Miskolczi Napló, 1916. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1916-02-01 / 26. szám
OCÍMISKOLCZI NAPLÓ Kedd, 1910. évi február hó 1. A gabona- és lisztkészletek bejelentésenek uj szabályozása. Némely gabona- és lisztkészletnek újabb bejelentéséről és forgalombahozataluk újabb szabályozásáról a ml. kir. minisztérium 371—1916. M. E. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Minden malomvállalat és pedsig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok épp úgy, mint a vámörlő malomvállalatok, továbbá a gabonát, vagy lisztet élelmicikké feldolgozó ipari vállalatok (kenyérgyárak, sütők, pékek, cukrászok, száraz sütemény, kétszersült és hasonló gyárak, valamint tészta- és tarhonya-gyárak és minden, ilynemű vállalat), úgyszintén gabona- és lisztkereskedők, valamint általában — a termelőket kivéve — mindazok, kik gabonát vagy lisztet forgalombahozatal céljára tartanak birtokukban, kötelesek a birtokukban levő, akár saját tulajonukban álló, akár más részére őrzött, vagy birtokukban még nem levő, de akár maguk, akár más részére kötés útján biztosított búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab- és tengeri készíteteket, tirágba őrlés, zúzás, hintolásstb. által előállított egyéb termékeiket és hulladékokat, amelyek nem esnek a korpa forgalomba bocsátásának szabályozásáról i1.966—3915. M. E. szám alatt kiadott rendelet alá, — tekintet nélkül a készlet tárolásának helyére — az 1916. évi február hó 3. napján volt állapot szerint legkésőbb 1916. évi február hó 8. napjáig a Hadi Termény Részvénytársaságnak (Budapesten, V., Nádor utca 9.) bejelenteni. A bejelentést írásban kell megtenni és pedig a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelően. 2. §. Vámőrlő malomvállalatok, amelyek kizárólag az őrlésért, darálásért, zúzásért stb. járó és nem pénzben fizetett vámot (őrlésnat) a jelen rendelet életbelépésétől kezdve az őrlésre hozott gabonaneméből (búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab-, tengeri) csak természetben, nem pedig liszt állapotban vehetik ki. A vámul szedett gabonából a malomvállalat birtokosa csak a fennálló rendelkezések szerint számítandó sajáti házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséggel rendelkezhetik, a felesieketpedig a jelen rendeletben meghatározott célra (3. §.) feldolgozatlan állapotban megőrizni köteles. Az első bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek az egyéb malomvállalatok által végzett mindennemű őrlésre is, amennyiben az őrlés diját (a vámot) nem pénzben szedik. A vámőrlő malomvállalatok éppúgy, mint a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok, kötelesek az 1916. év február hó 1. napja után végzett vámőrlésből eredő gabonakészleteiket 1916. évi február hó 19. napjától kezdve kéthetenkint, minden második hét szombati napján volt állapot szerint a Hadi Termény Részvénytársaságnak, illetőleg a helyi hatóságnál bejelentett bizományosnáak írásban haladéktalanul bejelenteni. 3. §. A jelen rendelet szerint bejelentés alá eső készletek, amennyiben a fennálló rendeletei értelmében nem volnának máris igénybe véve, a jelen rendelet erejénél fogva az 1914. L. t.-cz. 3. §-a értelmében közszükségleti célokra igénybevétetnek (rekviráltatnak). Igénybevett készletével a birtokos nem rendelkezhetik, hanem köteles azt gondosan megőrizni. Az igénybevett készleteket a kereskedelemügyi miniszernek, a belügyi és földművelésügyi miniszterrel egyetérve kiadott rendelkezései szerint a Hadi Termény Részvénytársaság hozza forgalomba. 4. §. A jelen rendelet alapján tett bejelentések helyességének megállapítása végett a főszolgabírónak, városokban a rendőrkapitánynak vagy a részükről meghatalmazott hatósági személyeknek jogában áll a bejelentésre kötelezett készleteit, raktárait, üzleti könyveit és levelezéseit megvizsgálni. A vizsgálatot a vadi Termény Részvénytársaságnak kívánságára is el kell rendelni és a vizsgálatnál a nevezett társaság kiküldöttje is közreműködhetik. 5. §. A malomvállaatok által harmadik személyek (természeti és jogi személyek, ideértve a köztestületeket és közhatóságokat is) részére megvásárolt, illetve kötés útján, biztosított, bárhol tároló, őrlés, zúzás, hántorlás stb. útján feldolgozott, vagy feldolgozatlan állapotban levő készletek e rendelet erejénél fogva közszükségleti célokra igénybevétetvén (rekviráltatván), a malomvállalatoknak e készletekre vonatkozólag kötött összes szállítási és élési szerződései, — a szerződés létrejöttének időpontjára való tekintet nélkül, — hatályukat vesztik. Ugyanígy hatályukat vesztik a szerződések is, amelyeket a jelen rendelet értelmében bejelentésre kötelezett, más felek gabonának, vagy lisztnek szállítása iránt kötöttek. 6. §. A Hadi Termény Részvénytársaság a jelen rendelet értelmében átvett gabonakészletekért a 2.077—1815. M. E. és a 3.511-1915. M. E. számú rendeletekben megállapított "egmagasabb árakat, a jeleni rendelet értelmében átvett őrizménykészletekért pedig a 2.727—1915. M. E., a 4.080— 1915. M. E., a 4.343—3915. M. E. és a 3.217—3915. számú rendeletekben megállapított legmagasabb árakat fogja készpénzben kifizetni a nevezett társaság utasítása szerint történt átadást igazoló irat vagy az elszállítást igazoló vasúti- vagy hajó fuvarokmány ellenében. Az előbbi bekezdés nem vonatkozik azokra, a készletekre, amelyek és birtokosuk a fennálló rendeletek ellenére nem jelentett be. 7. §. A jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett készletekből a kereskedelemügyi miniszter által a belügyi és földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a helyi lakosság szükségletére megállapított menynyiséget a Hadi Termény Részvénytársaság az illető helyen köteles meghagyni. Az ilykor meghagyott részletekkel a Helyi Hatóság a belügyminiszter rendelkezesei szerint rentemezik. a 6. §. Mi jelen rendetet nem vonatkozik a niatu Termény Részvénytársasági vagy a koznaiosagok ligán közellátási ceionra már forgalomba bocsátott készletekre. 9. §. Aki készletét a jelen rendelet ellenére a Hadi Termény Részvénytársaságnak be nem jelent, készletét elrejti vagy eltitkolja, avagy, az ellenőrzést a jelen rendelet ellenére meghiúsítja, vagy az igénybevett készletet a jlen rendelet ellenére elhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon elvonja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a készletre nézve, amelynek tekintetében a jelen szakaszba ütköző kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordítandó. A jelen szakaszba ütköző kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi álamrendőrség működési terü étén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 10. §. Aki a jelen rendelet értelmében közszükségleti célokra igénybevett gabona- vagy liszt(őredmény-) készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a„törvényhatóság első tisztviselője — a fél meghallgatása után — az 1916: IV. t.-cz. 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártérítő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költség levonásával ugyancsak a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani A marasztaló határozat ellen, közlésétől tizenöt nap alatt felebezésnek van helye a belügyminiszterhez. _ A kártérítő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. 11. §: A jelen rendeletben a vámőrlő malmokra vonatkozólag foglalat rendelkezéseknek a vámőrlő malomvánatokkal való közléséről és végrehajtásáról a községi elöljáróság (város polgármestere) gondoskodik. 12. §. Ez a rendelet 1916. évi február hó 1. napján lép életbe. Ezzel a nappal a korábbi rendeleteknek a jelen rendelettel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. A belen rendelet hatálya Horvát-szlavonországokra nem terjed ki. — Miről az érdekelteket azzal értesítem, hogy a bej Mentések Tíiegfé+pTéhoT: ft f.pr),dplpf 1 szakasza pM el méhen használandó .A bejelentő lapokat Haidnay Gyila rendőrkapitány fogja rendelkezésre bocsátani s aki a szükséges bejelentő lapot kellő időben meg nem kapná, annak kiadását nevezet rendőrkapitánytól kérte. Miskolcz, 1916. évi január 30. Br. Nagy Ferencz, polgármester. Takarékos háziasszony TOJÁS helyett DELTA tojásport, EiőfeKMIRIKI tojásfaól vitákat használ. Teljesen pótolja a tojás festő és hajtó erejét. Mindenütt kapható. Főraktár HAÁSZ JÓZSEF cégnél. Az Erzsébet-iskola 130 szegény tanulójának porfelruházása. A miskolczi izr. hitközség nagy, áldozatok árán tart fenn egy iskolát, melyben 1000-nél több tanuló részesül oktatásban és nevelésben. Tudvalevő dolog, hogy a 1100 tanuló közül a harmadrészénél több a szegény tanuló, kik nemcsak tandíjmentesek, hanem lábbeli-, ruha- és kenyérmentesek is, akik iskolába nem tudnának a hidegben járni, ha a miskolczi izr. Nőegylett nemcsak ruházattal, hanem a téli hónapokban még meleg, jóízű étellel is el nem látná. A nemes cél érdekében a Nőegylet élén áló lelkes elnöknő, dr. Grosz Józsefné bámulatos buzgóságot fejt ki. De a ránk szakadt világháború miatt a Nőegylet elnöksége annyit fordíthat évente a szegény gyermekek felruházására, csak amennyit költségvetésének előirányzata megenged, tehát nem többet, mint a világháború előtti időkben. De mivel a háború kitörése óta mindennek az ára négyszeresére, sőt ötszörösére emelkedett, nem kell csodálkoznunk, ha a Nőegylet elnöksége — fájó szívvel bár — a szegény iskolás gyermekek felruházását a felére redukálta. És így 130 szegény tanuló nem részesült a ruhakiosztás jótékony áldásában, sőt abból teljesen kirekedt. Mikor derék iskolaszékünk ügybuzgó elnöke, dr. Kurcz Jakab erről értesült, azonnal elöljárósági gyűlést hivatott egybe, ahol lelkes szavakban előadta az ez évi ruhakiosztásból kimaradt szegény tanulóknak szomorú sorsát. Nyomban erre jelentkezett két miskolczi derék polgár, nevezetesen Glatter Ignácz terménykereskedő és Friedlender Jónás fanagykereskedő azzal a kijelentéssel, hogy ők adományok gyűjtése által akarják a szegény tamilok felruházására szükséges pénzt előteremteni. S ime, rövid pár nap alatt majdnem 1 3000 koronát ér mit csak erre a várra. Ez a nemes tett nem szorul dicséretre, mert ez önmagában hordja a ] POT5» rl 1 GQ.prrvf pf 0OC07OC3 A-rOTVTTpV VÖ7*. fneívcÍE az ember lelkét ékesítik és neme-