Miskolczi Napló, 1912. június (12. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-01 / 122. szám
XII. évfolyam. Miskolcz, 1912 junius 1. Szombat 122. (8197.) szám. POLITIKAI NAPILAP. xl6fz2JSt£sx Amjakt Sgécx évre 16 feor. Vidékre: KgAu 6»« SO kor. r« év« 8 „ Fél évre 10 , Kegyed évre 4 , || Negyedévre 6 , évr* Kém ára 9 Altér. — Kapható minden hirlap elárualtónál. Felelős szerkesztő : EDBERTH JÁNOS. »serkasatdaéc: Hunyadi-utca S-lk ezám. Tolefon 31». 'Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 9-ik szám. Telefon 114. A lap •■altatni rftasét UUt0 kSxtaményab • MérkMiUsIg^n , hiréalénak és falsaéialÉsok a klarifolaa*aWia» Intésanérk. A béke felé. Miskolcz, május 31. Az eszmék fáját mindig vérrel kellett öntözni. A krisztusi eszméket és úgy, mint a forradalmi eszméket. Renan mondja valahol, hogy minden eszmének annyi az ereje, tartóssága, hatóképessége, amennyi vért adtak érte az áldozatok. A választójog felől való harcban nyomós súlyt képviselnek azok a vércsöppek, amik a főváros kövezetére omlottak érte. Kihalt életek vittek előbbre egy lépéssel egy ügyet, amelynek éppen azért van sok ellensége, mert a népjog és a népszabadság elvén alapul. De a harc már nem beláthatlan végű. A parlamentben nemcsak az ellenzéknek, hanem a kormánypárt higgadtabb elemeinek be kellett látnia, hogy a választójog kérdésének elintézése már nem tartozik többé az elodázható dolgok közé, mert félelmelkedett az eszméknek arra a magaslatára, amidőn meghalnak értük az emberek. Ilyen konzervatív választói jog, mint a mienk, egyetlen alkotmányos életet élő államban sincsen, a polgárjogokból egyetlen alkotmányos államban sincsenek annyian kizárva, kirekesztve, mint Magyarországon. Remélni lehet, hogy győzedelmeskedik a jobb belátás. Az erőszakoskodás politikája letörik, hogy helyet engedjen az ország érdekében közmegnyugvásra szolgáló törvényalkotó munkának. Előbb az ellenzéki pártoknak kell megegyezniük egy közös irányban, amelyen haladhatnak s azután, ha ebben megegyeztek, egymás megértésére jutni a kormánypártnak különösen azzal a részével, amely nem helyesli a Tisza-féle erőszakoskodásokat. Mert ilyenek is vannak szép számban. Erre elég példa a többek között az is, hogy bár Tiszának az elnöki székbe való beválasztásakor erősen dolgozott a pártkényszer, mégis a kormánypárti képviselők egész sora tartózkodott a szavazástól. S miután a reá szavazók száma nem éri el a képviselők számának többségét, hanem azon alul marad, az ellenzék Tisza megválasztását nem ismeri el törvényesnek. Híte hallatszik ugyan annak, hogy az elnök újabb meglepetéseket akar kilátásba helyezni. Fantasztikus tervekről beszélnek, amelyek szerint Tisza attól sem riadna vissza, hogy elnöki jogköréből folyólag karhatalmat rendeljen a Házba: rendőröket, csendőröket, vagy honvédeket. Hogy ebből újabb felfordulás lenne úgy a parlamentben, mint Budapest utcáin, az csaknem bizonyos s remélhető, hogy is fog maradni ez a szerencsétlen kísérlet, amely ellen különben az ellenzéknek megvan az a fegyvere, hogy a házszabályok szerint az elnök nem elnökölhet olyan ügyek tárgyalása alatt, amelyekhez mint képviselő már hozzászólt. Ezen az alapon Tisza István a véderőreform tárgyalása alatt egyáltalán nem foglalhatná el az elnöki széket. Miután időközben az ellenzéki pártok egymással megállapodásra jut, Lukács a választójogi reform ügyében tárgyalásba kezd velük. Félhivatalosan jelentik, hogy az erre való készség megvan Lukácsban, csak azt köti ki, hogy az egész ellenzéknek egységes álláspontja legyen s ne legyenek minden pártnak külön kivánságai. Ebben az irányban is meg van az egyezség. Éppen elég egynek. — A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. — Irtat BOROS LAJOS. A belgyógyászati klinika földszinti kórtermében mély csend uralkodik. Ilyenkor, ebéd után, minden beteg ágyában fekszik és alszik. Már t. i. aki tud aludni. Amelyik nem tud, az is igyekszik csendben maradni, nehogy zavarja a többiek álmát. Innen is, onnan is megzavarja néha-néha a nagy, szinte halálos csendet egy-egy elfojtott nyögés, vagy keserves sóhajtás, de azt is rögtön lepisszegi a nesztelenül ide-oda tipegő hebesveszter Konstantina, aki ma délben vette át szolgálatát sveszter Teréziától. Egyetlen egy beteg nem fekszik csak ágyában — a 7-es. Ott ül a kórterem jobb szögletében álló egyszerű, festett kis asztalánál és a kezében levő zsebkésével óvatosan vakar valamit az asztalon fekvő kis könyvecskéből. Mikor a vakarással készen van, fóliát vesz elő és a vakarás helyére lassan, rajzolva ír valamit. Ekkor a háta mögött halk csoszogás s rá egy elfojtott hang hallatszik: — Mit csinál Zoller? Megrezzenve fordul hátra s aztán mogorváu válaszol: — Látja írok, — s azzal tovább folytatja az írást. Az alak, akin a hagyományos kék sikos kórházi kabát van, ágyszomszédja a 7-esnek kint a nagyvilágban Bende Gyula névre hallgat, de hat hét óta mióta egy becsületes hastyphus segítségével a 6-os számú klinikai ágygyal cserélte fel a méregdrágán megfizetett, hófehérnek csúfolt, csirketollal töltött polgári ágyát, a klinikai házitörvény az ágy száma után 6-os számra keresztelte el. így szólítják az orvosok, a sveszterek, a szolga, sőt a többi betegek is, legfeljebb egyik másik hozzá bigygyeszti az „ur“-at is. Csak a 7-es tiszteli meg becsületes polgári nevén, minthogy ezzel úgyis mint ágyszomszédok, úgyis, mint kollégák — vaskereskedők lévén mindketten — nagyon összebarátkozott. Most kíváncsian hajol a 7-es válla fölött az asztal fölé s meglepetten hökken vissza. — Zoller úr! — szólal meg megdöbbenve, — mit csinál az istenért? . .. A 7-es pár percig összehúzott szemmel vizsgálja munkáját, aztán közönyös hangon válaszol: , »no — Hamisítok, amint látja! A 6-os erre ösztönszerüleg arrébb húzódik a 7-estől s együgyüen dadogja: — De hiszi ezt nem szabad! ... ■ mint — Tudom, — felel az szomorúan.— De nem is a postatakarékot akarom én becsapni. — Hanem . . . — A feleségemet. A 6-os csodálkozva mered a 7-es szomorú arcába. — A feleségét? ... De hát miért? . .. — Ez elmélázva néz maga elé. ■ Hó u x* — Miért? — szól kis idő múlva s egy nagyot lélegzik, mely sóhajtásnak is beillett». — Mert szeretem . . . A 6-os sajnákozva néz! a lecsüggesztett fejjel ülő emberre majd közelebb jőve hózifi. HÍREK. Tájékoztató: A Borsod-Miskolcii Múzeum gyűjteményei minden vasárnap d. e. 10—12-ig, d. u. 2—6-ig belépődíj nélkül megtekinthetik. Repülőverseny Miskolczon június 9-én. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 31. A repülőtechnika napról-napra előbbreszökő fejlettségéről már Miskolczon is meggyőződhettek többé-kevésbbé. Két ízben történtek városunkban felrepülések, de első ízben csalódott a közönség, mert nem is pilóta volt, aki felszállt, hanem valami kóbor franczia kereskedő, aki ravaszul kihasználta a repülés újszerű szenzációját. A Fürdőidény belőtt részte meg kirakatainkban a Tetra frotir és usaériiha különlegességeinket«]