Miskolczi Napló, 1902. június (2. évfolyam, 124-146. szám)

1902-06-01 / 124. szám

A kivándorlási kon­gresszus. Miskolcz, május 31. Mozgalmas napokra virradóig Miskolcz városa a mai nappal. A fellobogózott utczákon igazi nagyvárosi, pezsgő élénkség ural­kodik. Idegenek, illusztris, or­szágos hírű férfiak a mi ked­ves vendégeink ez alkalommal. Miskolcz városának csak elő­nyére, tekintélyének növelésére fog ez a kongresszus szolgálni és ha oly mérvű lesz az ered­mény, amily örömmel fogadta Miskolcz kebelére az idegeneket, amily örömmel nyújt nekik min­dent, ami tőle telhetik, akkor meg lesz a kívánt sikere a kongresz­­szusnak. Szívünkből kívánjuk és óhajtjuk, mint vendégszerető há­zigazdák, hogy érezzék magukat jól a nagy feladatok tárgyalá­sára egybegyűlt idegenek kö­rünkben, adja az Ég, hogy ta­nácskozásaik eredmény nélkül ne maradjanak. Üdvözöljük a kongresszus tag­jait ! Magáról a kongresszusról a követ­kezőkben óhajtunk beszámolni: Megérkezés. A tiszavidéki pályaudvaron a fo­gadó­ bizottság dr. T­a­r­n­a­y Gyula alispán vezetése alatt fogadta a Zemplén, Sáros, Abaúj, Debreczen és Budapest felől érkező vendége­ket. A fogadó bizottság egyes tagjai éleibe mentek az érkezőknek egész a megye határszéléig. Az érkezőket magánfogatok vitték lakásaikra. — Este ismerkedési estély tartatott a Seper szállóban. A kongresszus megnyitása. A kivándorlási kongresszus ünne­pélyes megnyitása, a programm sze­rint a vármegye székházának dísz­termében, délelőtt 9 órakor ment végbe, így fejlődik tehát a „mozgalom“ és bizony még erős hullámzás is lé­szen a most még sima habokon. * * * Színház . . . nyáron ! Ilyen is ré­gen volt Miskolczon. A „Budapest“ szállodát elnevezte egy udvarias szóvirágokban utazó habitus „T ü n d é r l a k“-nak, mert ebbe a szállodába röpültek be a színház összes szépei. Csodálom, hogy a tűzoltóság nem rendelt ki állandó őrséget a szállo­dához, mert bizony attól a rengeteg izzó tűztől, a­mi a tündérek szemei­ből kisugárzik, még tüzet fog az egész ház, a minthogy tüzet fogott már egy sereg férfi szíve. A szép Pataky Rita volt a fő gyújtogató. A­kire ránézett, az men­ten lángba borult. Persze ő nem tu­dott róla, micsoda veszedelmet oko­zott. Kívüle még veszedelmes szik­rákat szórt a herczig Baracsi Ró­­zsika. Pedig többnyire lesüti azokat a gyújtogató szemeket. De ki tudná felsorolni mind a szépeket ? Annyi bizonyos, hogy talán az új szerke­zetű ágyuk sem okozhattak volna olyan pusztítást, mint azok a szép szemek . . . A nagy és díszes terem szinültig megtelt a kongresszus tagjaival és vendégekkel. A karzatokat hölgyek foglalták el. Pont 9 órakor állott föl Miklós Ödön és a kongresszus czélját, tár­gyát érintő beszéddel a kongresszust megnyitotta. (Éljenzés.) A jegyzőkönyv vezetésére J­e­­szenszky Pált kéri fel. Ezután előadja, hogy a kongresszus — tekintettel a nagy anyagra — négy szakosztályban fog tárgyalni. A tagok szabadon vehetnek részt bármely szakosztályban. Majd hosszabb beszédben vázolja azon kényszerítő okokat, melyek a Ciget a kongresszus megtartá­sára bírták. Miklós Ödön beszédéig jelenlevők lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután a szakosztályok kezdték meg működésüket. Mielőtt azonban a plenáris ülés feloszlott volna, Jeszenszky Pál főtitkár bejelentette, hogy a programmon következő változás ál­lott be: Az őstermelési szakosztály erdé­szeti alosztálya elnöke gróf H­a­­dik János akadályoztatása folytán Szmrecsányi Arisztid főispán lett; a bányászati alosztály elnöke K­ü­r­t­h­y Lajos főispán helyett J­u­le­s­z­t­y Gyula alispán. Az ipari és értékesítési szakosztálynak fo­gyasztási szövetkezetek alosztálya elnökéül a távollevő Emődy Jó­zsef helyett K­r­a­m­p­­­i­n Viktor főispán kéretett fel; a turisztikai alosztályban pedig M­ü­n­n­i­c­h Au­rél orsz. képviselő helyett Fors­ter Géza, az O. M. G. E. igaz­gatója. Változás áll be a gróf Z­s­e­l­é­n­s­z­­k­y Róbert elnöklete alatti szakosz­tály működésében is, a­mennyiben dr. Baross János előadó távol­­léte folytán Miklós Örön fogja a hitelügyet előadni. A szakosztályok ezután megkez­dették működésüket. Őstermelési szakosztály. A kongresszus 1-fő osztálya, az őstermelési szakosztály délelőtt 10 órakor kezdte meg ta­ Láttuk Feja Dávidot, Kassa város főbiráját, a­ki a maga idejében egy­szerű, czéhbeli ember volt, nálunk azonban, a legnagyobb csodálkozá­sunkra — mint Zrínyi Miklós“ mu­tatkozott be, még­pedig abban a pa­zar fényű díszruhában, a­mikor Szi­getvár kapuján kitör, hogy tönkre verje a szegény Szolimán Esze Tamás pedig, a­ki még a s­z­i n l­a­p­o­n mint „szegény legény“ van bemutatva, este, az előadásnál, a színpadon abban a fényes feje­delmi öltözékben jelent meg, a­me­lyikben a lengő szakálú, derék „Lear király“ megy látogatóba leányaihoz. A fején pedig kócsagos, prémes sü­veg volt. Pedig, eltekintve attól, hogy Esze Tamás szegény legény volt, a­kinek csontját a „csikasz­ordas“ eszi meg, hát azt is meg kell gondolni, hogy éppen véres üt­közetből, nem pedig . . . színházi öltözőből jön. Mindezek után pedig csak azt akarjuk még konstatálni, hogy a színlap szerint: „Az uj jelme­zek a Vígszínház mintái után készültek*. Hát akkor várjuk be az uj jel­mezeket. Orth.­nácskozását a Hunyady-utczai ág. ev. egyház nagytermében. A szak­osztály elnöke Pillér Kálmán gaz­dasági egyleti elnök (Eperjes). Jegy­ző : V­é­r­t­e­s­s­y Tivadar g. e. titkár, titkár. Az 1. osztály tárgyalta a m­e­z­ő­gazdaság kérdését. Az ügy előadója S­­­e­r­b­á­n Já­nos orsz. közgazdasági felügyelő (Budapest) volt. Az elfogadott határozati javaslat­ban ki van emelve a tejgazda­ság és gyümölcstermelés fokozása. A 2. osztály Szmrecsányi Arisztid elnöklete alatt, báró G­h­­ 1- J­á­n­y Imre földbirtokos előadásá­ban az erdészettel foglalkozott s kívánja az erdei törzskönyv újbóli összeállítását és a tagosítási jegy­zőkönyvnek az új osztályozásnál figyelembe vételét s megállapítandó a minimális terület, melyen jöve­delmező erdőkezelés űzhető. A 3. osztály Joloszty Gyula al­ispán elnöklete alatt az új bánya­­törvények alkotásával foglalkozott M­ü­n­n­i­c­h Kálmán iglói bánya­igazgató előadásában. A 4. szőlészeti osztályban, mely­nek elnöke gróf A­n­d­r­á­s­s­y Sán­dor orsz. képviselő volt, L­á­c­z­a­y Szabó László előadó a halfo­gyasztás emelése, a külpiaczok visz­­szahódítása érdekében állam­i támo­gatást kíván, melynek súlypontja a szőlőtermelésről a borok értékesí­tésére helyeztessék át, behozatali vámok felállítását és szövetkezetek alakítását óhajtja. Az őstermelés kérdésében kifejlődött vitában részt vettek: O­r­­czy Gyula, Hé­der János, J­o­la­sz­ty Gyula, Ordódy Lajos és B­a­c­s­k­a­y Sámuel. A bányászatról folytatott vitában részt vettek: S­p­ó­n­e­r Andor, H­é­­der János, T­a­r­n­a­y Gyula dr., Pillér Kálmán. A szakosztályon kevés tag vett részt. Az ipari, értékesítési és közleke­dési szakosztály Bujanovics Sándor elnöklete alatt a kereske­delmi- és iparkamarában tartotta ülését. Jegyzett Sugár Ignácz ka­marai h.-titkár. A vitában résztvettek: B­u­la­tt­o­v­i­t­s Sándor, Erős Rezső, Weidlich Pál és Forster Géza. Az érdeklődés ebben a szakosz­tályban igen élénk volt. Az 5. osztály R­a­d­v­á­n­y István elnöklete alatt S­z­e­n­t­p­á­l­y Ist­ván dr. előadásában az iparágak fejlesztésére irányuló javaslatokkal foglalkozott. S a határozati javas­latban a kis- és háziipar rendszeres fejlesztése czéljából azon iparágak megállapítását véli óhajtandónak, me­lyek az illető vidéken meghonosít­hatók s a fogyasztási adók szabá­lyozását, vegyi és technikai gaz­dasági kísérleti hivatal szervezését s a gazdasági termékeket feldolgozó gyárak segélyezését, a kisipar czél­­jaira gépek adományozását, szak­­tanfolyamok rendezését és vántor­­tanítók alkalmazását kívánja. A 6-ik osztályban Kramplin Viktor elnöklete alatt a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekről B­ur­ja­no­vics Gyula orsz. képviselő tartott előadást és olvasó­körökkel egybekötött fogyasztási s a mező­gazdasági és a kis- és háziipari termékek elhelyezésére értékesítő szövetkezetek létesítését kívánja a kormány támogatásának igénybe vé­telével. A szesz- és c­ukoripar te­kintetében pedig felkérendő a kor­mány, hogy a fősúlyt a kisebb me­zőgazdasági gyárakra fektesse. A 7. osztály Forster Géza Orge igazgató elnöklete alatt F­i­­scher Miklós főgimn­­igazgató ha­tározati javaslatát tárgyalta, mely szerint a kivándorlás csökkentésének egyik eszközét a fürdői s turiszti­­tikai élet fellendítésében találván, a gyógyhelyekről szóló törvényjavas­latot az országgyűlés elé mielőbb felterjesztendőnek véli, országos für­dőfelügyelő kineveztetését, szakrefe­rensek kijelölését, a természeti szép­ségeknek sajtó útján megismerteté­sét a külfölddel, a Magas-Tátra hoz­záférhetővé tételét országos esz­kö­zökkel kívánja ; elismeréssel viselte­tik a földmivelési miniszternek a Tátrának a magyar állam részé­re való megszerzésére indított akc­i­ója iránt, s végül deák-szállók létesí­té­­sét sürgeti. A turisztika és fürdőfejlesztés kér­désében kifejlődött tanácskozásb­an felszólaltak: Forster Géza, Haj­nóczy ,Tózsai, Bujanovi­cs Sándor. A birtokpolitikai, adó- és hitel­ügyi szakosztály gróf Z­s­e­­­é­n­s­z k­y Róbert orsz. képv., az Omgo alel­­nöke elnöklete alatt a vármegyeház nagytermében tartotta ülését. Jegy­ző volt L­u­k­o­v­i­t­s Aladár eperjesi g. e. titkár. A 8. osztályban Miklós Ödön elő­adásában a hitelügyről tanácskozott a kongresszus. A határozati javas­lat az Országos Központi Hitelszö­vetkezetet kisebb czimletű zálog­levelek kibocsátására feljogosítani, a Kisbirtok hiteligényeit állami köz­vetítés útján rendezni, a takarék­­pénztárakat reformálni, a közép­birtokosokat a járásbíróságok terü­letén nyilvántartani, az uzsora­tör­vényt átdolgozni s a korcsmahitelt a legszigorúbb korlátok közé szorí­tani kívánja. A 10. osztály báró Rosper Er­vin főispán elnöklete alatt dr. B­a­r­t­a Ödön orsz. képviselő határozati ja­vaslatát, a tagosításról s a telek­­könyvek helyesbítéséről és a végre­hajtási eljárásról szóló törvény mó­dosításáról tárgyalta. A közművelődési és munkásügyi szakosztály báró V­a­y Elemér fő­ispán elnöklete alatt a városháza üléstermében tartotta tanácskozását. Jegyzett J­akabfalvy Kornél kassai gazd. egyleti titkár. Itt a 13. osztály­b­a 1­á­s Árpád nyug. gazd. akad. igazgató elnöklete alatt M­e­s­k­ó Pál M. G. Sz. titkár határozati javaslatával foglalkozott, mely a nép gazdasági ismereteinek gyarapítása végett gazdasági isme­retekkel rendelkező tanítók támoga­tását és gazdasági ismétlő iskolák felállítását, gazdakörök szervezését óhajtja. A 14. osztály Hámos László gömöri főispán elnöklete alatt G­e­n­­c­z­e Sarolta előadásában a nők foglalkoztatását 2 irányban véli szer­­vezendőnek, háziipari és kézimunka, valamint gazdasági és háztartási oktatás czéljából. Ennél a kérdésnél mindössze H­i­d­v­é­g­h­y Benő tanfelügyelő szó­lalt fel, a­ki egy módosítványt nyúj­tott be, a­mely el is lett fogadva. A 15. osztály Hídvégi Benő kir. tanfelügyelő előadásában, B­a­­l­á­s Árpád elnöklete alatt mér­tékletességi egyletek alakítását, nép­könyvtárak felállítását, vallásos ne­velést és a hazafias érzés ápolását szükségesnek tartja. Miskolcz, 1902. janius 1. MISKOLCZI NAPLÓ

Next