Miskolczi Napló, 1904. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1. MISKOLCZI NAPLÓ •«.árgyakat óhajt tagjai és a nagy közönség körében 50 filléres sors­jegyek utján kisorsolni, ez után tévén lehetővé azt, hogy a közönség jó­formán ingyen jusson művészi értékű képekhez és szobrokhoz. Az enge­délyt a pénzügyminiszter deczember hó­­21-én kelt 103793. számú rende­zet megadta. Keretterjesztő felolvasások. A népies ismeretterjesztő előadások újabb sorozata január 5 én kezdő­dik. Ekkor Kiss Lajos tanár az építészet történetéről fog beszélni. Január 7-én pedig dr. Halász Hen­rik orvos a fogak, a száj ápolásá­ról és gondozásáról tart előadást. Január hóban pedig 12-én Király K. igazgató (történelem), 14-én Gu­lyás J. tanár (irodalom), 19 én dr. Gyncsi Samu ügyvéd (jogismeret), 21-én Bihari Ferencz tanár (termé­szettan), 26-án dr. Sugár I. titkár (közgazdaság), 28-án Cseh Gusztáv tanár (történet) tartanak előadást. Az előadások a városháza nagyter­mében este 8 órakor tartatnak és ezeken az érdeklődő közönség szí­vesen láttatik. A jégről. Dermesztő szól sü­völtött az éjjel s virradóra ke­­mény jégpánctal borította be a Luther-udvarbeli jégpálya tükö­rét. A korcsolya­sport híveinek arczán a fagy és az öröm kettős rózsái nyiladoznak, hogy a szű­zies jégkerket először hasítják a szárnyat adó éles aczéltalpak. Ma nyílik meg ugyanis a Luther­­udvarbeli jégpálya, s holnap már ifjú lányok s legények párosával iringálnak a zúzmarák fák tövé­ben. Megkezdődik a tél legegész­ségesebb, legkedvesebb mulat­sága és vele mindazok az apró telefondrótok is kifeszültek, a­melyek korcsolyázás közben kö­­tögetik össze az egymáshoz illő szíveket. Szálljanak soká az aczél­­szárnyak, amelyek fölszabadítják a jókedvet, szigorú érzés alól kiröppentik a szép fiatal lányo­kat, hullámzó ringásban, édes andalgásban megoldanak sok nehéz problémát, amelynek nyit­ját fejtöréssel hiába feszegetné a világ minden tudósa. Az olvashatatlan reczept. Vénynek nevezik sokan magyarul a rec­ep­­tet, de amennyire rossz szó a neve, olyan rossz írással írják föl az or­vosok rendesen az orvosság nevét. A gyógyszerészeknek gyakran nem kis fejtörést okoz, míg egy-egy re­c­ept hieroglifáit kibetűzik, pedig a legkisebb félreértés nagy veszedel­met okozhat a betegnek. Ausztriá­ban most a belügyminiszter rende­lettel intézkedik, hogy az orvosok olvashatóan írják a reczeptet. A ren­delet szerint a reczeptet minden részében tisztán és olvashatóan kell megírni. Olvashatatlan vagy nem tisztán feljegyzett reczeptre a gyógy­szerész nem adhat orvosságot. Min­den reczeptre azonfelül rá kell írni a nevét és czímét annak, a­kinek készült. Bónis Sándor — megyebi­zottsági tag. A megyebizottsági tagválasztásról szóló tegnapi hí­rünk kiegészítéseképen közöljük, hogy a Tóth Dániel halálával megüresedett törvényhatósági bi­zottsági tagsági helyre 125 sza­vazattal Bónis Sándort vá­lasztották meg. Színészházasság: Kulinyi Ma­riska, a vidék egyik legügyesebb fiatal énekesnője, aki főleg Szegeden aratja sikereit, jegyet váltott V­i­n­­cze Zsigmonddal, az ottani színház karnagyával, Matinéé. A közmű­egyesület szokásos havi matinaejét több oldalról megnyilvánult óhajra a jövő hóban nem a hónap első, hanem második vasárnapján, azaz január hó 10-én fogja meg­tartani. Megfagyott iskolásfiuk. A liptó­­megyei csendőrség egyik őrjárata Oszada község közelében két isko­lásfiút talált megfagyva. A két fiút — mint nekünk írják — Hugyelka Ádám és Sefcsik Pálnak hívták. Mind a két fiú a znióváraljai faiparisko­lában tanult. A két fiú az ünnepekre szabadságot kért, hogy Ludován lakó szüleiket meglátogathassák.­­ Csü­törtökön reggel indult el a két fiú, akik közül Hugyelka Ádám 16, Ser­­csik Pál pedig 14 éves volt. Gyalog­szerrel indultak útnak a hegyeken keresztül, amerre az utat rövidebb­­nek ismerték. A szülők várták is a gyermekeiket, de biz' azok nem ér­keztek meg. Pénteken délután az oszadai erdőn haladt keresztül egy csendőrőrjárat, a­mely egy kiálló szikla tövében két holttestre bukkant. A két csendőr látván, hogy a gyer­mekek megfagytak s azokat már nem lehet életre hozni, a ruháikat kutatták át és a zsebeikben talált írásokból megállapították a fiuk sze­mélyazonosságát. A póttartalékosok családja. A póttartalékosoknak most viszik a behívó credusákat, melyek — a honvédelmi miniszter kije­lentése szerint — talán négy hónapra is a kaszárnyában ma­rasztalják a szegény emberek ezreit. Az ínséges téli időben nagy szomorúságok származhat­nak a póttartalékosok behívásá­ból. Egy nagy borsodmegyei községből például azt a hírt vesszük, hogy a póttartalékos családapák határozottan ellene akarnak szegülni az embertelen rendeletnek. Hogy micsoda kö­vetkezményeket teremt ez a téli fegyvergyakorlat, nehéz volna kiszámítani ma még. Annyi bi­zonyos, hogy országszerte már­is harczias a hangulat a póttar­talékosok behívása miatt. Bónis-bankett: Bónis Sándor ba­rátai és tisztelői — mint már kö­zöltük — január 9-én nyújtják át a tiszteletére készített remekművű Bónis-serleget. Ez alkalomból ban­kett is lesz a Korona szálloda va­dászszobájában. Egy teríték ára 5 korona. Előjegyezni lehet Bokros Károlynál. Gazdasági előadások. A Borsod megyei Gazdasági Egyesület Miskol­cson 1904. január hó 10-én a Mező­gazdák társas egyesületében gazda­sági előadást tart. Az előadások tartatnak : d. u. 8—áig. Mezőgazda­sági törvényekről, előadó dr. Sugár Ignácz kamarai titkár; d. u.4­06-ig Gyümölcsfatenyésztés, előadó Csersz Gyula műkertész. A polgári iskolák reformálása. A közoktatási intézetek közül leg­­rendezetlenebb viszonyok között van­nak a polgári iskolák. Az országos polgári iskolai egyesület tegnap kül­döttséget menesztett B­erzeviczy Albert miniszterhez. Az egyesület alelnöke elsorolta a miniszter előtt a polgári iskolai tanárok anyagi sérelmeit, egyúttal rámutatott a polgári iskolák reformálásának szük­séges voltára. Berzeviczy kijelentette, hogy a polgári iskolák reformálását miniszteri teendői között egyik leg­fontosabb pontnak tekinti. Az eset­leges anyagi sérelmeket szintén orvosolni fogja. A korcsmák vasárnapja, Zemplén vármegye közönsége legutóbbi köz­gyűlésén olyan határozatot hozott, hogy vasárnapon és ünnepnapokon sem vendéglőkben, sem korcsmákban italt árusítani nem szabad. Ezt a ha­tározatot, amelyet a határozat be­nyújtója azzal okolt meg, hogy min­denképpen meg kell gátolni az iszá­­kosság rohamos terjedését és pusz­títását, több más vármegye is elfo­gadta. Zemplén vármegye vendég­lősei ezt a határozatot a belügymi­niszterhez megfölebbezték. A ven­déglősök küldöttsége ma délután a képviselőházban fölkereste Tisza István gróf miniszterelnököt, mint belügyminisztert, akit a küldöttség vezetője és szónoka, Nagy Sándor orsz. képviselő arra kérte föl, hogy a zemplénvármegyei határozatot, mint amely sérelmes nemcsak a vendég­lősökre, de a nagy­közönségre is, semmisítse meg. Tisza István gróf kijelentette, hogy ugyanebben a do­logban az eddig hozzá fölterjesztett­ határozatokat már megsemmisítette és Zemplén vármegye ebbeli hatá­rozatát is megsemmisíti, mert nem­csak a magánosok és a kincstár ér­dekeit, de a közönség érdekeit is sérti. A küldöttség a választ öröm­mel vette tudomásul. kező, franczia nyelven irt szavakat betűzték ki: kilencz napja vagyunk élelem és víz nélkül. Kazánrobbanás történt. Ha ma estig nem jön segít­ség ... A többit elmosta a beszi­várgó víz. Megállapították, hogy az újságdarab egy magyar lapból van letépve, s elküldték Budapestre ki­nyomozni, hogy mikor jelent meg a kérdéses szám, és körülbelül kiknek kerülhetett New­ Yorkban a kezébe? Kiderítették, hogy az a pár sor az Egyetértés 1903. július 10 iki szá­mában van írva, de, hogy Amerikában kiknek a kezébe kerülhetett, kissé bajos lenne megállapítani, mert az Egyetértés New-Yorkban 627 pél­dányban jár, az egész Egyesült­ Ál­lamok területére pedig 1740 példány­ban. Az oka ennek az, hogy egyetlen egy lap sem nyújtja a hazai közlét­nek olyan hű képét, mint az Egyet­értés, s a függetlenségi törekvésnek az Egyetértésnél lelkesebb, buzgóbb és nagyobb sikerű apostola egy sincs. De nemcsak a politikai és társa­dalmi téren lett az elmúlt 37 évfo­lyam alatt vezérlappá az Egyetértés, a közgazdaság, az ipar, a kereske­delem és a mezőgazdaság nem nél­külözhetik szolgálatait. Szépirodalmi rovata pedig épen egyedül áll az egész sajtóban. Fenyő Sándor főszer­kesztő ugyanis, mint politikai fő­­munkatársat meg tudta nyerni Kos­suth Ferenczet, Magyarország ez idő szerint legelső politikusát, azonké­­pen szépirodalmi főmunkatársának megnyerte a ma élő magyar fi­ók egyik legnagyobbikát, Eötvös Ká­rolyt. E két ragyogó névhez a ki­váló munkatársak egész gárdája csat­lakozik — s ezek együttes munkája emelte az Egyetértést, a haza hatá­rain túl is hódító utat járó legelső­magyar lappá. Most újévkor ez a lap gyönyörű ajándékot is ad az előfizetőknek, azoknak is, kik most jelentkeznek új előfizetők gyanánt. Pompás Rá­kóczi album ez, művészi kivitelű és gazdag tartalmú. Előfizetések Bu­dapest, vármegye-utcza 11. szám alá küldendők. Tisztviselők, papok, ta­nárok, tanítók, lelkészek, magyar katonatisztek kedvezményes áron kapják egy hónapra egy frt 20 kr.-ért, negyedévre 3 frt 50 kr.-ért, félévre 7 frt-ért. fi/ataklj . /Tumaj' h /prbcCs.-f-i /w uto-1 lm elo-n- UJ.-1 Jbunj­eyre/-o­■Uülhö / ' /) ' ' /iMZWstrfC Mi ft . /Turn, J ' 3 Bucsuhang az óczeán fenekéről. A­z ábrádon félsziget partján 1903. okt. 9-én egy palac­kot vetett partra a víz. A halászok bevitték a tenge­részeti hivatalba, hol a palac­kban talált újságdarab széléről a követ­­ ő Szenttyi és Társa Könyvnyomdája és pnyit kötészetében Sz­enyi-utcra 34. szám. (ft színházzal szemben) bármily könyvnyomdai munkák: lakodalmi és báli meghívók, körleve­lek, falragaszok, rjegyzékek, zárszámadások, táblázatok, kimuta­­tások, n­yűvek, levélpapír és borítékok, czimkártyák, számlák, gyász­­jelezése­k, czimkék, névjegyek és itt fel nem sorolt egyszerű avagy több sz "vomandó munkák a legjutányosabb áralj mellett i s a c Csinosabb Hitelben Kiszülnek. ===== félvászon kötése 20 fillértel feljebb.

Next