Miskolczi Napló, 1918. augusztus (18. évfolyam, 172-196. szám)
1918-08-01 / 172. szám
2 A miskolczi nőegyletek közös akciója a téli nyomor enyhítésére. Ingyen tej a szegény betegeknek. Fát és szenet szereznek kiosztásra. Polgári konyha. —Minden századik liter borból egyet kérnek a a szegényeknek. Értekezlet a városházán. (Saját tudósitónktól.) Lélekemelő, gyönyörű, perspektívájában nagyszerű karitatív tömörülésnek volt színhelye a városháza kisterme tegnap délután 6 órakor. Miskolcz város intelligens úrasszonyai és leányai gyülekeztek össze, hogy a legszebb, a női szívhez legméltóbb szeretetmunkát megosszák egymás között. Megható volt a mi nagyasszonyunk, báji Patay Gyuláné úrnő megnyitó szavai után a hatást látni, amidőn a jelenvolt nőegyletek ■készséggel és örömmel fogtak kezet, hogy a jövő, már ötödik háborús ■tél borzalmaitól erejükhöz mérten megkíméljék városunk oly nagyon sújtott szegényeit. Júius 20-án tartottak az elnökök előzetes megbeszélést, amelynek jegyzőkönyvét Scholtz Ignácné úrnő olvasta fel. Ebben már körvonalazva volt a tömörülés célja s a segítés módja. Ezen programm megvitatására hívta tegnap össze az elnöknő a szépszámú előkelő úrhölgyeket. Az értekezleten a hölgyeken kívül jelen volt városunk polgármestere és még egy néhány vezető férfiú. Szentpáli polgármester örömmel üdvözölte az új akciót és bár utalt a ránk minden téren várakozó nagy nehézségekre, mégis a legnagyobb mértékben helyezte kilátásba úgy a saját, mint a város segítségét. Egy végrehajtó bizottság delegálását kéri, akikkel a városi hatóság közösen beszélhetné meg a teendőket. Az emberszeretettől átitatott prológgal tér ezután rá az elnöklő nagyasszony a programm egyes pontjaira. Bár ismeri, átgondolta a kezdet nehézségeit, mégis kéri és buzdítja az úrnőket, hogy vegyék ki e részüket ebből az altruisztikus, krisztusi munkából. A programm egyes pontjainál tűnt ki a szervező és lelkes elnöklő nagyasszony találékonysága, amelylyel az akció céljaira a szükséges anyagot előteremteni véli. Első a tejellátás. Úgy gondolja az elnöknő, hogy a vármegye gazdaközönségétől kiteleltetni teheneketkérnének, amelyek eltartására szükséges takarmányt a kormánytól kérnék maximális árban. A polgármester hozzászólása után az értekezlet elfogadja az indítványt és a várossal karöltve megtestesíteni határozza el az eszmét. A fa- és szénellátást úgy tervezi az elnöknő, hogy a borsodmegyei gazdáktól egy-egy alkalommal kölcsönkérnek egy egy kocsit és lovat és ezen hoznák be a közeli szénbányákból a szenet s a nagyaszszony felajánlja raktárul a pincéjét e célra. A fabehozatal megkönnyítésére a kormánytól fognak kérni vagyonokat. Az elnöknő a saját erdejéből fölajánlja a szükséges fa egy részét. Szentpáli István a fa dolgában megnyugtatja az értekezletet, mert a városnak kétszer annyi fa áll rendelkezésre, mint tavaly, azonban az aggasztó fuvarhiány miatt kérdés, hogy be tudja e hozatni az összes fát. A szén dolgában a helyzet sokkal nehezebb, mert már e termelés is nagy mértékben csökkent, e tekintetben fél a közelgő téltől. Nagy Ferenc, a Közművelődési Egyesület titkára elfogadásra ajánlja, a szén behozatalára a nagyasszony által felvetett módot, mert így a télig még egy harmad év áll rendelkezésünkre s ha hetenként csak 2 kocsi szenet tudnánk behozatni, mégis tekintélyes szénkészlettel rendelkeznénk a tél kezdetén, 7 értekezlet igy határoz: polgári konyha tisztviselők számára a program m 3 -ik pontja. Ennek amegalakulását azonban meg kell előznie egy százas bizottság alakításának, amely bizottság a megye községeiben gyűjtené össze a nyersterményeket a konyha céljaira. Komáromy Gyuláné és a polgármester hozzászólása után Wittich Andor kamarai titkár két ideőt vet föl: a középosztály érdekében nem volna-e jobb mozgókonyha-típust létesíteni és tanfolyamot szervezni (Saját tudósítónktól.) Borsod vármegye törvényhatósági bizottsága mai közgyűlésében foglalkozott azokkal a rágalmakkal, melyeket nyilván az entente érdekében terjesztettek Zita királyné nevével kapcsolatban és erőteljesen visszautasítva koronás királynénk elleni rágalmakat, hódolatát juttatja a trón zsámolyához. A hódoló feliratot, mely dr. Görgey László alispánhelyettes főjegyző, figyelemre érdemes szép munkája, itt közöljük: Császár és Királyi Felség! Legkegyelmesebb Királynénk! A sárban kúszó, alacsony rágalomtól nem ment a legmagasabb polcon, mély hódolat és rajongó szeretet piedesztáján álló legtisztább és legfenköltebb lélek sem. Az v ellenségeink terjesztette gaz rágalmak azonban nem érnek föl Felséged legmagasabb személyéig, mert megtörik azok ereje a magyar nemzet szeretetének teljességén és odaadó hűségén, amelylyel óva és védve környezzük Felséges Királynénkat. Felette a rágalmaknak és hazugságoknak, emberi hitványságtól nem csüggesztve, egyedül magasztos hivatásának élve áll előttünk Felséged ragyogó alakja, amint mérhetlen jósággal, melegen érző szívvel a háborús receptek szerint főzőkonyha elsajátítására. Nagy Ferenc azt ajánlja, hogy előbb anyagot gyűjtsünk és csak azután beszéljünk a konyha megszervezéséről, tehát szükségesnek látja a százas bizottság megalakítását. Viszont a tanfolyam létesítését feltétlenül megszervezendőnek látja, e tekintetben készséggel áll az értekezlet rendelkezésére a közművelődési egyesület. Az értekezlet megalakítandónak határozza el a százas bizottságot s a tanfolyam szervezését. Elhatározta az értekezlet, hogy felkéri a pénzügyminisztert, juttasson az állami sorsjáték jövedelméből a miskolczi szegényeknek is. Hasonló kérelmet intéznek a miskolczi pénzintézetekhez. Bottlik Józsefné bejelentette, hogy akciót indít Borsod megyében, hogy a szüret alkalmával minden szőlősgazda a 100k liter bor árát ajándékozza a segélyezési akció javára. Ilyen címen nagy összeget remél a cél javára összehozni. Dr. Tarnay Gyuláné méltatja Patay Gyuláné nagy érdemeit s kéri, hogy továbbra is vezesse ezt az akciót ugyanazzal a szeretettel és buzgalommal, mint eddig tette. Végül elhatározta az értekezlet, hogy egy 100 tagú nagy bizottsággá alakul át s ez a bizottság vezeti majd a segélyezési akciót s intézi annak összes ügyeit, és erős lélekkel osztozik e komor időkben a mi Újunk, Királyunk és az egész magyar nemzet sorsában. A magyar haza millióinak szeretetéből, melynek szava Felséged trónjához felhangzik, részt kér magának Borsodvármegye közönsége is, amidőn e történeti időkben alattvalói hűséggel, bizalommal és mély hódolattal járulunk Felséged legmagasabb szine elé, trónjának zsámolyához téve le bizalmunk, hűségünk és szeretetünk soha el nem hervadó virágait és készen arra, hogy mint eddig, úgy ezután is egy ezeréves történelem megszentelt tradícióiból fakadó hazaszeretettel és királyhűséggel, erőink végső megfeszítésével tegyünk eleget a Trón és a Haza iránt tartozó szent kötelességeinknek. Kik egyébként jobbágyi hűséggel maradtunk Császári és Királyi Felségednek, Legkegyelmesebb Királynénknak, Hódoló alázatos alattvalói: Borsodvármegye közönsége. Kelt Miskolczon, törvényhatósági bizottságunknak 1918. évi julius hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Borsodvármegye közönsége nevében : Alispán helyett : Dr Görgey László, vm. főjegyző. A vármegye hódoló felirata Zita királynéhoz. MISKOLCZ] NAPLÓ Csütörtök, augusztus 1. Bőr és talpak kapnak a rokkant cipészek és csizmadiák. (Saját tudósítónktól.) A városhoz a kereskedelemügyi minisztertől leirat érkezett, mely szerint a hadból visszatért rokkant katonák jelentékeny része választotta a cipész és csizmadia mesterséget foglalkozásul. Hogy azonban a hadi rokkant cipészek és csizmadiák megélhessenek, szükséges, hogy részükre megfelelő mennyiségű bőranyag biztosíttassék. Ellátásuk eddig a központból történt, amennyiben a „Népruházati bizottság“ utján közvetlenül utalták ki a bőrt a rokkant cipészeknek és csizmadiáknak. — Ez az eljárás a 31863—1918. sz. cipőrendeletbe nem illeszthető be és azonkívül az illetők ellenőrzését is nagyon megneheziti.Fenti rendelet értelmében a rokkantak ellátása csakis a törvényhatóság első tisztviselője, mint a törvényhatóságban a cipőellátásnak legfontosabb irányítója által történhetik. Felhívja ezért a rendelet a polgármestert, hogy a körzetében megtelepedett hadi rokkant cipészeket és csizmadiákat és azok közül első sorban azokat, akiket az „Országos Hadigondozó Hivatal“ mint ilyeneket kijelöl, a rendelkezésére álló bőrökből anyaggal lássa el. Ha tehát a törvényhatóság részéről a kereskedők kezeihez a „Magyar Bőrbeszerzési r.-t. Készbőrközpont“ból a bőr megérkezik, a polgármester, vagy az általa e célból megbízott hatóság, vagy egyéb közeg a bőrutalványokat elsősorban a hadi rokkant iparosoknak adja ki, hogy elsősorban azok láttassanak el létük fentartásához szükséges elegendő nyersanyaggal. — Holnaptól kezdve új burgonyát oszt a város. Értesítem a város közönségét, hogy augusztus hó 1-től kezdődőleg a burgonyajegyeknek 24. és’25. számú szelvényére egy-egy fél kg. burgonya vásárolható a városi burgonya árusító üzletekben avagy a burgonya árusítással megbízott kereskedőknél. Az új burgonya ára a kereskedőknél 1 korona 40 fillér, a városi üzletekben pedig 1 korona 32 fillér kilogrammonként. Miskolcz, 1918 július 30. Dr. Szentpáli István, polgármester. Mami a Vörös Keresztnek 1 /