Miskolczi Napló, 1916. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1916-05-02 / 102. szám
Legyünk különbek ellenségeinknél ! Eddig minden fronton mi győztünk és ezt a győzelmeit nem is engedjük többé kicsakarni kezeink közül. Azzal azonban mégis tisztában kell lennünk, nincs rajta mit szépítgetni való, ellenségeink nagyonösszefogtak ellenünk s most, talán utoljára, még egyszer minden erőfeszítésükkel és álnokságukkal ránk esnek, hogy valahol valami rettentő csapással áttörjék sorainkat, vagy, kopiaztatási módszerükkel kimerítsenek. Erre vall ,ak kora tavasz óta észrevehető sok mindenféle készülődésük, mozgolódásuk, rajtunkütési próbálkozásuk az orosz és főként az olasz harcvonalm, a tengeren, való szállításnak elzárása most még a hollandi partok felé isi, az amerikai muníciógyárosok ellenünk uszitása, Wilson ultimátuma Németországhoz s erre vall még az a komédia is, hogy a muszka, cár harmadfélezer embert küldött Marsiel Hebe, a francia katonák csüggedt harci kedvének felvillanyozására, kikben a francia nép otthon maradt része gyönyörben úszva legeltetheti egy darabig szemét a parádékon s lelkesedve mutogathat rájuk, hogy micsoda erőteljes, szép szál legények, micsoda komoly katonák! De akikről azután a mámor elmúltával csakhamar megállapíthatja, hogy: És mégis ezeket a katonákat verték ki a magyar honvédek és német bakák a Kárpátokból s ezektől foglalták el egész Oroszlengyelországot. Hát akkor azok még minő kemény legények lehetnek! Ez a mi egyik szerencsénk éppen, hogy akár minő vitézek legyenek is ellenségeink katonái, a mi harcosaitok még bátrabbak, még vitézebbek. Ám a leghősibb vitézség is ellankad, ha a testi erő gyöngül, mert nincs elegendő élelmiszer, vagy se támadni, se védekezni nincs mód, mert elfogyott a tölténytáskából az utolsó golyó is, így jártak a szegény bolgárok az első balkáni háborúban. Azért győzhették le őket a szerbek, mert nem volt már se muníciójuk,, se élelmiszerük. Hát ettől a sorstól mentse meg a magyar nemzet a saját édes fiait, a maga legendás vitézségű hős katonáit. Ellenségeink lázas készülődésével szemben nekünk is fel kell vérteznünk magunkat minden ránkzúdulható veszedelmek ellen. Fel kell szerelnünk katonáinkat mindemmel, hogy semmiben fogyatkozásuk ne legyen. Ehhez természetesen pénz kell, sok pénz kell. A pénzt pedig csak nemzeti kölcsön révén tudjuk előteremteni. Tehát jegyezzen mindenki hadi kölcsönt. Legyünk ebben is különbbek ellenségei,Iliknél, akiknek kölcsönök nem nemzeti, hanem kényszerkölcsön, vagy idegen bankároktól kódolt uzsorás hitel. naponta 2 mm Csak azoknak a cigarettázóknak, kik egészségükre való tekintetből szívesen költenek B fillérrel többet MODIANO- „ CLUBSPECIALITÉ szivsikfthüvelyek. Orvosi tanácsra a hüvelyeken nincsen sem bronz-, sem színnyomás, de minden hüvelyben benn van víznyomássa! a gyáros aláírása Egy könyvecske sodorni való papír 10 fillér. Balogh József festőművész la kik föld?...utca ff. Gyügs kisikamlása. — A »Miskolczi Napló" eredeti tárcája. — Irta : POSTA SÁNDOR. Az ágyszakadás azután, minden este bekövetkezett. Hiába igazította meg a háziasszony, hiába hivatott hozzá asztalost, mindig leszakadt ,az, amikor Lázár belefeküdt. Utoljára is ki kellett cserélni ; a háziasszony a maga ágyát adta Lázárnak, a Lázárét pedig ő használta és a nyoszolya a háziasszonynyal csodálatosképen soha sem szakadt le többé. Lázár is, meg a háziassszony is, eltöprengett e változás fölött, csak a két lakótárs váltott egyetértő pillantást, mikor nekik is bizonyítaniok kellett a változás remekvüliségét. Ők voltak a mesterei az ágyszakadásnak. A deszkákat minden este hűségesen úgy eligazolták a Lázár ágyában, hogy azok a legkisebb teher alatt lesiklottak a. n voszolva oldalairól ésaz egész ágyazat velük zuhant le a padlóra. Azóta, hogy ,az ágy ki lett cserélve, nem keserítették Lázárt többé esténként. Különben is látszott rajta, hogy nincs minden rendben nála, mert rossz kedvű lett ,egy idő oda, nem is maradt ki olyan sokáig este s azután néha tanult is. — Beleuntál már a színházba, Lázi? — kérdezte egyik kamarása. — Nem én, mert ha nem kellene lantnyit magolni, még el is mennék színésznek. — De hiszen nem jársz már színházba. — Nem, mert nemi lehet. Pedig ,a kémistanő, a Kincs Fanny, mióta az orromat megcsifolandozta a szalmaszállal, igen szivesen elmulatozott velem az öltöző folyosóján. — A Kincs Fanny sokkal vénebb, mint, te vagy. — Mindegy, de csinos, kövér és művésznő. Im mi mi it———m iiskolc» Napló Kedd, 1916 május hó 2. SZÍNHÁZ. Set!imriMSF. Hétfőn: Luxemburg grófja, Kormos Ilonka felléptével. Kedden : Mágnás Miska. Szerdán: Egy magyar nábob. Csütörtökön : Egy magyar nábob. Pénteken : Csókszanatórium. Szombaton : Csókszanatórium. Vasárnap : Csókszanatórium. — A Góth-pár vendégjátékai. (Levél a szerkesztőhöz.) Ismerve az ön logalítását, remélem, hogy soraimnak névtelenül is szerit egy kis helyet b. lapjában. Meglepetéssé; olvastam b. lapjában egyrészt a Hermelin kritikáját és a beszámolót Góthék vendégjátékáról. Azonban nemcsak erről, nemcsak Góthékról kellett volna irnia, hanem a vendégjátékkal kapcsolatban azokról a követeléiérmékről, melyeket az ő művészetük egyrészt, a miskolczi publikum másrészt, nemcsak megérdemel, de joggal meg is követelhet. Ezek a követelmények, amelyeket iá direkció kötelessége lett, volna, előre felismerni, nagyjában a következők: Ha a direktor már elhatározta, hogy a sok limonádé est után szerez két művészestet a publikumnak, akkor ez nemcsak abból áll, hogy lehozat két művészt, hanem igen kis abból állott volna, hogy elsőrendű színészekkel játszattak volna kisebb szerepeket is. És a rendezés ! Kimás volt, hogy a Cyclamienben Góth nem bírt egy cigarettára gyújtani, mert rossz volt a gyufaskatulya,, vagy mikor Góthinié eloltotta a csillárt és a szín világos maradt. Mindezek olyan dolgok, amiken igen szépen lehetett volna, segíteni, de úgy l látszik, nekik így kellemesebb. Mindenesetre teljesen áll az, hogy a miskolczi publikum teljesen kiérdemelte a mai direkciótól azt, hogy ne morzsáikat dobjon a pénzéért vissza. És megérdemli, megkövetelheti, hogy a diatáz aztán miért nem lehet a színpadra járnod? — Letiltottak. A statiszták közül az egyik gazember rávett, hogy csaljam meg a ruhatárost és én olyan bolond voltam, hogy hallgattam ,atanácsára. — Csak nem loptad el valamelyik vitézi uniformist? — Ki beszél itt lopásról? Hát tolvaj vagyok én? — szólt bántódva Lázár. — No,, no, ne haragudjál, hiszen csak tréfálok. — Más sora van a dolognak. A csuszában,kóval csaltam meg. Hazajöve,télkor az ajtóban, miután ott mindig sötét van, cigaretta papírt adtam bankó helyett ,a, ruh, az árosnak. Erre aztán rájött őkelme. — Hát, hogy tudta meg? — Pedig nagyszerűen el volt a hamis titkarjáról készítve. Itthon a, lámpaolajjal bekentem a cigarettapapírt s plajbászszal holmi ákombákomot írtam reá, messziről, no meg a sötétben korektor úr is tanuljon meg egy szép estéért egy uj szerepet. És a, Hermelint is elő lehetett volna sokkal jobban hozni. — És azt hiszem, a Tájfun óta már megérdemlőnk vagy egy új díszletet is, meg talán pár képreprodukció is kellene a falon. Elvégre, a, színháznak az a célja, ho°gy minden irányban művészi élvezetet nyújtson. Egy színházi látogató. Kormos Ilonka vendégjátéka. Kormos Ilonka szombaton este kezdte meg három estére terjedő vendégszereplését. Az Elvált asszony Gonda szerepében lépett a közönség elé a bájos művésznő, akinek miskolczi szereplése, a fényes, zajos sikerek, még frisssen élnek a közönség emlékében. Éppen a finom zenéjű Falioperett, az Elvált asszony volt az, amelyben Kormos Ilonka első nagy sikerét aratta a miskolczi színpadon és Gonda szerepe volt az, amelyben „akkor“ ,a miskolczi közönséget meghódította. A régi, forró színházi esték emlékét idézte fel a szombati színházi est, A nézőtér zsúfolva, a közönség soraiban olyanok is, akik az idén nem látogatták a színházat, feszült várakozás. Amikor aztán Kormos Ilonka a hódító Gonda szerepében megjelent, zugó taps hangzott fel és az egész figyelem feléje fordult. Elegáns, ragyogó Gonda volt. Játéka művészibb, öntudatosabb lett, énektudása is fejlődött. Egész estén át szeretettel ünnepelte a közönség. Minden énekszáma után taps hangzott fel és a felvonások végén számtalanszor hívták a lámpák elé. Vasárnap folytatta vendégszereplését a Tait,árjárás Mogyoróssy önkéntes szerepében. A színház tegnap is zsúfolásig megtelt. Minden jegy elkelt. A közönség tegnap is meleg szeretettel fogadta és ünnepelte ,a művésznőt és az elért siker éppen, olyan teljes és tökéletes volt, mint szombaton. Kőrösön, nagyon hasonlított a bankóhoz. Aztán egyszer csak kanon fogott és a színház udvarán égő lámpáshoz vitt, ott megmutatta nekem, hogy milyen alávaló a hamisítványom. Megütni nem mert, de azt mondta, hogy töbé be ne próbáljak lépni a színpadra, ment mint pénzhamisítót azonnal elfogat a rendőrrel. Ez atörténet vig kacagásra hangolta a két kamarást, de bizony Lázár nem találta a dolgot olyan mulatságosnak. Harminc krajcár mégis csak pénz volt és az most fuccs! És Kincs Fannyval sem lehet találkozni, mert mikor az próbára megy, neki az iskolába kell igyekeznie, az estielőadás előtt pedig más halttűék csaponganak a színház körül, akikkel ő nem versenyezhet. Ő azonban csak vágyódotttovább is Kincs Fanny látására. Ez a vágyakozás erős nyomokat hagyott tanulási szorgalmán, még kevesebbet, tanult, mint akkor, amikor a színpadra járt, van szerdicsem a nagyducumi uzunség szives tudomására hozni, hogy a Forgóhid mellett fennállott rutinfestő és vegytisztító felvételi üzletemet Széchenyi-T. SZ. sz. alá a Megay-cukrászda mellé, a Nagyszállodával szembe helyeztem át. g HUI#1 KJ I W 9 * Szives pártfogást kér kiváló tisztelettel !*11 nLvnb