Miskolczi Napló, 1910. augusztus (10. évfolyam, 181. szám)

1910-08-17 / 181. szám

Miskolc­, 1910 augusztus 17. MISKOLCZI NA­PLO maga szükségével alkot, amit az élet kipróbál­­azokra az intézményekre, mindenesetre valóban égető szükség van. Egy negyedszázad a vezető férfiaknak derekas kitartása, a hely­beli késsműv­ű iparosság áldozatkész lelkesedése és támogatásával bizony­­ságot tett arról, hogy egy negyed­század alatt az ipartestüket erőssé és izmossá fejlődött, biztosíték nekünk arra nézve, hogy­­ez az intézmény, mely az életnek a szüleménye, a jövőben tovább fejlődésre van hi­vatva. Hogy a miskolczi kézműves iparosság részére, amely az ország iparossága között mindig vezető sze­repet vitt, ezen intézmény továbbra is fejlődjék, az most tisztán és ki­zárólag a klzműiparosságtól függ, attól, hogy váljon saját intézményeik szeretete, saját intézményeinek meg­becsülése elég erős e bennük. Én azt hiszem, tisztelt közgyűlés, hogy az elmúlt negyed század után nincsen okunk bizalmatlanságra, nincsen okunk kedélytelenségre, sőt bátran és merészen nézhetünk a jövőbe, mert az az intézmény, amely a kendő negyedszázadot elérte, éz megélhet és fog élni századokon­­ . Szünni nem akaró zajos éljenzés követte a beszédet. Dr. Nagy Fe­renc helyettes polgármester szólalt fel ezután és az alábbi nagyhatású beszédet mondta: Igen tisztelt diszközgyűlés ! Mis­kolcz város közönsége és tanácsa nevében szívélyesen üdvözlöm a mis­­kolczi ipartestületet abból az alka­lomból, hogy fenn­állásának negyed százados emlékünnepét üli. Amint méltóztatnak tudni és amint az ün­nepi szónok is rámutatott, az ipar­testületi hét az 1884. évi úgyneve­zett uj ipartörvény hívta életre. Hogy ez az ipartörvény mennyiben vál­totta valóra a hozzá fűzött szép reményeket és hogy az általa létre­hívott ipartestületre mennyiben fe­leltek meg a hozzájuk fűzött vára­­kozásnak, azoknak a fejtegetése ez alkalommal ide nem tartozhat. Annyi azonban bizonyos, hogy a miskolczi ipartestület fennállása óta mindig lelkiismeretesen és mindig szerencsé­sen képviselte a miskolczi iparosság érdekeit, azokat a teendőket, a­me­lyeket a törvény hatáskörébe utalt, amelyeknek jelentékeny része az iparhatóságok teendőinek, feladatai­nak megkönnyítése, iparhatósági teendőknek az önkormányzat szelle­mében való végzése, azokat mindig tapintatosan és a közjónak javára oldotta meg. Ennek az volt az oka, hogy a jogi fom­ák mindig csak a keretet adják meg az intézményeknek, a tartalmat a benne működők egyéni­sége szolgáltatja. És hogy a mis­kolczi ipartestület e negyedszázad alatt így működött, annak az oka első­sorban nem az ipartestület sze­rencsés megalkotásában, vagy talán az ipartestület szervezetében, hanem a benne működő férfiaknak szorgal­mában és rátermettségében keresendő. Éppen ezért amikor az ipartestületet üdvözlöm, akkor külön kifejezetten üdvözölnöm kell azokat, akik a maguk munkásságában a közért való önzetlen lelkesedésükkel és fá­radozásukkal a hideg formákba tar­talmat öntöttek Üdvözlöm az ipar­testület elöljáróságát, üdvözlöm an­nek érdemdús elnökét. (Éljenzés ) A litsak őket az új nemzedék elé követendő példaként, a gondviselő Istent pedig arra kérjük, hogy őket továbbra is a köz javára és a mis­­kolczi iparosság érdekére tartsa meg és munkájukat továbbra is szeren­csével és a­dással koronázza. Radvány István, mint az ipar­kamara elnöke a régi céhekről szól, majd az 1884. évi ipartörvényt bí­rája. Kifejezi azt a reményét, hogy az ipartövények, amelyek most mun­kában vannak, legalább némi rész­ben ki fogják elégíteni az iparosság­nak azon kívánságát, hogy a szak­értelem, a becsületesség, a szorgalom abban elismertesék. — Kívánja az ipartestületnek, hogy érje el célját. Bátorffy Ferenc indítványozza, hogy dr. Sugár írná® titkárnak szép beszédéért jegyzőkönyvileg kö­szönetet szavazzon a díszközgyűlés. Az indítványt helyesléssel elfogad­­ják. Pfliegler­­ Ferenc elnök köszö­netet mond a felszólalóknak, majd megköszöni a jelenlevő vendégek­nek, úgyszintén a testület tagjainak megjelenését és a miskolczi iparos­ságra és ipartestületre Isten áldását kéri. Ezzel a díszközgyűlést bezárja. A záróbeszéd után a dalárda éne­keit, amivel a díszközgyűlés vé­get ért. A társas ebéd. A díszközgyűlés befejezése után, délután 1 órakor társas ebéd volt 80 tsritékkel a Korona emeleti nagy­termében. Pfliegler J. Ferenc nyitotta meg a felköszöntők sorozatát. Hatásos és lelkes szavakban a városi hatóság jelenlévő képviselőit, továbbá a ka­mara vezetőségét, valamint is ipa­rosok és az ipartestület jóbarátait köszöntötte. Radvány István, mint a Kamara elnöke Pfliegler J. Ferenc ipartes­tületi elnökeöt köszöntötte fel. Dr. Sugár Ignác arra a 11 fér­fiúra ürítette poharát, aki résztvett az Ipartestület alakításában. Dr. Nagy Ferenc helyettes pol­gármester szól a városi élet fejlődé­sének fontosságáról, Grttnwald Béla írásaira hivatkozva. As iparfej­lesztési­­akcióhoz nem­ tartja elégnek a szubvenciót, hanem a közállapotuk javítására kell törekedni. Akik pe­dig ebben a munkában részt vesznek, azokat meg kell becsülni. Mint ilyen lelkes és munkás férfiút köszönti Sugár Ignác kamarai titkárt. Neumann Adolf tolmácsolja a Kereskedelmi Testület üdvözlését. Az Ipartestület tagjaira üríti poharát. Wittich Andor beszédében szem­beállítja Kossuth Lajost és Deák Ferstest, akiknek tulajdonságait, a lángoló lelkesedést és a higgadt böl­csességet látja egybeforrva az Ipar­­testület érdemes elnökében Pfliegler J. Ferencben, akit felköszönt. Dr. Putnoki Béla, atyja Putnoki Antal alelnök nevében köszönti a testületet. Bátorffy Ferenc a sajtót üdvözli. Ezután még több felköszöntő hang­zott el. A társas ebéden felszolgált ételek és italok jósága Böczögő József konyháját dicsérik; a felszolgálás pontos és figyelmes volt. Andrássy Gyula gróf nőegyleteinkhez. Miskolcz, aug. 16 Az orsz. m. képzőművészeti tár­sulat illusztris elnöke, gróf Andrássy Gyula nőegyleteink elnöklőihez ma­gas Szárnyalásu levelet intézett a vándorkiállítás sikerének érde­kében, melyben nőegyleteinket a kiállítási idényjegyek árusítására kéri fel. A gyönyörű levelet, mely agy tartalmában, mint stílusában élénken jellemzi a nemes gróf magasröptű gondolkozását és művészet szí­ve­tétét közérdekű voltánál az aláb­biakban közöljük : Nagyságos Asszonyom ! Társulatunk az 1906. évi nagy sikerek nyomán, de különösen rend­kívüli fontosságú kultúrái érdekek által vezéreltetve, elhatározta, hogy a folyó évben felvidéki vándorkiál­lítását megismétli s azt Miskolc­­on szeptmber 25-én ünnepélyesen meg­­nyitja. Midőn ezt Nagyságod nagybecsű tudomására hozni szerencsém van, engedje meg, hogy egy társulatunk, mint a magam nevében is ügyünk jóindulata támogatására kérjem. — Kétségtelen ugyanis, hogy hazánk­ban az összes kultúrás vállalkozások sikere rendszerint attól függ, vaajon sikerült-e azok részére hölgyeink felkötyítése, lángoló ügy , ez­etet a nem egyszer valóban eredménynyel alig kecsegtető terveket is vitt már fényes diadalra. A magyar Szépművkszitek Ügye, általános kultúrái j­lentő­égétől el­tekintve, nemzeti életünknek fintos tényezője. Megingathatatlanul hiszem, hogy a művészetünkben a Gondviselés rendi­, vali ajándékát kaptuk, mely­­lyel aí egész műveit világ előtt még sok dicsőséget fog szerezni nemze­tünknek. E hitemben Nagyságod indokoltnak lesz kegyes elfogadni, ha Miskolcz város hölgyeihez for­dulok, kérve, hogy minden nemes és hazafias ügy iránt hagyományo­san megnyilatkozó lelkesedésükkel és szeretetükkel a magyar nemzeti művészet ügyét fölkarolni méltóz­­tassanak. Kiállításunknak sikere elsősorban annak tömeges látogatottságától függ. Azt óhajtanék nevezetesen, hogy a miskolc­­i társaságnak kiállításunk állandó találkozási helye legyen, mert így reméljük elérni azon fő célunkat, hogy a magyar intelligencia sűrűn látván művészetünk alkotásait, a kürhót megértse, megkedvelje, meg­szeresse s ez által a köp­­cs művé­szetünk és a közönség között köz­vetetlenebbé váljék. E fontos kultúrai célt elérendő, társulatunk a kiállítás egész tar­tam­ára 3 koronás idény­jegyeket bo­csátott ki, amelyek már a kiállítás ünnepélyes megnyitására is érvé­nyesek. Azon tiszteletteljes kéréssel fordu­lok nagyságodhoz, mint nőegylete elnökéhez, méltóztassák ezen idény­jegyeknek a közönség körében való elhelyezésében segítségünkre lenni. Tudomásom van arról, hogy a nő­egylet valahányszor hasonló kultúrás és hazafias mozgalomról volt szó, a nemes ügyhöz méltó buzgalommal sietett mindenkor annak ilyetén tá­mogatására s ezzel vagyok bátor én is kérésemet megindokolni. Meg vagyok ugyanis arról győződve, hogy Miskolcz város hölgyei,kiknek minden szép iránt fogékony lelke nem szo­kott elzárkózni a közművelődési és közjótékonysági vállalkozások föl­karolásától, velünk szemban sem fognak kivételt tenni. Kérem Nagyságodat, hogy addig is, míg ezt magam is megfogom tehetni, tolmácsolja a hölgyeknek, kik jegyeink elárusítását elvállalni lesznek szívesek, előleges köszöne­temet. Midőn kérésem megismétlése mel­lett jelentem, hogy intézkedésem folytán társulatunk Nagyságod cí­mere egyidejűleg küld ily jegyeket melyekkel az elszámolás legalkal­masabban a kiállítás tartama alatt igazgatónkkal történhetik meg, ma­radok kiváló tiszteletem és nagyra becsülésem nyilvánitása mellett Budapest, 1910 aug. 16 án kész hive gróf Andrássy Gyula, elnök. IK­EK. — Uj vasúti üzletvezető. Mint illetékes forrásból értesülünk, a máv. miskolczi üzletvezetőjévé Marssó Károly vasúti és hajó­zási főfelügyelő neveztetett ki. Az uj üzletvezető kinevezése már a legközelebbi napokban fog publikáltatni. — Házasság. Szép László kir. törvényszéki jegyző folyó hó 18 án déli 12 órakor tartja esküvőjét Balogh Ilonka urhölgygyel, a mis­kolci vo­. uj templomban. — Eljegyzés. Kohn Fanes­ka ur­­leányt eljegyezte Cseszler Miklós Miskolczon. (Minden külön értesités helyett.) — Tanári előléptetés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. B­­ay Amand miskolczi kir. kath. főgimnáziumi r. tanárt jelen­legi állomása helyén a VIII. fizetési oszt. harmadik fokozatába nevezte ki.­­ A miskolczi evezős­egylet t. hó 13 án este 7 órakor tartotta meg alakuló értekezletét az Abbázia­­kávéház külön helyiségében, élénk érdeklődés mellett Az értekezleten egybegyűltek elhatározták az evezős­­egylet megalakítását és az alap­szabályt­evezet elkészítésére bizott­ságot küldtek ki. A további tag­­jelentkezések folyamatban vannak és újból felkéretnek mindazok, akik a sportot kedvelik, hogy az egye­sületbe való belépési szándékukat Hesz Leo kir. iparfelügyelővel (Gal­vin utca 8. sz.) szóval vagy iránban közöljék. Az alapszabály tervezet az e hó végén összehívandó közgyűlés elé lesz terjesztve. Az alakuló köz­gyűlés határideje kellő időben a helyi lapokban közzététetik — Halálosan.—Ocsajca.^ Árpád felsőnyárádi jegyző 46 éves korában Budapesten, a szent István kórház­ban elhunyt. Temetése ma ment végbe Budapesten. — Adomány a katholikus körnek. A múzeumok és könyvtárak tanácsa értesítette Rétay Kálmán plébánost, mint a katholikus kör elnökét, hogy egy ezer kötetből álló könyvtárat a miskolczi kath. kör részére legkö­zelebb útnak indítanak, egyben ar­ról értesítik a kör elnökét, hogy évenként ezen könyvtárt szaporítani is fogják, így a kör könyvtára na­­gyobbszabású kulturmissziót fog be­­tölthetni. — Football verseny. Azon hírün­ket, hogy a Miskolczi Sport-Egye­­sület és az Egri Torna­ Egyesület között szombaton, Szent István nap­ján football mérkőzés fog tartatni, városszerte örömmel fogadta a kö­­zönség, mert az eddigi football-ver­­senyek ezt a sportot rendkívül meg­­kedveltették és valósággal népszerűvé tették. Az előjelekből ítélve igen érdekfeszítő és heves küzdelemre van kilátás, mert az egriek a mie­inknek nagyon erős ellenfeleik lesz­nek s mivel a miskolcziak is eléggé trainirozva vannak már és különben is erősen készülődnek a harcra, valószínű, hogy legyőzelni nem fog­nak. A verseny említett napon dél­után 1/4­ órakor veszi­ kezdetét.­­ Jegyek előre válthatók a tannisz­­pálya pénztáránál. Havárak : Szá­műzött n­őhely 1 korona, állóhely 60 fillér, diákhtely 30 fillár.­­ A miskolczi első magyar Ha­­dastyán egylet tisztújító rendkívüli közgyűlését f­zó 14 én vasárnap délután tartotta meg a városháza nagytermében, melyen az igazgató­­­­ság tagjai újonnan választottak. — Hradil Vince, — aki már 10 év óta­­ buzgalommal tölti be az elnöki ül-

Next