Miskolczi Napló, 1914. május (14. évfolyam, 113-123. szám)
1914-05-19 / 113. szám
, egyszer szívből köszöntöm önöket! [(Lelkes éljenzés). Balogh Bertalan: Azt hiszem, valamennyiünk legőszintébb érzésének adok kifejezést, mikor a szövetség nevében a polgármester urnak szíves üdvözletét a legmelegebben megköszönöm. Ami az én személyem aposztrofálását illeti, kijelentem, hogy a legnagyobb örömöm mindig az, hogy hazámat, nemzetemet és városomat szolgáljam. (Lelkes éljenzés). A napirend. Ezután az elnök felolvasta a kongresszuson résztvevő küldöttek névsorát, majd megjegyzi, hogy a piai tanácskozás főleg informatív jellegű. A cél az, hogy megbeszéljék, milyen alapon lehet a meghívott egyleteket a szövetség kebelébe bevenni. A javaslatokat a küldöttek vigyék haza és terjesszék saját választmányaik elé. Az egyes delegáltak ezután elmondták észrevételeiket a szövetségbe való belépésre vonatkozólag. Kovács Árpád a nyíregyházi koncertviszonyokat vázolja és kijelenti, hogy csak úgy lehetne tagja a Szövetségnek, ha a hozzájárulást kis összegben állapítanák meg. Pazar István, mint a nyíregyházi zeneviszonyok ismerője érdekes visszapillantást vet Nyíregyháza kulturális múltjára és arra a konklúzióra jut, hogy helyi érdekeltséget kell szervezni elsőrangú zenészekből. Bálint Hugó (Szolnok) rámutat arra, hogy a különböző városok közönségének kultúrigényei és kultúrfoka is különböző és ezért a zenekultúra megalapozására helyezve a fősúlyt, indítványozza, hogy különböző művészek működjenek közre az illető városok kultúrigényeinek megfelelően. Orbán István (Munkács) ezzel szemben azt ajánlja, hogy csakis világhírű zeneművészek útján terjesszék a városokban a zenekultúrát. Dr. Maczky Valér (Eger) ugyanezen állásponton van. Minden művészetet csak a legnagyobb művészek interpretálásából lehet megismerni. Ruszty Gyula (Szolnok) hangsúlyozza, hogy a közönség csak azt hallgatja meg, ami az újság ingerével bír. Balogh Bertalan elnök ezután ismerteti a szövetség eddigi adminisztrációját. A hozzájárulási összegek elosztásánál arányosan járnak el, figyelembe véve a hozzájáruló város intelligenciáját és azt, hogy az a város mennyire van igénybe véve zenei előadások tekintetében. Azon az állásponton van, hogy csak a legnagyobb művészek játéka szolgálja az igazi kultúrát. Sorra veszi az egyes városok körülményeit és minden körülmény figyelembevételével úgy állapították meg a hozzájárulási összegeket, hogy Debreczen 800, Eger 600, Eperjes 600, Gyöngyös 600, Igló 500, Kassa 700, Késmárk 500, Losoncz 700, Lőcse 500, Miskolcz 700, Máramarossziget 700, Munkács 700, Nagykároly 500, Nyíregyháza 700, Nyitra 600, Rimaszombat 600, Sátoraljaújhely 600, Szatmár 700, Szolnok 700 és Zsolna 500 koronával járuljon a szövetséghez. Ezután az egyes városok delegáltjai hozzászóltak a hozzájárulási összegekhez. Hosszas vita fejlődött ki, melynek folyamán látnivaló volt, hogy az egyes városok közművelődési egyesületei lelkes készséggel lépnek be a szövetségbe, de a közönség kisebb-nagyobb mérvű pártolását tekintve, többnyire sokalják a hozzájárulási összeget. Végül is úgy állapították meg ezeket az összegeket, hogy egy 600 koronás átlag kerüljön ki. Ez azonban még nem végleges, csak propozicionális jellegű, amit az egyes küldöttek választmányaik elé terjesztenek elfogadásra. Az alapszabályokat terjesztette elő Balogh Bertalan. Az alapszabályokat néhány hozzászólás után el MISKOLCZI NAPLÓ Kedd, 1914 május 19. fogadták és ezzel a tanácskozás az elnök éltetésével véget ért. A bankett. Déli egy órakor bankett volt a kongresszusi tagok tiszteletére a Korona-szálloda éttermében. Az ebéd folyamán dr. Spitz Lipót pohárköszöntőben éltette Balogh Bertalant, a szövetség fáradhatatlan vezérét. Balogh Bertalan a küldöttekre és a készviselt egyesületekre ürítette poharát. A kongresszus tagjai még soká maradtak együtt a legjobb hangulatban. wwwwwmr;ny. - ■bbbbbhí APOLLO nagy mozgószínház, WEIDLICH-palota Műsor 1914. évi május 18.19-én. 1. Nyitány. 2. A türrheni tengerpart. 8_4- Késő szerelem. 5~7 Arany ifjúkor Az előadások kezdete hétköznapokon délután 6 órakor és este fél 9 órakor. Vasár- és ünnepnapokon délután fél 3, fél 5, fél 7, és este fél 9 órakor. a———mi—■mm mi I 111111111 mi mimaBB—— Dr. Fodor Pál emléke. Dr. Szántitó Bertalan közkórházi belgyógyász főorvos és tb. igazgató emlékbeszéde. II. A sors hozzá, a méltóhoz, nem volt méltatlan, mert hogy az anyagiakban hiányt ne szenvedjen, jó mentője a Nyeviczky családhoz vezette s ezen minden ízében úri gondolkozást a családnál mint nevelő működvén, anyagiakban nem szenvedett hiányt, pontosan végezte e mellett egyetemi tanulmányait s a család szeretetét és tanítványai tiszteletét is biztosította. Úgy végeze mint szorgalmas medicus tanulmányait, igy küzdött társaival az egyetemen s aki tudja, hogy ezen időben a pesti egyetem az előadási nyelvkérdés tekintetében minő változásokon ment keresztül; ha visszagondolunk mi orvosok, hogy egyetemünk minő mostoha gyermeke volt az akkori nemzetellenes kormánynak, ha emlékezetünkbe idézzük az akkori egyetemi viszonyokat; csokint tudja, hogy minő, majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött ott a tudományok elsajátithatása. Elvégezvén egyetemi tanulmányait, 1868. évben orvosdoktorrá avattatott s hogy tudományszomját s gyakorlati ismereteit kielégítse s öregbítse, az akkori nagyhírű Rókus-kórházi sebészfőorvos, dr. Kováts Sebestyén Éneke osztályán mint kórházi gyakornok, majd később dr. Gebhardt Lajos egyetem. tanár, kórházi főorvos mellbeteg osztályán mint segédorvos volt alkalmazva s mint bizonyítványai igazolják, nemcsak kiváló szorgalmat és tapintatos eljárást tanúsított, hanem egyszersmindt a betegek vizsgálása, a kórisme megállapítása és a gyógykezelés terén is jeles szakképzettséget, dicséretes ügyességet és szakavatottságot szerzett. Hogy azonban ismerete az orvosi tudományokban hézagos ne legyen, egy évet mint gyakornok dr. Poor Imre egyetem. tanár bőr és bujakóros osztályán töltött, amint a kezeim között levő bizonyítvány igazolja, az osztályt nagy szorgalommal látogatta, a betegek gyógykezelése körül orvosi szolgálatokat oly sikerrel végzett, mely orvosi fkavatottságnak, emberbaráti bánásmódnak, lelkiismeretes szorgalmának fémjeleit tanúsította A fentelüiben vázoltam megboldogult kartársur egyetemi életét és fiatal kezdő orvosiködését, mindebből egy törekvés tűnik elő; a tudomány szomjas ifjú lankadatt szorgalma, a tudás vágyának kielégied? azon nemes törekvés, hogy az orvost idomány több ágában magát kiképezve, hását fokozva és öregbítve, szilárd tip szerezzen s mindent, gyümölcsözőle értékesitsen szenvedő embertársai javát Ilyen érzeliktől vezéreltetve, hagyta el Pest városát telepedett meg Mezőkeresztesen műgyakorló orvos, ahol egy csapásra a vi legkeresettebb orvosa lett, ahol 1876. ig úgy a kis-, mint nagybirtokos osztályozán szeretett és nagyon felkarolt orvosait. Számtalanul hallottam a szeretet, tisztelet, ragasztás és megbecsülés legelismerőbb kitűzéseivel elhalmozni a megboldogultat a ragaszkodás nem csak "A kis, és középszoros osztálynál volt tapasztalható, han Alsó-Borsod legelőkelőbb urai, mint -óf Péchy Constantin, gróf Desewffyszalay Elek családoknak is szeretett és Keletnek örvendő, keresett orvosa lett. Működési kö kiterjedt egész Alsó- Borsod vármegye és midőn az 1872—73. években hazánkat kolera-járvány felkereste, mint az egységügy szakavatott és fáradhatatlan igi bajnoka, egész lélekkel, önfeláldozó izgalommal teljesítette legnemesebb odae nehéz hivatását. De viszonzásul elérte embertársai osztatlan szertetélése nagyrabecsülését. Az emberfelet nagy munka, mely hivatása teljesítésel együtt járt, kimeri’e különben ads szervezetét s buzimosabb betegesked után belátta, hogy szervezetének a véki orvosi praxissal egybekötött nagy rabság jót nem eredményezhet s hallgva miskolczi barátai sürgetésére, 1876. -én Miskolczra költözött s bekövetkezethabibtig itt közöttünk folytatta áldásdurvosi működését. Hogy itteni onsi gyakorlata minő arányokat öltött, így közhasznú működése az emberiségszélesebb rétegeiben is minő közszeretetig és tiszteletnek örvendett, hogy szeré és szolid, de behízelgő modora mennie meg tudta nyerni a vele érintkezők bilmát és ragaszkodását, annak taglalása nem bocsátkozom, még pedig nem azértert kisebb-nagyobb mértékben mindnyája ismertük nemes működését, olvasható életének nyitott könyvét, mindnyájan ecsültük és tiszteltük a szerető jó karts nemes szivét. Családot nem alátott, azonban a hivatásának nemes betcésén kivid életének ’egy feladatát ismerte azt, hogy támogassa soktagu családját. S ezen téren íno áldásdús tevékenységet fejtett ki. Így minő igaz, önzetlen szeretettel kami föl, ölelte szerető szivéhez családjaik tagjait, hogy minő anyagi áldozatok rím segítette szeretteit tanulmányaik folytatásában, ezt sem kell előttünk kietlen ecsetelnem, mert hisz ez a köztudna ment át. Jószívűsége jellem egész életét s de legszentebb tulajdonsa veres fonálként húzódik át egész életémert nemcsak családja tagjaival szembegyakorolta jó szivének pazar szeretetét, snem mindazokkal is, kik sokszor haszonlesből közel férkőztek hozzá, hogy kidalálják könnyen hivő hajlamait. Miskolczi nagy gyaklata mellett volt ideje, hogy mint vasgári orvos is évtizedeken át foglalkozzál s ki ne emlékeznék közülünk az ő mdenütt jelenlevő edzés egyéniségére, a midit váj link álta szeretve tisztelt Pali bárra. Az elmúlt év folyami édes hazánk orvoskorát sok nagy és silvos veszteségérte, ami bizonyos kasza dús rendeket vágott soraink között; egészségügyünk