Miskolczi Napló, 1909. július (9. évfolyam, 147-172. szám)
1909-07-02 / 147. szám
2 ház ülésre jön össze, ezen az ülésen nem csupán Novoszeli Mátyás úr mentelmi ügyét tárgyalnák, hanem valószínűleg valami más határozatot is hoznának. Nagy érdeke tehát Bécsnek az, hogy a képviselőház ne tartson ülést. Ez pedig természetesen csak akként érhető el, ha a képviselőházat időközben elnapolják. Miután pedig a jelenlegi kormány megtagadja az elnapoló királyi kézirat ellenjegyzését, felmerül annak a kényszerítő szüksége, hogy a képviselőház összehívása előtt, tehát hétfő előtt, az új parlamenten kívüli kormány ki legyen nevezve és a hivatalos esküt letegye. Ezek azok a külső okok, melyekre fentebb céloztunk. Hogy azután mi fog történni később, azt természetesen ma még egyáltalában nem lehet tudni, csupán csak azt az egyet, hogy parlamenten kívüli kormány kinevezése esetén következik a passiv resistentia. NAPI HÍREK. Tájékoztató : A Borsod-Miskolczi Muzeum minden vasárnap d. e. 10—12-ig és d. u. 2—5-ig nyitva áll s megtekinthető. Belépő dij nincs. Julius 17. A miskolczi kereskedelmi alkalmazottak nyári táncvigalma a népkerti Vigadóban. Ez az eső . . . Esik az eső. Folyton esik, reggel, délben, este és éjszaka. Vagyis, úgy értendő ez, hogy egyszer a délelőtt, másszor a délután ázik el, vagy az üdülésre szánt estén köszönt be az eső. Vannak azonban esetek, amikor egyfolytában egész nap és egész éjszaka esik, mint például ma. Szóval a legnagyobb választékunk van eső dolgában és nem panaszkodhatunk, hogy kevés az eső. De annál inkább panaszkodhatunk, hogy sok. Péter és Pál elmúlt Aratni kellene. De nem lehet. Útját állja az eső. Az eredmény : újabb drágaság. És ez az újabb drágaság énen azt az élelmicikket éri, amely minden embernek nélkülözhetlen : a kenyeret. A kenyér mindenkinek szükséges, az élet, a megélhetés első föltétele ez. Főképen pedig a szegény embernek eledele. A gazdag ehetik kenyér helyett sok mindenféle teás ételt. De a szegénynek nem marad más, csak a kenyér A mindennapi betevő falat. Amiről az imádság beszél : „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk“. A szegény ember maholnap ott tart, hogy a maga és családja részére, különösen ha több gyermek is van a háznál, alig tudja meggszerezni a mindennapi kenyeret. Szomorú és nehéz időknek nézünk elébe. Mindenünnen istenenapácát, jégverést és felhőszakadást jelentenek. Mi kezdtük meg a sort Miskolczon a májusi nagy jégveréssel és nem múlik el nap, hogy újabb elemi csapást ne jelentenének. Hétffőn Sátoraljaújhelyben volt nagy felhőszakadás, mely óriási károkat okozott. Egész utcák kerültek viz alá. Egyes házak udvarán fél méteres víz volt. A jelentések szerint Gireth bútorkereskedő udvarán nagy bútordarabokat, szekrényeket, asztalokat, márvány lapokat elsodorta a víz a Rákóczi utcára. Más utcákon rengeteg sok házi állatot sodort el az ár. A városi erdőkből körülbelül 200 öl kimért, vágott fát sodort le a felhőszakadás Bánsácska község mellé. De nemcsak Ujhelyben, hanem az ország több más helyén is volt nagyobb vihar és jégeső. A takarmányt nem lehet behordani. Ez is drága-ságot jelent. Mindez már ma is katasztrófával fenyegeti a szegény embereket és általános nagy drágaságot jelent. A liszt drágulása folytán drágább lett a kifli és a zsemlye is. A pékek nagy része mától kezdve felemelte a sütemények árát. Ahol eddig hat kiflit adtak 20 fillérért, ott mától már csak ötöt adnak. A péksütemények drágulásával, régi jó pékszokás szerint együtt jár az, hogy a sütemények nemcsak drágábbak, hanem egyúttal kisebbek is lettek. — Hivatalos táflálat. Bulyovszky Gusztáv kir. főügyészhelyettes Mezőcsátra utazott, ahol a járásbíróság bűnügyi ügykezelését és a fogházat megvizsgálja. — Közgyűlés. A miskolczi görög sa. kath. hitközség vasárnap, julius hó 4-én d. u. 8 órakor a parociális épületben (Szeles utca 51. sz.) rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya a templomtervek újból való átvizsgálása és a végleges döntés. A gyűlés, tárgyánál fogva, elsőrendű fontosságú, miért is az elnökség ez, után is kéri a t. hitközségi tagokat! minél nagyobb számban való meg- jelenlsre. — Julius. Ma kezdődik julius, a nyár hó, vagy más néven szent Jakab hava. Júliusban a nappalok már fojkorcosan rövidebbek lesznek s mig a hó idején a nappal hossza 15 óra és 53 perc, a hó végén 15 óra és 6 perc. — A hold változásai : holdtölte 3-án, utolsó negyed 10-én, ujhold 17 én, első negyed 25 én. A hold a földközelben 7-én este 9 órakor lesz, földtávolban pedig 23 án reggel 7 órakor. — Az időjárás Hzsebes jóslása szerint 10-éig esős, 1017-ig nedves, szeles időjárás, a hó végén gyakori záporok. Felolvasás. A miskolczi szervezeti munkások szakszervezeti bizottsága tegnap, szerdán este 8 órakor tartotta meg első felolvasó estélyét a vas- és fémmunkások, egyleti helyiségében. Ez alkalommal dr. Glück Ödön tartott felolvasást a „nemi betegségekről”, a hallgatóság élénk érdeklődése mellett. Szakszerűen s emellett érthetően mutatott rá ezen kor káros következményeire s az érdekes előadás mindvégig lekötötte a nagyszámú hallgatóság ügyeimet. A »felolvasás befejeztével Tamásy Károly mondott köszönetet dr. Glück Ödönnek, akit lelkesen megéljeneztek. Jövő szerdán dr. Glück Ödön folytatja előadását. — Katonai dir. Tivadar György miskolczi 10. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadnagy a szolgálati, illetve védkötelezettség teljesítése után tiszti rendfokozatának megtartása nélkül saját kérelmére a honvédség küeelékéből elbocsáttatott. — Menetrendmódositás a kisterenye kisújszállási vonalon. Folyó évi julius hó 15-től kezdve a kis-terenye-kisújszállási vonalon — jelenleg Hevestől a Kálkápolnáig közlekedő és Hevesről este 7 óra 20 perckor induló vegyesvonat forgalmon kívül helyeztetik, ellenben Pusztataskony Abádszalóktól Kálkápolnáig egy új vegyesvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Pusztataskony Abádszalókról reggel 4 óra 48 perckor fog indulni és Kálkápolnára reggel 6 óra 35 perckor érkezni, hol csatlakozást talál a Kálkápolnáról reggel 6 óra 51 perckor Miskolcz felé induló személyszállító tehervonatihoz. — Az ellenirányban pedig a jelenleg Kálkápolnától— Hevesig közlekedő és Kálkápolnáról délután 5 óra 29 perckor induló vegyesvonat forgalma Pusztataskony- Abádszalókig kiterjesztetik és oda 7 óra 14 perckor érkezik. A részletes menetrendre nézve a kifüggesztett hirdetmények nyujtanak bővebb felvilágosítást. — Felvételi hirdetmény. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi kollégiumának tanítóképző intézetébe felvételért folyamodni lehet julius hó 31 ig. Felvilágosítást szívesen ad Gerhard Béla igazgató. — Pályázat árvagyermekek részére. Az egri káptalan pályázatot hirdet a Bük-Sebe r. k. árvatapítvány növendékei közt fiuk és leányok számára üresedésbe jött helyekre. Ezen helyekre pályázhatnak Borsodvármegyében törvényes házasságból született szegény árvagyermekek. Ha az élő szülő elmeháborodott vagy keresetképtelen, úgy tekintetik, mintha nem élne. A folyamodáshoz melléklendő . Pályázó születési bizonyítványa. Szüleinek elhunytáról szóló bizonyítványok, esetleg szülő szülő keresetképtelenségéről szóló bizonyítvány. A pályázó iskolai bizonyítványa. Pályázó testi épségét tanúsító orvosi bizonyítvány. Szegénységi bizonyítvány. A folyamodványok az egri káptalanhoz címezve s az illetékes lelkész által is aláírva, julius hó 31-ig adandók be. A növendékek egyenkint 600 korona évi segélyben részesülnek. — Egy urileány tragédiája. Arról értesítenek bennünket, hogy Hevesben egy véletlen merényletnek lett az áldozata Weinberger Blanka odavaló fiatal, szép úrileány. Az édesapjával sétált, amikor szembe jött velük egy részeg suhanó. A suhanó megvetette , gondoskodott létesítéséről. Tudta, ismerte azt a hatalmas fegyvert, ami ezáltal jut a részére. Nevezetesebb iskolák voltak: Szentpéteren, Ónodon, Szendrőn s főként Miskolczon. A tanulók felosztattak: ábécésekre, sillabizálókra, olvasókra, declinálókra és szónokokra .. . A középkorban az irodalom művelői a papok voltak, különösen a szerzetesek. Megyénk területén a pálosok tűntek ki . . . A mai fogalom szerinti társadalmi életről a régi korban szó sem lehet, mert ilyen nem is volt tulajdonképpen S akkor a társadalmat más eszmék mozgatták s más intézmények irányították. Más a társadalmi élet a falusi kúriákon s más a városokban . . . A büntetésekben a régi kor nem volt válogatás, így : a paráznaságot fővétellel, a lopást, istenkáromlást akasztófával, a káromkodást agyon-Onnan ő elhozz ingyener rabokat, kikkel ő hajtata számtalan barmokat*. De martaléka lett a lángoknak 48 község is, így a többek között : Kisgyőr, Szihalom, Emőd, Keresztes, Igriczi, Szalonta, Ónod, Kistokaj, Görömböly stb. S végeredményül e borzasztó pusztítás után mégis adófizetői lettek a budai basának . . . Eger hősies védelmében 1552-ben Bolyki Tamás vezetése alatt 50 borsodi puskás harcol s tüntetik ki magukat . . . A törökök pusztítása óriási nyomort okozott. Az elgyötört, agyonsanyargatott nép roppant elfásult. Hogy mennyire fajult el, jellemzi a következő eset. Az egri hős küzdelem után, annak egyik hőse, Mecskey István a fáradalmakat otthonában óhajtván kipihenni,szép asszony társához haza eredett Várkony faluba ,útra való segitséget kérek, amely valószinüleg szekér lehetett. Ezt megtagadták s a lakosság fegy-verrel állt ellen s az egyik lakos fejszével homlokon sújtotta, majd dárdával leszúrták . . . Amikor Fülek vára is török kézre esett, nem volt többé nyugta megyénknek. A tíz évvel ezelőtt történt törökjárás után még megmarad községeket a füleki törökök javarészt felégették. Borzasztó napok voltak ezek ! E csaport még nem volt elég, hanem hozzájárult a roszszul fizetett várkatonaság, s hajdúk pusztítása is. A törökökkel szemben sokáig igyekszik a lakosság a megyét oltalmazni, de ereje mindinkább gyengül . 1596-ban, amikor Eger vára elbukik, Borsod vármegye egészen hódolt területté lett. Az egykor virágzó vármegye : kihalt, sivár. Mindenütt füstölgő romok hirdetik a törökök pusztítását, amelynek nyomán ott leselkedik a nyomor . . . A reformátió terjedésekor, a két ellenkirály : I. Ferdinánd és János küzdelme alatt, vármegyénk 2olygtseha: Perényi és Bebek kezén volt Mindkettő az uj hit hive s igy megyénk egy-két évtized alatt egészen reformátussá lesz. A lelkészek az erkölcsök felett szigorúan őrködnek s a bűnösnek, ki az eklézsiát vagy az Isten törvényeit megsérti , bűnhődnie kell, meg kell követni az eklézsiát fekete ruhában. Itt-ott maradt még katholikus parochia is, számuk azonban nagyon leapadt. 1728-ban Miskolczon 5 nemes, 4 nem nemes család volt ■ katholikus. A gyermekek nevelése a papok hivatása volt, kik az írás olvasása , s a vallás elemi ismereteire oktatta őket. A tehetségesebbek beadják a káptalani iskolába papnak tanulni. A protestantizmus nagy gondot fordítani az iskolákra s ahol csak lábát MISKOLCZINAPLÓ Miskolcz, 1909. junius 2. A „MISKOLCZI HITELINTÉZET“ részvénytársaság Elfogad : a tulajdonát képező „Miskolczi Áru- és Termény raktárra Jbafi leendő beraktározásra mindennemű“terményt és tömegárut; ezekre Előlegeket ad a legjutányosabb feltételekkel és elvállalja azok bizományi vételét és eladását. 4