Miskolczi Napló, 1909. május (9. évfolyam, 99-122. szám)
1909-05-01 / 99. szám
MiskolczJ|1909. mijuB 1. MISKOLCZI NAPLÓ3 6. Az avasi tartányt illetőleg a két terv között eltérés nem lévén, az ennek ellenkezőjét állító tételből levont következtetések nem vezettetnek helyes eredményre. 7. Végzetes tévedés lenne az avasi tartányt fejebb helyezni a kelleténél. Gencsi úr ezen állítására már a közgyűlés alkalmával megadta a cáfoló szakértői véleményt Ungár Mór mérnök az elhangzott vagy felolvasott beszédre. 8. Az új iránynál több géperő kell a szivattyúzáshoz, mire bármely szakértő megadhatja a felvilágosítást. 9. A vízvezetéki csövek a gyárban 20 atmosférára próbáltatnak ki, a lefektetésnél az illesztéseket (c összekötések) illetőleg csak 15 res állandó 8 atmosférai nyomásnál (b’5 helyett) csak 7 atmosférai biztonság maradna — ez tehát kevés és a csőfalakat vastagabbra kellene dimensionálni, ami igen sok költségtöbbletet eredményezne, vagy pedig sok csőtörés és szivárgás keletkezne. A csőkaliberek azonban az új elrendezésnél az alanti hálózat főcsöveiben okvetlen nagyobbak kell, hogy legyenek. Erre már fentebb reflektáltam. 10. Az alagút költséges. Ez tény, mert azt 750 méter hosszan 100,000 koronán alul megépíteni nem lehet. Várjon minek alagutat építeni, mikor nem muszáj. Fejtegetésem során meg kell még említenem, hogy az eredeti terv szerint a Csabai-kapun jöttek volna be a főcsövek s most az új terv szerint Miskolcznak ez a legfejlődésképesebb útvonala mellékutcára degradáltatik. Konstatálnom kell azt a tényt is, hogy a két terv között lényegileg csak a következő eltérések vannak. 1. A vonalvezetés tekintetében Tapolcától Dudajkáig közös az irány s ettől a ponttól az uj irány az avasi, az eredeti az Avas hegy kikerülésének Csaba felé ment volna. 2. A gravitációs vezeték kis térre szoríttatott, holott a topográfiai előnyök felhasználásával indokolatlan a szivattyú telepet Tapolcára helyezni Csaba vagy Dudujka helyett. 3. A reservoire (szolgálati medence) szükségképen nagyobb lett és költ -4. Egyebekben fentiekben előadtam a különbségeket de a sokat hánytorgatott forrásvizek és talajvizek élvezetéről megfeledkeztek az uj irány propagálói. Mindazonáltal új megoldást — ha időbeni veszteséget nem okoz kivitele — megfelőnek tartom, de nagyon költséges tesz létesítése és üzeme, ami már e lap hasábjain mások által is ki lett fejtve. Csak a tervmódosításért kell fizetnie a város közönségének 10.000 koronát. Csalódik, aki azt hiszi, hogy ennek a megoldásnak azért kell jónak tennie, mert sokba kerül s ha a közegészségügyi mérnöki hivatal készítette volna, rész lett volna, mert ingyenes munka lett volna. — Hiszen meg lett ez is tervezve, kár új tervet csináltatni 10 ezer koronáért. Ez a hely nem elegendő arra hogy észletesebben kifejtsem véleményemet, de igyekeztem az elfogadott avasi irány hátrányaira reámutatni — mondván — mint tettem: „Nem mind arany, ami fénylik“ és ,a világ csak hangulat“ pedig ilyen fontos, életbevágó, századokra szóló alkotásnál, 3 milliónyi befektetésnél hangulat és ötlet alapján nem tanácsos dönteni, hanem mint Schrecker S. Lipót tervhat. bizottsági tag javasolta külföldi speciális szakértőket kellene meghallgatni, kik hivatva lennének tisztán műszaki és pénzügyi tekintetekből véleményt nyilvánítani, ami mindenesetre jutányosabb lenne, mint a 10,000 Kaa tervmódosítás megtervezése. Azok a szakértők nem hangulat után ítélnének, hanem lényegesen tudásuk alapján. Egyébiránt, ha az új avasi iránynál a költségek nem alterálják a város közönségét, mi sem áll útjában az előadottakon kívül a meg-valósításnak, mert ez a megoldás megfelelő, de az eredeti is az volt, ellenben számbavehetőleg kevesebb költséget igényelt volna teljesen ugyanazon cél elérésére. Fejtegetéseimben fölhozottakat ajánlom megfontolás tárgyává tenni még az ajkamon. Még sok forró lázongó vágy van bennem. Élni! Élni! Még nem lehet vége ! Még most kezdődött minden, minden. És ez a fehér jázmingaly, hogy került ide ? Igen. Igen. Tudom már! Ezt én adtam neked egyszer és visszakerült hozzám Visszaküldted a leveleimmel együtt. Eszedbe sem jutott, hogy eltedd! . . . Ezt a fehér jázmingalyat miért küldted vissza! Legalább ezt el kellett volna tenned, meg kellett volna tartanod. Most nem lenne itt. Most nem fájna ez is. Ez is . . . Ennek a világnak története, múltja, lelke van. Ez égetni, gyötörni, marcangolni tud. Ez kegyetlen tud lenni, mint te voltál. Képzelem, hogy elcsodálkozol, hogy én még mindig emlékezem. Irigyellek is Giannió, hidd el, a derűs, a boldog, a felhőtelen nyugalmadért. A kegyetlen nyugalmadért. Ha én olyan tudnék lenni, mint te, most nekem sem fájna semmi. Kacagnék én is. Csaponganék én is ide-oda. De így? így nehéz élni Giannió. Nem is képzeled milyen nehéz. Miből van a te szived, hogy nyomot sem hagyott benne a múlt, a mi múltúnk. Mind olyanok vagytok ti — vagy csak te — te vagy ilyen! ? A leggyönyörűbb tegnapot elfelejtitek mind a máért, ha ez a ma oly silány is ? ! Én ezt nem hittem soha. Nem mertem hinni! Giannió! Ha te tudnád, mi voltál te nekem. Én most is látlak téged. Látlak, ha szétváltak is az utaink. Szeretném tudni, boldogabb vagy-e így Szeretném tudni, szebb-e így az élet. Ki most a tied. Kié vagy te ki az az asszony. Tud e úgy szeretni, mint én. Tud e úgy ölelni, érted remegni, mint én. Szenvedni, gyötrődni, mint én. Giannia! Mond szerettél te engem valamikor. Szeretnék a szívedbe, a lelkedbe látni. Ki vagy te Mi vagy te. Mond, miért történt mindez. Te, aki gyönge, energiában vagy másokkal szemben, hogy tudtál velem — éppen velem — ilyen kegyetlen lenni. Gondolkozom, kutatom, miért — miért. Nem szerettelek eléggé ?! A fiatalságom, a szépségem, a forró, lázas vérem, nem volt elég neked ! ? Csak ennyi ideig bírtalak lekötni, megtartani magamnak Giannió ? És a lelkem. A sóvárgó, meleg, lázas lelkem ilyen sorsot érdemelt? Nem voltam a tied ?! Nem voltam a te asszonyod ! ? Giannió ! Hidd el, neked nem lett volna szabad soha engem elhagyni, soha tőlem elválni. Én akkor kezdtem élni, amikor megtaláltalak és akkor haltam meg, amikor elveszi- tettelek. És valami borzasztót tettél velem. Nemcsak a lelkemet, a hitemet is elveszítettem. Nem tudok többé imádkozni azóta!... Azóta!... Pedig tudtam. Megtanultam, amikor az enyém voltál. Imádsággal keltem és azzal feküdtem és ha felébredtem éjjel, megint csak folytattam. Madonna add, hogy szeressem! Madonna add, hogy újra lássam! S ha az utcán mentem, behunytam a szemeimet egy pillanatra és akkor is imádkoztam. Madonna tartsd meg őt nekem. És betértem a templomokba és térdepeltem a hideg köveken. Tudom, hogy nagyon bűnös vagyok, de jó leszek. Soha rosszat nem teszek. — Bocsásd meg a bűneimet Madonna! Óvd meg, őrizd meg őt nekem. Add őt nekem. Tartsd meg őt nekem És jött egy nap, amikor arra ébredtem, hogy hasztalan imádkoztam, hasztalan térdepeltem. Hogy vége mindennek. Hogy tegnap még tavasz A Kereskedelmi és Iparkamara ülése. Miskolcz, április 30. A kereskedelmi és iparkamara tegnap tartotta teljes ülését Radvány István kir. tan. elnöklete alatt, a tagok élénk érdeklődése mellett. Jelen voltak : Koós Soma kir. tan., Pfliegler Ferenc kir. tan., alelnökök, Dr. Sugár Ignác titkár, Wittich Andor s.titkár, — A kereskedelmi szakosztályból : Bródy Gyula, Grünwald Ede, Tupler Adolf, Varga Jakab beltagok, Kardos Sándor Mezőkövesd, Feymann László Rozsnyó, Geschert Izidor Putnok, Gröber Ferenc Eger, Károly Lajos Gyöngyös kültagok. Az iparos szakosztályból : Bogdán Illés, Hercz Jenő, Karla Bertalan, Klein Samu, Putnoki Antal, Rábel Albert, Szlavkovszky Imre beltagok, Értelmes Gyula Mezőkövesd, Moraes István Rozsnyó, Pogány Iéla, Tóth Ágoston Gyöngyös kültagok. Elnök előterjesztései során mindenekelőtt kegyelettel emlékezett meg Kornfeld Zsigmond báró, a budapesti áru- és értéktőzsde elnökének elhunytáról, akinek emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Majd jelentést tett az új ipartörvény tárgyalására egybehívott országos ankét lefolyásáról, kiemelte dr. Sugár Ignác titkár kiváló előadását, aki különösen a képesítés kérdésében nagy hatással fejtette ki a kamara álláspontját. A közgyűlés lelkes éljenzéssel kísérte elnök ezen bejelentését. Dr. Sugár Ignác titkár előterjesztette az ügyforgalomról szóló titkári jelentést, mely tudomásul szolgál. Következett a napirend. Ennek első pontjául vasúti reformokat tárgyalt a teljes ülés. Dr. Sugár Ignác titkár, mint az országos közlekedési tanács tagja ismertette a kereskedelmi miniszter tervezetét a máv. helyi árudíjszabásának módosításáról. E fontos kérdést a szakosztályok szakértekezlet elé utalták. Ugyanúgy szólt az osztályok javaslata a máv. személydíjszabásának módosítását illetőleg. Bródy Gyula fontosnak tartja, hogy a kérdésben a kormány csak a Kamara állásfoglalása után döntsön. tan., az árntali-i Koós Soma kir. i fák, valamint ___, ______ _ személyszállítási díjak emelésének fontos és mélyre is ható reformját ugyancsak beható tanácskozás tárgyává óhajtja tenni. Sajnálattal látja, hogy a kamarákénak kerülő úton kell ily nagyfontosságú ügyben a minisztérium javaslatához jutni. Elfogadja az osztályok javaslatát. Az ülés ily értelemben döntött. Dr. Sugár Ignác titkár továbbá jelentést tesz a vasúti menetrendek szerkesztése ügyében az osztályok által előterjesztett javaslatokról. Ehhez képest kimondatik, hogy a menetrendek szerkesztése előtt az érdekelt közönség igényeinek megfelelő módosításokat előterjesztő javaslatok mindenkor a Kamara útján terjesztessenek a miniszter elé, hogy így a menetrendek s ezzel a közlekedés tervszerűsége lehetőleg nagy perifériákra biztosíttassák. Tárgyalta a teljes ülés a felállítandó közlekedési akadémia tervét. Dr. Sugár Ignác titkár bejelentette, hogy az Országos közlekedési tanácsban az eszme kivitele ellen foglalt állást. Kifejtette, hogy a jó vasúti posta, távirda- és távbeszélő intézmények igazgatását vezérlő főbb tisztviselők kiválóságát s rátermettségét nem az iskola, hanem a hosszú gyakorlat adja meg. Ennélfogva ilyen irányú akadémia felesleges, célszerűbbek a gyakorlati férfiak vezette tanfolyamok. Károly Lajos (Gyöngyös) hozzászólása után az ülés titkár előterjesztését helyeslőleg tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette az ülés dr. Sugár Ignác titkár előadása alapján az ipari minták oltalmáról s a találmányi szabadalmakról alkotott törvénytervezetek ügyében tett előterjesztést. E szerint az említett törvénytervezeteket az ülés a miskolcz—diósgyőri mérnökök egylete véleményének beérkezte után fogja tárgyalni. Wittich Andorsőtitkár referált a vasúti áruhiányokat megállapító állandó szakértők kijelöléséről. Az előterjesztett névsort, mely az egész kamarai kerületre nézve kijelöli a Kamara a vasútigazgatósághoz fogja beterjeszteni. A vidéki kiállítások szabályzattervezetét ismertette ezután Wittich Bevásárlási utamról hazaárkezve, ezúton értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy a tavaszi és nyári divat újdonsága 19 tS"S&SrS "SA :: nai-felöltő áruháza Hskolczon.oós Jósssef | Telefon 284.| Külön mértékosztály* I | Telefon 264 |j §| a—es—baaBMiBif mammmmmmmmmammMmmbssssspbbbmp~