Miskolczi Napló, 1915. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1915-08-01 / 174. szám

Vasárnap, augusztus hó 1. MISKOLCZI NAPLÓ Izgalmas harcok Galicziában. (A Mis­kolczi Napló tudósí­tójá­tól.) Egy miskolczi tizes honvéd­­tiszt a mai napon küldött a raj vonaliból két levélben érdekes eseményekről leírást haza Mis­­kólczra. Az egyik levél a miskol­­czi honvédek győzelmes s dicsősé­­ges harcairól számol­ be. A máso­dik levél trónörökösünk látogatá­sát mondja el a tizes honvédek­nél. Itt közöljük a két levél köz­érdekű részleteit: II. Honvédeink győzelmes harcai. Az itteni kis történetkék, vi­dám históriák, talán asztal mel­lett sokkal érdekesebbek lesznek, ha majdan véletlenül hazakerü­lök, most, azt hiszem, talán érde­kelni fogja, ha az utolsó hadmű­veletek egy érdekes részletét írom le, amelyben én is tevékeny részt vettem. Ez a Dnyeszteren való átkelés kierőszakolása, Ha­lles bevételével, a Zlota-Lipa és a Gnina-Lipa védelmi szakaszok elleni előretörés. Múlt hó végén Blludniki s Sokai Múlt hó végén Bludniki és Sokai között feküdtünk s igyekeztünk az oroszokat gyengíteni, amikor a jó Berták (igy hívjuk a 30 és feles mozsarakat) s a német mi­­ne-warferek gyönyörűen segítet­tek, mig végre junius 27-én haj­nalban megkezdtük az előnyo­mulást Halicz ellen. Ezen az éjje­len már az oroszok megtörve kezdtek visszavonulni, járőreink a nyomukban, úgy, hogy a kozá­kok gyújtogatását már a mi hon­védeink ok­ották. Mondhatom, könnyű munkánk volt. A haliczi fáradtságosan megerősített vé­delmi vonalat úgyszólván fáradt­ság nélkül léptük át. Halicz előtt kapta B. százados a parancsot, hogy, két századdal s a géppus­kás osztaggal keljen át a Dnyesz­lése körül. Hosszúra nyúlt a vita, láttad, sokan az asszonyok párt­ján voltak, de túlnyomórészt nem tartottuk kívánatosnak, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogok­ban részesüljenek. Ugyanis a kö­telességeiket sem egyformán gya­korolják. És a Szinhedrion végre azt az elvi határozatot hozta: Na­si­m daáton kálót . Az asszo­nyok könnyelműek. Fokozódó izgalommal hallgat­ta ezt a beszédet Berulta. Türel­metlenül­ toporzékolt és mi jön a Mester befejezé szavait, magából kikelve pattant fel: — Ezt mertétek tenni ! Erre ti képesek voltatok, laikus népség, tudatlan csecsemők gyülekezete. Hát az én atyám, sa szent, a többi mesterek, az elődök, a nagy Rabi Eliezer, az isteni Rabi Ab­iba, ők nem tették és ti, törpék, gyerme­kek, nyomorultak, ti kizártatok bennünket a gyülekezetből­? — És te, te jött-ment, nélküled ez meg sem történhetett volna, hát valóban könnyelműek az asz­­szonyok? — Valóban! — felelt ridegen a Mester. — Mitt! Még nem is szépíted a dolgot? Meg sem próbálod a vé­dekezést? Nem érvelsz? Kivételt sem teszel? Talán éppen engem tévén, s biztosítsa a többi csapa­tok átkelését. A járőrökön kívül tehát mi voltunk az első csapat a­latt vesztem él. Halicz Dnyeszte­ren innen való része lakosságá­nak éljenzése közt mentünk be a városba, virág minden sapka mel­lett, de a főtérnél már ugyancsak vigyázni kellett, mert a felrob­bantott vashíd és a felégetett fa­híd másik végéről golyózápor alatt tartották az oroszok a vá­rost. A fényes délutánra való te­kintettel, az átkelést beszüntet­tük, a fél zászlóalj a hidakkal szembeni beásta magát s onnan, én pedig az iskola ablakából és egy emeletes ház felső ablakából szórtam a géppuska magokat a túlsó partra. Saját géppuskáival úgy gyúrtam az orosz fedezéket, hogy onnan lövés estig nem is esett többé. Este megkezdődött a hídverés. Nehezen ment, reggel­re egy-egy szál deszka volt a rob­bantás helyén, úgy, hogy hosszú időbe telt, mígy csapatom átkelt. Mondhatom, nem vo­lt kellemes érzés, mikor két század és két géppuskával kellett egy nagy fo­lyó előtt szeparitásbtan állást fog­lalni, különösen akkor, mikor a csapatok átkelés­e közben már orosz nehéztüzérség lőtte az át­kelési pontot. De a feladat nagy­szerűsége, az önbizalom, a lakos­ság örömkönnyei, ezerszeresei megacélozták lelkünket. Lassan­ként, dacára az erős tűznek, egy egész ezred átkelt s elfogtatok a kijelölt hídfőt. Az oroszok szaka­da­tlanul lőtték a kezdetleges hi­dá­kat. Ezen a napon nem kevesebb mint 100 nehéz gránátot lőttek reá, toronymagasságú vízszlopot minden lövés után. Veszteségünk csekély volt. Másnap folytató­dott a csapatok átkelése, szintén­ nehéztüzérségi tűzben. Éjjel órakor megindítottuk! a tárna is beleértesz? Felelj, beszélj! — Minden aszony könnyelmű — válaszolt Rabi Meir higgadta, — s ha nem minden asszony kö­vetett is el könnyelműséget, ah­hoz csupán az alkalom, a megfe­lelő kisértés hiányzott. Csak el kell jönnie annak, aki lelkét össz­hangba tudja hozni a nő lelkével és a nő elbukik. Minden nő. — Nincs kivétel. — De van! — harsogott Beva­ll­a. — És bár megérdemelnéd, hogy érvényesüljön is felfogá­sod, ám lásd be, hogy nem ál­­talánosítható! Én nem vagyok könnyelmű és még többen nem vagyunk könnyelműek. Az asszo­nyok között éppen ugy megosz­lik e vád, mint a férfiakra nézve. S h­a talán köztünk több a köny­­nyelműség, de több a veszély is, melylyel meg kell küzdenünk. És ha csak egy kivételt ismerünk, nem állíthatjátok fel a törvény elvét: könnyelműek az asszo­nyok ! — Nincs kivétel, — ismételte a dást Choroszkow és Tuszán ellen A nehéz dió ekkor is a B. zászló­aljnak jutott. Mire a támadó megindult, az ellenség is félre szél­t és erős tűzzel fogadott Egy pillanatra megállt a támadás. A következő pillanatban Sch. fő­hadnagy százada elé ugrott é azt előre vitte. Utána hömpöly­gött az egész dandárunk, meg­szólaltattuk a géppuskákat, po­kolibb harcot nem láttam. Előre rohanó raj vonalak, 10—15 egy­szerre, felrobbanó shrapnellek, a nehéz gránátok fojtó füstje, kézi gránátok, égő falu, sebesültek jajgatása, géppuskák zakatolása, ész bein­tő látvány. De a harc sorsa el volt döntve. Másfél óra múlva a két falu a mienk, tömérdek sok orosz fogoly. Az oroszok a meg­fordított haliczi hídfőnkbe vonul­tak vissza, de tüzérségünk shrap­­nellesővel borítja az előtte levő mezőt, úgy, hogy már nincs to­vább. Ekkor hallottuk, hogy ha éjjel nem támadunk, az oroszok az aznap este beérkezett erősíté­sekkel a jobbszárnyunk­at betö­rik. A diadal tehát megsokszoro­zódott. A Gnina-Lipa védelmi szakasz elesett, jön a Zlota-Lipa. Erről a szép és diadalmas harcról a legnagyobb csodálkozással és elismeréssel nyilatkoztak a had­osztály- és hadtestparancsnokok, gyönyörű dicséretet kapott az ez­red: egy szép köszönő iratot, me­lyen rajzokkal vannak az ezred dnyeszteri és haliczi tényei meg­­örökitve. Ez most van sokszorosí­tás alatt s ebből minden katona egyet kap, álltunk szemben­, már az orosz­­szál néztünk farkasszemet. Tehát ezt is megértem! Nagyon szeret­ném ezt személyesen is elmesélni, mert voltak a szemlének érdekes epizódjai is. Az ukrainisták közt lányok is vannak. A szemlén ket­tő volt, ezek közül mint kitünte­tett az egyik, ki hadapródjelölti rangban van, szintén be lett ő­­fenségének mutatva. Szegény kis­lány, talán az ellenség előtt sem drukkolt úgy, mint ezen a napon. Úgy látszott, hogy magolja, mit fog mondani. Hozzá már vagy 8 fényképező­géppel ott álltunk és vártuk a nagy pillanatot. — De úgy látszik, a fenség nem vette észre, vagy nem akarta észreven­ni, hogy nő, mert erre megjegy­zést nem tett, csak megdicsérte. A másik kis­lány is dugdosta­ a nyakát előre, de mivel­ nem volt szoknyában, természetesen nem vette észre más, csak aki ismerte, így tehát a szoknyás hősök vona­lán nagy volt a csalódás. Egyébként minden a régi, nagy a meleg. Vadászunk az oroszokra. Mire a galicziai bort a pohárba töltjük, addigra megmelegszik, nem lehetne-e egy kis jeget kül­­­deni? Mert utóvégre sör is volna, csak amíg hütjük, addig elfogy. Mester! (Folyt, köv.) II. A trónörökös látogatása. 1915 július 24. Ismét tudok valami érdekeset írni, amit kérek a Miskolczi Nap­lónak átadni. Ez nem harc, ha­nem ő­fensége a trónörökös szem­léje a tizes honvédeknél, a rajvo­nal mögött. Tegnapelőtt kaptam a parancsot, hogy őfensége 23-iki szemléje alkalmával az egyik géppuskás osztagomat, melyben orosz géppuskák vannak, mint kuriózumot, szintén látni akarja. Azonkívül én vezetem hozzá azo­kat az embereket, akik a legutób­bi harcok alatt kitüntették magu­kat. Ezeknek őfensége sajátkezű­ség fogja felfűzni a kitüntetése­ket. Mikor a sötétség beállt, vi­gyázva kicsúsztunk a raj vonal­ból, hogy­ a szemle helyére jus­sunk. A szemle a raj vonal mö­gött, nem messze, egy erdőben volt. — Részt vettek benne egy zászlóalj, amely tartalékban volt, az ukrainisták egy, félszázada, az én orosz géppuskás-osztagom s a kitüntetett emberek. Mikor mint második osztaghoz, hozzám ke­rült őfensége, bemutatkoztam. — Hosszú ideig beszélgetett velem, mindenről kikérdezett, gratulált kitüntetésemhez, kérdezte hol, miért kaptam? Örömét fejezte ki s reményét, hogy újabbat is szer­zek hozzá. Alaposan megnézte az orosz osztagot, beszélt az embe­rekkel, végtelen kedvesen. Mikor a kitüntetéseket felfűzte, minden ember hőstettéről informáltatta magát, minden emberhez volt di­csérő szava. A szemle végén meg­elégedését fejezte ki a látottak felett . Hurrá! Éljen! kiáltása­ink között eltávozott. Egy szép nap emlékével tértünk vissza __ a rajvonalba és két órával azután, hogy szeretett trónörökösünkkel . Korszerű, modern villamos mas­sage és vibrációs gépekkel be­rendezett higiénikus kozmetikai műterem. Miskolcz, Kazinczy­ utca 5. szám, emelet (a Három rózsa szálloda mellett). Minden utónyom és fájdalom nélkül radikálisan eltávolít arc-, mell- és karról kellemetlen hajszálakat, pattanásokat, mitessert, szemölcsöt, szeplőt és májfoltot. Arcgőzölés, vibráció, kézi és villamos massage alkalmazásával eredményesen előmozdítja az arcbőr üdeségét, fehér­ségét és bársonysimaságát. Rövid kezelés után eltüntet bármilyen idült artisztátalanságot, ráncokat és orr­vörösséget. F. Bámulatos eredményű arcbőrhámlasztás Bécsben és Budapesten huzamosabb ideig teljes megelégedésre működtem. Uraknak rendel este 5—7 óráig. Hajfestés minden színben. Maniküre. Jutányos bérlet Csak rövid ideig! Két növendék a kozmetika minden ágában oktatást nyerhet. — Községi polgári fiú- és leányiskola Poprádon, a Magas Tátra alján. Orvosilag ajánlott hely. Tanulók német családok­nál olcsón elhelyezhetők. — Bővebb felvilágosítással szíve­sen szolgál Horn József, igaz­gató. Mészáros nyörí titsgiiaíl fB|tEEbiil oj, modernül fölszerelt, aseptikus műtermét MisketGzsa, Csabal-kipo 2. szám alatt (mindszenti templon mellett] megnyitotta. Platina, arany, aluminium koronák, aranyhidak, csapfogak, kaucsuk és arany­­lemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cement tömések, jótállás mellett, mér­sékel áron készülnek. Foghúzás és szaktanán teljesen inger, fogsor ,yitások — saját laboratóriumom­ban — 3 óra alatt elkészülnek.

Next