Miskolczi Napló, 1917. június-december (17. évfolyam, 126-280. szám)
1917-06-03 / 126. szám
A demonzáció és a kereskedelem. A Kereskedelmi és Iparkamarák országos értekezletén előterjeszti: dr. Sugár Ignác. A magyar kmeskodietai és iparkatmairák június 6-tól Budapesten a katonai felszerelés gazdasági kérdés||nell országos érítekezletet tartamaik. Az értekezletendr. Sugár Igmácz, a miskolczikieneskedhem és iparkamara országossain elismert érdemes titkára isi előadást tart „A demobifcdiaáeio és a 'IMkeresikjejdelemeimmel. A nagysziabálsiu előadás foglalkozik a háibioru okozta általános helyzettel, a kiadvisulásnek a kereskedelennre gyakorolt lefolyásával, majd A demobilizáció problémáival foglalkozik és a' következőket mondja': I. - I. A bárború befejeztével történő feladatok és intézkedések eddigelé ismeretlen telkeket róttak a® á'Hlamrai. Amellett, hogy újak, siokoldalnak és szerfelett nagyok. Praepedems nincs. Ekkora mértvű fegyverbeállás, a szó sziinte betűszerinti értűt ellenében: az egész nép fegyverben, a múltban még nem volt. De nem volt ekkora mérvű nagy kié, erjedtétű Irán tér se. Ritka nehéz gond tehát a leszerelés mikénti legcélszerűbb keresztülvitele. E szempontból vegyük szemrlgyre a felmerült és felmerülhető kivántságtárcát, és fehettöregeket. Első helyre kerül termésefedtes sem az ember, iaz az állampolgár, aki katonai szolgálatát teljesíti. Nyilvánvaló, hogy a legbenneebb hő vágy, hogy a katona a lehető leggyorsabban szeretne visszatérni évek óta nem élvezett családi tűzhelyéhez s umjlbol hozzáfogni polgári foglalkozásához, rendbehozandó üzleti viszonyait, vagyonát. E hső vlágy feljeltése nem egyéni ügy. A visszatérés csak akkor és csak úgy, amikor és hogy léhitféllek tartja a hadvezetőség — történhetik. Azonban kétségtelen, hogy az lenne a legtermészetesebb, mikép legelj,többen az önálló kereskedőig mihelyt a hadi érdek megengedi, a fegyversznet és béketárgyalásaik megkezdésekor — bizonyára hosszabb időre nyúlik — mientőfl gyorsabban szabadságol tafusainak. Ez tulajdonképeni feltétele a visszatérő segélyzszemélyzet rendszeres munkába állításának. Mert így akárhányszor fog előfordulni, hogy az alkalmazott előbb fog bekopogtatni régi főnökénél, mint érintőidő otthon volna, a miből üzletien komplikációk és a segédlősemélyzetért való vendseny futás keletkezik. Hisz az 1915 november 17-iki 4118—1915. Ml E. rendelet oly kerekedő segédeknek, továbbá ipari és kereskedőfilmi vállalatok oly tisztviselőinek szszlgálatti szerződtetse, ïaki 1915 júliusi 25. napjául], már ez időpont előtt kötött szolgálati viszonyban állottak, szünetel és a katonai sízolgálat végleges megszüntével ujjból hatályba lép és a munkatadó csak ez időpont után « csak a törvényben (1875. évi XXXVII. t.-cZ. 57. isziakálsz, illetve 1884. XVII. t.-cz. 92. szukatea] — titkát hat hét vagy három hónap), illetőleg a szerződésiben megtállapitott módon szüntetheti meg. Az újból hatálybalépést nem akadályozza, hogy az alkalmazott a szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelenné vált. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak oly, esetekre, midőn a munkaadó üzemét a háborús események miatt szüntette meg. (Id. rend. 7. szakasza.) A kereskedő osztálynak ez okból is szervezve kellene lenni. E szervezet vezetői a nyilvántartást a területen levő azon főnökökről, akiknek háború előtti alkalmazottai voltak és hadba vonultak s most térnek vissza. Célszerű volna, tehát, ha azon alkalmazottak részére, kik meghatározott korábbi főnökökhöz visszatérni óhajtanak —, akiknek tiehita megélhetése a demobiliizáció komplikátlit hullámos mozgása közepette is biztosítva lenne —, szintéin, miként l az önállóak, szabadságot tanának. De emellett is szükséges a munkaközvetitséről gondoskodni. Az 1916. évi XVI. t.-cz. fa munkaközvetités hatósági ellátásáról, mint keret törvény, meg van alkotva, s a kihirdetéstőll .számított három hónap múltán életbe is lépett. — volna. Kérdiési, hogy a demóibilizáció idejére várható, hogy e hatósági szervezet meg ke-iz. II. A hitelügy. Valamennyi demobilizációs kérdiések közepette — pedig nem kisebbítjük és háttérbe nem állítjuk a többieket sem — a legdöntőbb jelentőségű új hitel , ezzel kapcsolatban a Valuta és deviza, ügy. Ez a nl£ímzet gazdasági jövömnek is a legnagyobb kérdése, amelynek helyes megoldásától függ minden más gazdasági részletkérdés. E tekintetben tehát a magyar kereskedő osztálynak, bar ia fogalmi élet termév/eteszerint ő ■a, fkigén elvéceltébb. dem lehetnek és nincsenek is különleges követelményei. Mert az, hogy valatánknaik olyannak kél® lenni, a mely a külföldidel való versenyképes égünk és kínálkozó leg',f.főnyösi,f'ilb! árubehozatalnak biztos lehetőségeit nyújtssa, nemcsak a kereskedelem elsőrangú érdeke. Erre az ügyre tehát, nem térünk ki részletesebben. A második követelmény, hogy a h-lftöfidjön megfelelő bolsé,bini és előnyös klrimathába kereskedelmi hitel álljon a rekonstruáláladó magyar kereskedelem részére, szintén azonos természetű az ellőbbivel. A hitel kérdésében azonban már merülnek föl különleges kereskedelmi igényeik. E nézőponttól kell vitaszinto,unnlm,ujuk a már érintett állapotra!, amely szerint lesz, a) oly csoport, amely vagyoni helyzeténél fogva nem igényel s talán nem is, tűr el e kényeli ponton beavatkozást; b) oly coport, amly a háború alattt is megbizhatóságánaik s kötelezettségei térjentésénkk oly kedvező jelenségeit nyújtotta, hogy a hitel megszerzésére különleges!i nézik edé ek nem válnak szükségtisleikké; c) végül az « csoport, ameli*nek egzisztenciája akár izemszi ne teles, akár ia viszonyok miatt; annyira, ojy• IZezlszugoroldkt. lugv tál]» rááll i fásuk nagy figyelmet, igényel. Talán nem vérmes az a hitünk, Inai a pénzpilarci élet rendessége helyreállitátik, ,a mindennapi élet természetes törvénye érvényesül s mindenki megtalálja a maga az ármia,dákiát. A kerescecselem természete merőben az egyéni Isziakképzetttségen, fügycsisségen és megbizitatósági alapon nyugvó mivolta, nem teszi lehetővé különöséges hitelszervezet teremtését, amint ez más foglalkozásiágaikban (p. o. kézműipariban( 1.fiiétsÿges, sőt szükséges Itt abban kell biznunk, hogy a lokálie hitel intézetek, ismerve a helyi kereskedelmet és kereskedőket, saját üzleti érdekül,' m is kiváló fonte,.s lúggal járván*, éppen ai háton után a könnyen mobitizátható váltó — kellőleg föglaldja s nemi a fő, majd el is, tudja látni. Bízunk és bemuunk kell abba,hogy gíj’áros, nagykereskedő ismét visisszsatér a békegazdálkodi.. - kereskede'mi ,szokásaihoz az árubitélézén, tehén is. magv ,( Vatápa, traglyoimlányos) harci erényeikkel azért ejthetnie bámultattbalai világot és állhatták el romboló-írtját a legrettenetesebb támadásnak, mert rendelkeztek minden föltétellel, atomfektereikhez elengedhetlen volt és mert tudták, hogy messze a front, mögött fizsilárdáto összefogottaz egész nemzet, mely az övékhez ihisonló odiaiadiásisait fogja föl és teljesíti hiberus kötelességeit, s amelye kialpalolhajtatlan tartalékok gyanánt megnyugvással számíthaltaak és ,támaszkodhatnak. Amíg az erőkifejtésnek éls a, győzldmi alkairatnak ez a teljeség összlhaingja frontjaitokat s a frontok mögött lüktető nemzeti énsertet’ ; ejgyiben forrasztja, addig példiák, hőseink törtéinelmi nagyságu pélidja;oldiásai tanú ik tícznaik róla, hogy összefoghiatniak eldenünk a föld összes ördögei, még akkor sem birmaik velünk. Segítsünk tehát katímák,nikínak, hogy dicsőségük szédüld tes utján tovább haladhial -wmaik. 'Segítsünk nekik azzal, hogy a biadi kölcsön eredményével' Igiyefcezzüinik legalább is megközelítidni azt a káprázatos önfelállozásukat, melynek szikalzán teha tétlenül omlik össze ellke azségeink úgy, szólván egy helyre, öszíszesitlett minden elrőfeszitése. — Segitisük őket. ugyi, Iirigyi , hadi kölcsönből fuisí'fl, ibloivt-in egy tökélietes feli-izlekteésüknek, mint emberiség,ősi ellátásuknak minden szükséglete. Senki sem átfutja, hogy a segitésnek de ai mérve csekéli még Volnai. Ne ív,lédjük azt pi Liban, hogy házi,Ciruak közvetlenül döpte előtt áll s hogy épen ezért miként teartosítiankuterv, abbén, a válságois időbm nekünk is mindiem előző laljkalomnál fsokkal többet,, kell tennünk Az írj illidii kölcsön ailéiróinak sorábónij egyetlen magyar ember seim hiányoziha't ainélkül, hogy rl:i sütnie miagár©, katonáink éb szénit, tipiyünk elárulássámlk undoritó 'bélyegét. ___________________MISKOLCZÍ NAPLÓ Vasárnap, 1917. junius hó 3, n Segítsünk katonáinknak. Szülte etidil a naivveré lüinjki a háborrunak attól a. .sohalsem áldott hevességétől, amely már tizedkizer lángol föl a feonzó mentén, de ately most tapatsiztalt markje/chságával imégt a háború legvéresebb eseeményeit, iisi messze líinifezlámyolja. Ami pursztilást angolok és franciák li tudták eltellni, azt mloist mind az olasz halreVonlatlon egyesitették s maga a pokol faiz, amint ott hős fiainknak megbicikózni sokkot. Ési ezzel a pokollal szemben is megállják helyüket. A vezérkari főnök jelentései nap-nap után a magyar fiúk ditersiő-jégét zengik, amely uigy. Látszik, hogy aminál magassabban szárnyiaít, minél hatalmasaibb arányokt ölt a rázúduló veszedelem. A büszke, csodálkozás fésülett laponban, melylyel magyar lelküinket ez a, legjevildáis látvány elárasztja, éreznünk kell azt is, hogy hőse.sa,pafainík teljesitőképességének szintén megvan a FOGHÚZÁS ! és szalanád táljáén Inpn 19|HHj8I!a8m — SjJí ÜSSfltOfffiffltfPI3S153 m átül likáízülEst Platina-és aranykoronák, aranyhidak, csapfogak, kaucsuk- és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cement-tömések, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek Mészáros Győző, vizsgázott fogtechnita modernül felszerelt aseptikus műtermében Miskolczon, Csabaikapu 2. be., mindszenti templom mellett Telefon 406. A miskolczi hadi kölcsönjegyzések eredménye legyen méltó erős magyar város régi jó hírnevéhez! Grüner Sauerbrunn - pompás asztallal! Étvágygerjesztő ! Gyomorerősitő ! Legüditőbb ital ! Nagyváradi főraktár: JANKY ANTAL UTÓDA cégnél.