Miskolczi Napló, 1919. július (19. évfolyam, 149-174. szám)

1919-07-01 / 149. szám

főisk­ola­, 1919 julius 1. Kedd Világ proletárjai egyesüljetek! 149. szám. XIX. évfolyam Miskolczi Munkás ELŐFIZETÉSI ÁRAK I Helyben: Egész évre . . 96 K. Vidékre: Fél évre. . . Negyed évre­. 48 241 Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet-tér 1. szám. Kiadóhivatal telefonja : 114. Szerkesztőség telefonja: 315. Egyes szám éra 30 fillér. Csak vissza nem ! Ha vannak még kishitűek és ha van még bizakodó burzsoázia, szá­­zadszor kiáltjuk nekik : Nincs többé visszatérés / Senki se állassa magát álreményekkel és senki ne üljön föl a visszafordulás szépen színezett képének, ha ilyenek még vannak. A demokrácia, legyen az akár „pol­gári“, akár „szociál“ demokrácia, senki előtt sem találhat többé hitelre. Azok, akik a forradalmi tűz hiányá­ban, humánus meggondolások alapján még mindig a demokráciával akar­nának kacérkodni, gondoljanak a múltra. A múlt legocsmányabb tettei, a kizsákmányolás, nemzeti osztály­államok alkotása, ezek egymás elleni imperializmusa, mindez a demokrácia szent jelszavával történt. Legyünk tehát tisztában azzal, hogy a demokrácia olyan értelmezése, ahogyan azt a diktatúra ellenségei szeretnék hirdetni, hazugság, becsa­pás. Ez a múlt tanulsága. De le­­gyünk tisztában azzal is, hogy a visszatérés, bármilyen formában jön én ne is meg, nem állhatna meg a szociáldemokráciánál, ha­nem ismét a legteljesebb burzso d­­diktatúrához vezetne. Ne felejtsük el soha, hogy ma a bujkáló ellen­­forradalom legveszedelmesebb jel­szava, aknája a demokrácia. Vigyáz­zunk ! Aki ma demokráciáról beszél, bármilyen kenetes, szent arccal teszi is, halálos ellensége a munkásságnak. És vigyázzanak az ellenforradalmi bujtogatók, mert a munkásság vörös álarcuk alatt is megismeri őket. A tanácsköztársaság alkotmánya kimondja a proletariátus belső de­mokráciájának elvét. De nem fogjuk tűrni, hogy ezt a jelszót a proletá­riát­us soraiba befurakodott ellen­­forradalmárok arra használják fel, hogy visszafelé akarják fordítani azt a kereket, amelyet egyszer az igazi proletariátus ragadott meg és lendí­tett előre. A proletariátus a maga kebelében a legteljesebb demokráciát akarja érvényesíteni. A proletariátus soraiba fogadja mindazokat, akik a kizsák­mányolás elvéről lemondva lélekben is proletárizálódnak és a munka alapjára helyezkednek.. De jaj annak, aki a proletáriátus nagylelkű­ségével visszaél, jaj annak, aki mi­után proletárnak jelentette ki magát, a munkásság jóhiszeműségét arra akarja felhasználni, hogy belülről folytathassa azt az aknamunkát, amelynek sikertelenségét, kívül állva, már belátta. A munkásság ma nagylelkű és jóhiszemű. Ezeken múlik, az marad-e. Azokra a jövevényekre pedig, akik a demokrácia jelszavát hangoztatják, különösen vigyázzunk, még akkor is, ha „csak“ a proletáriátus belső de­mokráciájáról beszélnek is. Ezt a belső demokráciát a régi, kipróbált harcossorok maguk fogják kiépíteni, nincs szükségük külső segítségre, amely könnyen burzsoaillatú lehet. Nincs, nem lehet és nem lesz visszatérés ! Clemencau jegyzéke Hanniel német követhez. — A német követ válasza. — Versailles, junius 29. Clemencau, a békedelegáció elnöke ma a követ­kező jegyzékeket intézte I Hanniel német követhez: PárÍ8, 1919 junius 27. Elnök Úr ! A szövetséges és tár­sult hatalmak megvizsgálták a né­met delegáció e hó 27-én kelt jegy­zékét a rajnai tartományokra vo­natkozólag. Tudomásul vesszük, hogy a német delegáció a megállapított időre megkapja a felhatalmazást ennek az egyezménynek az alá­írására. Nincs kifogásunk az ellen, hogy az aláírás után tárgyalások kezdődjenek és rendeztessenek azok a írordálók, a sicuita diolo­­gáció fel fog vetni. Fogadja kérem őszinte tiszteletem kifejezését Clemenceau. Páris, 1919 június 27. Elnök Úr ! Van szerencsém Önt biztosítani arról, hogy a békeszerző­dés átnyújtott, szövege, amelyet a német meghatalmazottak a szövetsé­ges és társult hatalmak meghatal-­­ mazottaival egyidejűleg aláírásra bo-­­ csátottak, minden pontban azonos azzal a szöveggel, amely Önnek ju-­­­nius 21-én átnyújtatott, eltekintve azoktól a javításoktól, amelyek a­­ meghatalmazottak jegyzékében tör-­­ téntek. Mellékelten van szerencsém Önnek a békeszerződést és ama két okmány 2 példányát, amelyek a szer­ződést kiegészítik és a rajnai tarto­mányokra vonatkozó jegyzéket meg­küldeni. Ezeket a szövegeket ugyan­azon szöveggel, betűvel és alakban nyomtatták, mint az aláírásra szánt okmányokat. Fogadja kérem őszinte tiszteletem kifejezését Clemenceau. Versailles, junius 29. Stanniel német követ ma a következő jegyzé­ket intézte Clemenceauhoz, a béke­­konferencia elnökéhez: Elnök Ur! A birodalmi klilügv­ ' kin­an­wiki- megbízása ool van szeren­csém a következőket közölni Exelen­­ciásddal . Utalással Exelenciádnak ez évi má­jus 20 iki levelében a hadifoglyok hazaszállítására vonatkozó utolsó be­kezdésére és a szövetséges és társult­­ hatalmak által a német delegációnak­­ a békefeltételekre tett megjegyzéseire adott válaszának 6 ik részére, a német kormány mielőbbi megbízható nyilatkozatot kér arról, hogy hogyan és milyen összeállításban tervezik a békeszerződés 1-ső § 213-ik cikke­lyében előírt bizottság összehívását. Fogadja kérem, köszönetem és tisz­teletem kifejezését Hanniel. A LEGÚJABB ♦♦♦ Wilson elhagyta Franczia­­országot. A német békeszerződés aláírása a külpolitikai helyzeten egyáltalán sem­mit sem változtatott. Nem tett pon­tot eddigi munkája után és azt a harcot, amelyet karddal megnyert, még nem nyert meg diplomáciaiig. Azt hiszi az entente, hogy Német­országot elintézte és Németország elintézésével elintézte egyúttal a bol­seviki kérdést is. Egyelőre a párisi békekonferencia néhány napig pihen Úgy látszik, hogy Németországot tar­tották a legfontosabbnak, úgy, hogy Wilson elnök párisi szikra­távirat szerint tegnap este elutazott Parisból. Pichon és Tordieu francia minisz­terek elkísérték Bresztig, ahol Wilson a Geo­ge Washington ha­jóra szállt és elhagyta Francia­or­szágot. A föl­mentések rendje. Tudomásul és miheztartás végett közlöm a következőket : Nehogy üze­mekben, gyárakban stb. produktív munkát végző elvtársak, akiket üze­mük felmentésre javasolt, több ízben legyenek kénytelenek illetékes pót­­tes­üknél személyesen jelentkezni és hogy ezáltal munkaerejük több napra veszendőbe ne menjen, a következő­ket rendelem : 1. A felmentésre javasolt elvtársak közül „Igazolvány“ át mindenki első ízben személesen tartozik illetékes pártesténél“ bemutatni a bevonulási parancsban megjelölt időpontban. 2. A munkanépbiztosságok felmen­tési osztályai által kiállított bevárási­­ engedélyek, illetőleg felmentési iga­zolványok a bemutatásnál az illeté­kes katonai parancsnokságoknál mind­azon gyárak, üzemek tanácsának egy­­egy küldöttje eszközölte, melyeknél a munkáság egy részének felmen­tése javaslatba hozatott Tizedik vörös gyalog pótzászlóalj pa­rancsnokság. Stációk a cseh menekülés nyomán Saga Május 23. Csehek vonultak ke­resztül a falun. Három-négy duhaj katona bement a kis falusi kraszle­­rájba és kirabolta a boltot. Grosz Viktor (26 éves), a bolt gazdája, a rablók után jövő cseh katonáknak panaszkodni kezdett. A rablók ezt meghallva, visszajöttek. Puskáz­ással hajszolták maguk előtt az tén, Gesztely felé. — Feleségem van. . — hebegte Grosz és a menyasszonyára gondolt, kivel egy hét múlva lett volna eskü­vője. — Kuss, magyarszki ! — és zuho­gott a puskatus. Végül is feldőlt az utón és kétségbeesett vonaglásokkal­ kuporodott össze a földön, mintha valami láthatatlan dum­a alá akart volna bújni. Tüdőlövés érte. Alsó­lábszárát puskatussal törték szét. Kántor János tizenkétéves paraszt­­gyerek az utcán lelt patront a zse­bébe tette. Agyonlőtték. Papp József, a pajtása, ezt látva, beszaladt a házba A cseh katonák, a halál-légid hősei, utána. Az ágy alatt szurkall­ tk­ócozti. Exhumáláskor tizennyolc bapa­­netszúrást találtak a 15 éves gyerek testén. Ongán elfogtak 12 vörös katonát. Bolseviki, mondták a csehek és pus­katussal leütötték mind a tizenkettőt. Amelyik még vonaglott a földön, arra sortüzet adtak, azután kirabolták őket. És a halott magyar katonák­­ szájüregének sötétjéből nagy vörös­­ fogak világítottak elő, mint vérrel­­ festett zongora billentyűk. És a hala­­­lottakat csak egy magányos varja nézi és őrködik felettük megcsöm­ö­­rölten piros csőrével. Éjjel néhány merész ember kilopózkollik a sötét házakból és hangtalan zokogással te­­meti el a hősöket. Gesztely. Május 23 Mikor ide bejöttek a csehek „Hej Slováci“-t énekelték. Mikor kimentek, rohantak és nem jutott eszükbe a nóta. Emléküket egy nagy tömegár őrzi. 23 hal ott van benne, mind civil ember, mind ártatlan és mind hulla Láttam őket az exhumálásnál. Sápadt arcok és véres fejek. Megkövült márt­rok vé­res glóriával, tetőtől talpig vérbe kérgesedve, ijesztő hústömbök, csonka törzsek. Amíg fényképezik őket, lát­juk, hogy egyiknek puskafussal­ba­­szakított haz­a peremére, mint piros medence szélére, sűrűn szállnak a legyek. Hernád németi. A jegyző figyelmeztet, hogy az itt lefolyt harcokból nagyon sok befull Schrapnell és gránát maradt a mező­kön a vetés között. Mindennap tör­ténik ezekkel szerencsétlenség Sok­szor kaszálás közben robban fel egy gránát és elpusztítja a kaszálót. Eze­ket­ a befúrt lövedékeket utászokkal kellene összeszedetni.

Next