Miskolczi Napló, 1916. szeptember (16. évfolyam, 202-226. szám)
1916-09-01 / 202. szám
A Miskolcz élelmezése: kassai lip a városi közélelmezési vállalatról. (Saját tudósítónktól.) A napokban kassai vendég járt nálunk, aki a város közélelmezési vállalatát, jött ide megtekinteni. A kassai Fercemagyarország ma hozzánk érkezett száma nagy, tudósítást közöl „Riport Miskolcz közélelmezéséről“ címmel. A több hasábra terjedő cikknek ezek a bevezető sorai: „Miskolcz városa alig kilencven kilométernyire fekszik tőlünk. Gyorsvonattal rövid másfélórányira. Geográfiailag tehát elenyésző csekély a Kassa és Miskolcz között elterülő távolság és mégis milliónyi mért földek választanak el bennünket —,a közélelmezés terén. Kétségtelen dolog, hogy a mai időkben egyik legnehezebb feladatunk az élelmezésről való gondoskodás. Máskor, béke idején, az ilyenfajta gondoskodás minden egyes ember egyszerű magánügye volt és a családfentartó ügyiségétől függött, hogy mikép volt ellátva az egyes család. Ma, a háború harmadik esztendejében, az élelmezési kérdés már nem lehet egyszerű magánügy, hanem egyik legfontosabb, eminens közérdek, amelynek törődésével a hatóság feladatát képezi és kell is, hogy képezze. Minthogy a napokban alkalmam vett a miskolci közélelmezési viszonyokat tanulmányozni, azt hiszem, használhat az ügynek, ha nagyobb vonásokbanismertetem azokat.“ Leírja ezután a közélelmezési vállalat egyes üzemeit és helyiségeit. A népkerti tejcsarnokról a legnagyobb elragadtatással!. ir. A cikk e részeiből Valók az alábbi sorok: ... Ötvennyolc fillér lefizetése ellenében kaptam féllliter kitűnő pasteurizált tejet, két darab kenyeret és egy adag vajat. Uzsonnázás közben szemügyre veszem a fogyasztó közönséget. Micsoda élénk sürgés-forgás. Elegáns úriasszonyok, cselédek, gyermekek, katonatisztek, civilek vegyesen jönnek, mindnyájuk maga hozza az elemózistáját, kedélyesen, megelégedetten és hellyet keres valamdly téli tétlen asztal mellé. Igazán elragadó, kedves kép.Érdeklődésemre megtudtam, hogy ezt az áldásos, szép intézményt a városi hatóság léptette, éltetbe. A polgármesternél tett látogatását írja le e sorokban: „Másnap délelőtt, már a polgármester előtt állok, hogy részletesen informáltassam magam az intézmény kezelése körül. Dr. Nagy Ferencz polgármester, aki a közélelmezési vállalatnak az élén áll és annak tulajdonképen lelke, igen kedvesen fogad. Szerényen elhárít magáról minden érdemet, noha az egész vitus osztatlan elismeréssel beszélt az ő fényes közgazdasági talentumáról, fáradhatatlan munkabírásáról bámulatos energiájáról és agilitásáról. De nekem most nem az a szándékom, hogy Nagy Ferencz polgármestert superlativusokban használt legékesebb jelzőkkel kidicsérjem. Erre nincs szüksége. Sem pedig az ő derék vezérkarát, mely Hölcz Gyula, igazgató, továbbá Gottlieb, Gajári és Lóránt közélelmezési főtisztviselők vezetése alatt főnökükhöz méltóan nagy ambícióval és pedáns pontossággal dolgoznak.“ A közélelmezési központot, az egyes osztályokat, a tejüzemet ismerteti a cikk, majd a városi kifőzdét, melyről ezeket írja: „A vállalatnak egyik legújabb alkotása: a kifőzde, ahol ebédet szolgáltatnak ki és pedig egy kitűnő levest, főzeléket föltétellel (marhahús, sertéshús vagy kolbász.) Az ebéd ára 80, mondd nyolcvan fillér. Ez az alkotás még alig egy hónapja áll fönn. Egyelőre csak néhány száz adagot főznek, de tervbe van véve az üzemet nyerte tízezer adagra emelni, amelyeket három különféle helyen fölállítandó helyiségben fognak kiszolgáltatni. íme, ilyenek a miskolci közélelmezési viszonyok. Minden van bőven, valóságos mesebeli eldorádója a mi helyzetünkhöz képest.“ MISKOLCZi napló Péntek, 1916 Szeptember’ I. TANÜGY. — A városi Nőipariskolában az 1916—17. tanévre abeiratások szeptember hó 1—3. fognak tartatni az intézethelyiségében délelőtt 9—12 óráig, és délután 3—15 óráig. Szeptember 15-én a rendes tanítás veszi kezdetét, ez időn túl csak a felügyelő bizottság engedelmével vétetnek föl a növendékek. A nőipariskola I. előkészítő osztályába csak olyan növendékek vétetnek fel, kik a 12-ik életévüket betöltötték és legalább az elemi IV. osztályáról szóló bizonyítványukkat fel tudják mutatni. A II. fehérnemű- és hímző-osztályba oly növendékek vétetnek fel, kik a II. polgári osztályt, vagy a VI. elemi osztályt elvégezték. A III. felső ruha varró-osztávba pedig a IV. polgári, vagy IV. felső osztályt végzett növendékek vétetnek fel. A tandíj az egész évre 28 korona, mely összegből 18 korona a beiratás alkalmával fizetendő, a 10 korona pedig február havában, a II. félév kezdetén. Tandíjmentesen felvétetnek mindazon növendékek, kik a városi hatóság által kiállított szegénységi bizonyítványnyal felszerelt kérvényüket Miskolcz bhjt. Városi tanácsához címezve, az igazgatónőnek a beiratás alkalmával benyújtják. Tandíj mentességet egész évre azonban csak jó magaviseletű, szorgalmas növendékek nyernek. — A miskolczi kereskedő tanonciskolában a beiratások szeptember 1—5-ig tartatnak és pedig hétköznapokon délután 3—4-ig, vasárnap délelőtt 10—12-ig, a felsőkereskedelmi iskola tanácstermében, mely idő alatt, minden kereskedő tanon köteles beiratkozni. A tanítás szeptember 14-én veszi kezdetét. Az évi tandíj 14 korona, mely rde íratáskor előre fizetendő s ugyanakkor bemutatandó az iskolai bizonyítvány és a tanonc szerződés is. A be iratási határidő pontos betartását, a "Szülők és a főnökök különös figyelmébe ajánljuk, mivel e határidőn túl jelentőkéz)» tanoncok addig mulasztott órái igazolatlatinoknak vétetnek. Az igazgatóság. KÍDONSÁGOK — 1916 augusztus 31.Talán az újságírónak van a legnehezebb szerepe a bábom alatt. Szegény, már maga nem tudja, már szabad megírnia, mit nem. Ezenkívül a közönségnek is megvan a maga különleges kívánsága a lappal szemben. A publikum egy része haragosan követeli, hogy az újság húzza nyársra, törje karóba, vessse máglyára a termelőket, akik kiuzsorázzák a népet. A termelő előfizetők viszont haragos leveleket irkálnak a szerkesztőségekhez: „Miért bántanak bennünket folyton? Drága a munkás, drága a Csizma, drága a takarmány, mi nem adhatjuk olcsóbban a portékánkat.“ " A szabó magáiból kikelve követeli a szerkesztőtől, hogy leplezze le a susztert, aki 30 koronáért talpal. A suszter összeszorult kézzel beszél a szabó uzsorájáról, aki 200 koronát kér egy rend ruháért. A szentimentális aggszáz novellákat követel, mert őt ez nem érdekli a háború. A kávéházi stratéga azt, követeli, hogy jó harctéri hírrel szolgáljon a lap. A másik régi előfizető ellenben mérgesen kérdi, hogy mitt bolygattuk Romániát? A másik azt mondja, hogy az újságok csinálták meg a román háborút is. Az sem ritkaság, hogy az előfizető lemond, mert a lap rosszul van szerkesztve, nem hoz se békekötést, se győzelmeket. És az újságíró maga, is elhiszi néha, hogy ő az oka, amiért nincs béke, nincs szenzációs házasságtörés, hajmeresztő rablógyilkosság, érdekes égi tünemény, még egy gorlicei áttörés se, hogy ő a hibás, amiért nincs elég szedő, aki kiszedje a tárcát s hogy a mulasztás terheli a papírelőállítás körül is. És töri a fejét, hogy, minit írjon hát? Végre talál egy témát, de épp akkor hozzák az egy millió háromszázezredik minisztert, rendeletet, hogy arról sem szabad írni. És végül a lap mégis megjelenik, amin sokszor az újságíró csodálkozik a legjobban. — Hivatalos jelentések. Budapest, augusztus 30. Keleti harctér: Az Orsovától északkeletre emelkedő magaslatokon csak irataink ismételten visszavertek román támadásokat. Egyébként a határra előretolt erőtcsoportokat lépésről-lépésre és tervszerűen visszavontuk, úgy, amint az a háború esetére régebben megállapíttatott. Az ellenség bizonyára nagyra lesz Petrozsény, Brassó és Keszdivásárhely megszállásával. A legészakibb román hadoszlopok a Gyergyó-hegységben harciban állanak. Német csapatok a galíciai Erdős-Kárpátokban a Kukul-magnslatot, amely az utóbbi hetekben heves harcok tárgya volt, újbóli elragadták az oroszoktól. Egyébként előtéri harcokon kívül az orosz arcvonalon lényeges esemény nem történt. Olasz harctér: Nincs különös esemény. Délkeleti harctér: Dunai flottilánk a Duna alsó fogyásánál, Turnu-Minginele mellett román uszályhajóikat, kikötői raktárakat és katonai telepeket elpusztított. Zimiriicánál két megrakott unszálehajót, egy kikötői állomáshajót és két motorcsónakot zsákmányolt. A Vetusa alsó folyásánál aia előőrsi tevékenység fokozódott. Höfer, altábornagy, Berlin, augusztus 30. A nagy főhadiszállás jelenti : Nyugati hun ezér: A Somme területen a két fél tüzérségének tartósan nagy harcba vetése mellett történt ellenséges vállalkozások hatásos zárótüzünkben nappal nem tudtak lefejlődni. Este és éjjel heves támadások következtek az Ovillers-Poziéres - vonal felől és Guillemont és Maurepas közt, alig a csatlakozó vonalon a Soroméig s azon túl is egészen Chilly vidékéig. A rohamra felkészült ellenséget éjjel is visszatartottuk árkaiban. Állásaink teljesen birtokunkban vannak. Ovilifers-Pozierestől északra vitéz csapataink egyes helyeken Benyomult trigol osztagokat súlyos közelharcban ismét kivetették. A Múlástól jobbra, Fleury méltótt és a falu és Chapitre-erdő közti állásaink ellen hízéves tűzzel előkészített, megújíult francia támadások ismételtem összeomlottak. — Az Ancre-pataktól, északra, és Müihlhaus,éntől nyugatra egy-egy ellenséges repülőgépet légi harcban harcképtelenné tettünk. — Két repülőgépet a Sommetől északra védőtüzelésünk szedett le. Egy másik Lovecorrrtnál vonalainkon belül kénytelen volt leszállani. Keleti harctér: A Kárpátoktól északra jelentősebb esemény nem volt. Német csapatok Zaláé től északnyugtaira rohamimal elfoglalták a Kukul-hegyet. Balkáni harctér: Ahelyzet változatlan. Legfelsőbb hadvezetőieég. Rendkívüli kórokmány tamán lártaruhákból és gyermekruhákból nagy raktáram van, már sokalt szabott árban.NEUMANN M. Ajánlom e tárgyakban a szükséglet mielőbbi beszerzését. Cs. ÉS KIR. UDVARI ÉS KAMARAI SZÁLUTÓ. Elsőrangú mértékszabóság, ááád fleggjébb kötölta reflerenzuhík készen és mérték után 24 óra alatt is. |