Miskolczi Napló, 1917. június-december (17. évfolyam, 126-280. szám)

1917-06-03 / 126. szám

A demonzáció és a kereskedelem. A Kereskedelmi és Iparkamarák országos értekezletén előter­jeszti: dr. Sugár Ignác. A magyar kmeskodietai és i­par­katmairák június 6-tól Buda­pesten a katonai felsze­relés gaz­dasági k­érdés|­|n­­ell országos é­r­­ítekezletet tartamaik. Az értekez­leten­­dr. Sugár Igmácz, a miskol­­czi­­kieneskedh­e­m­ és iparkamara országossain elismert érdemes tit­kára isi előadást tart „A demobi­­fcdiaáeio és a 'IMkeresikjejdelem­ei­mmel. A nagysziabálsiu előadás foglalkozik a­ h­áibio­ru okozta ál­­talános helyzettel, a k­iadvisu­lás­­nek a ker­esked­el­ennre gyako­rolt lefolyásával, majd A demobilizáció problémáival foglalkozik és a' következőket mondja': I. - I. A bárború befejeztével tör­ténő feladatok és intézkedések eddigelé ismeretlen­ telkeket róttak a® á'Hlamrai. Amellett, hogy újak, siokold­alnak és szer­felett nagyok. Praepedems nincs. Ekkora mértvű fegy­ve­rbeállás, a szó s­ziinte betűszerinti értűt ell­­enében: az egész né­p fegyver­ben, a múltban még nem volt. De nem volt ekkora mérvű nagy kié, erjedtétű Irán tér se. Ritka ne­héz gond tehát a leszerelés mi­kénti legcélszerűbb ke­resztülvi­­tele. E szempontból vegyük szem­­­rlgyre a felmerült és felmerül­hető ki­vántságtárcát, és fehettöre­­g­eket. Első helyre kerül termé­­sefe­dtes sem a­z­ ember, ia­z az állam­­­polgár, aki katonai szolgálatát teljesíti. Nyilvánvaló, hogy a legbenn­­eebb hő vágy, hogy­ a katona a lehető leggyorsabban szeretne visszatérni évek óta nem élve­zett családi tű­z­helyéhez s umjlbol hozzáfogni polgári foglalkozá­sához, rend­behozandó üzleti vi­szonyait, vagyonát. E hső vlágy felje­ltése nem egyéni ügy. A vis­szatérés csak akkor és csak úgy­, amikor és hogy léhitféllek tartja a hadve­ze­tőség — történhetik. Azonban kétségtelen, hogy az lenne a legtermészetesebb, mi­­kép legelj,többen az önálló keres­kedőig mihelyt a hadi érdek megengedi, a­ fegyversz­­net é­s béketárgyalá­saik megkezdése­kor — bizonyára hossza­b­b idő­re nyúlik — mient­őfl­ gyorsab­ban szabad­sá­gol tafu­sainak. Ez tu­­lajdonk­épeni feltétele a vissza­térő segélyzszemélyzet rendszeres munkába állításának. Mert így akárhányszor fog előfordulni, hogy az alkalmazott előbb fog bekopogtatni régi főnökénél, mint ér­­intőidő otthon volna, a miből üzletien komplikációk és a segédlősemél­yzetért való vend­se­ny futás keletkezik. Hisz a­z 1915 november 17-iki 4118—1915. Ml E. rendelet oly kere­kedő segédeknek, továbbá ipari és kere­skedőfilmi vállalatok oly tiszt­visel­ő­i­nek szsz­lgálatti szerződtetse, ïaki 1915 júliusi 25. napjául], már ez időpont előtt kötött szolgálati viszonyban ál­lottak, szünetel é­s a katonai sízo­lgálat végleges megs­zünté­­vel ujjból hatályba lép és a munkatadó csak ez id­ő­pont után « csak a törvényben (1875. évi XXXVII. t.-cZ. 57. isziakálsz, illet­ve 1884. XVII. t.-cz­. 92. szu­ka­­tea] — titkát hat hét vagy há­rom hónap), illetőleg a szerző­­d­é­siben me­gtállapitott mód­on szüntetheti meg. Az újból h­a­­tálybalépé­st nem akadályozza, hogy az a­lkalm­azott a szerződé­sileg elvállalt munka teljesíté­­s­ére képtelenné vált. Ezek a rendelkezések nem vo­natkoznak oly, esetekre, midőn a munkaadó üzemét a háborús e­semények miatt szüntette meg. (Id. rend. 7. szakasza.) A kereskedő osztálynak ez ok­ból is szervezve kellen­e­ lenni. E szervezet vezetői a nyilvántar­tást a területen levő azon főnö­kökről­, akiknek háború előtti alkalmazottai voltak és hadba vonultak s most térnek vissza. Célszerű­ volna, tehát, ha azon alkalmazottak részére, kik meg­határozott korábbi főnökökhöz visszatérni óhajtanak —, akik­nek tiehita megélhetése a demob­i­­liizáció kompl­ikátlit hullámos mozgás­a közepette is­ biztosítva lenne —, szintéin, miként l az ön­állóak, szab­adságot tanának. De emellett is szükséges­ a munkaközvetitséről gondoskod­ni. Az 1916. évi XVI. t.-cz. fa mun­kaközvetités ható­sági ellá­tásáról­, mint keret törvény, meg van alkotva, s a kihirdetés­­tőll­ .számított három hónap múl­tán életbe is lépett. — volna. Kérdiési, hogy a d­emóibilizáció idejére várható, hogy e hatósá­gi szervezet meg k­e-iz. II. A hitelü­gy. Valamennyi demobilizációs kérdiések köze­pette — pedig nem kisebbítjük és háttérbe nem állítjuk a töb­bieket sem — a legdöntőbb je­lentőségű új hitel , ezzel kapcso­latban a Valuta é­s deviza, ügy. Ez a nl£ímzet ga­zdas­ági j­övöm­nek is a­ legnagyobb kérdése, a­melynek helyes megoldásától függ minden más gazdasági részletkérdés. E tekintetben tehát a magyar kereskedő osztálynak, bar ia fo­galmi élet termév/ete­­szerint ő ■a, fkigén elvéceltébb. dem lehetnek és nincsenek is különleges köve­telményei. Mert az, hogy vala­­tánknaik olyannak kél® lenni, a mely a külföldidel való verseny­­képes égünk és kínálkozó leg­­',f.főnyösi,f'ilb! árubehozatalnak biz­tos lehetőségeit nyújtssa, nem­csak a kereskedelem elsőrangú érdeke. Er­re az ügyre tehát, nem térünk ki részletesebben. A má­sodi­k követelmény, hogy a h-lftöfidjön megfelelő bolsé,bini és e­lőny­ös klrimath­ába­­ kereskedel­mi hitel álljon a rekon­struáláladó magyar kereskedel­em részére, szintén azonos természetű az ellőbbivel. A hitel kérdésében azonban már­ merülnek föl­ különleges­ ke­­reskedelmi igényeik. E nézőpont­tól kell vitaszinto,unnlm­,uju­k a már érintett állapotra!, amely sze­rint lesz, a) oly csoport, amely vagyoni helyzeténél fogva nem igényel s talán nem i­s­, tűr el e kényeli ponton beavatkozást; b) oly c­­oport, a­m­ly a hábo­rú a­latt­t is m­egbi­zhatóságánaik s kötelezet­tségei tér­jen­tésénk­­­k oly kedvező jelenségeit nyúj­totta, hogy a hitel megszerzés­é­re különleges!­i nézik edé ek nem válnak szükségtisleikké; c) végül az « csoport, ameli­*­­nek egzisztenciája akár i­zem­­szi­ ne teles, akár ia vi­szonyok miatt; annyira, ojy• IZezlszugoroldkt. lugv tál]» rááll i fásuk nagy fi­gyelmet, igényel. Talán nem vérmes az a hi­tünk, Inai a pénzpilarci élet rendes­­s­ége helyreállit­­­átik, ,a minden­napi élet természetes törvénye érvényesül s mindenki megta­lálja a maga az ármia,dákiát. A­ kere­scecselem természete merőben az egyéni Isziakképzettt­­sé­gen, fü­gycsisségen és megbizita­­tósá­gi alapon nyugvó mivolta, nem teszi lehetővé különösé­g­es hitelszervezet teremtését, amint ez más fogla­lkozá­si­­­ágaikban (p. o. kézműi­pariba­n( 1.fiiétsÿges, sőt szükséges Itt abban kell bi­znunk, hogy a lokálie hitel intézetek, ismer­ve a h­ely­i kereskedelmet és ke­­res­kedőket, saját üzleti érde­kül­,' m is kiváló fonte,.s lúg­gal járván*, éppen ai háton után a könnyen mobitizátható váltó — kellőleg föglaldja s nemi a fő, majd el is, tudja látni. Bízunk és bemuunk kell abba,­­hogy gíj’áros, n­agykereskedő is­mét visisszsatér a békegazd­álkodi.. - kereskede'mi ,szokásaihoz az áru­­bi­télézén, teh­én is. magv ,( Vatápa, traglyoimlán­yos) harci erényeikkel azért ejthetnie bámultattbal­ai világot és állhatták el romboló-írtját a legrettenete­­sebb­ támadá­snak, mert rendel­­keztek minden föltétellel, atom­fe­­ktereikhez elengedhe­tlen volt és m­e­rt tudták, hogy messze a front, mögött fizsilárdáto összefo­gott­­az egész nemzet, mely az övékhez ih­isonló odiaiadiásisait fog­­ja föl és teljesíti hiberus köte­lességeit, s amelye kialpalolhajtat­­lan tartalé­kok gyanánt meg­nyugvással számíthalta­ak és ,tá­­maszkodhatnak. Amíg a­z erőki­fejtésnek éls a, győzldmi­ alkairat­­na­k ez a teljeség összlhaingja frontjaitokat s a frontok mögött lüktető nemzeti énsertet’ ; ejgyiben forrasztja, addig példiák, hőse­ink törtéinelm­i nagysá­gu pélidja;­­oldiásai tanú ik tícznaik róla, hogy összefoghiatniak eldenünk a föld összes ördögei, még akkor sem b­irmaik velünk­. Segítsünk tehát katímák,nikín­ak, hogy d­icsősé­gük szédüld tes utján tovább haladhial -wmai­k. 'Segít­­sün­k nekik azzal, hogy a biadi kölcsön eredményével' Igiyefcez­­züinik legalább is megközelítidni azt a káprázatos önfelállozá­su­­ka­t, melyne­k szikalzán teha tétlenül omlik össze ellke­ azsége­­­ink úgy, szólván egy helyre, ösz­­íszesitlett minden elrőfeszitése. — Segitisük őket. ugyi, Iirigyi , hadi kölcsönből fuisí'fl, ibloivt-in egy tö­­kélietes feli-izlekte­­ésü­knek, mint emberiség,ősi­­ ellátásuknak min­den szükséglete. Senki sem átf­utja­, hogy a segitésnek d­e ai mérve csekéli m­ég Volnai. Ne ív,­lédjük azt pi Liban, hogy házi,Ciruak közvetlenül döpte­­ előtt á­ll s hogy épen ezért­ miként teartosít­­ian­kuterv, abbén, a­ válságois i­dőbm nekünk is mindiem előző laljka­­­lomnál fsokkal többet,, kell ten­­nünk­ Az írj illidii kölcsön ailéirói­­nak sorábónij egyetlen magyar em­ber seim hiányoziha't ainélkül, hogy rl:i sütnie miagár©, katonáink éb szénit, tipiyünk elárulássámlk undoritó 'bélyegét. ___________________MISKOLCZÍ NAPLÓ Vasárnap, 1917. junius hó 3, n Segítsünk katonáinknak. Szülte etidil a naivveré lüinjki a háborru­nak attól a. .sohalsem ál­dott hevességétől, amel­y már ti­­zedkizer lángol föl a feonzó mentén, de ately most tapatsizta­lt markje/c­hságával imég­­t a háború legvér­eseb­b eseeményeit, iisi messze líinifezlámyolja. Ami pursztilást angolok és franciák li­ tudták eltel­lni, azt mloist mind az olasz halreVonlatlon egyesitették s maga a pokol faiz, am­int ott hős fia­inknak megbicikózni sok­kot. Ési ezzel a pokollal szemben i­s meg­állják helyüket. A vezérkari fő­nök jelentései nap-nap után a magyar fiúk ditersiő­-jégét zengik, amely uigy. Látszik, hogy aminál magassabban szárnyiaít, minél ha­­talma­saibb arányokt ölt a rázú­duló veszedelem. A büszke, csodálkozás f­ésü­lett laponban, melylyel magyar lel­­küinket ez a, legjevildáis látvány el­árasztja, éreznünk kell azt is, hog­y h­ős­e.sa,pafainík telj­esi­tőké­­pes­s­égének szintén meg­­van a FOGHÚZÁS ! és szalanád­ táljáén Inpn 19|HHj8I!a8m — SjJí ÜSSfltOfffiffltfP­I3S15­­­3 m átül likáízülEst Platina-és aranykoronák, a­rany­­hidak, csapfogak, kaucsuk- és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cement-tömé­sek, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek Mészáros Győző, vizsgázott fogtech­nita modernül felszerelt aseptikus műtermében Miskolczon, C­sabai­­kapu 2. be., mindszenti templom mellett Telefon 406. A miskolczi hadi kölcsönjegy­­zések eredménye legyen méltó er­ős magyar város régi jó hírne­véhez! Grüner Sauerbrunn - pompás asztal­lal! Étvágygerjesztő ! Gyomorerősitő ! Legüditőbb ital !­­ Nagyváradi főraktár: JANKY ANTAL UTÓDA cégnél.

Next