Miskolczi Napló, 1903. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1903-05-01 / 99. szám
Miskolcz, 1903. május 1 MISKOCZI NAPLÓ Lapunk legközelebbi száma, a holnapi munkás-ünnep miatt, szombaton este, a rendes időben jelenik meg. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszánmikui ev. ref. egyház Kun Bertalan püspök és br. Vay Béla v. k. t. t. főgondnok elnöklete alatt május hó 5-én kedden tartja évi rendes közgyűlését Miskolczon. A közgyűlés fontosabb tárgyai a következők : A zsinati előmunkálatok. 2. A sárospataki főiskolában megüresedett 3 tanári, u. m. classicophilologiai, magyar-német és a vallástanári állások választás útján való betöltése. 3. A miskolczi felsőbb leányiskolában a Seltenreich Emma tanítónő lemondása folytán megüresedett franczia és német tanítónői, valamint Szigeti Benedek Gyula lemondása miatt, a tornatanári állás betöltése iránti intézkedés. Elhalasztott ünnepély. Ismételten megemlékeztünk azon kegyeletes ünnepélyről, a melynek rendezését a borsod megyei Nőegylet, boldog emlékezetü báró Vay Béláné, szül. gróf Teleki Zsófia arczképének leleplezése kapcsán tervezett. Az e czélból tartani szándékolt díszközgyűlés határnapja f. évi május hó 2-ára, szombat délutánra volt megállapítva. Amint ma értesülünk, a díszközgyűlés megtartása egyelőre el lett halasztva. Az elhalasztás oka abban rejlik, hogy Kun Bertalan ev. ref. püspök, aki az ünnepi beszéd megtartására vállalkozni szives volt — mindnyájunk élénk sajnálatára — gyöngélkedik és igy nincs azon helyzetben, hogy az ünnepi szónoklatot megtarthassa. A nőegylet elnöksége annak idején a hírlapok utján fogja tudatni a közönséggel, hogy az ezúttal elhalasztott díszközgyűlés mikor fog megtartatni. Uj pénzintézet. T.-polgári gazdasági és kereskedelmi hitelbank czímmel T.-Polgáron új pénzintézet alakult. Az alakuló közgyűlést f. hó 26-án tartották meg dr. Szőnyi Béla ügyvéd elnöklete alatt. Az intézet czélja, hogy működése területén a drága hitelviszonyokat megjavítsa és jövője már az által is biztosítva van, hogy a „Miskolczi Hitelintézet“ erősen támogatja. Vezérigazgatóvá dr. Dékány Lajost választották meg. A vármegyei tisztviselők előlege. A belügyminiszter a vármegyei alkalmazottak részére engedélyezendő fizetési előlegek tárgyában Borsodvármegye törvényhatósághoz a következő kör rendeletét intézte: A m. kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek, illetőleg számvevőségi kirendeltségek által ellátandó vármegyei központi számvevői szolgálat tárgyában 122.000/1902. B. M. sz., illetőleg 3600/1902. P. 31. sz. Utasítás kiegészítéséül értesítem a czimet, hogy amennyiben a hivatkozott Utasítás 8. szakasza értelmében a vármegyei számviteli teendők ellátása tekintetében általában az állami számvitelről szóló 1897. XX. t. sz. és az ennek végrehajtása iránt kiadott, valamint az általános (állami) pénztári ügykezelésre vonatkozó utasítások határozmányai irányadók, a számviteli törvény végrehajtása iránt kiadott utasítás 125. szakasza szerint pedig a fizetési előlegek, átfutó kezelést képeznek s igy a költségvetési hitelt nem befolyásolják, ennélfogva a vármegyei alispánok által engedélyezett fizetési előlegekre vonatkozó utalványozások hitelfelhasználásnak nem tekinthetők s ez okból a fizetési előlegekről szóló utalványozásokat a Vármegyei Számvevőségi Utasítás 38. szakaszában tárgyalt hitelnyilvántartásba sem kell felvenni, amiből önként következik, hogy a vármegyei alispánok a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 30. szakasza értelmében fizetési előlegeket az év végén 12 hónapi törlesztés mellett is akadálytalanul utalványozhatnak. Budapesten, 1903. évi április hónap 22-én. A miniszter helyett: Gulner s. k. államtitkár. Ki lehet üzletvezető. A kereskedelmi miniszter fontos körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. Szokásban volt ez előtt ugyanis, hogy egyes kereskedők és iparosok idegen iparhatóságok területén is fióküzletet nyitottak, amelyekben üzletvezetőké oly egyéneket alkalmaztak, kik maguk is önálló iparosok vagy kereskedők, vagy pedig nem bírnak a kellő képesítéssel. Ennélfogva elrendeli a miniszter, hogy oly kereskedők és iparosok, kiknek önálló üzletük is van, más üzletben nem alkalmazhatók s hogy az iparhatóságok szigorúan ellenőrizzék, hogy az üzletvezetők bírnak-e kellő képesítéssel. Rendkívüli közgyűlés. A Borsodmiskolczi gőzmalom részvénytársaság 1903. évi május hó 17-én délelőtt 11 és fél órakor Miskolczon a gőzmalom telepén rendkívüli közgyűlést tart. A tanácskozás tárgyai lesznek : 1. A csányi műmalom társulat megszerzése, illetve beolvadásának és ezzel kapcsolatosan az alaptőkének 2400000 koronára való felemelésének elhatározása. 2. Az alapszabályok 5., 26., 44. §-ának módosítása. 3. Egy, esetleg 3 igazgatósági tagnak egy üzleti évre leendő megválasztása. Ella kisasszony és az obstrukczió. A mai postával levelet kaptunk K. Ella kisasszonytól. A levelet igazában a függetlenségi párthoz kellett volna vinnie a postásnak. Alert annak szól. K. Ella kisasszony haragosan, de ünnepiesen kijelenti, hogy ezennel kilép a pártból. Eddig negyvennyolczasabb volt Bizony Ákosnál s mától kezdve kormánypártibb lesz Soltész Nagy Kálmánnál. Ennek a hatalmas és nem minden drámaiság nélkül való fordulatnak részben az obstrukczió, részben Aladár úr az oka. Aladár úr még ifjú ember, de már két esztendeje epedő vőlegény és ha a bizottság két sorozáson se találta elég erős legénynek arra, hogy karddal, puskával védje meg a hazát, annyi katonai virtus van benne, hogy meghódítsa az Ellácska szivét. A hódítást azonban csak a harmadik sorozás fölmentő verdiktje után pecsételheti meg törvényesen az anyakönyves. Aladár úr egész önérzettel bízik benne, hogy ha már kétszer nem kellett, harmadszor se kell katonáéknak , annál szívesebben kell Ellácskának. A sorozás idejét azonban tolja, egyre csak tolja kisebb az obstrukczió. Aladár úr tehát nem mehet az anyakönyveshez és Ella kisasszony nem öltheti föl a habos menyasszonyi fátyolt. Az elkeseredése tehát érthető és teljes joggal írhatja, hogy „egyedül az a gonosz obstrukczió az, a mi útját állja az én boldogságomnak, ezzel ki tudja, még hány leányénak, amivel nyilván árt a haza ügyének is!“ — Ella kisaszszony kérésén tehát jó lesz, ha gondolkoznak a politikusok , a haza ügye érdekében. Anyós és vő. Régi dal . . . régi dal . . . Igazán talán nem is lehet újságnak nevezni azt, ha anyós és vő összezördülnek, — az alábbi eset csak annyiban különbözik a többitől, hogy az anyós nem saját félelmetes fegyvere, hanem a rendőrség útján akar bosszút állani hirtelen kezű vején. Történt pedig az eset úgy, hogy M. J. jogszigorlót annyira kihozta sodrából anyósának K. S.-nénak izgatása, hogy elkeseredésének ütlegekben adott kifejezést. Az anyós jelentést tett a rendőrségen, csak most már fel ne mentse a vét a méltányos és humánus kir. járásbíróság. Kutbafult napszámos. Richter Tamás hibbant elméjű 22 éves napszámos a Szeles utcza lakóinak szokott néhány fillérért apró-cseprő szolgálatokat tenni. Egyébként „Kilós“ néven ismert alakja volt a Búzavásárnak. Ma reggel Berger Árminné a Szeles utcza 22. sz. alatt lévő kútra küldötte két vödör vízért. De hiába várta, nem tért többé vissza. Úgy 10 óra tájban egy embert küldtek a keresésére, akinek feltűnt, hogy csak egy vödör van a kút mellett, a másik pedig a kútba. Ki akarta húzni, de nem bírta, mert a vödröt valami megakasztotta. Nagy erőfeszítéssel mégis sikerült kirántani a vödröt és ekkor megdöbbenve vette észre, hogy a vödör egy emberi testen akadt meg, amelyben a ruházatról Richter Tamást ismerte fel. A gyorsan előhívott mentők kihúzták a kútból a szerencsétlenül járt napszámost, de egyéb munkájuk nem akadt, mert a napszámos már halott volt. Beszállították az Erzsébet kórház hullakamrájába. A rendőrség megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, nem terhel-e valakit a szerencsétlenségért felelősség. Akadályverseny. A turfon jártas sportsmanok valahogyan ne higyyék, hogy e sorokkal a lóversenypályák ártatlan akadályairól óhajtunk írni. Oh, dehogy. Azok szabályszerű, ártatlan, kedélyes akadályok. Mi egészen másféle akadályokról és másféle akadályversenyről kívánunk ezúttal megemlékezni. Mondhatnánk röviden, hogy a költözködésről akarunk írni. De ez a szó „költözködés“ egyáltalán nem fejezné ki a tényleges állapotot. „Akadályverseny“ ez már némileg közelebb jár a valósághoz. Aki költözködik, azt általában sohasem lehet irigyelni, de az, aki az idén, Miskolczon, a Széchenyi-utczán levő lakásából, vagy lakásába költözködik, az igazán „megbűnhődte már a militát és jövendőt.“ Ugyanis, a járdát mindkét oldalán felszakították és új aszfalttal burkolják egyszerre. Tessék már most elképzelni a szegény, költözködő polgártársunk helyzetét! A házból csakis úgy juthat ki, vagy a házba be, ha a gőzölgő, füstölgő aszfaltot átugorja! Hát, kérem nem akadályverseny ez? Szerény nézetünk szerint talán mégis tekintetbe kellett volna venni, hogy május elsején költözködni szoktak és az aszfaltozást erre való tekintetből bátran el lehetett volna 2—3 nappal halasztani. Nem ment volna tönkre a világ. Teréz utolsó kívánsága. Kisírt szemekkel, bánattól roskadozva alázatosan nyitott be egy asszony a városi orvos hivatalos helyiségébe. Az asztalig ment és ott némán megállt. — Mit ki van jó asszony ? — Meghalt a Teréz. A jó asszony olyan hangon mondta ezt, mintha az egész világon mindenkinek tudnia és éreznie kellene, ki az a Teréz. Valóban, éreznie lehetett hangján, hogy Teréz, aki a tavasz virágaival borított ravatalon nyugszik, leánya , egyetlene és mindene volt ennek a siró asszonynak. Hogy kisírta magát, elmondta rendre az orvosnak mindazt, amit kellett. A halott nevét, életkorát . . . tizenhat esztendős volt a szegény. Azután elhallgatott, pedig látszott rajta, hogy küzködik valamivel. — Hogy nyomja valami a szivét , valami, amit nehéz elmondani. Sóhajtott és menni indult. Az ajtónál visszafordult. — Tekintetes ur . . . — Akar valamit ? — Igen. Csak azt, hogy valahogy ki tudná módolni a tekintetes ur, hogy a kereszten ne az én nevemről, hanem az emberéről írnák ki a Terézt. — Miért? — Hát isten az Isten előtt nincs is abban szégyen. Szerettük egymást én meg az emberem. De hát nem lehetett szemre mennünk. A ló megrúgta az embert, oszt meghalt a szegény, így hát rajta maradt a nevem a Teréz lelkemen. Oszt megkért, amikor az észczaka haldokolt, hogy ha lehetne, hiszen olyan jók a városi urak, hogy az apja nevéről hinákt a kereszten. Hogy a többi lányság meg ne vesse a keresztjét... Mert, ha meg nem tenné a tekintetes ur, hazajárna a Teréz lelke minden éjfélkor . . . Lakásváltoztatás. Dr. Katona László orvos lakását május 1-én Széchenyi u. 26. sz. alá, a Hitelbankkal szembe helyezte át. Műkedvelő előadás. A máv. miskolczi dal- és önképzőköre szombaton május hó 2-án jótékonyczélű műkedvelő előadást rendez a színházban. Szinre kerül Géczy István 3 felvonásos népszínműve : A gyimesi vadvirág. Kezdete 7 órakor. Előadás után táncz a Horváth szálloda nagytermében. A kis Tóth Pista bánata. Szivet marczangoló látvány szemtani voltak ma délben a Szemere-utczai járókelők. A Szemere-utcza 11. sz. alatt házat építenek. Itt dolgozott Tóth János taligás is meg 5 éves kisfia, Pista. Tegnap azonban beteg lett az öreg Tóth János. Egy napszámos végezte helyette a munkát, ami abból állott, hogy a lebontott ház köveit, homokját és tégláját a taligán el kellett hordania. Ebben a munkában segédkezett kicsi erőtlen karjaival a kis Pista az öreg napszámosnak. Éppen végeztek egy rakománynyal s a megrakott taliga már útnak is indult, mikor a ló egyszerre megcsúszik s a taliga lóval együtt a három méter mélységű gödörbe esik. A kis Tóth Pista iszonyú jajveszékelésbe tör ki s kezeit tördelve ész nélkül ugrik a gödörbe egyre kiáltva . 3