt bármely szakosztályban. Majd hosszabb beszédben vázolja azon kényszerítő okokat, melyek a Ciget a kongresszus megtartására bírták. Miklós Ödön beszédéig jelenlevők lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután a szakosztályok kezdték meg működésüket. Mielőtt azonban a plenáris ülés feloszlott volna, Jeszenszky Pál főtitkár bejelentette, hogy a programmon következő változás állott be: Az őstermelési szakosztály erdészeti alosztálya elnöke gróf Hadik János akadályoztatása folytán Szmrecsányi Arisztid főispán lett; a bányászati alosztály elnöke Kürthy Lajos főispán helyett Juleszty Gyula alispán. Az ipari és értékesítési szakosztálynak fogyasztási szövetkezetek alosztálya elnökéül a távollevő Emődy József helyett Krampin Viktor főispán kéretett fel; a turisztikai alosztályban pedig Münnich Aurél orsz. képviselő helyett Forster Géza, az O. M. G. E. igazgatója. Változás áll be a gróf Zselénszky Róbert elnöklete alatti szakosztály működésében is, amennyiben dr. Baross János előadó távolléte folytán Miklós Örön fogja a hitelügyet előadni. A szakosztályok ezután megkezdették működésüket. Őstermelési szakosztály. A kongresszus 1-fő osztálya, az őstermelési szakosztály délelőtt 10 órakor kezdte meg ta Láttuk Feja Dávidot, Kassa város főbiráját, aki a maga idejében egyszerű, czéhbeli ember volt, nálunk azonban, a legnagyobb csodálkozásunkra — mint Zrínyi Miklós“ mutatkozott be, mégpedig abban a pazar fényű díszruhában, amikor Szigetvár kapuján kitör, hogy tönkre verje a szegény Szolimán Esze Tamás pedig, aki még a szi n lapon mint „szegény legény“ van bemutatva, este, az előadásnál, a színpadon abban a fényes fejedelmi öltözékben jelent meg, amelyikben a lengő szakálú, derék „Lear király“ megy látogatóba leányaihoz. A fején pedig kócsagos, prémes süveg volt. Pedig, eltekintve attól, hogy Esze Tamás szegény legény volt, akinek csontját a „csikaszordas“ eszi meg, hát azt is meg kell gondolni, hogy éppen véres ütközetből, nem pedig . . . színházi öltözőből jön. Mindezek után pedig csak azt akarjuk még konstatálni, hogy a színlap szerint: „Az uj jelmezek a Vígszínház mintái után készültek*. Hát akkor várjuk be az uj jelmezeket. Orth.nácskozását a Hunyady-utczai ág. ev. egyház nagytermében. A szakosztály elnöke Pillér Kálmán gazdasági egyleti elnök (Eperjes). Jegyző : Vértessy Tivadar g. e. titkár, titkár. Az 1. osztály tárgyalta a mezőgazdaság kérdését. Az ügy előadója Serbán János orsz. közgazdasági felügyelő (Budapest) volt. Az elfogadott határozati javaslatban ki van emelve a tejgazdaság és gyümölcstermelés fokozása. A 2. osztály Szmrecsányi Arisztid elnöklete alatt, báró Gh 1- Jány Imre földbirtokos előadásában az erdészettel foglalkozott s kívánja az erdei törzskönyv újbóli összeállítását és a tagosítási jegyzőkönyvnek az új osztályozásnál figyelembe vételét s megállapítandó a minimális terület, melyen jövedelmező erdőkezelés űzhető. A 3. osztály Joloszty Gyula alispán elnöklete alatt az új bányatörvények alkotásával foglalkozott Münnich Kálmán iglói bányaigazgató előadásában. A 4. szőlészeti osztályban, melynek elnöke gróf Andrássy Sándor orsz. képviselő volt, Láczay Szabó László előadó a halfogyasztás emelése, a külpiaczok viszszahódítása érdekében állami támogatást kíván, melynek súlypontja a szőlőtermelésről a borok értékesítésére helyeztessék át, behozatali vámok felállítását és szövetkezetek alakítását óhajtja. Az őstermelés kérdésében kifejlődött vitában részt vettek: Orczy Gyula, Héder János, Jolaszty Gyula, Ordódy Lajos és Bacskay Sámuel. A bányászatról folytatott vitában részt vettek: Spóner Andor, Héder János, Tarnay Gyula dr., Pillér Kálmán. A szakosztályon kevés tag vett részt. Az ipari, értékesítési és közlekedési szakosztály Bujanovics Sándor elnöklete alatt a kereskedelmi- és iparkamarában tartotta ülését. Jegyzett Sugár Ignácz kamarai h.-titkár. A vitában résztvettek: Bulattovits Sándor, Erős Rezső, Weidlich Pál és Forster Géza. Az érdeklődés ebben a szakosztályban igen élénk volt. Az 5. osztály Radvány István elnöklete alatt Szentpály István dr. előadásában az iparágak fejlesztésére irányuló javaslatokkal foglalkozott. S a határozati javaslatban a kis- és háziipar rendszeres fejlesztése czéljából azon iparágak megállapítását véli óhajtandónak, melyek az illető vidéken meghonosíthatók s a fogyasztási adók szabályozását, vegyi és technikai gazdasági kísérleti hivatal szervezését s a gazdasági termékeket feldolgozó gyárak segélyezését, a kisipar czéljaira gépek adományozását, szaktanfolyamok rendezését és vántortanítók alkalmazását kívánja. A 6-ik osztályban Kramplin Viktor elnöklete alatt a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekről Burjanovics Gyula orsz. képviselő tartott előadást és olvasókörökkel egybekötött fogyasztási s a mezőgazdasági és a kis- és háziipari termékek elhelyezésére értékesítő szövetkezetek létesítését kívánja a kormány támogatásának igénybe vételével. A szesz- és cukoripar tekintetében pedig felkérendő a kormány, hogy a fősúlyt a kisebb mezőgazdasági gyárakra fektesse. A 7. osztály Forster Géza Orge igazgató elnöklete alatt Fischer Miklós főgimnigazgató határozati javaslatát tárgyalta, mely szerint a kivándorlás csökkentésének egyik eszközét a fürdői s turisztitikai élet fellendítésében találván, a gyógyhelyekről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé mielőbb felterjesztendőnek véli, országos fürdőfelügyelő kineveztetését, szakreferensek kijelölését, a természeti szépségeknek sajtó útján megismertetését a külfölddel, a Magas-Tátra hozzáférhetővé tételét országos eszközökkel kívánja ; elismeréssel viseltetik a földmivelési miniszternek a Tátrának a magyar állam részére való megszerzésére indított akciója iránt, s végül deák-szállók létesítését sürgeti. A turisztika és fürdőfejlesztés kérdésében kifejlődött tanácskozásban felszólaltak: Forster Géza, Hajnóczy ,Tózsai, Bujanovics Sándor. A birtokpolitikai, adó- és hitelügyi szakosztály gróf Zseénsz ky Róbert orsz. képv., az Omgo alelnöke elnöklete alatt a vármegyeház nagytermében tartotta ülését. Jegyző volt Lukovits Aladár eperjesi g. e. titkár. A 8. osztályban Miklós Ödön előadásában a hitelügyről tanácskozott a kongresszus. A határozati javaslat az Országos Központi Hitelszövetkezetet kisebb czimletű záloglevelek kibocsátására feljogosítani, a Kisbirtok hiteligényeit állami közvetítés útján rendezni, a takarékpénztárakat reformálni, a középbirtokosokat a járásbíróságok területén nyilvántartani, az uzsoratörvényt átdolgozni s a korcsmahitelt a legszigorúbb korlátok közé szorítani kívánja. A 10. osztály báró Rosper Ervin főispán elnöklete alatt dr. Barta Ödön orsz. képviselő határozati javaslatát, a tagosításról s a telekkönyvek helyesbítéséről és a végrehajtási eljárásról szóló törvény módosításáról tárgyalta. A közművelődési és munkásügyi szakosztály báró Vay Elemér főispán elnöklete alatt a városháza üléstermében tartotta tanácskozását. Jegyzett Jakabfalvy Kornél kassai gazd. egyleti titkár. Itt a 13. osztályba 1ás Árpád nyug. gazd. akad. igazgató elnöklete alatt Meskó Pál M. G. Sz. titkár határozati javaslatával foglalkozott, mely a nép gazdasági ismereteinek gyarapítása végett gazdasági ismeretekkel rendelkező tanítók támogatását és gazdasági ismétlő iskolák felállítását, gazdakörök szervezését óhajtja. A 14. osztály Hámos László gömöri főispán elnöklete alatt Gencze Sarolta előadásában a nők foglalkoztatását 2 irányban véli szervezendőnek, háziipari és kézimunka, valamint gazdasági és háztartási oktatás czéljából. Ennél a kérdésnél mindössze Hidvéghy Benő tanfelügyelő szólalt fel, aki egy módosítványt nyújtott be, amely el is lett fogadva. A 15. osztály Hídvégi Benő kir. tanfelügyelő előadásában, Balás Árpád elnöklete alatt mértékletességi egyletek alakítását, népkönyvtárak felállítását, vallásos nevelést és a hazafias érzés ápolását szükségesnek tartja. Miskolcz, 1902. janius 1. MISKOLCZI NAPLÓ